Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-24 / 70. szám

1966. március 21. 5 Cs&törtfflt Tanácsi gondok Ha sok a paragrafus Csorváson a tanács a község- rendezési terv alapján szeretné mielőbb megoldani a házhelyek biztosítását, s ezért már tavaly nyáron megkezdődött a község­be beékelődött egyik nagyobb be­építetlen terület kisajátítása közérdekből. A tanács az ingat­lankezelő vállalat által megál­lapított forgalmi értéket ígérte a tulajdonosoknak, akik közül nyolcvanöttel meg is lehetett egyezni. Tizennégyen azonban annyit kértek a szántóföldi te­rületért is, mint amennyi a bel­területen levő házhelyek kiala­kult ára. A tizennégy tulajdonos felleb­bezett a kisajátítás ellen, miután mindenkinek joga van ehhez. A bíróság mondja majd ki a végszót, de addig 2—3 vagy még több hónap is eltelik. Szomorú, hogy az „ellenzé­kiek” között egy tanácstag is van, akinek pedig példát kelle­ne mutatnia, sőt meg is magya­rázni, hogy a szántóföldért azért nem lehet a megállapított for­galmi árnál többet fizetni, mert ott még utcát kell kialakítani, a villanyt odavezetni és járdát építeni. Mindezért a tanács fi­zet majd a lakosság községfej­lesztési hozzájárulásából. Nem kétséges, lehetne többet is ígér­ni, mint amivel 85-en megelé­gedtek, de az már az egész köz­ség érdekét sértené. 1 Sok a paragrafus, lehet kibú­vót keresni. A „jó szomszédok” — találtak is néhányat. Most döngetik a kaput. De próbálták volna csak meg 1945 előtt! Elhúzódik 15—20 lakás építé­sének a megkezdése, s emiatt talán az idén be sem fejeződik. De hát mit lehet tenni, ha 14-en meg akarják mutatni, hogy ők az erősebbek, még ha az egész község kárát is látja annak? —or Száz lakásról van szó Még 1960-ban megrendelték Szarvas általános rendezési ter­vét. Amikor elkészült, .a községi tanács elfogadta, a járási tanács pedig jóváhagyta, most a VÁTERV — megrendelésre — megkezdi a községközpont rész­letes rendezési tervének kidol­gozását. Közben az OTP vállalta, hogy a Kossuth téren (központban) korszerű társasházakat épít, ha a tanács ehhez hozzájárul. A te­rületi főépítész azonban közölte, hogy addig nem lehet a munká­hoz hozzáfogni, amíg a részletes rendezési terv nem készül el. Mivel a VÁTERV ezt csak leg­korábban decemberre ígérte, a tanács a Békés megyei Tanács Tervező Irodájához fordult, hogy készítse el a beépítési tervet, amit az el is vállalt volna, hogy még ez évben megkezdődhessen az építkezés. A területi főépí­tész azonban ehhez ismételten nem járult hozzá. Mi a véleménye Csontos Sán­dornak, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya helyettes vezetőjének? Szerinte Szarvason olyanok a körülmé­nyek, amelyek lehetővé teszik, hogy a Békés megyei Tanács •Tervező Irodája elkészítse a be­építési tervet, mert a VÁTERV ehhez igazíthatja majd a rész­letes rendezési tervet. Négy négyszintes társasház mielőbbi megépítéséről van szó, amit kár lenne elhalasztani. Szarvasnak városias a jellege, jóval kisebb helyen, mint Gyo­mén is előrehaladottabb a köz­pont fejlesztése. S éppen mert városias és 500-nál több a la­kásigénylők száma, annál inkább szükség van az új társasházak­ra, mégpedig a lehető leggyor­sabban, Helyes lenne tehát, ha a területi főépítész egyetértene a községi, a járási és a megyei ta­nács illetékeseinek véleményé­vel. hogy jövőre 100 új lakás le­gyen átadható Szarvason. Kiásott gödrökért nem fizethetünk... Milyen változásokat ielent az építőipari beruházások úi rendszere? Nemrégiben ankétet tartottak a szakemberek számára Békéscsa­bán az építőipari elszámolási rendszer idén bevezetett új rend­jéről. Az építkezések finanszíro­zásának megváltozott módja szer­vesen illeszkedik a giazdasáigirá- nyítás korszerűsítésének törekvé­sei közé. Hogy mit jelent ez a kérdés a gyakorlatban, milyen változásokat várhatunk a rendel­kezéstől az építőipari munkák te­rén, erről beszélgettünk Kovács Józseffel, a Beruházási Bank Bé­kés megyei fiókjának vezetőjével. — Mi a célja a szóban forgó rendelkezésnek ? — Az elszámolási rendszer kor­szerűsítése az építőipar erőforrá­sainak összpontosítására ösztönöz, elősegíti az építési határidők pon­tos betartását, illetve lehető lerö­vidítését. — Mi az eltérés a régebbi és a mostani rendszer között? — Korábban az építőipari vál­lalatok negyedévenként rendsze­resen elszámoltak, attól függetle­nül, hogy a programjukban sze­replő munkákat befe jezték-e vagy sem. így — a szerződési határidők ösztönző hatásán kívül — nem voltak érdekelve abban, hogy mi­nél előbb befejezzék a munkát, átadják a kész épületet. Előfor­dulhatott az a furcsaság is (sok esetben találhatunk is rá példá­kat), hogy a beruházási tervet 100 százalékon felül túlteljesítették, ugyanakkor az építendő létesít­ményt nem adták át rendelteté­sének. Csak a pénzt költötték el a munkára és az anyagra. — Valóban, mostanában ak­kor csodálkozunk, ha egy-egy épületet határidőre fejeznek be. Mennyiben változtat az új fi­nanszírozási rendszer ezen a helytelen gyakorlaton? — Most csak az építmények be­fejezése után, illetve az úgyne­vezett megvalósítási szakasz elké­válltájával nyújthatunk segítséget a tanároknak és a tanulóknak egyaránt. Magasabb szintet, speciálisabb, a szakérdeklődésnek megfelelő is­meretanyagot feltételez az ötödik funkció, a továbbfejlesztés. Tu­lajdonképpen mindenkit érint, aki nem akar megrekedni a rend. szeres oktatásban szerzett tudása, náil. Egyik legfontosabb célja te­hát az, hogy tudatosítsa az állandó, folyamatos öntevékeny tanulást, hogy ébren tartsa az emberekibem az új tudományos és műszaki eredmények megismerése és elsa­játítása iránti vágyát, és belső igénnyé fejlessze az előrehaladás­ra, a tudás permanens továbbfej­lesztésére való törekvést. Ezt az igényt már az iskolában kell be­oltani az emberekbe tekintet nél­kül az oktatási szintre, mert ugyan az ismeretek bővítésére a népmű. velés korlátlan lehetőségekkel rendelkezik, de tartás eredménye, két csak az iskola és az ismeret- terjesztést végzők aktív, kölcsönös kapcsolatával érhetünk el. Békés megyében a TIT megyei és járási szakosztályai már koráb­ban felismerték az ismeretterjesz­tés és az iskolai felnőttoktatás kapcsolatát és ennek jelentőségét. A több éves tapasztalat bebizonyí­totta, hogy a saját tematikájú so­rozatok, az alapműveltséget nyúj. tó termelőszövetkezeti és munkás- akadémiák felhívták a figyelmet a tanulásra, előkészítettek a rend. szeres oktatásra. A tsz-akadémia hallgatói közül sokan jelentkeztek a mezőgazdasági szakmunkáskép­ző tanfolyamokra, az általános iskolába. Számos üzemben ezt a szerepet játszották a munkásaka­démiák is. Pedagógus előadók is­meretterjesztő előadásokon terem­tettek kapcsolatot a dolgozók és az iskola között. Ezt a tevékenységet a jövőben még lehet fokozni. Az ismeretterjesztő előadások előké­szítő szerepét céltudatosabbá lehet tenni. Olyan sorozatokat kell ösz- szeállítan-i, amelyek szaros össz­hangban vannak az iskolai tan­anyaggal. A községi ismeretter­jesztők megpróbálhatnák, hogy ezekre az előadássorozatokra olyan dolgozókat hívjanak meg, akikről feltételezik, hogy később esetleg továbbtanulnak. Az isme­retterjesztő rendezvények zöme olyan témákat zár magába, mely a műveltségi minimum megszer­zését segíti, tehát mintegy ■pótolja az iskolai oktatási anyagot. A leg­nagyobb problémát az jelenti, hogy azok jönnek-e el ezekre az előadásókra, akiknek szánjuk? Nagyon sokszor éppen ezek a ré­tegek maradnak távol! Az isme­retterjesztés pótló, illetve közve­títő funkciója ezért fokozottabb mérvű szervező és nevelő tevé­kenységet igényel, különösen a fa­lusi kultúrházdgazgatóktól és a ta­nyasi népművelési ügyintézőktől. Megyénkben jelenleg tizenegy mezőgazdasági szakmunkásképzést előkészítő 250 órás tanfolyam mű­ködik. A művelődésügyi és a me­zőgazdasági helyi szerveink nem ismerték fel teljesen e tanfolya­mok jelentőségét, ezért a terve­zettnél kevesebb indult. Holott azon túL, hogy eziek a tanfolyamok az idősebb termelőszövetkezeti ta_ gok előtt megnyitják az utat a szakmunikásikópesítés megszerzé­sére, helyettesítő funkciójuknál fogva ( olyan alapismereteket tar­talmaznak, amelyek megtanulása alkalmat ad arra, hogy a VII.. illetve a VIII. osztály elvégzését igazoló vizsgát letehessék. A kiegészítő funkció jegyében tartanak a megye szinte minden középiskolájában matematika, fi­zika, kémia, biológia és nyelvtani konzultációkat, kísérleteket. E té­ren különösen szép munkát végez a TIT gyulai természettudományi előadóterme. A tudás továbbfej­lesztését szolgálják azok a mun­kásakadémiák, amelyeket a beta­nított vagy szakmunkásoknak tar. tarnak. Ilyenek a vasutas tagoza­tok, a kisipari termelőszövetke­zetek sorozatai. A közgazdasági, jogi szabadegyetem a vállalatveze­tők, a szövetkezeti dolgozók aka­démiái, a földművesszövetkezeti eladók, a nevelők akadémiája a pedagóv'sok továbbképzését biz­tosítja, hogy csak a legjelentőseb­beket említsem. Természetesen ezek a népműve­lő, ismeretterjesztő funkciók gyakran egyszerre vagy olyan szinten jelentkeznek, amikor már az iskolarendszerű felnőttoktatás közvetlen segítésén túl mutatnak. A TIT idegen nyelvi vagy magyar nyelvhelyességi és helyesírási tan. folyamai például az általános vagy középiskolát végzett felnőt­ték nyelvi ismereteit egészítik ki, azoknál pedig, akik nem tanultak idegen nyelveket, helyettesítik az iskolai oktatást. Helyettesítő, illet, ve pótló funkciót töltenek be a népi ülnököket képző ülnökakadé. miák; kiegészítő és továbbfejlesz­tő feladatuk van a filmbarát! kö­röknek, a filmkluboknak vagy a felnőttek szakköreinek is. Mindezek arra biztatnak, hogy a?; ismeretterjesztő tevékenységet a felnőttoktatás színvonala erő­teljesebb fejlesztésének érdekében még célratörőbben, még rendsze­resebben kell kibontakoztatni. Erre kötelez a népművelőik hi­vatástudata, ezt kívánja népünk egyetemes kulturális érdeke. Dr. Krupa András szülte után lehet számlázni. Az építőipari vállalatoknak tehát mindjobban érdekükké válik, hogy kevés munkahelyen, rövid idő alatt, gazdaságosabban dolgoz­zanak. Korábban az építőipari vállalatokat kamatmentes hitel­lel támogattuk, most 2 százalékos kamatozású termelési hitelt nyúj­tunk, melyet a munkák befejezése után az elkészült építmény szám­láival törlesztenek. — Szerepel egy olyan kitétel, hogy „megvalósítási szakasz". Nem jelent ez buktatót az épít­kezések valóságos befejezésének útjában? — A visszaélések lehetőségét kizárja a rendelkezés. Igaz, hogy nagyobb szabású, több szakasz­ból álló építkezéseknél egy-egy szakasz elkészülte befejezettnek tekinthető, ezek az egységek azon­ban már a tervezésnél kell, hogy szerepeljenek, s ha a kérdéses munkákat a program szerinti ha­táridőre nem készítik el, a kése­delem után 18 százalékig terjedő kamatot kell a hitel után fizetni. A Beruházási Bank figyelemmel kíséri a tervezés és a megvalósí­tás összhangját. Mindez természe­tesen nemcsak az építőipari pro­filú vállalatokra, hanem mind­azokra vonatkozik, ahol építőipari részlegek vagy brigádok dolgoz­nak. — Az új rendszer teljesen megoldja a megfelelő irányú ösztönzést? — Ez inkább csak az első — bár egyáltalán nem elhanyagolható je­lentőségű — lépést jelenti ebben az irányban. Az lenne jó, ha a határidőtől való elcsúszást, a munkák elhúzódását nemcsak a magasabb kamat és a kötbér szankciói büntetnék, hanem a vál­lalatok vezetőinek és dolgozóinak az eddiginél erősebb anyagi ér­dekeltsége fűződne a munka . programszerű befejezéséhez. A beruházó és a tervező vállalat il­letékesed jelenleg is jutalmat kap­nak a program olcsóbb és gyov sabb kivitelezése esetén. Jo lenne kiszélesíteni ezt a kört és bevonni az építkezőt, az egyéb al­vállalkozókat és szállítókat is az eredményes befejezés esetén pre­mizáltak közé. Mindenesetre je­lentős eredmény és a beruházások megvalósításában bizonyára ösz­tönzően hat, hogy ezentúl csak tel­jesen kész, befejezett munkát le­het átadnia az építői párnák ép­pen úgy, mint ahogy bármilyen más iparágban is csak a készter­méket értékelik. Kiásott, gödrö­kért, félig felhúzott falakért, ha még oly sok munka is rejlik ben­nük, ezentúl nem tudunk fizetni. Egy fecske nem csinál nyarat. Egy új rendelkezés megvalósítá­sától alapvető változást remélni nem lehet. Bizonyos azonban, hogy az építőipari beruházások ez év elejétől bevezetett rendszere nagyban hozzájárul a gazdaság- irányítás korszerűbb, a mostan; követelményeknek jobban megfe­lelő kiépítéséhez, népgazdaságunk egyik igen fontos ágazatában, a/ építőipari beruházások terén. V. J. Füzesgyarmati kulturális krónika (Tudósítónktól) Könnyű megtalálni Füzesgyar­maton, a Mátyás úton a kulíúr- házat; szól a hangoshíradó, dalos üdvözletek hangzanak el; s érte­sülnek a lakosok a legközelebbi eseményekről is. Az emberek megállnak egy pillanatra az ut­cán; jóleső érzéssel ízlelgetik a faluban népszerű neveket, akiket köszönt az ajándékdallam. A kultúrház kapuja szinte per­cenként nyílik. Délelőtt is hagy árulnak. Sikereket, hasznos mun­kák eredményét idézik. * Külön kell szólni a színjátszó csoporttól. A mintegy harminc­tagú lelkes gárda, amelyet Muri András művészeti vezető irányít, fejlődésében együtemű a szövet­kezeti mozgalom fejlődésével. Minden darabot legalább hússzor iróbátnak, s valamennyi darab legalább ennyi előadást is ér meg. Fényképeket nézegetünk: a cso­port nagy sikereit örökítik mer A színjátszó csoport telt ház előtt mutatta be a Mézesmadzag című vígjátékot. Képünkön a darab egyik jelenete látható. itt a forgalom. Fejkendős asszo­nyok, diáklányok térnek be, hogy átvegyék jegyüket a vasárnapi előadásra. * A kultúrotthon irodájában — amikor benyitok — nagy munka folyik. Szentesi Károly igazgató beszámolóra készül. Hajdú Irma, a kultúrház gazdasági vezetője statisztikát készít. — Rosszkor jöttem — gondo­lom —, nincs itt most semmi ér­dekes. Pedig nem így van: azok a tárgyak, fotók, oklevelek, ame­lyek leltárba kerülnek, s egyben statisztikai vonatkozásban is számba jönnek, sok mindent el­ezek a fotók. Nem az úgyneveze l régi „műkedvelő” _ előadások han­gulatát idézik ők; a népi színját­szás tükröződik ezekről a felvéte­lekről. A kultúrház ipartestületi épüle volt régen. Kicsit szűk is már ; mostani igényekhez mérten. Szín­padterme — bár 300 férőhelyes — kicsiny a kultúrigényes község­nek. A község vezetői összeültek arra a megállapodásra jutotta hogy társadalmi munka hozzáadá­sával is új kul túrotthont kívá- - nak építeni. Szöveg és fotó: Koimcsovícs Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom