Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-31 / 76. szám

1966. március 31. Csütörtök Meghívó a fiókban Fontos témát tűzött napirend­jére a minap a Magyar Hidro­lógiai Társasáig, amikor a váro­sok és az ipartelepek szennyvi­zének hasznosítását vitatta meg. Megtisztelő volt, hogy ez az or­szágos- szerv megyénket jelölte íki a tanácskozás színhelyéül. Is­meretes, Békéscsaba határában, a Lenin Tsz területén Jól szer­vezett, kellő gazdasági ered­ményt adó szennyvízhasznosítást valósították meg az utóbbi évek­ben. A szennyvíz további sorsának eldöntése nemcsak magyar prob­léma. A világ országainak ipa­rosodása, a városiasodás erőtel­jes folyamata' — amely az utób­bi évtizedben hazánkban is szá­mottevő — mindjobban felveti a természetes vizek védelmét, szennyeződésének megakadályo­zását, a víz élővilágának óvását, Hidrológusok, orvosok, állator­vosok, mezőgazdasági szakembe­rek — európai szinten — már eddig is több alkalommal cse­rélték ki véleményüket, keresték a lehető legjobb megoldást. Ha­zánknak van. mit pótolnia e te- kintetben, hiszen a szocialista tábor országai közül az utolsó előtti helyen állunk. Szennyvíz- ön töző-telepeink területe, alig haladja meg az ezer holdat, míg az NDK-ban 1964-ben már 50 ezer hektár nagyságrendű te­rületet öntöztek, az előbb emlí­tett módon. A téma napirendre tűzése gyorsabb előbbre haladásunk ügyében időszerű, sőt korábban 1« lehetett volna erről véle­ményt cserélni. Az a tanácsko­zás azonban, amelyet a Hidro­lógiai Társaság szervezett, nem valószínű, hogy valamelyest is " előbbre vitte az ügyet. Miért? A szennyvíz hasznosítása a dolgok mélysógbeni és szélesség­ben! ismeretét követeli meg mindazoktól, akik e kérdés­komplexum megoldásával fog­lalkoznak. S vajon a 8, egyen­ként 20 perces szakmai előadás keretében az előadó eltnélyülhet- e a -tapasztalatok, a feladatok rengetegében? Nem! Így az ér­deklődők sem kapták meg azt, amit vártak. Érthetetlen, hogy egy-egy ilyen fontos értekezle­tet — ha egyszer vidéken tarta­nak — miért igazítanak a Pest­re induló gyorsvonathoz? Ez a téma fontosságának lebecsülése, arról nem is beszélve, hogy a meghívón szereplő Magyar Ag­rártudományi Egyesület Békés megyei csoportja semmit sem tu­dott a rendezvény előkészítésé­ről. Sőt a szakosztály titkárát akként értesítették, hogy hivata­li íróasztalának fiókjába csúsz­tattak egy meghívót. Örültünk annak a megtisztelte­tésnek, hogy a Hidrológiai Társaság megyénket az ankét helyéül kijelölte. De úgy gon­doljuk, a munka eredménye­sebb lett volna, ha az előkészí­tésiben az arra illetékes megyei szerveknek nemcsak a nevét használják, hanem tevékeny munkáját is. Mivel nem ígytör­tént, nem valószínű, hogy a ta­nácskozás elérte célját. Dupsi Károly •• Ültetik a dugliagymát, rétik a kendert, a lenesét megyénkben Megyénk változatos talaj- és ég­hajlati adottságai miatt igen bo­nyolult a mezőgazdasági munkák alakulása. A mezők munkásai azonban — különösen a mezőko­vácsházi és az orosházi járásban mindenütt megtalálják a mód­ját annak, hogy az időszerű ta­vaszi talajmunkát, vetést, növény- ápolást szorgalmazzák. Megyénkben megkezdődött töb­bek között a kender és a lencse vetése. A Felsőnyomási Állami Gazdaságban — ahol évről évre az ország legjobbjai között sze­repel a kendertermelési átlag — gondosan előkészített magágyba kerül a fontos rostnövény magja. Ugyanez a gazdaság vállalt töb­bek között 100 holdnál nagyobb területen lencsetermelést, hogy e fontos népélelmezési cikkből egy jelentős mennyiséggel hozzájá­ruljanak a közellátáshoz. Tótkomlóson — az „Űj Makó”» nak nevezett vöröshagymater­mesztési tájkörzetben hozzáláttak a dughagyma ültetéséhez. A Vi­harsarok, a Haladás és az Alkot­mány Tsz összesen 460 holdon ter­mel vöröshagymát. A szövetkeze­tek tagjai a kertszerűen megmű­velt hagymaföldbe rakják a hő­kezelt, kiváló csirázóképességű dughagymát. Egyébként ebben a termelőszövetkezeti községben a friss tavaszi vetésterület megha­ladja a kétezer holdat. Ötvennél több saját traktor, legalább 100 pár lófogat és a szövetkezeti ta­gok százai segítik reggeltől késő estig az időszerű tavaszi munká­kat a három szövetkezet nagytáb­láin. A szakszervezeti munka helyzete és a városfejlesztési tennivalók A selyemipar tavaszi-nyári újdonságai Azsúr. piké, muszlin, batiszt, domborhatású kelme műszálból Az Idén a selyemipar a műszá­laik. félhasználásának kiszélesíté­sével gyarapítja gyártmányválasz­tékát. Az olyan régi, ismert tex- tilainyagok, mint például a piké, a panama, a batiszt, a muszlin, a zsorzset, amelyek ismét di­vatba jönnek, új alapanyagokból, műselyemből, szintetikus fonal­ból, illetve ezek keverékeiből ké­szülnek. Már megkezdődött a poliészter- piíké próbagyártása. Egyelőre csaik fehér lesz kapható, míg a műszál piké színes és csíkos mintázatú. A szintetikus batiszt — amelynek gyártása már folyik — Lucia né­ven kerül forgalomba. Tavaszi új­donságnak szánják a szintetikus fonallal átszőtt Negrát és Liver­poolt, mindkettő plasztikus min­tájú, domborhatású kelme, az egyik könnyebb, fonala véko­nyabb. Készülnek a tisztaselyem santungot helyettesítő textíliák, műselyem és műszál, valamint burettfonal keverékéből, gyárta­nak porőz. jerseyhez hasonló bdúz­Udvar Néhány hónappal ezelőtt tata­rozták Békéscsabán, a Tanács- köztársaság útján a büfé épüle­tét. Bent az udvaron azonban már hetek óta áll a törmelék és a szemét, amit azóta sem szállí­tottak el. Az alig 8 négyzetmé­teres udvaron ez nemcsak a la­kóknak bosszúság, hanem köz­egészségügyi szempontokat is sért, hiszen a büfé konyhája is itt van. Ügy érezzük a vita, amely esetleg a szemét elhordá- sa körül kialakult — hogy kinek a kötelessége elhordani — majd csak eldől. Talán megérik a ház lakói, hogy tiszta udvarra nézhetnek le. é-ezi) és ruhaanyagokat és a selyem­ipar gyártmányai között található a durva zsákszövésű kosztümkel­me is. A gyártmányok egy má­sik csoportját kizárólag köpenyre, a most divatos komplékabátokra szánták. A selyemipar' géppark­jának gyarapítása lehetővé teszi több jacquard szövésű textil ex­portálását és több jut majd ha­zai felhasználásra is. Az új jacquárdselymek egy része külön­leges diiszítőfonallal, például ce- lofánfonal-beszövéssel készül. AZ MSZMP OROSHÁZI VÁ­ROSI VÉGREHAJTÓ BIZOTT­SÁGA legutóbbi ülésén két fon­tos kérdésről tárgyalt. Elsőként a városi szakszervezeti munkáról készült jelentést tárgyalta meg, amelyet Tarján József elvtárs, a városi pártbizottság titkára ter­jesztett elő. A napirend tárgyalá­sán részt vett Lápták Pál elvtárs, az SZMT megyei vezető titkára. A vb-ülés második napirendi pontjaiként Sülé József elvtárs, a városi tanács vb-elnöke adott tá­jékoztatót Orosháza városrende­zési problémáiról A szakszervezeti munkáról ké­szült jelentésből kitűnik, hogy a város rohamos gazdasági fejlődé­se lényeges változásokat idézett elő a lakosságon belül. Ma Oros­háza társadalmi struktúrája alap­vetően más, mint akár hat-tíz év­vel ezelőtt volt. A bérből és ßze- tésből élők száma meghaladja a tízezret, ami egyben azt is jeleníti, hogy a legkülönbözőbb területe­ken dolgozók munkaszervezését, érdekvédelmét, politikai, kulturá­lis nevelését, kezdeményező ere­jét egyre jobban biztosítani kell. Ilyen vonatkozásban igen nagy feladat hárul a szakszervezetek­re, amelyeknek taglétszáma az előző éviéknek többszöröse. Je­lenleg tizenöt szakmában 28 szer­vezet és 26 szakszervezeti csoport 9405 tagot számlál, közülük 2833 a nő. A bélből és fizetésből élők ELŐZZE MEG A GONDOKAT! Jobb félni, mint megijedni — tartja a közmondás. A bal­esetmentes munka nem szerencse, hanem elővigyázatosság cs önfegyelem dolga. Gyakran — esetleg más hibájából — még így is megtörténik a baj és ez keresetkiesést, szeren­csétlen esetben rokkantságot, sőt halált okozhat. VÉDEKEZZÉK AZ ANYAGI GONDOK ELLEN! Az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatott időszaki munkások is igénybe vehetik a korszerű balesetbiztosítást Ennek alapján a biztosított dolgozó (vagy hozzátartozója) számára— függetlenül az SZTK-szolgáltatásoktól — az alábbi kártérítés jár: Állandó teljes rokkantság esetén 25 000,— Ft 10 százalékos vagy azt meghaladó állandó, részleges rokkantság esetén a 25 000,— Ft arányos része. Halálos baleset esetén 25 000,— Ft Bármilyen okból bekövetkező halál «setén temetési segély 1 200,— BT Csonttörés (repedés) 10 százaléknál nem nagyobb rok­kantság vagy legalább 28 napos táppénzes betegállo­mányt előidéző múlékony baleseti sérülés esetén 400,— Ft üzemi balesetből bekövetkezett azon­nali köröméi vesztésnél 200,— BT A biztosítás — kivéve a körömelvesz­tést, nemcsak a munkahelyen, hanem bárhol és bármikor bekövetkező bal­esetek esetére érvényes. A biztosítás díja negyedévenként 30,— BT, ÉLETBIZTOSÍTÁS. balesetbiztosítás TÁMASZ A BAJBAN. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ 103 Orosházán 92,2 százaléka tagja tehát a szak- szervezeteknek, s a nők aránya 32,6 százalékot tesz ki. Érdemes megemlíteni, hogy Orosházán nemcsak számszerűleg nagy a fej­lődés, hanem a minőségi összeté­tel tekintetében is, hiszen jelen­leg olyan szakszervezetek működ­nek, amelyek azelőtt — mint pél­dául a bányász szakszervezet, amely az összes tagok 10 százalé­kát teszi ki, a ruházati, az üveg­ipari stb. — soha nem működtek. A kölönbözó szakszervezetek a város területén igyekeznek telje­síteni feladatukat, szervezői a munkaversenyeknek, amelyekben a dolgozók mintegy 80 százaléka vesz részt. Ezen belül a szocialista brigádmozgalom aránya 32 száza­lék, és 1053 fő a Szakma kiváló dolgozója jelvénnyel rendelkezik. Igyekeznek a szakszervezetek kép­viselni a dolgozik érdekeit, élni az üzemi demokrácia adta lehető­ségekkel, bár tovább szükséges növelni a szakszervezetek jogkö­rét. Orosháza üzemeiben igen sok az olyan munkás, aki nemrég ke­rült az iparba, s ezért a szakmai képzettség fokozásában is vannak feladataik a szakszervezeteknek. A végrehajtó bizottság foglalko­zott azokkal a nehézségekkel, amelyek jelenleg gátolják a szak­szervezeti munka továbbfejleszté­sét. Ezek megoldása érdekében olyan határozatok születtek, ame­lyek a tárgyi és személyi feltéte­lek biztosításával igyekeznek ja­vítani a szakszervezeti munkát Ugyancsak javaslatokat terjesztett a végrehajtó bizottság a felsőbb párt- és szakszervezeti szervek felé az irányítás javításával kap­csolatban, A VB-ÜLÉS MÁSODIK NAPI­RENDI PONTJAKÉNT Sülé Jó­zsef elvtárs, a városi tanács vb- elnöke ismertette azokat a városi párt- és tanácsi vezetés által fo­ganatosított intézkedéseket, ame­lyek a városrendezés terén tapasz­talható elmaradások felszámolását szolgálják. Az anyagból kitűnik, hogy országosan is gond az egysé­ges távlati fejlesztési tervek hiá­nya, amelyekkel alig rendelkez­nek vidéki városok. Orosháza ese­tében .különösen éles a kontraszt, mivel régebben is igen elmara­dott település volt, és a végbe­ment nagyarányú gazdasági fejlő­dés a meglevő problémákat to­vább élezte. A városnak jelenleg van egy tanulmányi, de nincs általános rendezési terve. A VÁTERV 1967 februárra készíti el az említett dokumentációt, amelyhez a szük­séges előzetes munkák Tészben már megtörténtek, részben most folynak. Ilyen például Orosháza lakó- és középületei állagának fel­mérése, a város belső területének, utcáinak pontos szintezése, vala­mint az ipari üzemek távlati el­helyezésének tisztázása. A közel­múltban programkialakító tárgya­láson vitatták meg ezeket a kér­déseket, s ezt követően, már az el­készített program kerül megtár­gyalásra, amelynek alapján kidol­gozzák a 15—20 évre szóló végle­ges rendezési tervet. Orosháza korszerű várossá fejlesztését igen sok tényező nehezíti, s ezért a leg­célszerűbb megoldásokat szüksé­ges kiválasztani. Ilyen például a nagy területi szétszórtság, vagy alapközművek (víz-, szennyvíz-, gáz-, csapadékvíz-elvezetés) hiá­nya. Ide sorolható még a vasút ál­tali kettéosztottság, továbbá a gra­vitációs fekvés következtében meglevő nagy átmenő forgalom. MINDEZEK MEGOLDÁSA nagy körültekintést, és nagy költ­séget igényel. Példaként említhe­tő, hogy a belterület komplex vég­leges vízműrendszere csaknem százmillió forintba kerül. Hason­lóan nagy költségeket igényelnek más közművek, az útrendszer ge­nerális javítása, vasúti felüljáró építése. Növeli a nehézséget, hogy a múlt rendszer szomorú öröksé­geként szinte valamennyit alap­jaiban kell most megvalósítani. A munkálatok azonban már elkez­dődtek, egyes résztervek készen állnak, mint például a város köz­pontrendezési, az ipartelepítés re­gionális, a gázhálózat építésének kiviteli, Gyopáros fejlesztési és egy 587 lakásos lakótömb tervei. Ez évben készülnek el a víz- és szennyvízrendszer kiviteli, a köz­úti hálózatfejlesztési, a Szőlők egy részének végleges rendezési és egyéb kisebb lakótelepülések rész­letes tervei, amelyek 1967-től gyorsabb ütemű lakásépítkezése­ket tesznek lehetővé. AMIKOR OROSHÁZA ÁLTA­LÁNOS FEJLŐDÉSE sürgeti a fenti problémák megnyugtató rendezését, elmondhatjuk, hogy az alapvető lépések, intézkedések már megtörténtek. Orosháza köz­vetlen és távlati fejlesztésének, korszerűsítésének, várossá alakí­tásának komplex tervei, valamint ennek jelentős anyagi bázisai is biztosítottak lesznek. Ezek után az is érthető, hogy csak e nagy gondosságot igénylő munkák be­fejezése után láthatunk hozzá a tényleges megvalósításhoz. Mind­ezek garanciát nyújtanak ahhoz, hogy Orosháza nemcsak gazdasá­gilag, de külsőleg is és korszerű­ségében is valóban szép várossá alakuljon. Násztor Sándor az orosházi városi párt- bizottság első titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom