Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-05 / 54. szám

IM6. március 5. 6 Szombat CSALAD-OTTHON Burokban születni nem szerencse A legfrissebb adatok szerint az elmúlt évben csaknem százötven­ezer újszülöttel gyarapodott az ország népessége. Ennyi kisma­mát gondoztak, óvtak, készítettek elő a szülésre a védőnők és or­vosok — no és a hozzátartozók. A féltő jóakarat diktálta rokoni tanácsok csak addig rendjónva- lók, amíg valamilyen tudományos ismereten alapulnak. Az egész­ségügyi dolgozók tapasztalatai azonban azt bizonyítják, hogy a terhességgel és szüléssel össze­függő babonás tiltások és javalla­tok közül még jó néhány elevenen él. A folyamat, amely az tinya- miéhben végbe megy a fogamzás­tól a szülésig, a tudományos isme­retekben jártas ember számára nemcsak csodálatos, hanem merő­ben titokzatos volt évszázadokon át. Ma azonban a tudomány mind több ilyen „titkot” ad át a fele­désnek. Nyerges Ágnes Hívogató Zöld,, zöld, zöld levél, nőjjél nagyra, sose félj! Friss szél futkos rnég az ágon, bújj ki, bújj ki, régen várom, nöjj csak, nőjj csak gyorsan, szépen, fii kandikál már a réten. G.ólyahír arany kalapja bámészkodik fel a napra, langyos szellő fújdogál, százfelé a sok bogár. —* Zöld, zöld, zöld levélj bújj ki gyorsan. * , mncs mar tét! Tasnádi Varga Éva Iskolai „divatok“ Háztartási újdonságok A legáltalánosabban elterjedt és minduntalan felbukkanó ter­hességi babonák egyike, hogyha a várandós nő megijed és valami­lyen tárgyat a testéhez kap vagy hirtelen valami visszataszítót, megdöbbentőt lát, akkor ez anya- jegy, vagy torzulás formájában az újszülöttön is megmutatkozik. A jól megalapozott tudományos vélemény szerint az úgynevezett anyajegyeknek semmilyen közük sincs az anyát ért hatásokhoz. Magát az elnevezést is a babonás hit szülte. Ezek vérkeringési vagy más rendellenességek követkéz- ményei. Egy másik — mindmáig — ele­A gyermekkorban és a serdülő­korban — bár már nem olyan mértékben, mint a kisgyermek­korban — a viselkedés, a maga­tartás kialakulásában nagy sze­repet játszik az utánzás. A gyerek kisebb és nagyobb dolgokban egyaránt hasonlítani szeretne a felnőttekhez, s sokszor iskola­társaihoz is. Utánozza mások öl­tözködését, hajviseletét, beszéd- modorát, mozgását. Addig nincs baj, amíg az így kialakuló szoká­sok ártatlanok, rövid életűek. Káros, rossz szokások kialakulá­sa azonban már veszélyezteti a gyermek egyéniségének megfele­lő formálását. büntetés „csak azért is” reakciót vált ki, a szándék a visszájárá fordul, s ahelyett, hogy felhagy­nának a bírált szokással, még in­kább ragaszkodnak ahhoz, pél­dául a rágógumihoz. A legered­ményesebb az, ha új, helyes szo­kásokat alakítunk ki, a gyereke­ket új cselekvésrendszerre ne­veljük, amely mellett fokozatosan háttérbe szorul az előző. A gyere­kek így maguk sem veszik észre, hogy már másképp viselkednek, s a régi, rossz szokás sem hiány­zik többé. Juhász Erzsébet N/VWWWWWVN /VWW^VA Az egyszerű formák és a mér­téktartó díszítés jellemzik azokat a háztartási eszközöket, amelye­ket gyáraink újdonságként mutat­tak be. _ Iparművész tervezte az evőesz­közgyár legújabb készletét, amely — külföldi mintára — nemcsak fém-, hanem műanyag nyéllel is készül. A fehér, piros, kék és zöld műanyag nyelű készletnek bizo­nyára sikere lesz. A gömbölyű ka- nálförma, a rövid pengéjű kés és a villa tükrözi korunk ízlését. A Kőbányai Porcelángyárban elkészült a Varia porcelán étkész­let. A korszerűséghez való igazo­dás itt is egyszerűbb formákat je­lent. A levesestálnak például nincs sem teteje, sem füle, a mély tányérok peremdísz nélkül készültek. Az étkészlet hatszemé­lyes, a mély, lapos és süteményes tányérokon kívül leveses, pecse- nyés, köretes és nagyobb sütemé­nyes tál tartozik hozzá. — ács —■ MTI-fotÓ vénén élő terhességi babona, hogy a nyolc hónapra született gyer­mek életképtelenebb, mint a he­tedik hónapban szült, és többnyi­re meghal. E tévhitnek egy ókori számba- bona a forrása, amely mind a 7-es, mind a 9-as számnak szeren­csés előjelet tulajdonít, míg a páros számokat „szerencsétlenek­nek” mondja. A nyolcadik hónap­ra született gyermek körüli tu­dományos igazság az, hogy mi­után fejlettebbek, mint a koráb­bam világra jöttek, élettanilag biztonságosabb megmaradásuk és fejlődésük. Babonás találgatás az is, hogy­ha a terhes 'nő megcsúnyul, akikor lánymagzatot hord, míg, ha meg­szépül, fiút vár: ha savanyút kí­ván — lánya lesz; ha édességet, akkor a magzat — fiú! Szólás-mondáson keresetül vált közhitté a babona, hogy „aki bu­rokban született, az szerencsés lesz”. Ma ezt fordítva is használ­ják: olyan szerencsés, hogy biz­tos burokban született... Nos, sze­rencsés-e a burok? Ellenkezőleg! Életveszélyes! Ugyanis, ha a mag­zat a szakavatott beavatkozás hi­ányában azokkal a hártyákkal együtt jön a világra, amelyek az anyaméhben a táplálását, az oxi­génnel való ellátását biztosítják, azok a szabad levegőn fulladását «kozhatják, ha idejében el nem távolítjáík! így az a szerencsés, aki a burokban születés ellenére eleiben marad.-y—----------------­N emcsak az utcán lehet talál­kozni szájukban rágógumit for­gató, rendszerint ősemberfrizurát viselő fiatalemberekkel. Az isko­lában is egyik pillanatról a má­sikra „futótűzként” terjed ez a „nemes sport”. Valaki behoz egy dobozzal, kapnak a csemegéből a barátok, míg a többiek irigyen nézik a kiváltságosokat. Másnap aztán néhány gyerek kivételével már mindenki beszerezte a rágó­gumit. Azután rágják óra alatt, a szünetekben, otthon. Ha meg­kérdezzük, miért, a válasz: „ide­ges vagyok”, vagy az: „miért ne, mindenki ezt csinálja”. Mások nem válaszolnak, a vállukat húz­zák. Jellemző „gyermekbetegség” a sziszegés. Ahelyett, hogy szólná­nak társuknak, egyszerűen oda- sziszegnek. Nem telik el sok idő, már mindegyikük így csinál. Ha feleletet várunk a miértre, a vá­laszok semmivel sem változato­sabbak, mint a rágógumi eseté­ben. Hasonlóan divattá vált az is­kolákban az óra alatti tökmag- és napraforgórágcsálás, a sapká­kon és kabátgallérdkom levő jel­vénygyűjtemény, a zsebbazár, amelyben az üres gyufasikatplyá- tól a madzagig és jancsdszögig mindenféle kincs található. Ezek a divatok, szokások, álta­lában rövid életűek, káros ha­tásuk mégis érezhető az iskolai nevel emun kában. Ezért fontos, hogy idejében, már az új szokás kialakulásakor beavatkozzunk. A gyermekeik szidása, a direkt ■ ......- - ■ j ­T ÁRSASJÁtékok CICA A játékosok körben ülnek (vagy állnak). Középen a „cica”, aki ki­választja áldozatát és hozzásom- fordál. A kiválasztott játékos előtt dorombol, nyávog. fúj, akár a macska. Ezt a mulatságos jelene­tet a kiválasztott játékosnak ko- molyi arccal kell elviselnie. Sőt: a „cica” arcát is meg kell simogat­nia e szavak kíséretében: „sze­gény kis cicuskám, elmehetsz ci- cuskám”. Ha mindezt nevetés nél­kül képes megtenni, a „cicának” csakugyan tovább kell mennie egy MÍ játékoshoz. Ha viszont az il­lető nevetett (mosolygott), helyet cserél a cicával, ő lesz a cica. FUTÁS A SÁLÉRT Háttal egymásnak két széket helyezünk el. A szék alá hosszá­ban egy sálat teszünk, amelyet a játékosoknak kell majd megsze­rezniük. Két játékost leültetünk a székre, majd taps-jelre mindket­tő jobb oldali irányban haladva, igyekszik mielőbb a saját székére visszaülni. Miután leült, megpró­bálja a sálat felvenni a szék alól. Az a játékos győz, akihez a sál került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom