Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-17 / 64. szám

március fl. 5 Csütörtök T Készül a Bajcsy-Zsilinszky Endre postai emlékbélyegzö szarvason, a községi Hazafias Népfront kezdeményezésére Bajcsy-Zsilinszky Endre *0. születésének megünneplésére ak­ció bizottság alakult dr. Vincze Ferenc elnökletével. A legutób­bi ülésen hagyták jóvá a postai emlékbélyegzö-tervezetet. Ké­pünkön Bessenyei Antal festőművész bemutatja munkáját Vajda Aurél és Tepliczky János bizottsági tagoknak. Fotó: Malmos Jelentős társadalmi hozzájárulással A másfél ezer lakosú Gerla 1958-ban lett önálló község, azóta münden évben jelentősen fejlő­dött. Befejezték a villamosítást. Elkészült a törpevízmű, 199 ház­ból 127-ben már vízvezeték van, amit az idén újabb házakhoz köt­nék be. A nagyobb forgalmú ut­cákon 5000 méter hosszban 1 mé­ter 20 centiméter, a mellékut­cákban 80 centiméter széles járda van. Az idén megkezdik az utcák másik oldalán is a járdaépítést. Elkészül a ravatalozó és a tűz­oltószertár, amire a tanács 210 ezer forintot fordít. A lakosság 1958 óta a járdaépí­téshez 50, a vízmúvesítéshez 170, a villamosításhoz 20 ezer forint társadalmi munkával járult hoz­zá. A Magvető Tsz minden évben simítózza a földutakat, ami mint­egy 10 ezer forint költségmegtaka­rítást jelent. A tanács 1966-ban 10 ezer fo­rint értékű társadalmi munkát vár a sportpálya rendbehozatalá­ra és újabb járdaépítésre. Felelevenednek a régi emlékek Szeptember 17-én lesz 92 éves Zsebik Pál, a békéscsabai Mun­kás-, Katona- és Paraszttanács egykori tagja. A Békés megyei Népszava 1919. március 30-i szá­mában a felsorolásnál az ő neve szerepel elsőként, utána követ­keznek a többiek: Szigeti István, Lőrincz István. Pesti Béla. Bankó András.. . Dr. Tibori János Békéscsaba története című könyvének egyik oldalán fénykép látható, az 1920- as évek elején készült.. A munkás­A .megyékben kezdődön múlt év decemberében, majd negyedév múlva az országháziban zárult az a közhasznú vitasorozat, melyet a KISZ Központi Bizottsága, a Ma­gyar Ifjúság szerkesztősége és az Ifjúsági Rádió kezdeményezett a mezőgazdasági szakmák megbe­csülése, az ifjúsági szervezetek feladatai, a szabad idő kellemes elf öltése és más fontos témákról Falusi fiatalok parlamentje cím­mel. Az eseménysorozatnak mintegy derűs mellékleteként március 10- én, csütörtökön 18.55 órakor hang­zott el a Kossuth rádióban a Fa­lusi fiatalok vidám parlamentje című műsor, melynek szerkesztő­je, Szuihay Erzsébet, valamint Horváth Tibor rendező a nagy múltú fővárosi kabarékultúra ki­próbált módszereivel, a „vidékies­kedés” mellőzésével kívántak vi­dám falusi légkört teremteni. Nyilván ennek a módszernek a fémjelzéseként — is — szerepeltet­tek olyan népszerű nevettetőket, mint Csala Zsuzsanna, Káló Fló­rián és Kabos László, akik a tő­lük megszokott rutinnal szórakoz­tattak. Azonban, hogy a játékban a falu maga is részi vehessen, a otthon alapkőletételét örökíti meg. Zsebik Pál is olt van az ün­neplők között. Magas, egyenes tartásé férfi, kemény kalappal. Hol van már az az idő? De amikor a képre néz, mintha egy pillanatra újra felelevenednének a régi emlékek. Igen, mindig ott volt, ahol valamilyen megmozdu­lás történt. Nem hagyta cserben munkástársait. Most a kályha mellett ül, a test­tartása még mindig egyenes. kongresszusi és parlamenti muri-' kabizottságok paródiájaként ki­agyalt humoros nevű bizottságok tagjai eleven falusi fiatalok vol­tak, mint például megyénkből a Békésre való Jenei Kati. Ha hu­morban pácoltan is, de a felvetett problémák sem nélkülözték az életszerűségei. A húszas stúdió meghívott közönségének fel-íel- csattanó tapsa jelezte a sűrű teli­találatokat a fiatalság elvágyódá­sának, szociális, kulturális és anyagi természetű falusi problé­máinak szatirikus megfogalmazása és megjelenítése során. A műsort a rádió kísérletnek szánta. Szerintünk érdemes a folytatásra. Véleményünk azon­ban, hogy jobb, tökéletesebb szer­kezeti és szereplői e'gybeötvözésre szorul. Azáltal, hogy a falusi kis­bíró dobpergető belépésétől kezd­ve "a „parlamenti módszerekig” s a hivatásos színészektől és rádió- műsorközlőktől az alkalmi mű­kedvelő szereplőkig mindent és mindenkit begyömöszöltek a „zsákba” — eleve stílus- és rit­mustörésre kellett hogy vezessen, a tempózavarról nem is szólv- Mértékkel és módjával sikerültebb lehetett volna. - Üj ­Az élete ezután sem volt ese­ménytelen. A szocialista tanok magvetőjeként hirdette az igazságot a munkások köréiben. Erről ugyan a lánya nem sokat tud mondani, de amikor a Tanácsköztársaság ideje kerül szóba, akkor könnybe lábad a szeme. — öten voltunk testvérek. Apám mindennap gyűlésekre járt intézni a szegények sorsát. Otthon beszélt nekünk arról az új világ­ról, amd kialakulóban van. De az örömünk nem sokáig tartott. Jöt­tek a megszálló csapatok és ne­künk menekülnünk kellett. Egy vagont kaptak Záebikék, abba rakták minden holmijukat. A fűtőház szerszámait is mentet­ték. Így érkeztek Szolnokra, majd Budapestre, végül Szegedre. 1920- ban Zsebik Pált hívták vissza Bé­késcsabára. És a csendőrök már várták. Később a , család is hazajött. Zsebik bécsi akkor Gyulán volt a börtönben. Hogy miből éltek a gyerekek, nehéz lenne megmon­dani. Itt-ott valamilyen alkálira munkából. Vagonban laktak, amíg ki nem rakták őket egy szükséglakásba. A legjobban mégis az fájt nekik, hogy a régi ismerősök köziül sokan elfordultak tőlük. Mintha lepra sok lettek volna. Pe­dig senkitől sem akartak kérni semmit, annál önérzetesebbek voltak. Amikor Zsebik Pál kiszabadult a börtönből, a Rokkába került „mindenesnek”. Évekig rendőri felügyelet alatt állt. Később visz- szavették a: vasúthoz, és 1935-ben nyugdíjba ment. A felszabadulá­sig a szociáldemokrata párt tagja maradt, a felszabadulás után a kommunista pártba lépett. Idős volt, sok feladatot már nem lehe­tett rábízni, de a forradalmi ta­pasztalataira számot tartottak. A piros könyvecskéjét mutatja: a tagdíjat ma is pontosan fizeti. Búcsúzáskor kezet fogunk. Neki már nehéz a beszéd, de valamit még mondani szeretne. Tagolja a szavakat: — Nemrég meglátogatott a VI. kerület párttitkára. Igazán na­gyon derék ember. Csak a lakásajtóig kísér, aztán ’3sú léptekkel visszaindul a kály­ha mellett álló székhez. 1 Pásztor Béla Nem tudta megtörni a börtön, amiért később onnan mennie kel­lett. Így került Békéscsabára Tí­már Péterrel, a barátjával együtt. — Igen, igen — vág közbe Zse­bik bácsi. — Derék ember volt Péter. Hárman voltunk géplaka­tosok . Hogy is hívták? . A harmadik nevére nem emlék­szem ... a bot a puskatus és mintha ezt az egyet a múló idő tiszteletből meg­hagyta volna. De az események már csak néha villannak lel az emlékezetében, azután újra a fe­ledés homályába menekülnek. A lánya mondja helyette: — Apám géplakatos volt a MÁV szolndki műhelyében. 1905-ben ő szervezte a nagy vasutassztrájkot, a MMQMWumomm Falusi fiatalok vidám parlamentje A tanítónő Színháznyitó előadás Békéscsabán Egy tíz évvel ezelőtti emlékeze­tes sikerű békéscsabai előadás- sorozat után, melyről még ma is sokait és elragadtatással beszél­nek, színházunk újjáépített ott­honának megnyitására szánta Bródy Sándor: A tanítónő című művét. Ha az írót, ezt a színes, szelle­mes, nagyvonalú embert röviden jellemezzük, elég annyit monda­ni, hogy Bródy a 19. és a 20. szá­zad találkozásának nagy hatású alakja, új irodalmi tárgyak és mondanivalók megszólaltatója. Ilyen írói-emberi arc, tartás utal­hatna-e langyos, nyugalmas élet­re? Egyáltalán nem. Forrongó, magasra törő, sikert gyűlölő és si­kerért áhítozó, érette apró megal­kuvásokra is kész egyéniség volt; akiről Móricz Zsigmond (találó .idézet a színházi műsorfüzetben!) kitűnő szemmel látta, hogy Bró­dy az új „szemlélés” embere, aki óriási erővel lendül harcba a kon­zervatív konokság ellen: „Te vol­tál a magyar irodalomban, aki legelőször fújtad meg a trombi­tát, amely új szemléletre szakítot­ta fel a látásokat. Teutánad nem volt többé létjogosultsága az avas, konzervatív, mindenbe belenyug- vó konokságnak. A te írásaid nél­kül nem él az a kor, amelyben éltél.” A darabot 1908-ban mutatta be a Vígszínház, Tóth Flórát Varsá­nyi Irén (a modem magyar szín­játszás korabeli kitűnősége, az ér­zelmek, az ember belső világa bonyolultságának egyik szinte fö- lülmúlhatatlan ábrázolója) alakí­totta. Érdekes megjegyezni azt is, hogy Békéscsabán először Me- zey Kálmán társulata játszotta Bródy remekét, mégpedig 1909. január 21-én, utána január 25-én és március 11-én, tehát mindössze háromszor. (Az adatokat Papp Já­nos: A békéscsabai színészet tör­ténete című művének II. kötetéből vettük.) Később is műsorra ke­rült, de sokkal kevesebbszer, mint érdemelte volna; tény, hogy a hatalom nem tapsolta körül sem Budapesten, sem vidéken. A tanítónő az író legharmoni- kusabb alkotása, benne tisztán ta­pintható a valósághoz való viszo­nya, valóság-értékelése. Bródy, aki Zola naturalizmusát sajátos egyé- nítéssel akarta a magyar iroda­lomban érvényesíteni, aki közben Jókai románticizmusát is teljes szenvedélyeseéggel élte át és for­málta magáévá; e drámájában ko­rában addig nem ismert hatással mutatja be a falusi kiskirályok és az ellenük szegülő diadalmas kis tanítónő küzdelmének tragikussá- gát. Ma már irodalomtörténeti példa, hogy Tóth Flórában sike­rült Bródynak megteremtenie azt az eszményi hőst, aki* ellenpólus­ként állíthatott kora társadalmá­nak erkölcsi züllöttségével szem­ben, Mintha — olvastuk valahol — Tóth Flórában az író legjobbi •. énje öltene testet, amely iiyer gyermeki-tisztán ebben a töré­keny, erős lelkű lányban is csak egyszer és csak itt. e sodró mély­ségű, tökéletesen komponált cse­lekményben vált önmaga és má­sok sorsát is formáló erővé. A da­rab örök aktualitását Tóth Flóra gyönyörű embersége adja meg mindaz a szép és jó, amelyért minden embernek küzdeni kell vagy kellene, hogy önmagát be­csülhesse. Gondolhatott-e másra a darab rendezője, Vass Károly, amikor végül is úgy döntöttek, hogy mé] tó színháznyitásként ezt a dara­bot választják; majd pedig akkor amikor a színpadra állítás koncep­cióját megalkotta? Törekvésének sok jele bizonyítja, hogy ezt az emberséget, őszinteséget, valósá­gosan is hősi helytállást és küz­delmet állította középpontba, nyil­ván, hiszen ez a dráma lényege. Bár a színháznyitással és a vég­leges átvételi határidők többszöri módosításával járó és a művészi munkára nem éppen kedvezően ható izgalmak feltétlen befolyá­solták est az előadást, néhány elnagyoltabban sikerült részlet el­lenére dicséretes a produkció. (Például Flóra és ifj. Nagy talál­kozása közvetlenül az iskolaszék ítélete után fáradt és ritmustalan benyomást kelt, hasonló érzésünk lámadt a harmadik felvonás vége- felé is,' amikor a kis tanítónő morális, szép diadalát egy-két ob­jektív és szubjektív tényező nem engedte teljességében felragyogni. Persze, ez a színjátszás, egy-egv dráma életrekeltése mér két egy­más után következő estén sem azonos, hőfokát, élményt fakasztó erejét apró körülmények is érez­hetően gazdagíthatják, vagy ép­pen csökkenthetik.) A darab szereplőit kellő elisme­rés illeti; becsületes, művész! szándék megvalósulása minden alakítás. Stefanik Irén az egyéni­ségétől kissé idegen címszerep­ben főleg Tóth Flóra őszinte egy­szerűségét emelte ki a szerep, néhány nagy pillanatában azon­ban inkább az érzelmi felületen maradt. Sokat fejlődött Mikes Fe­renc — ifj. Nagy Istvánt alakítót-' ta — jellemformáló és alkotókész­sége; Körösztö» István (öreg Nagy), F. Nagy Imre (Főúr), Szo- boszlai Sándor (Káplán), Székely Tömés (Tanító) és villanásnyi sze­repében Szentirmay Éva (Hra> Ida) volt még az, aki a színház- nyitó alkalmával bemutatott. Bró- dy-műben különösen színvonala­sat produkált. Suki Antal díszletei maradék­talanul hozták a századforduló hangulatát, a kosztümtervező vi­szont ezúttal nem remekelt; s ez a címszereplőt is érintette. Segí­teni rajta bizonyára érdemes és még most sem késő. Sass Ervin Lejárt a tanköteles korba lépők nyilvántartásba vételének határideje Az 1959. szeptember 1. és 1960. augusztus 31. között született gye­rekeket március 1-től 15-ig kellett országszerte nyilvántartásba ven­ni a lakóhöly szerint körzetileg il­letékes általános iskolákban. A bejelentési kötelezettség 136 000 kisgyermek szüleit (gondviselőit) érintette: előreláthatólag ennyi új első osztályos kezdi majd meg ísztől általános iskolai tanulmá­nyait. Feltételezhető, hogy különböző okok miatt nem minden érdekelt szülő teljesítette a törvényerejű rendeletben előírt bejelentési kö­telezettségét. Ezért a Művelődés- ügyi Minisztérium felhívta a fi­gyelmet: a késedelmeskedők mi­előbb keressék fel a körzetileg il­letékes iskolát, és tanköteles gyer­meküket vétessék nyilvántartás­ba. A beíratásokra — a kötelező orvosi vizsgálat után, — júniusi»« kerül majd sor. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom