Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-05 / 54. szám
4 Szombat Érdekességek a Szovjetunióból Óriáscápát ejtettek el az Indiai-óceánon a szovjet Szidva halászhajóra j egyik hajójának bálnavadászai. A 12 méter hosszú, 15 tonna súlyú ragadozó bőre olyan vastag és kemény volt, hogy a daraboló késeket többször élesíteni kellett. 1966. március 5. Télen ültetik a nyírfákat A. Kuznyecov, a szara tovi területen fekvő atkarszki erdő gazdaság igazgatója a nyírfák téli ültetési módszerének kidolgozását választotta tudományos disszertációja tárgyául. Ez az érdekes erdőtelepítési kísérlet már évek óta eredményesen folyik. Sakkmérközés kezdődött rádión Moszkva, az Északi- és a Déli-sarkvidék között. Moszkváiban 20 játékos ült le a sakktáblák mellé. Ellenfeleik az Északi- és a Déli-sarkvidék ku- tatóállomásain és sodródó jégtáblákon telelő munkatársak. Mínusz 61 fokot mértek Jakutiában Az idei tél leghidegebb napján mínusz 61 fokot mértek Jakutiában. ahol a mínusz 45 fokos hőmérséklet általában „enyhe'' időjárásnak számít. A mínusz öl fokos hideget a mozgásban levő ember mindössze néhány óráig bírja elviselni, a kilehelt pára azonnal zúzmarává változik, s halk zizegéssel hullik a földre, a fém pedig már egy óra múlva az üveghez hasonlóan törékennyé válik. Ilyen 'hideg napokon Jakutiában általában beszüntetik a közlekedést. Légytermelésre vállalkozott Lettország egyik mezőgazdasági kísérleti állomása: termeié«; évi 4 kilogramm légy. Ezek a legyek a gyümölcstermesztők igein jó segítőtársai. 30—40 000 ilyen apró harcos egy hektárnyi gyümölcsösről kergeti el a gyümölcsfák kártevőit. Ritka ásványt találtak a Szovjetunióban nemrég Üzbegisztán és Türkménia határán. A neve rinneit. s az a tulajdonsága, hogy szabad levegőn a nedvesség hatására szetporlik. Eddig'csupán Németországban, Olaszországban és Angliában fordult elő. Népművészet a modern lakásban - Hevesi térítők világos bútorokon Beszélgetés a népművészeti bolt vezetőjével Megyénkben egyetlen népművészeti bolt található: Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján. Vezetőjét. Tim.kó Károlynét azért kerestük meg, hogy nyilatkozzék: nymnyiben van kapcsolata ennek a boltnak a modern lakáskultúrával, megférnek-e a népi szőttesek, ajándéktárgyak a színdinamikus falak között, a modern, világos bútorok társaságában? — A népi eredetű vagy a nép- művészeti hagyományokát követő ajándéktárgyak egyáltalán nem „ellenkeznek” a modernséggel. Hiszen a művészet valamennyi ágában. tapasztalhatjuk, hogy újra meg újra visszatérnek az alkotók a népi művészet hagyományaihoz, j Nézze például ezeket a falisző- nyegeket. Debreceni népművészek készítik, világosra festett falakonl is jól mutatnak. Valóban igen hatásosak a zöld- fekete, sárga-fekete négyszögekkel. háromszögekkel díszített faliszőnyegek. A modern képzőművészet is előszeretettel használja a mértani ábrákat. Hasonlóan szépek a Hevesi megyei asztalterítők. — Általában kik azok, akik előszeretettel vásárolnak? — Elsősorban a városi emberek s főleg íaliszönyegeket vagy asztalterítőket. Ezekhez aztán természetesen megfelelő kis kerámiTársadalmi munka w ɧk ■ ÉP* > 3É||- í Az V/a osztály Gádoroson társadalmi munkában' vett vészt március 2-án. Űttörővállalásukat teljesítették. Az iskola előtti műúi padkáját hoztak rendbe. Tizenöt fiú lapátolt, gereblyézett. közöttük Tóth József, Szekeres Pál. Ordó Sándor, Matus- ka György. Kovács Lajos. A munkájukat Kovács Pál osztályfőnök irányította. Fotó: Dupsi át is igényelnek, de igen sok termelőszövetkezeti tag is betér a boltunkba, meg olyanok, akik külföldön élő rokonaikat vagy barátaikat kívánják megajándékozni. — Honnan kapják áruikat? S kapnak-e eleget? — A mi központunk Budapesten van, a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet Központi Vállalata. Sajnos, sokszor küszködünk áruhiánnyal. Például tavaly a harmadik negyedévben 700 ezer forint értékű ajándéktárgyat adtunk el, főleg külföldieknek. Ilyenkor bizony a fafaragók készítette ajándéktárgyakból, cigarettásdobozokból. egyebekből talán a dupláját is ej tudnánk adni. Az elmúlt évben két és fél millió forintért vettek mind a hazai, mind a külföldi vásárlók népművészeti tárgyakat. Az érdeklődés állandóan emelkedik, az emberek ízlése fejlődik, s tudják, hogy nálunk nem. népieskedő giccset, hanem eredeti népművészeti alkotásokat kapnak. (I. f.) Megyei pedagóguskönyvtár létesítésével és új jutalmazási rendszer kidolgozásával foglalkozik a Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottsága A Pedagógusok * Szakszervezete Békés megyei Bizottsága hasznos tevékenységet fejt ki a megyében dolgozó pedagógusok szakmai továbbképzése érdekében. Legújabb terveik szerint megyei pedagóguskönyvtárat létesítenek, elsősorban pedagógiai tárgyú gyűjtőkörrel. A megyei bizottság ez idő szerint a pedagógusok társadalmi helyzetének felmérésével, elsősorban az oktatásügyben dolgozó nők életkörülményeivel is behatóbban foglalkozik, majd előkészítik az új jutalmazási rendszert. A szakszervezet megyei bizottságán kaptuk a tájékoztatást, hogy a pedagógus lakás- építési akcióra eddig 28 óvónő. 106 általános iskolai tanító, tanár és 26 középiskolában, diákotthonban, zeneiskolában működő névelő nyújtotta be igényét. Kilencvenöt ipari tanulót szerződtet az Orosházi Üveggyár Az üveggyár munkaügyi osztályán kapott tájékoztató alapján a következő oktatási évre ötven ipari tanuló szerződtetését tervezték. Tekintettel azonban a síküvegüzem idetelepítésével kapcsolatos előrehaladott tárgyalásokra — amelyek biztatóak —. a pártós tanácsi szervek, valamint a gyár vezetőségének közbenjárására újabb 45 fiatal szerződtetésére kaptak engedélyt. A következő oktatási évre 30 esztergályos,* ötven géplakatos, öt csőszerelő, négy mérleglakatos, két elektroműszerész és négy villanyszerelő tanulót kívánnak a Mü. M. oktatási rendszerben szerződtetni. A város legnagyobb ipari üzeme a 95 szerződtetett fiatal munkába állításával nagyban megkönnyíti a tanulmányaikat befejező fiatalok szakmaelsajátítási, elhelyezkedési lehetőségét. • Jelentkezéseket március végéig fogadnak el a gyár munkaügyi osztályán, illetve az íparitanuló-iskolában. — Anyám kilenc gyermeket szült, apám a munkások nehéz kenyerét ette. Családunk Szegeden élt. Tizenhat éves koromban nagy szerencse ért: bejátszottam magam a város I. osztályú labdarúgó-csapatába, s az elnök: Bogavári Bak Bernát malomtulajdonos felfogadott' segédmunkásnak. Fivéreim azonban alkalmi munkát sem kaptak. Ezért feljöttünk Pestre: Angyalföldön, a Ganz-Danubiusban helyezkedtünk el. A hegesztőszakmát tanultam meg. Hegesztettem hajokai, darukat, kazánokat; szerettem a munkát, szerettem az embereket: sorstársaimat, a Váci úti munkásokat, akik neveltek, formáltak. Közülük indultam el, az ő emberségüket s igazságukat őrzöm, s csiszolom máig is magamban. Sorsuk — sorsom. Ma 50 éves vagyok; a Zrínyi Akadémia parancsnoka, hat gyermek apja. Ha visszaemlékszem a fél évszázadra, ügy érzem, volt értelme a küzdésnek, s ennél nagyobb tanulságot nem is mondhatok ... A parancsnok hanovista érte el idáig Oroszországban”. 1945 júniusában az MKP hajógyári titkárává választják, majd megbízott üb-elnök. 