Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-08 / 56. szám

t K március 8. 4 Kedd Békés megyeiek szép sikere Idegenforgalmi Ki mit tud? Szegeden Negyvenegy évi szolgálat után Bensőséges ünnepséget Nem volt kisebb a tét a dél­kelet-magyarországi idegenforgal­mi tájegység területi idegenfor­galmi Ki mit tud? elődöntőjén, mint a televízió által közvetített nyilvános versenyeken való rész­vétel. Március 5-én, szombaton délelőtt Szegeden, a megyei ta­nács épületében lezajlott vetél­kedőre három megye küldte el — előzetes jelentkezések alapján — összesen .'17 versenyzőjét: Bács- Kiskun. Békés és Csongrád. A zsűri elnöke őr Harangozó Jó­zsef. a Szegedi Városi KISZ Bi­zottság nevelési osztályának veze­tője, játékvezetője Nagy Pál új- '■agi.ro volt. A bíráló bizottság­ban ott ültek Szeged. Bács-Kis- kun és Békés megye idegenfor­galmi hivatalainak vezetői: Gács György. Bei le Gézáné és Inokai Jánosne. valamint atr. IBUSZ sze­forőulóba. ahol most már a kihú­zott borítékokban levő képekről kellett referálni. A harmadik me­netre már csak tízen maradtak. Itt ismét ..borítékozás” követke­zett, 4—4 kérdéssel maximálisan 8 pont szerzésének lehetőségével. A kérdések természetesen min­den fordulóban nehezebbek vol­tak, s egyenlő pontszámok esetén újabb rejtvények következtek. A nagy izgalmak közepette le­zajlott területi döntőn — ahol jobbára az idegenforgalomból veti kérdések, helyi sajátosságok sze­repeltek — az első helyi« a sze­gedi Izsák Péter került, aki Hód­mezővásárhely színeiben mint ide bevortult katona indult. Mind. össze egy ponttal szorult mögöt­te a második helyre Miklya .Tend szeghalmi tanító, a Békés megyei­ek versenyzője. A szintén szege­di. de Hódmezővásárhelyen kato­náskodó Kelemen Gábor lett a harmadik. Ök .fogják képviselni Délkelet-Magyarországot a televí­zió ötadásos nyilvános vetélkedő­jén az egyéni, illetve a csapat- versenyeken. Arra az esetre azon­ban, ha valamelyikük nem tudna itt indulni — további 3 verseny­zőt „helyeztek készenlétbe”, töb­bek között Csilik Jánost, vala­mint a két szarva5|ji versenyzőt: az ötödik helyezett Barabás Mik­lóst, s a hatodik Petyovan Ág­nest. A verseny végén a nyertesek és valamennyi résztvevő értékes ju­talmakat, okleveleket kapott. \ Nikolényi István Irodalmi és hely történeti pályázat Mezöberényben A Mezőberénvi Községi Tanács V. B. a helyi művelődési otthon vezetőinek közreműködésével a község általános és középiskolás tanulóifjúsága számára irodalmi és helytörténeti vonatkozású pá- íjázatot hirdetett. A helytörténeti pályázatok kötött tárgya a helyi termelőszövetkezetek életéinek és fejlődésének feldolgozása. Az iro. dalmi pályázat kötetlen témakö­rű. A pályázatok beküldési ha­táridejét május elsejében állapí­tották meg. A részvételüket február 25-ig bejelentett tanulókat a művelő­dési otthon honismereti szakköre segíti abban, hogy pályamunkái­kat minél tökéletesebben kidol­gozhassák. rendezett a közelmúltban a Szarvasi Földművesszö- vetkezet vezetősége abból az alkalomból, hogy mun­kájához, magatartásához méltó körülmények között búcsúzhassák Oláh István, az Árpád-étterem főpincé- re. A szövetkezet szolgála­tában töltötte az utóbbi 13 esztendőt. Nyolc fiatalt ok­tatott, de tanultak tőle az idősebbek is. Nyugalomba vomtlása alkalmából meg­kapta a Kiváló Dolgozó jelvényt és a vele járó két­heti fizetést. A szakszerve­zet örök emlékeztetőül egy fából faragott pincértel ajándékozta meg. gedii utazási irodájának vezetője. Ruzsáíi Pái. A vetélkedő a Békés megyeiek szép sikerét hozta, hiszen az első hat helyezett közé négy verseny­zőjük is bekerüli, pedig ha hihe­tünk a békéscsabai Sebes György Közgazdasági Technikum fiatal tanuló járunk, Csilik Jánosnak — aki csak holtverseny után sző­rűit a negyedik helyre —, csu­pán az utolsó napokban szervezték meg az indulókat, felkészülésre is vájná kevés idejük lehetett A vca-seny lebonyolításának rendje egyébkér« a következő volt. az első fordulóban 10—10 kérdésből átló úgynevezett ..totó­cédulákat' osztottak ki a résztve­vőknek, akiknek igennel vagy nemmel kellett jelölniük vála­szaikat. Bbból a menetből mint- 1 egy 18-un jutottak a kővetkező Termelőszövetkezeti elnökök a sarkadi szakközépiskolában „ Kalapügyben ” Gádoroson Ki viseli a kalapot, a gádorost Ebben a tanévben indul először, útjára 22 végzős állattenyésztő szakközépiskolai tanulóink a sar­kad! gimnázium és mezőgazdasági szakközépiskolából Sok-sok jogos belső aggódásból fákadó kérdésié kapták választ a fiatalok azon a me^besizéléseii, amelyre a járás íerrraelŐRaövetkezet ei ne k elnökei {lőttek: el az iskola meghívására. feotilbGiógük először lépett be a Éteőp, új épületbe, talán csak tudta, hogy itt milyen litiépelés tiolyik:. Most azonban meg- iiOŰbűlc. hogy a járásból kikerült IdBfEdotr nem íróasztal után fuí- MeCc, hanem vágynak vissza azok­ba a falwakba. ahol szüleik dolgos fcagjai a t»L'meloszó vet kezeteknek. Huszonkét fiatal közül tizenhe­tén kérték elhelyezésüket a járás kiäöotoöf» községeibe. Jogosan merültek fel ellenvetések, nem is­mert kérdések: megállják-e a végzős tanulók helyüket a nem mindig ideális körülmények kö­zött? Értik-e a szakmát? A ta­nácskozás végsó eredménye azt bizonyítja, hogy az iskolavezetés válaszait megértették: vállalták a fiatalok elhelyezését. A járás termelőszövetkezeti tag­ságának átlagos életkora 54 év. pillanatnyilag mintegy 600 jól képzett szakemberre volna szük­ség. hogy a magas színvonalú termelést, tenyésztést minden te­rületen meg tudják valósítani. Kell tehát a tiutal munkaerő, kell az a lendület, amely lel tudja venni a harcot a megrögzött ha­gyományokkal szemben, amely nem fél az. újtól, a moderntől, a leemelési eljárások ésszerűsítésé­től. Az iskola nyugodtam engedi ki tanítványait; nem puha kezű fia­talok, akik megijednek a fizikai mankától. Jt végzősök elhelyezése, jó munkahelye biztosítéka a további [ évek jelentkezésének, a szakmun­kásképzési hagyományok kiala­kulásának. Ha a tsz-elnökök türe­lemmel. segít ószándék kai vezetik bt' ezeket a fiatalokat a munkába, akkor komoly segítőtársakra ta­lálnak bennük. A fiatalok képzettségüknek megfelelően az állattenyésztésben helyezkednek el, a jobb képessé­gűek brigád vezetők mellé kerül­ve meg szélesebb körű betekin­tést nyernek a szakmákba. Van olyan is közöttük, aki egy egész, baromfitelep vezetését kapta fel­adatiként. Nem ismeretlen szemé­lyek ők a termelőszövetkezetek - ben. Ott dolgoznak szüleik, és ők is ott. töltötték a nyári szünide­jüket. A termelőszövetkezeti tag­ság' fiatalítását nem rendeletek- kel. hanem tettekkel kell megol­dani. mint ezt a járás tsz-elnökei is tették. Nem kérnek ezek a fia­talok sokat, csak 10 százalékkal magasabb bért, a rendszeres havi pénzhez jutási, a továbbképzési lehetőségek biztosítását: ezért sokoldalú, becsületes munkát ad­nak. Ennyit igéitek meg az. elnökök, és máris jobb a hangu­lat. máris nyugodtabb a ta­nulmányi munka aa. I—II —III. osztályban. Lelkesebbek a tanárok és biztosan bátrabb lesz a pályaválasztás is a most végző IV-esek kötőben. Nagyon örülne minden tanuló és minden pedagógus annak, ha a termelőszövetkezeti vezetők év közben is sűrűbben felkeresnek az iskolát, és saját szemükkel győződnének meg arról, hogy ezek a fiatalok falujukban akar­ják megtalálni további boldogulá­sukat. Csausz Vilmos igazgató Petőfi Tsz-ben? — tettem fel a félreérthetetlen keidé»! Czombos Janos elnöknek. A kérdés néhány pillanatra za­vart okozott, s az elnök, aki ép­pen Szabó Sándor tsz-párttitkár társaságában volt, diplomatiku­san válaszait: í — Nekünk kettőnknek van egy kalapunk. Vagyis az elnök is meg a titkár is egy kalapban jár, ha a szövetkezet ügyéről, érdekéről, j az emberek sorsáról van szó. A szobán levő kalap nem más. mint a közösség szolgálata. a termelés főbb teendőinek behatá­rolása. az emberek gondjának megoldása, a segítség megadása minden helyzetben. Ilyen érte­lemben a kalapviselésre az hiva­tott, aki alkalomadtán a legkriti­kusabb helyzetben is megmondja, mát kell tenni a dolgok rendjé­ért. Ezek szerint a kalap viselő­je csak az lehet, akinek szava, be. csülete, tekintélye van társai és általában egy egész közösség előtt. A kérdés feltevése Gádoroson minden tekintetben indokolt. Mi­ért? Amikor a tsz vezetősége a járási tanács mezőgazdasági osz­tályának egyik bizottsága elé ter­jesztette az 1965. évi munka mér­legét. Mihály András osztályveze­tő elismeréssel szólott az ered­ményről. Tavaly a gádorosiak személyes jövedelme, munkaegy­ségre számolva, majdnem elérte a 45 forintot. Ez az igen megnyerő szám olyasmit váltott ki az osz­tályvezetőből — nem pontosan fo­galmazva —. említette Czombos elvtárs. hogy a tsz szakemberének nagyobb szabadságot, engedjek a gazdálkodásban. Ez az egész do­log úgy ért, mintha derült ég­ből csapott volna a villám. Ak­kor nem volt sok időm. hogy kellően megemésszem. Aludtam rá néhányat. De a csoda tudja, engem csak bánt és piszkál vala­mi. A 44,62 forint munkaegység­re jutó személye® jövedelem mel­lett akaratlanul is az jár az eszemben: a járásnál olyan em­bernek tartanak, aki a termelés szervezésében az üzemi szakem­ber útjában áll. A dolgát értő és szorgalmasan tevő emberek többségében az el­hangzott intelem ugyanolyan ér­zéseket szakít fel. mint Czombos elvtársban. Ha az ember sokáig viaskodik egy-egy elejtett monda­ton, messzire kalauzolhatja ma­gát, noha a másik oldalon a kö­zösség. a közgyűlés, az emberek határozata, véleménye, bizalma pajzsként veszi körül. A ki viseli a kalapot kérdés fel­tevése ebből a szemszögből te­llát igenis indokolt. Bár kifejezett! tények nincsenek arra vonatkozó, an, hogy a gádoros! Petőfi Tsz- ben az elnök, a párttitkár, a fő­könyvelő vagy éppen a főagronó- mus külön-külön a nündenható. Az elnök akkori hanghordozasa viszont arra engedett következtet­ni, hogy a felelősségvállalás ka­lapját itt többen szeretnék horda­ni, néha természetesen, felelőtle­nül is. A tsz vezetésének gyakorlata, módszere gazdasagonként más és más. Gádoroson most jutottak el addig, hogy az 1966. évi terme­lési tervet brigádra, munkacsapat­ra. sőt tagokra is le kell bontani­uk. Ez a feladat azonban még nem valósulhatott meg. noha a pártvezetőség' és a taggyűlés is ál­lást foglalt az előbbiek mellett. Az elnök egyértelműen támogat­ta ezt a határozati javaslatot. Az agronónvus március 2-ig viszont még nem számolt be a tsz szűk körű vezetésének elgondolásáról. Valami olyat érez az ember a gádorost Petőfi Tsz-ben, hogy az einök. a párttitkár, továbbá az agronómus nézete bizonyos dol­gokban nem egyezik. A vélemé­nyek különbözősége a gyakorlati munkában bizonyára megtévesz­tően hat. Három ember beosztásá­nál fogva egyazon dologról, egy­azon gazdaságban nem vallhat kétféle nézetet. Ha ez így lenne, akkor az összhang hianya vetőd­hetne fel. A szövetkezet gazdái nem so­kat tudnak a vezetőség ilyen irá­nyú tépelődéséről. A tavaszi munkákkal jól haladnak. Márci­us 2-ig elvetették a konzerv bor­sót, átválogatták a kukoricát és máris sürgetik a MÉK-et a dug- hagyma kiadására. Naponta több tíz holdról takarítják be a kuko­ricaszárat, ápolják, gondozzák a gyümölcsöst, és így tovább. A gazdák tudják kötelességüket és teszik is dolgukat, csak hát a ve­zetésben ügyködők munkakapcso. latét kellene megreparálni. Nyil­vánvaló, a tsz vezetősége a közös, ség érdekében itt is csak együttes erőfeszítéssel boldogulhat, viheti előbbre a falu ügyét Ha ehhez megfelelő munka- és személyi kapcsolatuk lenne, jó volna. Ki viselje tehát a kalapot a gádorosi Petőfi Tsz-ben, az elnök, a párttitkár, a főkönyvelő, a fő- agronómus vagy mások? Szerin­tünk az a testület, amely szűk körben es tsz-szinien egyaránt vállalta a közösség sorsának job­bá teleiére, vagyis mindenki örö­mére a vezetéssel járó gondok megoldását, a célokért való egy nyelven beszólást. Ezt a munkát, mert hiszen ez is munka, tsz- szinten valakinek össze kell fog­nia. elemeznie, ellenőriznie. Sze­mély szerint végtére ki legyen a gazdasági munkák egyszemélyi felelőse, a kalap tulajdonképpeni viselője? A tsz elnöke, aki a gaz­dasági, szervező munkáért a köz­gyűléstől kapott felhatalmazás alapján erkölcsi és politikai fe­lelősséggel tartozik az emberek­nek. Dupsi Károly Az EM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat FEJ,VESZ KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. valamint egy fő szerszámkészítő LAKATOS SZAKMUNKÁST. Jelenlkezni lehet; BÉKÉSCSABÁN, a vállalat munkaügyi osztályán, Kazinczy utca 4. szám alatt. 3744? VIZES A TALAJ? NEM LEHET DOLGOZNI? DEHOGYNEM! // *# •• Cjyujtson fehérmái yvajzyökeret KIFIZETŐDIK. FELVILÁGOSÍTÁST AD A HELYI FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZET. _________________________ ____________ 83 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom