Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-22 / 68. szám

IMS. március 22. 3 Kedd Az új bérforma alkalmazásának sikere a szervezésen múlik Hírt adtunk mái’ arról, hogy I jw autóközlekedésiben is tért hódit a teljesítménybérezés, minit a termelékenység hatásos ösztön- aője. Ez kicsit még idegen, újsze­rű, de van benne fantázia. A gép­kocsivezetőknél már csaknem kia. fakult az új forma — kivételt képez a kötött vezénylési rend­szer, amely most bontogatja szár. nyait —, míg a karbantartásnál csupán az előkészületek folynak .'jelenleg még a tárgyalóasztalnál. A 8-as számú AKÖV szaikszer- cezetd bizottsága életre hívott egy 14 tagú bizottságot, melyben kép­viselve van a gazdaságvezetés, va­lamint az érdekelt karbantartó dolgozók is. A bizottság tagjai ■konkrét feladatokat kaptak a nor_ máik kidolgozásával kapcsolatban. Szinte minden képviselő elmondta véleményét, javaslatát, ami vitá­st adott alkalmat. Többségben nem értettek egyet azzal a vezér- igazgatói utasítással, amely a nor­mahatárokat HO százalékig szab­ja meg, viszont a biztosított bért — nem teljesítés esetén — 80 százalékban. Aki nem dolgozik, ne is keressen úgy, mint akinek szívügye a terv, ez reális. A vé­lemény mégis az, hogy az átállás­nál ió lenne az alapbér 100 szá­zalékát fizetni a munkakörülmé­nyekre, adottságokra való tekin­tettél. A távlat — az alapbér 80 százaléka száz százalékon aluli teljesítés esetén — helyes és jó, de csak akkor, ha már az üzem az anyagellátás szervezésével meg­felelő módon segíti az új mun­kamenetét. Helyes volna a türelmi idő, ami lehetne fél, esetleg egy esztendő. Bárhogyan is kezd neki az AKÖV az új bérfomnának, egy bizonyos: minden a szervezésen múlik. Talán éppen most lenne Időszerű égy igazgatói értekezle­ten a vitatott szervezői státusz megteremtése, vagyis rugalmas, az autóközlekedésiben jói mozgó szervező beállítása, függetdeníté- ge. Ez nem az adminisztratív erők növelését jelentené, mert más ol­dalról terheket venne le, sőt stá­tuszt szüntethetne meg. A szer­vezés egy kézben — persze arra termett ember esetében — sokkal áttekinthetőbb, biztosabb lehetne, mintha mindenki szervez egy üze­men belük Nagyon jó ötlet a szabad brigád, alakítási lehetőség. A dolgozók ismerik egymást emberileg, sőt egymás képességeit is. Mindenki azt választhatja brigádja tagjának, akivel dolgozni tud. Elképzelhető, hogy így a brigádokban a harmó­nia — a szabadon választás elvén — jobban kialakul és a termelé­kenység javára szolgál. Jól ismerték fel a gazdasági ve­zetők a helyzetet, amikor a bri­gádok összeszokottságára építe­nek. Valóban, ezen néhány száza- ••• • «»»»»■•«■•• mmmmm ' léik múlik a termelékenység ja­vára. Ugyanilyen fontos a több éve egy helyein dolgozó, tapasz­talt, úgynevezett „berázódott” szakmunkások megbecsülése, visz- szatartása, ha elmenni készülné­nek. Jó néhány egészséges intézkedés készül, legalábbis a tárgyalóasz­talnál beszélnek róla, de ez csak akkor lesz teljes értékű, ha a munkában is jelentkezik. J^ gazdasági vezetőknek most talán az lenne a legfontosabb fel­adatuk, hogy az új gazdasági mechanizmus gyakorlati részén jelentkező nem eléggé érthető pontokat megvilágítsák a dolgo­zók előtt. p. yi. Szarvasi asszonyok Francia asszonyok a Halászbástyánál, hercegnő. Meg aztán hazudik, mint a vízfolyás. Már nemegy­szer rajtakaptuk. „Hát igen, hazudni, azt tud” — gondolta magában a kapi­tány. — „És hogy elökeiőskö- dik? Bánja az ördög. Az ő dol­ga. Nálunk ez nem oly ritka jelenség!” — Ennyi az egész? — mond­ta hangosan. — Nem tetszik nekem az egész nő — mondta Betty. — Néha, amikor megfeledkezik magáról, gonoszság tükröződik a szemében. Pláne, ha közelről néz az emberre. — Most köze­lebb hajolt Crawfordhoz és a szemébe nézett. — Ne higgye, nem vagyok bolond — mondta, amikor észrevette a férfi arcán az elnéző mosolyt. — Persze, néha az ember elbolondozik, de az más. Én irtózom ettől a nő­től... — Én azt hiszem, Betty, hogy maga eltúlozza a dolgot — fe­lélte Crawford komolyan. — Vi­tathatatlanul szép nő, és a szép nőknek mindig vannak iri gye­ik. Elég, ha egy nő csak egy haj­szállal csúnyább a másiknál, akaratlanul is felébred irigysé­ge, ami aztán rosszindulatot szül... Persze, ez nem vonatko­zik magára, Betty, hiszen maga, ha nem is olyan csillogó szőke hajú, minit Miss Simpson, de barnában még nála is Szebb.. — Köszönöm a bókot, Mr, ( " Kedves barátság szövődött ta­valy nyáron néhány francia tou­------------------------------- lőni és néhány szarvasi asszony, é n bizony egy cseppet sem va- lány között Tízen látogattak el gyök irigy erre a nőre... Szarvasra Toulonból, köztük Ma­Betty arcáról eltűnt a vidám­ság. Felhajtotta az utolsó korty whiskyjét és ismét Crawfordhoz fordult: — Táncoljunk — mondta. Crawfordnak semmi kedve sem volt táncolni, de aztán ar­ra gondolt hogy a parketten szabadabban beszélgethetnék, mint itt az asztalnál, a sok kí­váncsi nő között és felállt. — Nos, Betty? — kérdezte a második lépés után. — Elárul? — suttogta Betty és megszorította Crawford kezét. — Mit árulhatnék el magáról? ■— Sok mindent. Ezt maga na­gyon jól tudja. Asszony vagyok. Férjem Dan Warren repülős őr­nagy. Vagyonos ember. Az vi­szont, hogy első férjemmel Indi­ában éltünk s ő ott halt meg... ez nem igaz, ezt csak kitaláltam. — Őszintén bevallom, én most hallok erről először — felelte szinte suttogva Crawford. — Azt hittem, hallott már a mesémről. Mióta van Gretley- ben? — Tegnap óta. dame Aimée Mériadec, a touloni Francia—Magyar Baráti Társaság titkárnője, a pedagógus pártszerve­zet titkára. Valamennyien a Fran­cia Kommunista Párt tagjai. Az igaz barátság tükröződik Madame Suzanne Cotigarlo Janurikné elv­társnőnek küldött leveleiben is. Októberben írta: ...a ti példáitok és tapasztalatotok számomra nagyon érdekes tanulságul szolgál... Egye­lőre még sok munka választ el attól a naptól, amikor mi mindazt megvalósíthatjuk, amit ti, magya­rok... Novemberben pedig ezt: ...több mint egy hónapja, hogy e kártyát megkezdtem... Mindig megosztva az időt házam, csalá­dom és párttevékenységeim kö­zött. Egy harmadikban: ...igen gyakran gondolok rád, Szarvasra... Az összes emlékeiteket megtar­tom, beleértve a Kondorosról vitt paprikát is, a leveleket az Arbo­rétumból... barátságomat közöld az összes barátokkal... A franciák hét napot töltötték Szarvason, s erre az évre a Fran­cia—Magyar Baráti Társaság meg­hívta azokat a kedves ismerősöket, — Csák? Én meg azt hittem, j hogy látogassanak el hozzájuk, régebben van itt... Ugye, mi a akiknél szálláshelyük volt szar- Cornwall nevű kanadai óceán- vasi tartózkodásuk alatt. A szar- járón találkoztunk először? De vasiak március 30-án indulnak üt­ött mintha más neve lett volna... j nak a Földközi-tenger partjára, (Folytatjuk) | Toulonba, „Napfogyatkozás után Éveken át megyénk buszkesé­“ ge volt a Gyulai Állami Gazdaság A termelés magas színvonaláért kétszer is elnyerték a Minisztertanács és a SZOT Vö­rös Vándorzászlaját, majd egyik évről a másikra eredményeik fé­nye halványodott. A termelésben és a költséggazdálkodásban afféle „napfogyatkozás” állott be. A ve­zetés egyensúlya megingott, a gyorsan felfelé ívelő pálya csúcs­pontja utáni helyzet bekövetke­zett. Éppen második éve, hogy a gazdaság szűk körű vezetősége a napfélyes oldalról az árnyékosra kényszerült. Mi volt a két évvel ezelőtti törés okozója? Erre a kérdésre kutatják a vá­laszt, az elfogadható magyaráza­tot. Annál többet azonban nem ta­láltak, minit amit Supala Pál elv- lárs, az MSZMP megyei bizottsá­gának mezőgazdasági osztályveze­tője mondott a párt gyulai városi végrehajtó bizottságának legutób­bi ülésén: — Ez a gazdaság példája annak, hogy a vezetés és a dolgozók együttes erőfeszítéséből milyen eredmény fakadhat, de ugyanez a gazdaság szolgáltatta a tanulságot arra is, hogy a vezetésben dol­gozók nézeteltérése, sót torzsalko­dása milyen kárt tehet. Miért hallgattak ezeikra! az állami gaz­daság kommunistái? Miért en­gedtek teret a torzsalkodás el­burjánzásának? A párt gyulai városi végrehaj­” tó bizottsága akként érté­kelte az állami gazdaságban dol­gozó kommunisták munkáját, hogy a termelés ügyét elvonat­koztatták a dolgozó embertől. A gazdaságosságra törekedtek, ami végső soron helyes és jó dolog, csak közben megfeledkeztek az emberről. Az eredmények 1964-et megelőzően sem égi áldásként hulltak a benedeki határrészbe. A kukorica, a cukorrépa és a bú­za, továbbá a szálas takarmány termesztéséért, az állattenyésztés hozamának növekvő színvonaláért egységesen és igen sokat kellett tenniük. Az eredmények csillogá­sánál tompult a kollektíva aka­ratereje, s az egy személyi vezetés és felelősség basáskodásba torkol­lott. A dolgozók és a vezetés kö­zötti korábbi kapcsolat megrom­lott. Az a jó munkaszellem, amely a gazdaság minden egyes dolgozó­ját eltöltötte, mintha kiveszeti volna. Hiányzott valami, ami az egy akaraton levő emberek erejét beosztja, elosztja gazdasági szin­ten, az emberekkel közösen rend­szerbe foglalja a tennivalókat. Ennek egy része azonban már a múlté. A gazdaság vezetésében dolgozó kommunisták felfedték az eredményeket őrlő szút, s kigyom­lálták soraikból a meddő munka okozóit. Eltanácsolták a főkönyve­lőt és így tovább. Tavaly máj- jobban gazdálkodtak, mint 1964- ben. Keréken 1,2 millió forinttal javították az üzem eredményes­ségét. Ez az összeg jelentős, a párt városi végrehajtó bizottságának ülésén azonban ezért mégsem ve­regették meg Szilágyi János igaz­gató vállát. Sőt. A végrehajtó bi­zottság tagjai az MSZMP Politi­kai Bizottságának 1965. február 16-i határozatának és a párt me­gyei bizottságának 1965. április 13-i ülésén hozott határozat vég­rehajtását kérték számon. Bírálták a vezető beosztású párttagokat, mert az előterjesztett jelentésiből úgy érezték, hogy a gazdaság ve­zetősége és a pártszervezet kö­zött még mindig nem kielégítő a kapcsolat. Nem véletlen tehát, hogy a párt városi végrehajtó bi­zottságának ülésén olyan határo­zat született, mely szerint a Po­litikai Bizottság és a megyei párt- bizottság határozatának végrehaj­tását a kommunisták taggyűlésen vizsgálják felül. Ibiiért szükséges a párt váro­* * si végrehajtó bizottságának állásit foglalnia amellett, hogy a Gyulai Állami Gazdaság kommu­zottság határozatának megvalósí­tásában kialakult körülményeiket? A mi világunkban legtermészete­sebb az a tény, hogy a pártszer­vezetekben időről időre téma a felsőbb pártszerv határozatainak realizálása. Vajon a párt végre­hajtó bizottsága elé került írott anyagot a gazdaság kommunistái ismerik-e, megvitatták-e, mielőtt a városi végrehajtó bizottság na­pirendre tűzte volna, hiszen ab­ban az ők vagy egy csoportjuk munkája szerepel? Az a tény, hogy az 1964. évi eredményhez képest valamit javult a helyzet, nem ködösítheti el az üzemben vajúdó politikai munka fogyaté­kosságait. Bár az utóbbi hetekben lehetséges némi javulás a felada­tok ^részletes tanácskozásával, amely majd ebben az évben hozza meg gyümölcsét. Ez azonban most, a jelenlegi időszakban még min­dig kevés, nem elegendő. A vezetés bátran támaszkod- ” jón a gazdaság kommunis­táinak véleményére, hogy minél hamarább kialakuljon egy olyan légkör, amely a korábbihoz ké­pest az embereket, a termelés eredményességét szolgálja. Dupsi Károly Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek FIGYELEM! ZÖLDSÉG-, GYÜMÖLCSTÁROLÁSRA s'zedöiádáKat és gomba-tenyésztéshez 51x41x15 cm-es FALÁDÁKAT korlátlan mennyiségben raktárról szállítunk A megrendelést kérjük beküldeni: GÖNGYÖLEG FELÚJÍTÓ VÁLLALAT, Budapest, XIII., Dagály u. 3. Telefon: 200—285. 121 A Tiszántúli Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalat Békés megyei telephelyre felvételre keres GÁZSZERELŐKET, valamint csőszerelési szakmá­ban jártas ' HEGESZTŐKET Jelentkezni lehet szombati napókon vagy levélben. Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 16. 37762

Next

/
Oldalképek
Tartalom