1. egyenruhát. — Igen, 1945 előtt is viseltem De micsoda más világ volt az. 1944. novembér 5-én megszökött egy katona a dunántúli Kisláng községből. Büntetésből küldték oda; mert két héttel előbb nem esküdött fel Szálasira. Aznap 36 órás eltávozást kért: felesége a második gyereket várta, s rég nem kapott tőle levelet. Tizenhárom kilométert gyalogolt gyorsított ütemben a polgári vasútállomásig és soha nem tért vissza... December 6-án Budapesten, a Megyeri csárda mellett a pincében egyszerre csend lett. Felment a konyhába, kinézett a Váci útra: a vízművek felől szovjet katonák jöttek. Egy kétméteres felderítő beállított hozzájuk. — Nyemci jeszt? Azt mondták: — Nyet. A felderítő kiment az udvarra, a levegőbe lőtt, jelezve: nincs német. Felszabadultak ■* — Másnap a bátyámmal belopakodtunk a gyárba. A , Meder utcában kúsztunk, a Rákospatak mellől még a németek lőttek, összeverődtünk vagy kétszázan. A műhelyek siralmasan néztek ki, de a raktárak ban maradt egy s más. Megfogtuk az első csákányt, elkezdtünk rendet csinálni. — Húszadikán bejött hozzánk Herszon kapitány; a szovjet műszaki alakulat parancsnoka: készítsünk nekik két pontonhfdat. hogy átkelhessenek a Dunán. Nyakunkba vettük a felszabadult városrészeket, a két. két és fél milliméteres vaslemezeket darabonként szedtük össze. Egy korabeli újság ezt írta: „Borbás Máté rohambrigádjának egy munkásra jutó napi átlagteljesítménye (10 óra alatt) hatvan méter hárommilliméteres varrat. Egy szovjet szakember kijeléfltései szerint ezt a teljesítményt csak kevés szta— Életem nagy pillanata volt, amikor 1948. november 8-án délelőtt katonai behívói kaptam. A rohambrigád tagjai elbúcsúztattak a sólyán. A pártbizottságon azt mondták: „Sok kommunistára, munkásra van most szükség az új néphadseregben. Álljon ott is helyt, mint itt a gyárban, tanuljon, sokat tanuljon, ha nehéz, akkor is”. Tanfolyamok, törzstiszti iskola, akadémiák — itthon és a Szovjetunióban — s 1954-ben megjkapja a tábornoki aranylombokat. De a tanulás korántsem ér véget. — A tudomány és a technika óriási léptekkel fejlődik, s a hadseregnek lépést kell tartania vele. Csak így lehetünk nyugodtak, hogy békénk, alkotómunkáink sérthetetlen. Nem kis erőfeszítésbe került a bonyolult matematikai, fizikai, hadászati és egyéb ismeretek elsajátítása. \ technika önmagában azonban még nem minden. Csak az a katona és tiszt hasznosíthatja igazán, akinek a szíve is a helyén van? tudja, mit miért bíztak rá, tudja, kiért forgatja a fegyvert, s meg van győződve harca és ügye igazságáról, a nép igazságáról. Nyugati haditudósítók elmélete szerint a fejlődő haditechnika egyre feleslegesebbé teszi a katonát, aki csak mechanikus kiszolgálója a technikának. Idegen tőlünk ez a szemlélet. Mi igen is nagy gondot fordítunk a nevelésre, a magas szintű elméleti és gyakorlati képzésre. Mi elsősorban embereket nevelünk — a mi emberségünk szerint. — akik, ha kell, kiválóan eleget tudnak tenni hazafias kötelezettségüknek. A parancsnoknak nem lehet szebb feladata, minthogy emberséggel, megértéssel irányítsa ezt a képzést és nevelést. 4. Az akadémia tavaly ünnepelte 15 éves jubileumát. Most a parancsnoki szobában, csendben, egy fél évszázados ünnepről. 50. születésnapjáról beszélgetünk. És Borbás Máté vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg legmagasabb szintű oktatási intézményének parancsnoka kissé meghatottan ismétli a szavakat: a család... a gyár- igen, a gyár. — Holnap pedig kimegyek az üzembe. Az öcskösékhez. Rég hegesztettem már — van vagy hat hete —, jól fog esni a munka. Csak az elektródák minősége ne lenne oly változó... Az egykori hegesztő szól belőle. Ne csodálkozzanak, ha látják kint a sólyán. Nem a látványosság — a szíve, a meggyőződése viszi oda. llkei Csabc. Foto: Mikó László
