Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-06 / 55. szám

1966. március 6. 3 Vasárnap „Mércénk: a vásárlók igénye” Beszélgetés a gazdálkodás új feltételeiről a Férfifehérneműgyár igazgatójával Az idei esztendő a gazdaságirá­nyítás némely új vonásának beve­zetésével kezdődött. A nagy kí­sérlet végső célja: a kor fejlődő követelményeihez idomítani gaz­dasági mechanizmusunkat. A mostaniak még csak a kezdet lé­pésed, mégis érdeklődésre tart­hatnak számot. A csabai férfifehérneműgyár igazgatóját, Nagy Lajost kerestük fel, hogy tájékoztatást kérjünk, milyen változásokat hozott az üzem irányításában az 1966-os esztendő, miféle újszerű felada­tokkal keli ebben a gazdálkodási évben számolniuk? • Béremelés a megtakarításból — Lényegesen megváltoztak a bérgazdálkodás feltételed is — mondja Nagy elvtárs. — Míg ré­gebben többféle kötelező mutató előírta' az egy órára eső törzs­bér, az átlagbér, a béralap, a kü­lönböző kategóriákban felhasz­nálható bérarányok összegét, ad­dig most tágabb lehetőségeket kaptunk. Kötelezően az összdod- gozókra vonatkozó bértömeget (béralapot) határozták meg, ezen belül sajátos igényeink szerint átcsoportosíthatunk. — Az új rendelkezés nyilván nagyobb felelősséget ró a veze­tésre, végrehajtása több körül­tekintést kíván. — Ez természetes. Mégis szíve­sen vállaljuk, hiszen régebben előfordulhatott, hogy egy-egy magasabb bérű jó szakembert csak akkor tudtunk alkalmazni, ha egyidejűleg felvettünk néhány kis fizetésű dolgozót, akiknek munkájára esetleg éppen nem volt szükség. Most azonban keve. sebb dolgozóval is elláthatjuk ugyanazt a munkát, aminek ellen­értékén régebben több ember osz­tozott. — S az igy felszabaduló bér­összeget...? —. ... a többiek között (80 száza, lókban) feloszthatjuk. Az idei év elején például a nem darabbér­ben dolgozó munkásoknál kilenc fő létszámot sikerült megtakarí­tani, s ennek a révén majdnem 10 ezer forinttal tudtuk növelni a szóban forgó munkásfcategória bé­rét. Az év elejétől életbe léptetett ár_ és bérintézkedések alapján — mint az igazgató tájékoztatásá­ból megtudjuk — a darabbérben dolgozóknál 6,48 százalékos, az úgynevezett közvetett munkások­nál 6 százalékos, a szalagvezefük­nél pedig 6,42 százalékos béreme­lést hajtottak végre. Furfangos mutatók — Mi a változás, a gazdasági tevékenység kötelező mérőszá­mainál, mutatóinál? — Eddig a teljesített normaóra volt a legfőbb mérce. Ez azt a visszás helyzetet eredményezte,! hogy az üzem érdeke csak a gyár­tás befejezéséig terjedt, de hogy termékei eladhatóak-e, korszerű­ek-e, megfeleinek-e a kereskede­lem, illetve a vevőik igényeinek, ez nem érdekelt senkit. Országo. san így volt ez, s részben ez az oka a különböző elfekvő készletek felhalmozódásának. Mondjuk meg őszintén: raktárra termeltünk. — És mostantól fogva? — Kénytelenek vagyunk meg­rendelőink igényeihez igazodni. Az idén már gazdálkodásunk leg. fontosabb mutatója az „egv forint kifizetett bérre eső értékesített termék” lesz. Érzékelhető az ösz- szefüggés? Nem az számít, hogy mit termeltünk, hanem, hogy mi­lyen olcsón gyártottuk és sike­rült-e eladni! A múltban ki törő­dött azzal, hogy túljut-e aZ áru a raktár polcain?... — Hogyan biztosítja a tervmu­tatók megváltozott rendszere a minőséget? — Valószínűleg jobban, mint a régi. Ez is szoros összefüggésben van a gazdálkodás egyéb ténye­zőivel. Korábban az úgynevezett belső visszavetéssel jellemeztük a termelés minőségét, most azon­ban az a cél, hogy ne kerüljön ki munkahibás termék a gyárból. Az idén egy százaléknál nem le­het több az ilyen hiba. Eszközök és intézkedések — A gazdálkodás valódi ered­ményességét mélyebben elemző tervmutatókkal sokkal nehe­zebb „bánni”, mint a régi. for­málisan kötött, mégis számta­lan kibúvót rejlő rendelkezések alapján dolgozni. Milyen intéz­kedéseket tett a gyár vezetősé­ge, milyen eszközök állnak ren­delkezésére, hogy a megválto­zott feltételek közepette jól gazdálkodjanak ? — A tételek átfutási idejét szi­gorúan ellenőrizzük és tervszerű­en betartatjuk. A raktárgazdál­kodás célszerű átszervezésével elősegítjük, hogy minden rende­lés azonnal rendeltetési helyére kerülhessen. Minden eszközzel el akarjuk kerülni a készletek fe­lesleges felhalmozódását. Régeb­ben a kereskedelmi kibocsátás­tól függetlenül, sőt, ha nem volt tervteljesítés, de az önköltségi mutató jól alakult, fizethettünk nyereségrészesedést. Most ez is a kereskedelmi értékesítés függvé­nye. Ugyanakkor a jobb megoldáso­kat, kereső, a korszerűbben, taka­rékosabban dolgozók ösztönzésére megnőttek a lehetőségeink. A gyár jutalomkerete — eredmé­nyes gazdálkodós esetén — majd. nem 90 százalékkal bővült, s le­hetőség nyílik a rendszeresen premizáltakon kívül a különböző célfeladatokat megoldó vagy egyéb módon jól dolgozó fizikai munkások jutalmazására is. — Hogyan lehetne összegezni a kialakuló új gazdasági irányí­tás jelentőségét? • Az igazgató elmosolyodik: —■ Alaposan megfogtak minket. Ha eredményesen kívánunk dol­gozni, legfőbb mércénk a korsze­rűség. a vásárlók igényeinek jó kielégítése kell, hogy legyen. Vajda János Tojásvásár Petri Józsefné, a Gádoros! Fmsz felvásárlója két és fél nap alatt 25 ezernél is több tojást vett át a termelőktől. Tavaly — az év azonos időszakában — nem volt olyan jó a tojás­termelés, mint az idén. Az idő melegebbre fordulása, a jó gondozás és takarmányozás két hónap alatt ezen az egy fel­vásárlóhelyen 160 ezer tojást eredményezett. Fotó: Dupsi Száznyolcniillió forint tsz-építkezésre — 300 áj létesítmény A megyei tanács vb mező- gazdasági osztályán néhány nappal ezelőtt egy igen érde­kes vizsgálatot fejeztek be. A termelőszövetkezetek 1965. évi beruházásában elért eredmé­nyeket vették számításba. Meg­állapították többek között, hogy a mezőgazdaságban a tervezett építkezést 93,7 százalékra va­lósította meg a megye minisz­tériumi, tanácsi ipara, a ktsz-ek, a házi brigádok és az építkezésben közreműködő Kondorosiak Damason ÖT DARAB LÓFOGATÚ ARATÓGÉP ÉS EGY DARAB NEMET JÁRVASILÓZÓ ELADÓ. HUNYADI MGTSL HUNYA. 84 Február második felében negy- ventagű tsz-küldöttség kerekedett lel Kondorosról Braun Lajosnak, a Lenin Tsz elnökének vezetésé­vel, hogy látogatást tegyen a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságiban, Damas községben. A kondorosiakat nagy szeretettel fo­gadták, s meginvitálták az ottani termelőszövetkezet aórszámadó közgyűlésére. A közgyűlésein kitűnt, hogy a damasi tsz-ben a termelés, a munka mindenkinek ügye és itt mindenki a maga helyén tudása legjavát adja a közösségért. A csehszlovák szövetkezet 888 hek­táron gazdálkodik. (Ebben benne van a háztáji gazdaság területe is.) Fő üzemáguk a növényter­mesztés és az állattenyésztés. Tavaly mindkét ágazatban kima­gasló eredményeket értek el. Bú­zából hektáronként 33 mázsa, ku köriedből (májusi morzsolt) 54 mázsa,, cukorrépából 674 mázsa, dohányból 17 mázsa, burgonyáiból pedig 126 mázsa volt az átlagos hozamuk. Az állattenyésztésben 196 tehenet, 263 hízó marhát, 100 anyakocát és 956 sertést tartottak. Istállóikat gépesítették. Ennek tudható be, hogy a tehenészet négytagú brigádja 95 fejőstehe­net gondozhat. A sertéstelepen 627 sertésről hárman gondoskod­nak. Állattenyésztésük a jól szerve­zett takarmány termesztés re épül. Ennek az alapja viszont a talaj­erő visszapótlása. Tavaly az iá1 tállótrágya mellett hektáronként 0,52 mázsa foszfor-, 0,64 mázsa kálium- és 0,42 mázsa nitrogén­tartalmú hatóanyagot használtak fel. A damasi tsz-ben 1965-ben 199- en dolgoztak. Az asszonyok közül 07-en vállaltak munkát. A szö­vetkezeti gazdák átlagos életkora a rrűenkénél kedvezőbb. A gazdák többsége 25—45 év közötti. A hat­van éven felüliek száma mind­össze tizenkilenc. A közösségben már tavaly is kibontakozott a szocialista munkaverseny. A dol­gozók 27 százaléka tett munka­felajánlást terven felüli bevétel elérésére. A kondorosiak figyel­mesen hallgatták a tsz-elnök be­számolóját, aki nemcsak a közös­ség termelőmunkájáról, hanem a kultúrotthon működéséről is ezen a zárszámadó közgyűlésen adott számot. A falusi kultúrott- honoik ugyanis a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságban a terme­lőszövetkezetek erejéből épülnek és a tsz gondoskodik ezek fenn­tartásáról is. A kondorosiak maradandó él­ménnyel tértek haza. Braun La­josok akként értékelték a cseh­szlovák tapasztalatokat, hogy al­kalomadtán érdemes szétnézni más háza táján is, különösen, ha nemcsak gyönyörködhetnek, ha­nem tanulhatnak is az elért ter­melési eredményekből. M. K. egyéb szervek. Tulajdonképpen 8 millió forint értékű beruhá­zás megvalósulása húzódott át 1966-ra. Az építési tervfelada­tát a tanácsi ipar és a tszrek házi brigádjai a rendkívül ne­héz és körülményes anyagellá­tás ellenére majdnem teljesí­tették. Az ÉM Békés megyei vállalata a rábízott feladat egyötödével adós maradt. Ugyanakkor a ktsz-ek a felvál­lalt munkának még 50 száza­lékát sem teljesítették. Ebben az évben 108 millió fo­rint értékű építkezést kell meg­valósítani a termelőszövetkeze­tekben. Mintegy 300 új léte­sítményt készítenek. A munkák megkezdéséhez . a szükséges terv és hitel biztosított. Több helyen az anyagellátást a ta­valyinál máris jobbá tették részben összpontosítással, rész­ben pedig a tervezett épület­anyagok folyamatos szállításá­val, átvételével. Virágerdő nőnapra A békéscsabai virágbolt szin­te zsúfolásig megtelt a különbö­ző, szebbnél szebb cserepes és vágott virágokkal, és nap mint nap újabb szállítmány érke­zik. Valóságos virágerdő fogad­ja a betérő Vásárlókat. A bolt dolgozói jól felkészültek a vár­ható nőnapi forgalomra. Töb­bek között 1500 csokor hóvirág. 2000 csokor ibolya, 1200 szál óriásszegfű, nagy mennyiségű vágott jácint és ciklámen vár­ja a vásárlókat. Ezenkívül több mint ezer különféle cserepes virág. A hófehér jácinttól, a szerény, de szép primulától és begóniától az előkelő kálóig, és a tűzpiros virágú, igen ked­velt amaryllisig többféle csere­pes virág is megtalálható. A nagy forgalomra számítva a csa­bai kertészet más városokból is hozatott virágokat. Így Kapos­várról még hóvirág érkezik, Szegedről pedig jácint. Március közepén kezdődik a dughagymaszállitás Több termelőszövetkezet felke­reste a Mezőgazdasági Terméke­ket Értékesítő megyei Központot, s az idő kedvezőre fordulásával sürgette a dughagymaszállítást. A hagymatermelő községekben már hozzá szeretnének fogni eh­hez az egyik legigényesebb tava­szi munkához. A MÉK vezetői azonban óva intenek attól, hogy a hagymát a korai kitavaszodás ellenére máris duggassák. Török Imre, a MÉK igazgatója arról tá­jékoztatta szerkesztőségünket, ha március első napjaiban kiduggat- nák a hagymát, s ha a levegő le­hűlne, a hőkezelésre fordított energia és költség semmibe veszne. A 14 Celsius fok alatti hőmérsék­leten ugyanis a dughagyma jaro- vizálódik, s könnyen lehetséges a későbbi felbőrdősödés A felbőr- dősödött hagyma nem képvisel jelentős értéket, s így a termelő- szövetkezetek csak vesztenének a hagyma szerződéses termeszté­séh. Ha az időjárás továbbra is így tartja magát, akkor március köze­pén a MÉK tárolóhelyeiről útba indítják a dughagymaszállít- mányokat a termelőszövetkezeteik, be. Addig is jó, ha a tsz-ek ala­posan felkészülnek és megszerve­zik a gyors kiduggatást

Next

/
Oldalképek
Tartalom