Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-04 / 53. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ^ 1966. MÁRCIUS í, PÉNTEK Ara 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM A termelési tanácskozások margójára Résziben lezajlottak, de rész-' ségét, célszerű feltételeit bizto- ben még most folynak és egy ideig eltartanak vállalatainknál, az üzemekben, a gazdaságokban a termelési tanácskozások- Sok minden szóba kerül, egy-egy kollektíva esztendőnyi munkájának mérlege az ilyenfajta összejövetel, az idei év legfontosabb teendőit is itt körvonalazzák. A sok lehetséges téma közül most csak egyet szeretnénk kiemelni, amely szintén a vállalatok dolgozóinak széles körű nyilvánossága elé tartozik. A szocialista munkaverseny némely kérdésére gondolunk. Az 1966-os esztendőben számos — nem kis erőfeszítést kívánó — nehéz feladat áll parasztságunk, munkásaink, a dolgozó emberek előtt. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a legsúlyosabb gondok idején is eredményes gazdálkodásra képes az a közösség, amely minden tagjának alkotó kezdeményezését a termelés fellendítésének szolgálatába tudja állítani. Amikor már a központi intézkedések nem bizonyulnak elég hatékonynak valamilyen termelési feladat rrtegoldására, a vezetők rendszerint a munkásokhoz fordulnak. És a segítség nem is marad eL Megyénk szocialista munka- verseny-mozgalmában a fejlődés évről évre szemmel követhető. A versenyző brigádok például nemcsak a többtermelésre törekednek, hanem vállalásaik mindinkább igazodnak a gazdaságok és üzemek tervfeladataihoz, részt vesznek a műszaki fejlesztés és az újítás kérdéseinek megoldásában, igyekeznek a termelés minőségét vagy éppen az exportra szállítható termékek részarányát javítani. A ’ versenyvállaláisok zöme a jobb minőségű munkát és a költségek csökkentését tűzi ki célul, mint például a Mezőhegyesi Állami Gazdaság kertészeti brigádja vagy a békéscsabai MÁV- Fűtőház Szovjet—Magyar Barátság brigádja. Igaz, a jó példák mellett előfordul, hogy egyes helyeken nem használják ki azt a kezdeményező erőt, melyet a dolgozók a vállalat — és saját maguk — jól felfogott érdekében szívesen kifejtenek. Néhol forma szerint elkezdik szervezni a versen ymqzgalmat, aztán sorsára bízzák, nem törődnek vele többet. Másutt csak statisztikákat gyűjtenek, szépen kidolgozott „rubrikákba” jegyzik a dolgozók felajánlásait, felkül- dik az illetékes szervekhez, csak éppen a valóságos verseny feltételeiről nem gondoskodnak. Pedig a munkaverseny lehetősí tárni nemcsak a helyi mozgalmi vezetők gondja, de nagyrészt a gazdasági vezetők feladata is. Nem öncélú teher ez a vállalati vezetés vállán, hiszen a munka jó értelemben vett virtusát éleszteni — megtérülő befektetés. Ahol pedig nem törődnek a dologgal, ott az emberek elfásulnak, elmegy a kedvük és ez megérződik a termelésen is. Így történt ez régebben a Hajtómű- és Felvonógyár békéscsabai üzemében is. Mióta azonban az alig egy éve megválasztott szakszervezeti bizottság és az üzem vezetősége komoly szándékkal hozzálátott a verseny szervezéséhez, biztató eredmények születtek. Olyan jelenséget is tapasztalni (amint az a tégla- és cserépipari vállalat szocialista bri- gádvezetőinek múlt évi értekezletén elhangzott), hogy a nemtörődömség egyáltalán nem az üzem felsőbb vezetőségére jellemző. Az igazgatóval az élen a vállalati vezetés támogatja a versenyt, megfelelő utasításokat is ad a termelőüzemrészek számara, egyes művezetők, üzemegységvezetők azonban már kevésbé érzik szívügyüknek a munkások mozgalmát. Hasonló vélemény hangzott el, mikor a szakszervezetek megyei képviselői az Orosházi Üveggyár brigádvezetőivel beszélgettek erről a kérdésről. Tehát nem elég az, ha egy vállalatnál kidolgozzák a verseny irányelveit, nagy vonalakban megszabják a feladatokat, de ezután nem ellenőrzik, hogy a központi utasítások miképp jutnak érvényre a termelés mindennapi gyakorlatában. Nagyon is serkenti, ösztönzi viszont a brigádok tevékenységét, az egyéni versenyben részt vevők munkáját, ha a vezetőség időről időre ellenőrzi a mun- kaverseny-mozgalom helyzetét, számon kéri, milyen segítséget adtak az ügyhöz a termelés alsóbb szintű „parancsnokai”. Vitathatatlan, hogy a munka- verseny-mozgalmak gazdái elsősorban a szakszervezetek. Az ő feladatuk, hogy felkarolva a dolgozók kezdeményezéseit, segítsék a vállalatot a soron levő gazdasági feladatok sikeres végrehajtásában. A szakszervezeti alapszervek ehhez a munkához — ha szükséges — igényeljék a szakmai elnökségek és a párt- szervezetek segítségét, igyekezzenek elvtársias, jó kapcsolatot kialakítani a gazdasági vezetőkkel, s akkor a helyesen szervezett verseny mindnyájunk számára gyümölcsöző eredményeket hozhat. Vajda János lyy dolgozzunk, hogy jól valósuljanak meg céljaink — Tanácskozás a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről — A megyei tanács végrehajtó bd-| zottságának kezdeményezésére * tegnap, március 3-án megbeszélést tartottak a mezőgazdaság időszerű kérdésedről Békéscsabán. Az értekezleten a járási, a városi tanácsok vb-elnökei, a megyei tanács vb-osztályvezetői, továbbá a mezőgazdasággal együttműködő vállalatok igazgatói, képviselői vettek részt. Megjelent a tanácskozáson dr. Szabó Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Az időszerű mezőgazdasági teendőkről Csatári Béla, a megyei tanács vb megbízott elnöke tájékoztatta a résztvevőket. Említette többek között, hogy megyénk mezőgazdasága tavaly 101 százalékra teljesítette áruértékesítés! tervét. Néhány cikkben, így a vöröshagyma, a rizs, a napraforgó, a lucemamag és a vörös- heremag értékesítésében a tervezettől elmaradtunk. A száj- és körömfájás miatt mintegy 60 millió forint bevételtől estek el a termelőszövetkezetek. Szólott a beruházások alakulásáról, a zárszámadások eredményéről. Szövetkezeteink tavaly széimot- tévőén erősödtek. A forgóalap 737 millió forintról 845 millió forintra növekedett. Részesedés címén 1964-ben 835 millió forint, 1965- ben pedig 926 millió forint került a szövetkezeti gazdákhoz. — Ebben az esztendőben a közös gazdaságok pozíciói tovább erősödtek — mondotta. — A felvásárlási árak módosultak. Jelentősen nőtt a forgóalap, a közös vagyon, a személyes jövedelem. Mindezekhez hozzájárul a termelés szervezésének új vonása, amelyben a népgazdasági érdek figyelembevétele mellett egyre jobban dominál a termelés helyi lehetősége és érdeke. Annak ellenére, hogy megyénk mezőgazdaságát néhány kedvezőtlen tényező hátráltatja az idei tavasz kibontakoztatásában, minden jogunk és alapunk megvan ahhoz, hogy az idei célkitűzéseinket valóra válthassuk. Dolgozzunk azon, hogy az új helyzetben feladataink jól oldódjanak meg. A beszámolót vita követte. Bánki Béla, a Gabonafelvásárló és feldolgozó Vállalat igazgatója a kukoricabetakarítás gépesítésének sürgetését kérte a megye vezetőitől. Sándor József, a Szeghalmi Járási Tanács V. B. elnöke többek között szóvá tette a naposiba- romfi-eilátást. Arról beszélt, hogy a baromfiipari vállalatok februárban a szomszéd megyékben értékesítették a csibét, nem adták át a Békés megyei termelőszövetkezeteknek és háztáji gazdaságoknak, mert itt a megyében 3 forintban szabták meg a darabonkénti árat. Boros Gergely, a MÉSZÖV elnöke beszámolt arról, hogy a Baromfiipari Országos Vállalat afféle fenyegető levelet küldött neki, amikor megtudta, hogy a kovácsházi fms?-keltetőt januárban üzembe helyezik. Januárban és februárban a földművesszövetkezeti keltetőállomások 50 százalékkal kevesebb csibét keltettek, mint egy évvel ezelőtt. Boros elvtárs kereste azokat az összefüggéseket, amelyek a megye ezervagonos vágóbaromfi-felvásárlásával és a keltetőállomások fentről irányított üzemeltetésével állnak összefüggésben. Dumitrás Mihály, az Orosháza Járási Tanács V. B. elnöke hangsúlyozta, ha a baromi i program megvalósításéban a felsőbb szervek teret adnának a gazdálkodásnak, akkor a jelenleginél jobb eredményeiket tudnának Orosházán is felmutatni. Ezután néhány speciális épület hiányáról beszélt. Bírálta a beruházási politikát. Szerinte a tárolás biztonságát a megye mezőgazdaságában felül kellene vizsgálni. Győri Imre, a Mezőkovácsházi Járási Tanács V. B. elnöke arról sízólt, hogy a járásban elért átlagtermés-eredmények — 16 mázsa búza, 200 mázsán felüli cukorrépa és 24 mázsán felüli kukorica — a mezőkovácsházi járás gazdáinak jó munkáját dicséri. Elmondotta ugyanakkor azt is, hogy a betakarítás gépesítésével ebben az évben előrébb kellene lépniük. Kevés a szállítóeszközük, jóllehet a jelenlegi kapacitásukat még jobban kellene kihasználniuk. A tanácskozáson felszólalt dr. Szabó Sándor elvtáirs is. — Ebben az évben — mondotta — nagy feladat étött áll mező- gazdaságunk. Sok függ attól, hogy a termelőszövetkezetek hogyan rajtolnak ezekben a napokban, amikor a tavaszi munka kezdődik. Egyelőre a tervezés időszakát éljük. Jó lenne ezit a munkát minél hamarabb befejezni és hozzálátni a tervben lefektetett célok valóra váltásához. Felvetette, hogy a mezőgazdasági munkákban indokolt a tanácsok erkölcsi és politikai felelőssége. A termelés bár gazdasági munka, de egyben politikai is. Arra kérte az értekezlet résztvevőit, hogy a népgazdasági kérések teljesítését a termelés szervezése során továbbra is sokrétű lmunkéval segítsék. A vitatott kérdésekre Csatári Béla válaszolt, majd Csepregi Pál, a megyei tanács vb-elnökhélyette- se az ér- és belvíz utáni feladatokról, Király József, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője pedig az adóztatással kapcsolatban megjelent újabb intézkedésekről tartott tájékoztatót* D. K. A gádoros! Petőfi Termelőszövetkezetben március 2-ig 40 holdon elvetették a borsót. Fotó: Dupsi Borsóvetés ^