Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-06 / 55. szám
1966. március 6. 3 Vasárnap „Mércénk: a vásárlók igénye” Beszélgetés a gazdálkodás új feltételeiről a Férfifehérneműgyár igazgatójával Az idei esztendő a gazdaságirányítás némely új vonásának bevezetésével kezdődött. A nagy kísérlet végső célja: a kor fejlődő követelményeihez idomítani gazdasági mechanizmusunkat. A mostaniak még csak a kezdet lépésed, mégis érdeklődésre tarthatnak számot. A csabai férfifehérneműgyár igazgatóját, Nagy Lajost kerestük fel, hogy tájékoztatást kérjünk, milyen változásokat hozott az üzem irányításában az 1966-os esztendő, miféle újszerű feladatokkal keli ebben a gazdálkodási évben számolniuk? • Béremelés a megtakarításból — Lényegesen megváltoztak a bérgazdálkodás feltételed is — mondja Nagy elvtárs. — Míg régebben többféle kötelező mutató előírta' az egy órára eső törzsbér, az átlagbér, a béralap, a különböző kategóriákban felhasználható bérarányok összegét, addig most tágabb lehetőségeket kaptunk. Kötelezően az összdod- gozókra vonatkozó bértömeget (béralapot) határozták meg, ezen belül sajátos igényeink szerint átcsoportosíthatunk. — Az új rendelkezés nyilván nagyobb felelősséget ró a vezetésre, végrehajtása több körültekintést kíván. — Ez természetes. Mégis szívesen vállaljuk, hiszen régebben előfordulhatott, hogy egy-egy magasabb bérű jó szakembert csak akkor tudtunk alkalmazni, ha egyidejűleg felvettünk néhány kis fizetésű dolgozót, akiknek munkájára esetleg éppen nem volt szükség. Most azonban keve. sebb dolgozóval is elláthatjuk ugyanazt a munkát, aminek ellenértékén régebben több ember osztozott. — S az igy felszabaduló bérösszeget...? —. ... a többiek között (80 száza, lókban) feloszthatjuk. Az idei év elején például a nem darabbérben dolgozó munkásoknál kilenc fő létszámot sikerült megtakarítani, s ennek a révén majdnem 10 ezer forinttal tudtuk növelni a szóban forgó munkásfcategória bérét. Az év elejétől életbe léptetett ár_ és bérintézkedések alapján — mint az igazgató tájékoztatásából megtudjuk — a darabbérben dolgozóknál 6,48 százalékos, az úgynevezett közvetett munkásoknál 6 százalékos, a szalagvezefüknél pedig 6,42 százalékos béremelést hajtottak végre. Furfangos mutatók — Mi a változás, a gazdasági tevékenység kötelező mérőszámainál, mutatóinál? — Eddig a teljesített normaóra volt a legfőbb mérce. Ez azt a visszás helyzetet eredményezte,! hogy az üzem érdeke csak a gyártás befejezéséig terjedt, de hogy termékei eladhatóak-e, korszerűek-e, megfeleinek-e a kereskedelem, illetve a vevőik igényeinek, ez nem érdekelt senkit. Országo. san így volt ez, s részben ez az oka a különböző elfekvő készletek felhalmozódásának. Mondjuk meg őszintén: raktárra termeltünk. — És mostantól fogva? — Kénytelenek vagyunk megrendelőink igényeihez igazodni. Az idén már gazdálkodásunk leg. fontosabb mutatója az „egv forint kifizetett bérre eső értékesített termék” lesz. Érzékelhető az ösz- szefüggés? Nem az számít, hogy mit termeltünk, hanem, hogy milyen olcsón gyártottuk és sikerült-e eladni! A múltban ki törődött azzal, hogy túljut-e aZ áru a raktár polcain?... — Hogyan biztosítja a tervmutatók megváltozott rendszere a minőséget? — Valószínűleg jobban, mint a régi. Ez is szoros összefüggésben van a gazdálkodás egyéb tényezőivel. Korábban az úgynevezett belső visszavetéssel jellemeztük a termelés minőségét, most azonban az a cél, hogy ne kerüljön ki munkahibás termék a gyárból. Az idén egy százaléknál nem lehet több az ilyen hiba. Eszközök és intézkedések — A gazdálkodás valódi eredményességét mélyebben elemző tervmutatókkal sokkal nehezebb „bánni”, mint a régi. formálisan kötött, mégis számtalan kibúvót rejlő rendelkezések alapján dolgozni. Milyen intézkedéseket tett a gyár vezetősége, milyen eszközök állnak rendelkezésére, hogy a megváltozott feltételek közepette jól gazdálkodjanak ? — A tételek átfutási idejét szigorúan ellenőrizzük és tervszerűen betartatjuk. A raktárgazdálkodás célszerű átszervezésével elősegítjük, hogy minden rendelés azonnal rendeltetési helyére kerülhessen. Minden eszközzel el akarjuk kerülni a készletek felesleges felhalmozódását. Régebben a kereskedelmi kibocsátástól függetlenül, sőt, ha nem volt tervteljesítés, de az önköltségi mutató jól alakult, fizethettünk nyereségrészesedést. Most ez is a kereskedelmi értékesítés függvénye. Ugyanakkor a jobb megoldásokat, kereső, a korszerűbben, takarékosabban dolgozók ösztönzésére megnőttek a lehetőségeink. A gyár jutalomkerete — eredményes gazdálkodós esetén — majd. nem 90 százalékkal bővült, s lehetőség nyílik a rendszeresen premizáltakon kívül a különböző célfeladatokat megoldó vagy egyéb módon jól dolgozó fizikai munkások jutalmazására is. — Hogyan lehetne összegezni a kialakuló új gazdasági irányítás jelentőségét? • Az igazgató elmosolyodik: —■ Alaposan megfogtak minket. Ha eredményesen kívánunk dolgozni, legfőbb mércénk a korszerűség. a vásárlók igényeinek jó kielégítése kell, hogy legyen. Vajda János Tojásvásár Petri Józsefné, a Gádoros! Fmsz felvásárlója két és fél nap alatt 25 ezernél is több tojást vett át a termelőktől. Tavaly — az év azonos időszakában — nem volt olyan jó a tojástermelés, mint az idén. Az idő melegebbre fordulása, a jó gondozás és takarmányozás két hónap alatt ezen az egy felvásárlóhelyen 160 ezer tojást eredményezett. Fotó: Dupsi Száznyolcniillió forint tsz-építkezésre — 300 áj létesítmény A megyei tanács vb mező- gazdasági osztályán néhány nappal ezelőtt egy igen érdekes vizsgálatot fejeztek be. A termelőszövetkezetek 1965. évi beruházásában elért eredményeket vették számításba. Megállapították többek között, hogy a mezőgazdaságban a tervezett építkezést 93,7 százalékra valósította meg a megye minisztériumi, tanácsi ipara, a ktsz-ek, a házi brigádok és az építkezésben közreműködő Kondorosiak Damason ÖT DARAB LÓFOGATÚ ARATÓGÉP ÉS EGY DARAB NEMET JÁRVASILÓZÓ ELADÓ. HUNYADI MGTSL HUNYA. 84 Február második felében negy- ventagű tsz-küldöttség kerekedett lel Kondorosról Braun Lajosnak, a Lenin Tsz elnökének vezetésével, hogy látogatást tegyen a Csehszlovák Szocialista Köztársaságiban, Damas községben. A kondorosiakat nagy szeretettel fogadták, s meginvitálták az ottani termelőszövetkezet aórszámadó közgyűlésére. A közgyűlésein kitűnt, hogy a damasi tsz-ben a termelés, a munka mindenkinek ügye és itt mindenki a maga helyén tudása legjavát adja a közösségért. A csehszlovák szövetkezet 888 hektáron gazdálkodik. (Ebben benne van a háztáji gazdaság területe is.) Fő üzemáguk a növénytermesztés és az állattenyésztés. Tavaly mindkét ágazatban kimagasló eredményeket értek el. Búzából hektáronként 33 mázsa, ku köriedből (májusi morzsolt) 54 mázsa,, cukorrépából 674 mázsa, dohányból 17 mázsa, burgonyáiból pedig 126 mázsa volt az átlagos hozamuk. Az állattenyésztésben 196 tehenet, 263 hízó marhát, 100 anyakocát és 956 sertést tartottak. Istállóikat gépesítették. Ennek tudható be, hogy a tehenészet négytagú brigádja 95 fejőstehenet gondozhat. A sertéstelepen 627 sertésről hárman gondoskodnak. Állattenyésztésük a jól szervezett takarmány termesztés re épül. Ennek az alapja viszont a talajerő visszapótlása. Tavaly az iá1 tállótrágya mellett hektáronként 0,52 mázsa foszfor-, 0,64 mázsa kálium- és 0,42 mázsa nitrogéntartalmú hatóanyagot használtak fel. A damasi tsz-ben 1965-ben 199- en dolgoztak. Az asszonyok közül 07-en vállaltak munkát. A szövetkezeti gazdák átlagos életkora a rrűenkénél kedvezőbb. A gazdák többsége 25—45 év közötti. A hatvan éven felüliek száma mindössze tizenkilenc. A közösségben már tavaly is kibontakozott a szocialista munkaverseny. A dolgozók 27 százaléka tett munkafelajánlást terven felüli bevétel elérésére. A kondorosiak figyelmesen hallgatták a tsz-elnök beszámolóját, aki nemcsak a közösség termelőmunkájáról, hanem a kultúrotthon működéséről is ezen a zárszámadó közgyűlésen adott számot. A falusi kultúrott- honoik ugyanis a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a termelőszövetkezetek erejéből épülnek és a tsz gondoskodik ezek fenntartásáról is. A kondorosiak maradandó élménnyel tértek haza. Braun Lajosok akként értékelték a csehszlovák tapasztalatokat, hogy alkalomadtán érdemes szétnézni más háza táján is, különösen, ha nemcsak gyönyörködhetnek, hanem tanulhatnak is az elért termelési eredményekből. M. K. egyéb szervek. Tulajdonképpen 8 millió forint értékű beruházás megvalósulása húzódott át 1966-ra. Az építési tervfeladatát a tanácsi ipar és a tszrek házi brigádjai a rendkívül nehéz és körülményes anyagellátás ellenére majdnem teljesítették. Az ÉM Békés megyei vállalata a rábízott feladat egyötödével adós maradt. Ugyanakkor a ktsz-ek a felvállalt munkának még 50 százalékát sem teljesítették. Ebben az évben 108 millió forint értékű építkezést kell megvalósítani a termelőszövetkezetekben. Mintegy 300 új létesítményt készítenek. A munkák megkezdéséhez . a szükséges terv és hitel biztosított. Több helyen az anyagellátást a tavalyinál máris jobbá tették részben összpontosítással, részben pedig a tervezett épületanyagok folyamatos szállításával, átvételével. Virágerdő nőnapra A békéscsabai virágbolt szinte zsúfolásig megtelt a különböző, szebbnél szebb cserepes és vágott virágokkal, és nap mint nap újabb szállítmány érkezik. Valóságos virágerdő fogadja a betérő Vásárlókat. A bolt dolgozói jól felkészültek a várható nőnapi forgalomra. Többek között 1500 csokor hóvirág. 2000 csokor ibolya, 1200 szál óriásszegfű, nagy mennyiségű vágott jácint és ciklámen várja a vásárlókat. Ezenkívül több mint ezer különféle cserepes virág. A hófehér jácinttól, a szerény, de szép primulától és begóniától az előkelő kálóig, és a tűzpiros virágú, igen kedvelt amaryllisig többféle cserepes virág is megtalálható. A nagy forgalomra számítva a csabai kertészet más városokból is hozatott virágokat. Így Kaposvárról még hóvirág érkezik, Szegedről pedig jácint. Március közepén kezdődik a dughagymaszállitás Több termelőszövetkezet felkereste a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő megyei Központot, s az idő kedvezőre fordulásával sürgette a dughagymaszállítást. A hagymatermelő községekben már hozzá szeretnének fogni ehhez az egyik legigényesebb tavaszi munkához. A MÉK vezetői azonban óva intenek attól, hogy a hagymát a korai kitavaszodás ellenére máris duggassák. Török Imre, a MÉK igazgatója arról tájékoztatta szerkesztőségünket, ha március első napjaiban kiduggat- nák a hagymát, s ha a levegő lehűlne, a hőkezelésre fordított energia és költség semmibe veszne. A 14 Celsius fok alatti hőmérsékleten ugyanis a dughagyma jaro- vizálódik, s könnyen lehetséges a későbbi felbőrdősödés A felbőr- dősödött hagyma nem képvisel jelentős értéket, s így a termelő- szövetkezetek csak vesztenének a hagyma szerződéses termesztéséh. Ha az időjárás továbbra is így tartja magát, akkor március közepén a MÉK tárolóhelyeiről útba indítják a dughagymaszállít- mányokat a termelőszövetkezeteik, be. Addig is jó, ha a tsz-ek alaposan felkészülnek és megszervezik a gyors kiduggatást
