Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
1966. március 27. 3 Vasárnap Borítékon kívül... Az ENSZ és az UNESCO statisztikái bizonyítják, hogy hazánk azok közé az országok közé tartozik, amelyekben a társadalombiztosítás, a dolgozó emberekről való intézményes gondoskodás a legfejlettebb és legkiterjedtebb. a sokféle jogvédelem és anyagi segítés között külön is szót érdemel a dolgozó nőkről, anyákról való fokozott gondoskodás. Mégis sokan hajlamosak arra. hogy a társadalmi törődést az emberekkel kizárólag azon keresztül ítéljék meg. hogy menynyit tartalmaz esetenként a fizetési borítékjuk. Hogy az ilyeneknek mennyire nincs igazuk, azt az egyetlen vállalat egyéves ide vonatkozó számadatai híven érzékeltetik. A másfél ezres Békéscsabai Kötöttárugyárban tavaly csupán a táppénzigények és a kórházi kezelési költségek összege meghaladta a , 800 ezer forintot. A terhességi és gyermekágyi segélyezések 257 ezer forint, a kifizetett családi pótlékok 267 ezer forintot teltek ki. anyasági segély címén 36 ezer, temetkezési segélyként pedig 3 ezer forint került folyósításra. Az úgynevezett természetbeni juttatás — amelyet a vállalat újabb rendelkezés folytán most már szintén készpénzben váltott meg — 720 ezer forintra rúgott. E számadatok együttesen máris meghaladjak a kétmillió forintot. A kép azonban még korántsem teljes. A felsorolt számadatok | ugyanis nem tartalmazzák e.’o-j kát a kedvezményeket, amelye-j két például az üzemi konyha vagy a bölcsőde és napközi igénybevétele jelent. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 1965-ben a vállalat dolgozói közül csaknem százan részesültek SZOT-üdülésben és 425- en kaptak tüzelőutalványt. Az utóbbi nem jelent ugyan közvetlen forint juttatást, a részletfizetési lehetőség azonban mégis jelentős kedvezményt jelent a dolgozóknak. Mindez ebben az egy gyárban egy év alatt statisztikai átlagban dolgozónként megközelítően kétezer forintot jelentett — borítékon kívül... (—kazár—) Jól haladnak a tavaszi munkákkal a liunyai Hunyadi Tsz-ben Körültekintőbben... A Békés megyei Szabók és Szűcsök Ktsz arra törekszik, hogy a szükségességnek megfelelően a községekben is létrehozzon részlegeket és a hálózatot még szélesíteni akarja. Egyes helyeken — mint a szarvasi és a szeghalmi járásban — . azonban a tanácsok működési engedélyt adnak ki férfi- és női szabóknak, akik közül egyesek mesterlevéllel sem rendelkeznek. Nem vitatható, hogy célszerű. ha a külterületeken ,,maszek’' működik. Oda nem érdemes a szövetkezetnek részleget: elhelyeznie, mert nincs annyi munka,'hogy az kifizetődő lenne. De ahol részleg települ, ott nincs szükség „konkurrenciára”. A szövetkezet felméri , az igényeket és aszerint rendezkedik be, ahogy a legmegfelelőbb, ami persze költséggel is jár. Ez pedig csak úgy térül meg, ha van elegendő munka és nem von el a megrendelőkből a nemegyszer hitelre vagy esetleg terményért dolgozó magánkisiparos. Helyes lenne tehát, ha a tanácsok körültekintőbben járnának el iparengedély kiadásánál. Nemcsak az elv kíván elsőbbséget a szocialista szektornak, hanem a lakosság érdeke is. P. B. Lüktet a munka a hunyai határban. Az asszonyok egy népes csoportja a hét eleje óta az őszszel lábon maradt kukoricaszárat vágja. Annyira Ö6szetördélte ezt az idő, hogy már nem lehet bekötni. Nem is bajlódnak véle, hanem meggyújtják azt, amit levágnak. Kúpokban is áll még vagy 80—100 hóidon kukorica- és cirokszár, de olyan felázott, vízállásos talajon, hogy egyelőre nem tudnak rámenni semmilyen járművel sem. A szántást is csak a lánctalpas traktorokkal végeztetik, hogy másfajta gépek ne vágják össze a földet. Elég jól elhaladtak, mégis: az ősszel szántatlanul maradt 900 holdból már csak 300 hold maradt a hét végéig. Befejezték a cukorrépa vetései A tavaszi vetés üteme is jó volt eddig. Idejében földbe került a 40 hold tavaszi árpa és a 60 hold borsó is. Pénteken délután, mikor Pintér Imre jelentette az irodában, hogy végzett az ő szemen- kénti gépére kijelölt 100 hold cukorrépa vetésével, azt mondta neki Kontra elvtárs, az elnök: nézze meg, hogy a másik 100 holddal hói tartanak, bár ő úgy tudja, hogy abból sem sok van már hátra. Hétfőn az emberek egy része a 60 hold cukorrépadugvány, más része pedig a 10 hold burgonya ültetéséhez lát hozzá. Bár a burgonyatermés egy részét ősszel adják1 át a MÉK-nek, mégis előre csináltatták az összes vetőgumót, s kézi erővel ültetik el. A jövő héten már vetik a kendert is. Közben két nagy teljesítményű' gép szórja az alapműtrágyát a 75 hold paradicsom és a 15 hold dohány alá. Jól előkészített talajba kerül minden ipari növény A műti’ágyaszóró „különítményI nek” szinte alig volt megállása az utóbbi hetekben. Arra az 510 hóidra, amelybe szerződött ip>ari növény kerül, átlag 300—350 kiló vegyes műtrágyát szórnak. A jól áttelelt és elég jól fejlett 1400 hold búzára és 300 hold őszi árpára is kiszórtak már egy-egy mázsa műtrágyát holdanként, amit aztán fogassal bedolgoztak a talajba. Az igazsághoz tartozik, hogy a gépek mellett a nedvesebb talajon kézi erővel is szórták a műtrágyát. A vegyszeres gyomirtás megkezdéséig nincs gond az őszi vetésekre. Kivételt képez egy 80—100 holdnyi terület, amit alaposan megnyomott a víz, s ezért ezt megküllőstkapáz- zák. Az 540 hold másod- és harmadéves telepítésű lucerna is megkapta mái' a holdanként! 300 kiló vegyes műtrágya adagot és az azt bedolgozó, a talaj felszínét lazitó fogasolást is. Az utolsó tavaszi vetésre, a kukoricára április közepe táján kerül sor. A kukoricának az az érdekessége az idén, hogy az eddigi nagy és kis, európai és ázsiai, európai és afrikai, kapitalista és szocialista, volt gyarmattartó és volt gyarmati országok viszonyában egyaránt uralkodóvá válnak. Ám ezeknek az elveknek az érvényesüléséért nem Washington és nem is Bonn harcol. Ezeket a kormányokat a másik oldalon, a kolonializmus és a neokolonializ- mus oldalán találjuk. Ezeket az elveket, következetesen csak fi szocialista országok képviselik, ennélfogva ezek az országok az újonnan felszabadult országok természetes szövetségesei és harcostársai. Nemcsak az igaz, hogy a gyarmati rendszer összeomlása a szocialista világrendszer létrejöttével magyarázandó, hanem az is, hogy kiszolgáltatja magát a régi és új gyarmatosítóknak az az ország, amelynek kormánya külpolitikai tevékenységével gyengíti az imperializmus ellen, a békéért és a nemzeti függetlenségért küzdő erők egységét. Lehet ezt szubjek- tíve tagadni — és ezt egyesek meg is teszik —, de objektíve vitathatatlan. Magyarországot mindehhez nem is kellene hozzátenni, de a teljesség kedvéért mégis leírjuk, hogy a szocialista országokat az újonnan felszabadult országokhoz fűződő kapcsolataikban nem önös érdek vezeti. Egyszerűen arról van szó, hogy az érdekek egybeesnek. A harmadik kérdésre adandó válasz mindenekelőtt annak le- szögezését teszi szükségessé, hogy a politikai függetlenség, azaz az önálló államiság megszerzése után múlhatatlanul dönteni kell a társadalmi fejlődés útjáról. Minden ooszágban igent vagy nemet kell mondani a kapitalizmusra, vagy a nem kapitalista útra. A kapitalista út azt jelenti, hogy a kialakuló burzsoázia átveszi a régi gyarmattartók helyét, a nép sorsa pedig a kapitalista kizsákmányolás lesz. Megnyílik az út á külföldi tőke, a koncessziók szamára és mindez azzal az elkerülhetetlen következménnyel jár, hogy az ország a külpolitikában is az imperialisták felé orientálódik. A nem kapitalista út viszont a nemzeti demokratikus állam felé vezet. Ez olyan gazdasági és társadalmi fejlődés, amely földet ad a parasztnak, megkezdi az önálló nemzetgazdaság, az önálló ipar kiépítését, felszámolja a külföldi tőke befolyását és a tömegek kezébe adja az állam vezetését. Ezzel elkerülhetők a kapitalista fejlődés gyötrelmei, és el lehet vágni az utat a gyarmatosítók új behatolása előtt. A gazdasági önállóság tehát a politikai függetlenségnek is feltétele. Emellett az adott lehetőségek között fokozatosan javítani lehet a tömegek anyagi helyzetét. Az újonnan felszabadult országok népeinek érdekei azt követelik, hogy ezt az utat járják és ne a kapitalista fejlődés útját. Az a 'segitség, amit az újonnan felszabadult országok a szocialista országoktól kapnak, elősegíti a nemzeti demokratikus állam megteremtését és megszilárdítását. Ebből a segítségből a szocialista országoknak nem származik hasznuk. Az Ázsia és Afrika országaiban dolgozó szakembereket, az ott épülő gyárakat, az oda szállított gépeket, tudományos egészségügyi berendezéseket a szocialista országok dolgozó népe a lehető legkedvezőbb feltételekkel adja. Nem a szocialista országok, hanem elsősorban az újonnan felszabadult országok népeinek érdeke, hogy ezt a segítséget igénybe vegyék, hiszen a gazdasági építőmunkával saját boldogulásukat, saját országuk függetlenségét szolgálják. Az újonnan felszabadult országok igénybe vesznek tőkés hiteleket is. Ez érthető és megmagyarázható, hiszen korábbi elmaradottságuk miatt sok mindenben hiányt szenvednék. Az azonban, hogy a tőkés hiteleket milyen feltételekkel kapják, nem utolsósorban attól függ, mennyire szilárd a szocialista országok és az újonnan felszabadult országok antiim- perialista egységfrontja. A fentiekben nem a jelenleg létező, hanem a részben már meglevő, részben még csak kívánt állapotot, az objektív követelményeket írtuk le. Az utóbbi időkben lezajlott katonai hatalomátvételek egy része arra mutat, hogy az imperializmus éppen a nemzeti függetlenségnek és a nemzeti demokratikus államok kialakulásának akar erőszakosan útjába állni. A társadalmi fejlődés kérdéseit azonban soha semmilyen puccs, semmilyen palotaforradalom nem dönthette el. Nem döntik el a mostaniak sem. A katonai államcsínyek hozhatnak nehéz hónapokat, esetleg éveket valamely nép számára. Nem kétséges azonban, hogy előbb-utóbb Ázsia és Afrika minden újonnan felszabadult népe saját, nemegyszer keserű tapasztalataiból okulva szilárdan megveti a lábát az igazi nemzeti függetlenség, a béke és a társadalmi haladás erőinek hatalmas táborában. gyakorlattól eltérően — a cukorrépával együtt — részes művelésre adják ki mind a 825 holdat. Hiába, itt sem fiatalodnak az emberek, & tavaly a többlettermésen alapuló premizálás ellenére is kisebb terület megművelésére vállalkoztak, mint azelőtt. Most arra számítanak a szövetkezet vezetői, hogy a részművelés ösztönzőleg hat a családtagokra is. A közgyűlésein úgy állapodtak meg, hogy 21 mázsa májusi morzsolt termésig 25 százalék rész illeti a művelőket, ami ezen felül terem, annak pedig a fele. A termés fel- és lerakásáéi! külön kapják meg az összmennyi- ség 2 százalékát. A cukorrépái harmadáért művelik holdanként 160 mázsáig, az ezen felüli termésnek ugyancsak a fele illeti meg őket. A répa és a kukoricaszár betakarítását külön rakodó- brigádra bízza majd a szövetke zet, mert ehhez jó szervezés és a gyors munkától nem rí ad ózó fiatal erőkre lesz szükség. K. I. Kőolaj és vegyipar a mangislaki félszigeten A gurjevi kőolajfinomító. A be~>rfn tárolására szolgáló gSmbtartá lyok. A Kazah SZSZK-ban, a Man. gislak félszigeten fölfedezett sok milliárd tonna kitermelhető kőolaj új vegyipari vállalatok építését és a régiek helyreállításét hozta magával. A kőolaj hónapról hónapra növekvő áradata mindjobban sürgeti a tervezőmérnököket. A gurjevi olajfinomító üzemet több mint a kétszeresére akarják kibővíteni. Az új lelőhely olaja nagy parafintar. talmiú, ami jelentős gondot okoz a vállalatnak, de egyúttal remek lehetőségeket is nyújt, minthogy a parafin igen értékes vegyipari nyersanyag. A gurjevi kőolajfinomító mellett polietiléngyár épül. Ennek első részlegét 1967 márciusában helyezik üzembe, s akkor kezdik meg a második részleg építését. Kazahsztánban jelenleg több mint 15 000 ipar- vállalat működik. Számuk évente 130—140-nel nő. A köztársaság 50 európai, ázsiai és amerikai országba szállít ipari terníé- keket. A Budaörs—Fejér megyei útszakasz építési munkáihoz felveszünk KUBIKOSOKAT ÉS SEGÉDMUNKASOKAI. Szállást, üzemi étkezést, kü- lönélési pótlékot, valamint kedyezményen utazást biztosítunk. Jelentkezés: Betonútépítő Vállalat Budaörsi Fő- építesvezetőségénél, Budaörs, Kamaraerdő. 3274 A DÁV békéscsabai üzemvezetősége értesíti fogyasztóit, hogy 1966. március 28-án és 20-én, hétfőn és kedden, kb. 07 órától 16 óráig áramszünete! tárt Érzőébet he 1 yen a Kertész u., Kolozsvári u., Tompa u., Zsigmond u., Fürjesi dűlő, vasút által be zárt területen, valamint a Csáki utcában. A villamos berendezések a kikapcsolás ideje alatt is feszültség alatt levőknek tekintendők. 134
