Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-30 / 75. szám

1966. március 36. 5 Szeret* Az új tömiőszárito Javul! a közrend megyénkben, de sok a fiatalok által elkövetett bűncselekmény Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága többek kö­zött tárgyalta megyénk közrend és közbiztonságának helyzetét is. A megyei rendőrfőkapitányság ál­tal készített jelentés külön érté­keli a bűncselekmények okait, a fiatalkornak által elkövetett cse­lekményeket; a közlekedésrendé­szeteit és az alkoholos befolyásolt­ság alatti bűnesetek arányát, s megállapítja, hogy általában ja­vult a közrend. A fiatalkorúak aránya a bűnözé­sekben az utóbbi időben viszont nőtt. 1964-ben 10 százalék, 1965- ben 10,7 százalék a részvételük egyes bűncselekményekben. Egyes bűncselekményfajtáknál ennél jó­val rosszabb a szám, mert például a betöréseknek mintegy 32,6 szá­zalékát fiatalkorúak követték el. Garázdaság bűntette miatt az elmúlt évben 47-tel több eljárást kezdeményezett a rendőrség, mint 1964-ben. Személyek elleni büntet­Egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottsági ankétot tartottak Sarkadon Nemrégiben elkészült Füzesgyar­maton a 11 méter magas tömlő- szárító a helyi tüzoltóparancsnok- Bág részére. A 24 623 forint költ­ségű munkákat, az Aranykalász Termelőszövetkezet építőbrigádja végezte el. Fotó: Kovácsovics Imre Ankétot rendeztek a napok­ban Sarkadon. Ezen a járás községeiben működő egészség- ügyi és szociálpolitikai állandó bizottságok tevékenységét vi­tatták meg. Dér Lajos, a járási tanács vb elnökhelyettese is­mertette az ankéton a közel­múltban elvégzett felmérés ta­pasztalatait. ' Az értékelésben megállapí­totta, hogy a bizottságok meg­felelően elkészített éves mun­katerv alapján dolgoznak. A bi­„ Legkedvesebb mai költőm...; — A békéscsabai városi tanács művelődésügyi osztálya pályázati felhívása« — zottsági ülésekről készült jegy­zőkönyvekben azonban néhány hibát találtak, így például a ha­tározatoknál nem tüntették fel a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős nevét. Nagyban segítené az egész­ségügyi és szociálpolitikai ál­landó bizottság munkáját, ha a körzeti orvosok több segítséget adnának. A lakossági felvilágosító, ne­velő tevékenységéért különösen a zsadányi bizottságot illeti di­cséret. A sarkadi járásban 1965- ben 72 egészségügyi filmet ve­títettek. Az ankéton végül megjelöl­ték azokat a feladatokat, ame­lyekre a következő időszakban még nagyobb gondot kell fordí­tani Cs. v. tek száma összesen 31-gyel csök­kent, az emberölések száma nem emelkedett és valamennyi ilyen bűnözőt sikerült felderíteni. A mélyei rendőrfőkapitány, Hidas Mihály ezredes elvtárs be­számolója számot ad arról is, hogy rendőri kezdeményezésre 23- mal több esetben folyt eljárás, mint a megelőző évben. Különö­sen sok volt a devizagazdálkodást sértő bűntett és a csempészés mi­atti eljárás. A múlt évben ezek felderítése szinte összrendőri fel­adattá vált megyénkben. Sok ezenkívül a mezőgazdaság­ban és az építőiparban elkövetett társadalmi tulajdont sértő bűncse­lekmény. Sok a fusizás, amely szinte minden esetben a bűncse­lekmények elkövetésének előidé­zője is. Eltulajdonítanak egyesek olyan anyagokat a vállalattól, me­lyek az elvállalt munkákhoz szük­ségesek. Fejlődést tapasztaltak rendőri szerveink atekintetben, hogy a különböző gazdasági szervek ve­zetői egyre jobban igyekeznek szi­lárdítani a társadalmi*, tulajdon védelmét. A vita során a végrehajtó bi­zottság tagjai, valamint a meghí­vottak elsősorban a megelőzés, az ifjúságvédelem, valamint az úgy­nevezett .alkoholos bűncselekmé­nyek” elkövetését elemezték és azoknak okait fejtegették. A végrehajtó bizottság megfe­lelő határozatokat hozott a köz­rend és a közbiztonság további szilárdítására. Kibővített ülést tartott a Békéscsabai Városi Pártbizottság A Békéscsabai Városi Pártbi­zottság tegnap, kedden délelőtt kibővített ülést tartott a r MSZMP I. kerületi pártszerve­zetének tanácstermében. Such János elvtárs, a városi pártbi­zottság első titkára nyitotta meg a tanácskozást, majd be terjesztette a napirendet. ‘ A városi párt-végrehajtó bi­zottság írásos jelentését, amely Békéscsaba iparának, mezőgaz­daságának, közlekedésének és a kereskedelmének múlt évi munkáját és tapasztalatait ele­mezte, valamint az idei felada­tokat tartalmazta, Várai Mihály elvtárs, a pártbizottság munka­társa szóbeli tájékoztatóval egé­szítette ki. A jelentést és a beszámolót vita követte, melyben több ja­vaslat és észrevétel hangzott eV A pártbizottság az előtérjem: tett anyagot és javaslatokat el­fogadta és megfelelő határoz.- tokát hozott. Pál Zoltán elvtárs, a pártbi­zottság munkatársa tájékoztat­ta a részvevőket a Politikai B’ zottság 1966. január 4-i mun­kásőrséggel kapcsolatos határo­zatáról és a határozat végrehaj tása során szerzett eddigi ta pasztalatokról. Legkedvesebb mai költőm cím­mel, a költészet napjával kapcso­latos pályázatot hirdetett a békés­csabai városi tanács műv. osz­tálya. Ezen középiskolai tanulók vehetnek részt, akdík 2—4 oldal terjedelmű gépeit dolgozataikkal, egy-Jkét kedves versük alapján mutatják be valamelyik ma élő neves magyar költő irodalmi érté­két. A dolgozatokat személyesen áp­rilis 15-ig a városi művelődésügyi osztályhoz kell eljuttatni. Ered­ményhirdetésre április 17-én a TIT Értelmiségi Klubjában kerül sor, altod a legjobb dolgozatokat a művelődésügyi osztály és á könyvterjesztő vállalat értékes könyvjutalomban részesíti. A pályázók munkáját megköny- nyíti a tavaszi szünet, amely — főleg azok számára, akik folya­matosan olvassák a mai magyar költők műveit — elegendő idő egy jó, elemző dolgozat elkészíté­séhez. ennyire gondterhelt, nyugtalan es ideges!” —> Median-cod, a betegéről van szó — szólalt meg az elhárító- tiszt, miközben kavargatni kezd. te teáját. — Mi van vadé? — kérdezte a doktornő őszúite csodálkozás­sal a hangjában. —- Meghalt. A doktornőn látszott, hogy na. gyón meglepte a hír, sőt méiyen megrendítette. A kapitány röviden elmondta a tragikus esetet, természetesen azt elhallgatta, hogy Mellon! meggyilkolták. — Mondja, kedves doktornő, igaz uz> hogy Mellon barátom­nak rbssz volit a szíve? — kér­dezte kis idő múlva. — Igaz — felelte a doktor­nő. — Ha arra gondol, hogy szív­baja is hozzájárulhatott szeren­csétlenségéhez, akkor meg kell mondanom, hogy osztom nézetéi. Nagyon sajnálom szegényt. Ro­konszenves fember vojlt. — így van. Kinek lehetett még tudomása a szívbajáról? — Nem tudom. De elmesélhet­te a munkahelyén éppúgy, mint a házban, ahol lakott. Becker doktornő most mintha valamivel barátságosabb lett volna, mint az imént volt. Köz­lékenyebbé is vált. Elmesélte Grawfordnak, hogy megboldo­gult férje, dr. Erich Becker híres bécsi orvosprofesszor, gyermek­specialista volt. Két éve halt meg. Most kissé kényelmetlenül érzi magát, hogy ilyen nagy hí­rű ember nevét viseli, — Miért nem használja leány­kori nevét? — kérdezte Craw­ford. — Manapság ez megszokott jelenség. — Mert az emberek azt hin­nék, hogy szégyellem német hangzású nevemet. Holott én büszke vagyok rá, hogy férjem nagy ember volt. — Menekülnie kellett Becs­ből? — Igen, a származása miatt. Amikor a nácik megszállták Ausztriát, mindent elvettek tő­le, házát, klinikáját, csak a nagy tudását és hímevét nem tudták elvenni. — Zsidó volt? — Igen... — És maga hogy került hoz­zá Eécsbe? — Londonban ismerkedtünk meg a háború előtt. Előadást tar­tott az egyetemünkön. Később a klinikáján dolgoztam. Az órájára pillantott és elné­zést kért a kapitánytól, mert mennie kellett a kórházba. Fel­állt és készülődni kezdett, Crawford elbúcsúzott. Vissza­sietett Raglan Street-i lakására. Mrs, Elliot-nak csupán annyit mondott, hogy este kilencre ké­szítsen vacsorát. Aztán újra el­ment hazulról. (Folytatjuk) Filmankét az Iszony-ról Az elmúlt napokban Szeghal­mon sikeres fílmankétot rendez­tek. A Petőf i Termelőszövetkezet mintegy 200 tagja tekintette meg az Iszony című magyar filmet. Kérésükre a szeghalmi Ady mo­zi üzemvezetőjének segítségével megvitatták a nagy sikerű filmet. Több mint 30-am hallgatták végig dr. Zömbik Miklós gimnáziumi tanár vitaindító előadását. Utána a hozzászólók főleg a filmet és a regényt hasonlították össze, de a film tartalmi és formai jegyeinek felfedésére is sor került. E sztergálv Keve A hallgatóság. Fülemüle, kémény, kakas... Az előadó. Hogy mi köze a há­rom fogalomnak egy­máshoz? Megmagya­rázom... Sokan ismerik Arany János mulatsá­gos balladáját, amely­ben két szomszéd hosszú, nevetséges perlekedést folytat egy szépen éneklő fülemüle „tulajdonjo­gáért”. S ha valaki úgy véli, hogy az űr­kutatások korában efféle nevetség nem fordul elő, az nagyon téved. Legfeljebb a veszekedés tárgya más... Például egy családi ház kéménye. így be­szélik Békéscsabán Adódott, hogy szám­lákat kézbesített a kéményseprő. Az egyik házban senkit nem lelt otthon, így hát átadta a számlát a szomszédnak. Az meg óriási felháboro­dással vette tudomá­sul, hogy míg ő há­rom kémény után 21 forint 60 fillért, ad­dig szomszédja négy kéményért csak 18 forint 40 fillért fizet évenként. Illetve de­hogyis nyugodott be­le! Azonmód feljelen­tette szomszédját a kéményseprő válla­latnál. Az indok al­kalmasint ez lehetett: a szomszéd feketén tart egy kéményt... Nem sok házzal odébb egy kakas vál­totta ki a ka.kasko- dást. Fittyet hányva a szomszéd porták te­rületi integritásának, rendre átszállogatott — nem is leplező szándékkal — a szóin széd tyúkjaihoz. Léi is ebből nagy baj! . titkos randevúkr utóbb rájött a tart jós kékszakáll tula; donosa és iszonyait san begorombult. Fe háborodottan kéri számon szomszédit tói: mi jogon „has nálják” az ő kaki sát?! Kár, hogy nem mr gát a kakast vont kérdőre, az bizonyár nyomban kivágta ve na magát: a szerele; jogán! Fekete kémény i randevúzó kakas. M csoda áldatlan állt potok! Vagy a tyí koknak talán más véleményük? (—zár—) l \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom