Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-05 / 54. szám
IM6. március 5. 6 Szombat CSALAD-OTTHON Burokban születni nem szerencse A legfrissebb adatok szerint az elmúlt évben csaknem százötvenezer újszülöttel gyarapodott az ország népessége. Ennyi kismamát gondoztak, óvtak, készítettek elő a szülésre a védőnők és orvosok — no és a hozzátartozók. A féltő jóakarat diktálta rokoni tanácsok csak addig rendjónva- lók, amíg valamilyen tudományos ismereten alapulnak. Az egészségügyi dolgozók tapasztalatai azonban azt bizonyítják, hogy a terhességgel és szüléssel összefüggő babonás tiltások és javallatok közül még jó néhány elevenen él. A folyamat, amely az tinya- miéhben végbe megy a fogamzástól a szülésig, a tudományos ismeretekben jártas ember számára nemcsak csodálatos, hanem merőben titokzatos volt évszázadokon át. Ma azonban a tudomány mind több ilyen „titkot” ad át a feledésnek. Nyerges Ágnes Hívogató Zöld,, zöld, zöld levél, nőjjél nagyra, sose félj! Friss szél futkos rnég az ágon, bújj ki, bújj ki, régen várom, nöjj csak, nőjj csak gyorsan, szépen, fii kandikál már a réten. G.ólyahír arany kalapja bámészkodik fel a napra, langyos szellő fújdogál, százfelé a sok bogár. —* Zöld, zöld, zöld levélj bújj ki gyorsan. * , mncs mar tét! Tasnádi Varga Éva Iskolai „divatok“ Háztartási újdonságok A legáltalánosabban elterjedt és minduntalan felbukkanó terhességi babonák egyike, hogyha a várandós nő megijed és valamilyen tárgyat a testéhez kap vagy hirtelen valami visszataszítót, megdöbbentőt lát, akkor ez anya- jegy, vagy torzulás formájában az újszülöttön is megmutatkozik. A jól megalapozott tudományos vélemény szerint az úgynevezett anyajegyeknek semmilyen közük sincs az anyát ért hatásokhoz. Magát az elnevezést is a babonás hit szülte. Ezek vérkeringési vagy más rendellenességek követkéz- ményei. Egy másik — mindmáig — eleA gyermekkorban és a serdülőkorban — bár már nem olyan mértékben, mint a kisgyermekkorban — a viselkedés, a magatartás kialakulásában nagy szerepet játszik az utánzás. A gyerek kisebb és nagyobb dolgokban egyaránt hasonlítani szeretne a felnőttekhez, s sokszor iskolatársaihoz is. Utánozza mások öltözködését, hajviseletét, beszéd- modorát, mozgását. Addig nincs baj, amíg az így kialakuló szokások ártatlanok, rövid életűek. Káros, rossz szokások kialakulása azonban már veszélyezteti a gyermek egyéniségének megfelelő formálását. büntetés „csak azért is” reakciót vált ki, a szándék a visszájárá fordul, s ahelyett, hogy felhagynának a bírált szokással, még inkább ragaszkodnak ahhoz, például a rágógumihoz. A legeredményesebb az, ha új, helyes szokásokat alakítunk ki, a gyerekeket új cselekvésrendszerre neveljük, amely mellett fokozatosan háttérbe szorul az előző. A gyerekek így maguk sem veszik észre, hogy már másképp viselkednek, s a régi, rossz szokás sem hiányzik többé. Juhász Erzsébet N/VWWWWWVN /VWW^VA Az egyszerű formák és a mértéktartó díszítés jellemzik azokat a háztartási eszközöket, amelyeket gyáraink újdonságként mutattak be. _ Iparművész tervezte az evőeszközgyár legújabb készletét, amely — külföldi mintára — nemcsak fém-, hanem műanyag nyéllel is készül. A fehér, piros, kék és zöld műanyag nyelű készletnek bizonyára sikere lesz. A gömbölyű ka- nálförma, a rövid pengéjű kés és a villa tükrözi korunk ízlését. A Kőbányai Porcelángyárban elkészült a Varia porcelán étkészlet. A korszerűséghez való igazodás itt is egyszerűbb formákat jelent. A levesestálnak például nincs sem teteje, sem füle, a mély tányérok peremdísz nélkül készültek. Az étkészlet hatszemélyes, a mély, lapos és süteményes tányérokon kívül leveses, pecse- nyés, köretes és nagyobb süteményes tál tartozik hozzá. — ács —■ MTI-fotÓ vénén élő terhességi babona, hogy a nyolc hónapra született gyermek életképtelenebb, mint a hetedik hónapban szült, és többnyire meghal. E tévhitnek egy ókori számba- bona a forrása, amely mind a 7-es, mind a 9-as számnak szerencsés előjelet tulajdonít, míg a páros számokat „szerencsétleneknek” mondja. A nyolcadik hónapra született gyermek körüli tudományos igazság az, hogy miután fejlettebbek, mint a korábbam világra jöttek, élettanilag biztonságosabb megmaradásuk és fejlődésük. Babonás találgatás az is, hogyha a terhes 'nő megcsúnyul, akikor lánymagzatot hord, míg, ha megszépül, fiút vár: ha savanyút kíván — lánya lesz; ha édességet, akkor a magzat — fiú! Szólás-mondáson keresetül vált közhitté a babona, hogy „aki burokban született, az szerencsés lesz”. Ma ezt fordítva is használják: olyan szerencsés, hogy biztos burokban született... Nos, szerencsés-e a burok? Ellenkezőleg! Életveszélyes! Ugyanis, ha a magzat a szakavatott beavatkozás hiányában azokkal a hártyákkal együtt jön a világra, amelyek az anyaméhben a táplálását, az oxigénnel való ellátását biztosítják, azok a szabad levegőn fulladását «kozhatják, ha idejében el nem távolítjáík! így az a szerencsés, aki a burokban születés ellenére eleiben marad.-y—----------------N emcsak az utcán lehet találkozni szájukban rágógumit forgató, rendszerint ősemberfrizurát viselő fiatalemberekkel. Az iskolában is egyik pillanatról a másikra „futótűzként” terjed ez a „nemes sport”. Valaki behoz egy dobozzal, kapnak a csemegéből a barátok, míg a többiek irigyen nézik a kiváltságosokat. Másnap aztán néhány gyerek kivételével már mindenki beszerezte a rágógumit. Azután rágják óra alatt, a szünetekben, otthon. Ha megkérdezzük, miért, a válasz: „ideges vagyok”, vagy az: „miért ne, mindenki ezt csinálja”. Mások nem válaszolnak, a vállukat húzzák. Jellemző „gyermekbetegség” a sziszegés. Ahelyett, hogy szólnának társuknak, egyszerűen oda- sziszegnek. Nem telik el sok idő, már mindegyikük így csinál. Ha feleletet várunk a miértre, a válaszok semmivel sem változatosabbak, mint a rágógumi esetében. Hasonlóan divattá vált az iskolákban az óra alatti tökmag- és napraforgórágcsálás, a sapkákon és kabátgallérdkom levő jelvénygyűjtemény, a zsebbazár, amelyben az üres gyufasikatplyá- tól a madzagig és jancsdszögig mindenféle kincs található. Ezek a divatok, szokások, általában rövid életűek, káros hatásuk mégis érezhető az iskolai nevel emun kában. Ezért fontos, hogy idejében, már az új szokás kialakulásakor beavatkozzunk. A gyermekeik szidása, a direkt ■ ......- - ■ j T ÁRSASJÁtékok CICA A játékosok körben ülnek (vagy állnak). Középen a „cica”, aki kiválasztja áldozatát és hozzásom- fordál. A kiválasztott játékos előtt dorombol, nyávog. fúj, akár a macska. Ezt a mulatságos jelenetet a kiválasztott játékosnak ko- molyi arccal kell elviselnie. Sőt: a „cica” arcát is meg kell simogatnia e szavak kíséretében: „szegény kis cicuskám, elmehetsz ci- cuskám”. Ha mindezt nevetés nélkül képes megtenni, a „cicának” csakugyan tovább kell mennie egy MÍ játékoshoz. Ha viszont az illető nevetett (mosolygott), helyet cserél a cicával, ő lesz a cica. FUTÁS A SÁLÉRT Háttal egymásnak két széket helyezünk el. A szék alá hosszában egy sálat teszünk, amelyet a játékosoknak kell majd megszerezniük. Két játékost leültetünk a székre, majd taps-jelre mindkettő jobb oldali irányban haladva, igyekszik mielőbb a saját székére visszaülni. Miután leült, megpróbálja a sálat felvenni a szék alól. Az a játékos győz, akihez a sál került.
