Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-17 / 64. szám
március fl. 5 Csütörtök T Készül a Bajcsy-Zsilinszky Endre postai emlékbélyegzö szarvason, a községi Hazafias Népfront kezdeményezésére Bajcsy-Zsilinszky Endre *0. születésének megünneplésére akció bizottság alakult dr. Vincze Ferenc elnökletével. A legutóbbi ülésen hagyták jóvá a postai emlékbélyegzö-tervezetet. Képünkön Bessenyei Antal festőművész bemutatja munkáját Vajda Aurél és Tepliczky János bizottsági tagoknak. Fotó: Malmos Jelentős társadalmi hozzájárulással A másfél ezer lakosú Gerla 1958-ban lett önálló község, azóta münden évben jelentősen fejlődött. Befejezték a villamosítást. Elkészült a törpevízmű, 199 házból 127-ben már vízvezeték van, amit az idén újabb házakhoz kötnék be. A nagyobb forgalmú utcákon 5000 méter hosszban 1 méter 20 centiméter, a mellékutcákban 80 centiméter széles járda van. Az idén megkezdik az utcák másik oldalán is a járdaépítést. Elkészül a ravatalozó és a tűzoltószertár, amire a tanács 210 ezer forintot fordít. A lakosság 1958 óta a járdaépítéshez 50, a vízmúvesítéshez 170, a villamosításhoz 20 ezer forint társadalmi munkával járult hozzá. A Magvető Tsz minden évben simítózza a földutakat, ami mintegy 10 ezer forint költségmegtakarítást jelent. A tanács 1966-ban 10 ezer forint értékű társadalmi munkát vár a sportpálya rendbehozatalára és újabb járdaépítésre. Felelevenednek a régi emlékek Szeptember 17-én lesz 92 éves Zsebik Pál, a békéscsabai Munkás-, Katona- és Paraszttanács egykori tagja. A Békés megyei Népszava 1919. március 30-i számában a felsorolásnál az ő neve szerepel elsőként, utána következnek a többiek: Szigeti István, Lőrincz István. Pesti Béla. Bankó András.. . Dr. Tibori János Békéscsaba története című könyvének egyik oldalán fénykép látható, az 1920- as évek elején készült.. A munkásA .megyékben kezdődön múlt év decemberében, majd negyedév múlva az országháziban zárult az a közhasznú vitasorozat, melyet a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Ifjúság szerkesztősége és az Ifjúsági Rádió kezdeményezett a mezőgazdasági szakmák megbecsülése, az ifjúsági szervezetek feladatai, a szabad idő kellemes elf öltése és más fontos témákról Falusi fiatalok parlamentje címmel. Az eseménysorozatnak mintegy derűs mellékleteként március 10- én, csütörtökön 18.55 órakor hangzott el a Kossuth rádióban a Falusi fiatalok vidám parlamentje című műsor, melynek szerkesztője, Szuihay Erzsébet, valamint Horváth Tibor rendező a nagy múltú fővárosi kabarékultúra kipróbált módszereivel, a „vidékieskedés” mellőzésével kívántak vidám falusi légkört teremteni. Nyilván ennek a módszernek a fémjelzéseként — is — szerepeltettek olyan népszerű nevettetőket, mint Csala Zsuzsanna, Káló Flórián és Kabos László, akik a tőlük megszokott rutinnal szórakoztattak. Azonban, hogy a játékban a falu maga is részi vehessen, a otthon alapkőletételét örökíti meg. Zsebik Pál is olt van az ünneplők között. Magas, egyenes tartásé férfi, kemény kalappal. Hol van már az az idő? De amikor a képre néz, mintha egy pillanatra újra felelevenednének a régi emlékek. Igen, mindig ott volt, ahol valamilyen megmozdulás történt. Nem hagyta cserben munkástársait. Most a kályha mellett ül, a testtartása még mindig egyenes. kongresszusi és parlamenti muri-' kabizottságok paródiájaként kiagyalt humoros nevű bizottságok tagjai eleven falusi fiatalok voltak, mint például megyénkből a Békésre való Jenei Kati. Ha humorban pácoltan is, de a felvetett problémák sem nélkülözték az életszerűségei. A húszas stúdió meghívott közönségének fel-íel- csattanó tapsa jelezte a sűrű telitalálatokat a fiatalság elvágyódásának, szociális, kulturális és anyagi természetű falusi problémáinak szatirikus megfogalmazása és megjelenítése során. A műsort a rádió kísérletnek szánta. Szerintünk érdemes a folytatásra. Véleményünk azonban, hogy jobb, tökéletesebb szerkezeti és szereplői e'gybeötvözésre szorul. Azáltal, hogy a falusi kisbíró dobpergető belépésétől kezdve "a „parlamenti módszerekig” s a hivatásos színészektől és rádió- műsorközlőktől az alkalmi műkedvelő szereplőkig mindent és mindenkit begyömöszöltek a „zsákba” — eleve stílus- és ritmustörésre kellett hogy vezessen, a tempózavarról nem is szólv- Mértékkel és módjával sikerültebb lehetett volna. - Üj Az élete ezután sem volt eseménytelen. A szocialista tanok magvetőjeként hirdette az igazságot a munkások köréiben. Erről ugyan a lánya nem sokat tud mondani, de amikor a Tanácsköztársaság ideje kerül szóba, akkor könnybe lábad a szeme. — öten voltunk testvérek. Apám mindennap gyűlésekre járt intézni a szegények sorsát. Otthon beszélt nekünk arról az új világról, amd kialakulóban van. De az örömünk nem sokáig tartott. Jöttek a megszálló csapatok és nekünk menekülnünk kellett. Egy vagont kaptak Záebikék, abba rakták minden holmijukat. A fűtőház szerszámait is mentették. Így érkeztek Szolnokra, majd Budapestre, végül Szegedre. 1920- ban Zsebik Pált hívták vissza Békéscsabára. És a csendőrök már várták. Később a , család is hazajött. Zsebik bécsi akkor Gyulán volt a börtönben. Hogy miből éltek a gyerekek, nehéz lenne megmondani. Itt-ott valamilyen alkálira munkából. Vagonban laktak, amíg ki nem rakták őket egy szükséglakásba. A legjobban mégis az fájt nekik, hogy a régi ismerősök köziül sokan elfordultak tőlük. Mintha lepra sok lettek volna. Pedig senkitől sem akartak kérni semmit, annál önérzetesebbek voltak. Amikor Zsebik Pál kiszabadult a börtönből, a Rokkába került „mindenesnek”. Évekig rendőri felügyelet alatt állt. Később visz- szavették a: vasúthoz, és 1935-ben nyugdíjba ment. A felszabadulásig a szociáldemokrata párt tagja maradt, a felszabadulás után a kommunista pártba lépett. Idős volt, sok feladatot már nem lehetett rábízni, de a forradalmi tapasztalataira számot tartottak. A piros könyvecskéjét mutatja: a tagdíjat ma is pontosan fizeti. Búcsúzáskor kezet fogunk. Neki már nehéz a beszéd, de valamit még mondani szeretne. Tagolja a szavakat: — Nemrég meglátogatott a VI. kerület párttitkára. Igazán nagyon derék ember. Csak a lakásajtóig kísér, aztán ’3sú léptekkel visszaindul a kályha mellett álló székhez. 1 Pásztor Béla Nem tudta megtörni a börtön, amiért később onnan mennie kellett. Így került Békéscsabára Tímár Péterrel, a barátjával együtt. — Igen, igen — vág közbe Zsebik bácsi. — Derék ember volt Péter. Hárman voltunk géplakatosok . Hogy is hívták? . A harmadik nevére nem emlékszem ... a bot a puskatus és mintha ezt az egyet a múló idő tiszteletből meghagyta volna. De az események már csak néha villannak lel az emlékezetében, azután újra a feledés homályába menekülnek. A lánya mondja helyette: — Apám géplakatos volt a MÁV szolndki műhelyében. 1905-ben ő szervezte a nagy vasutassztrájkot, a MMQMWumomm Falusi fiatalok vidám parlamentje A tanítónő Színháznyitó előadás Békéscsabán Egy tíz évvel ezelőtti emlékezetes sikerű békéscsabai előadás- sorozat után, melyről még ma is sokait és elragadtatással beszélnek, színházunk újjáépített otthonának megnyitására szánta Bródy Sándor: A tanítónő című művét. Ha az írót, ezt a színes, szellemes, nagyvonalú embert röviden jellemezzük, elég annyit mondani, hogy Bródy a 19. és a 20. század találkozásának nagy hatású alakja, új irodalmi tárgyak és mondanivalók megszólaltatója. Ilyen írói-emberi arc, tartás utalhatna-e langyos, nyugalmas életre? Egyáltalán nem. Forrongó, magasra törő, sikert gyűlölő és sikerért áhítozó, érette apró megalkuvásokra is kész egyéniség volt; akiről Móricz Zsigmond (találó .idézet a színházi műsorfüzetben!) kitűnő szemmel látta, hogy Bródy az új „szemlélés” embere, aki óriási erővel lendül harcba a konzervatív konokság ellen: „Te voltál a magyar irodalomban, aki legelőször fújtad meg a trombitát, amely új szemléletre szakította fel a látásokat. Teutánad nem volt többé létjogosultsága az avas, konzervatív, mindenbe belenyug- vó konokságnak. A te írásaid nélkül nem él az a kor, amelyben éltél.” A darabot 1908-ban mutatta be a Vígszínház, Tóth Flórát Varsányi Irén (a modem magyar színjátszás korabeli kitűnősége, az érzelmek, az ember belső világa bonyolultságának egyik szinte fö- lülmúlhatatlan ábrázolója) alakította. Érdekes megjegyezni azt is, hogy Békéscsabán először Me- zey Kálmán társulata játszotta Bródy remekét, mégpedig 1909. január 21-én, utána január 25-én és március 11-én, tehát mindössze háromszor. (Az adatokat Papp János: A békéscsabai színészet története című művének II. kötetéből vettük.) Később is műsorra került, de sokkal kevesebbszer, mint érdemelte volna; tény, hogy a hatalom nem tapsolta körül sem Budapesten, sem vidéken. A tanítónő az író legharmoni- kusabb alkotása, benne tisztán tapintható a valósághoz való viszonya, valóság-értékelése. Bródy, aki Zola naturalizmusát sajátos egyé- nítéssel akarta a magyar irodalomban érvényesíteni, aki közben Jókai románticizmusát is teljes szenvedélyeseéggel élte át és formálta magáévá; e drámájában korában addig nem ismert hatással mutatja be a falusi kiskirályok és az ellenük szegülő diadalmas kis tanítónő küzdelmének tragikussá- gát. Ma már irodalomtörténeti példa, hogy Tóth Flórában sikerült Bródynak megteremtenie azt az eszményi hőst, aki* ellenpólusként állíthatott kora társadalmának erkölcsi züllöttségével szemben, Mintha — olvastuk valahol — Tóth Flórában az író legjobbi •. énje öltene testet, amely iiyer gyermeki-tisztán ebben a törékeny, erős lelkű lányban is csak egyszer és csak itt. e sodró mélységű, tökéletesen komponált cselekményben vált önmaga és mások sorsát is formáló erővé. A darab örök aktualitását Tóth Flóra gyönyörű embersége adja meg mindaz a szép és jó, amelyért minden embernek küzdeni kell vagy kellene, hogy önmagát becsülhesse. Gondolhatott-e másra a darab rendezője, Vass Károly, amikor végül is úgy döntöttek, hogy mé] tó színháznyitásként ezt a darabot választják; majd pedig akkor amikor a színpadra állítás koncepcióját megalkotta? Törekvésének sok jele bizonyítja, hogy ezt az emberséget, őszinteséget, valóságosan is hősi helytállást és küzdelmet állította középpontba, nyilván, hiszen ez a dráma lényege. Bár a színháznyitással és a végleges átvételi határidők többszöri módosításával járó és a művészi munkára nem éppen kedvezően ható izgalmak feltétlen befolyásolták est az előadást, néhány elnagyoltabban sikerült részlet ellenére dicséretes a produkció. (Például Flóra és ifj. Nagy találkozása közvetlenül az iskolaszék ítélete után fáradt és ritmustalan benyomást kelt, hasonló érzésünk lámadt a harmadik felvonás vége- felé is,' amikor a kis tanítónő morális, szép diadalát egy-két objektív és szubjektív tényező nem engedte teljességében felragyogni. Persze, ez a színjátszás, egy-egv dráma életrekeltése mér két egymás után következő estén sem azonos, hőfokát, élményt fakasztó erejét apró körülmények is érezhetően gazdagíthatják, vagy éppen csökkenthetik.) A darab szereplőit kellő elismerés illeti; becsületes, művész! szándék megvalósulása minden alakítás. Stefanik Irén az egyéniségétől kissé idegen címszerepben főleg Tóth Flóra őszinte egyszerűségét emelte ki a szerep, néhány nagy pillanatában azonban inkább az érzelmi felületen maradt. Sokat fejlődött Mikes Ferenc — ifj. Nagy Istvánt alakítót-' ta — jellemformáló és alkotókészsége; Körösztö» István (öreg Nagy), F. Nagy Imre (Főúr), Szo- boszlai Sándor (Káplán), Székely Tömés (Tanító) és villanásnyi szerepében Szentirmay Éva (Hra> Ida) volt még az, aki a színház- nyitó alkalmával bemutatott. Bró- dy-műben különösen színvonalasat produkált. Suki Antal díszletei maradéktalanul hozták a századforduló hangulatát, a kosztümtervező viszont ezúttal nem remekelt; s ez a címszereplőt is érintette. Segíteni rajta bizonyára érdemes és még most sem késő. Sass Ervin Lejárt a tanköteles korba lépők nyilvántartásba vételének határideje Az 1959. szeptember 1. és 1960. augusztus 31. között született gyerekeket március 1-től 15-ig kellett országszerte nyilvántartásba venni a lakóhöly szerint körzetileg illetékes általános iskolákban. A bejelentési kötelezettség 136 000 kisgyermek szüleit (gondviselőit) érintette: előreláthatólag ennyi új első osztályos kezdi majd meg ísztől általános iskolai tanulmányait. Feltételezhető, hogy különböző okok miatt nem minden érdekelt szülő teljesítette a törvényerejű rendeletben előírt bejelentési kötelezettségét. Ezért a Művelődés- ügyi Minisztérium felhívta a figyelmet: a késedelmeskedők mielőbb keressék fel a körzetileg illetékes iskolát, és tanköteles gyermeküket vétessék nyilvántartásba. A beíratásokra — a kötelező orvosi vizsgálat után, — júniusi»« kerül majd sor. (MTI)
