Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-17 / 64. szám

Marrttis It. 3 Csütörtök Kiállítás az autóbuszban Növénytermelés világszínvonalon Egyhónapi kereset a nyereségrészesedés a Dombegyházi Állami Gazdaságban Hár ax első napon sok látogatója volt a „Súrlódás, kenés" vándorkiállításnak — Több mint százan hallgatták meg az első előadásokat A Kohó- és Gépipari Miniszté­rium Műszaki Tudományos Tájé­koztató Intézetének, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Békés megyei szerve­zetének és a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület megyei csoportjá­nak szervezésében, tegnap, szer­dán délelőtt nyílt meg Békéscsa­bán, az ipari tanuló-intézet előtti rkarusz-autóbuszban a „Súrló­dás, kenés” vándorkiállítás. A kiállítás a múlt év novembe­rében Budapesten nagy sikerrel rendezett hasonló témájú bemuta­tó rövidített anyagát tartalmaz­za. Ennek ellenére mégis rendkí­vül tanulságos a szakembereknek. Többek között azért Is, mert az autóbuszban csoportosítva mutat­ják be az anyagot. Így a látogatók megszemlélhetik a sik'lócsapágya- kat, a gördülőcsapágyakat, a ke­nőanyagokat, valamint tájékozód­hatnak a súrlódás és kenés elmé­letéről. A joibb és megkapóbb memtéltetést segítik elő az autó­Ismét a legjobbak lehetnek Március 14-én, héttőn ülést tar- tett a párt gyulai városi végre­hajtó bizottsága. Ezen többek kö- jöfct az állami gazdaság tevékeny­ségét vitatták meg az M^MP Politikai Bizottságának 1965. feb­ruár 16-i és a párt megyei bizott­ságának 1965. április 13-i határo­zatának végrehajtásáról. A végrehajtó bizottság megálla­pította többek között, hogy a Gyulai Állami Gazdaságban minr den feltétele megvan annak, hogy 3 termelés ismét 'félfelé íveljen, nagy a gazdaság újtól fciérdemel- ,ie a legjobbaknak járó elismerést. busz belső oldalfalaira erősített színes fotók. Ezenkívül az egyes témákat még különböző tárgyak­kal is bemutatják. A nézők lát­hatják a különféle méretű sikló- csapágy-típusokat, a 'különféle gördülőesapágyakat. Ugyancsak kiállították a helytelen kenésből vagy a kenéskimaradásból szár­mazó meghibásodott alkatrésze­ket, amelyek puszta létükkel is e fontos műveletre irányítják a lá­togatók figyelmét. A megnyitó után igen sokan felkeresték a ván­dorkiállítást, köztük szép szám­mal az iparitanuló-initézet tanulói, akik majdan munkájukban hasz­nosan felhasználhatják az ott lá­tottakat. Tegnap délelőtt a Technika Há­zában megtartották az első elő­adásokat is, amelyen több mint százan jelentek meg. Dózsa György, a KGM Műszaki Tudo­mányos Tájékoztató Intézetének műszaki előadója üdvözölte a részvevőket; majd Németh Attila, a Szerszám- és Gépelemgyárak Porkohászat! Gyárának kutató- mérnöke a porkohászati csap­ágyak tervezésének általános kér­déseiről tartott rendkívül érdekes és vetített képekkel illusztrált elő­adást. Ezután Varga István, az ÁFOR kenéstedhnikai osztályának technikusa előadásában a kenés módszereiről és a kenésgazdálko­dásról mondott el sok hasznos és megszívlelendő tanácsot. A vándorkiállítás a mai nap még megtekinthető. Ma délelőtt 10 órai kezdettel megismétlik a tegnapi előadásokat a Technika Házában. A kiállítással egyidő- ben szaktanácsadó szolgálat is működik, ahol az érdeklődőknek az ÁFOR kenésteéhnikai szakem­berei nyújtanak segítséget, illetve adnak felvilágosítást az egyes ke­nési problémák megoldásához. «teil, míg magtalálta, mert taxit nem kapott az állomáson. A szálloda irodáján kellemet- * sen meglepetés érte. A kisasz- szony karek-peree kijelentette, hogy csak két éjszakára kaphat szobát. Crawford megpróbált érvelni, könyörögni, de amikor látta, hogy hiába erőlködik, fel­adta a küzdelmet és felment a szobájába; Elég vélt egy pdliamfósit vetni a szűk, fűteflen helyiségre, hogy nyomban megbánja előbbi kardoskodását. Még a két éjsza­kát is nehezen fogja tudni át­aludni benne. Leszaladt az étterembe. A pincér azzal fogadta, hogy sze­rencséje van, még kaphat vacso­rát, mert ha öt percet késik, nem tudta volna már kiszol­gálni. De amint megkóstolta az ételt, elment az étvágya az evés­től: olyan volt, mint a csiriz. igazi háborús vacsora. Végre ágyba feküdt. Igaz, kor- gó gyomorral, de hát, istenem, mit lehet tenni, elvégre háború van és az ember nem válogat­hat. Feküdt a hideg szobában és gondolkodott. Hogyan is kezd­jen hozzá a náci ügynökök fel­derítéséhez? Másnap reggel felhívta Mr. Dewers-et, a Charters Electrical Company igazgatóját, de a tit­kárnő azt felelte, hogy Mr. De- wers csak délután 3 órakor tud­ja fogadni. Crawford tehát azzal töltötte el a délelőttöt, hogy be­járta a várost. Szennyes hóla­tyak borította az utcákat, az ólomszürke égről súlyos felhők lógtak. Ennek ellenére Craw- ford-nak jólesett a ' séta. Megszokott angol gyárváros volt, amilyennel a brit szigeten nagyon sokkal találkozik az em­ber. Egyik felén hatalmas terü­letet foglalt el a Chairters-mű- vefc telepe, különböző iparvas- utakkal meg csatornákkal. A te­lepet apró téglaházaikkal szegé­lyezett hosszú, piszkos utcák vették körül. Gretiley másik fe­lében már szélesebbek voltak az utcák, akadt néhány parknak nevezett tér és több villaszerű épület is. A várost a főutca szelte ketté. Közepe táján volt egy tér s abból nyílott a Piac utca. Hosszú ideig ácsorgóit ezen a téren, amelynek mind a négy oldalán üzletek sorakoztak. A kapitányt elszórakoztatta az üz­letekbe ki-bejáró emberek lát­ványa. No meg aztán ilyen helyen jó ötletei támadhatnak az embernek, hisz az ilyen for­galmas üzleti negyed mindig kedvelt találkahelye a kémek­nek, ügynököknek. Crawford tudta, hogy a kémek túlnyomó többsége nem a hadititok meg­szerzésével foglalkozik, hanem csupán a titkok, jelentések, üzenetek továbbításával. Gyak­ran az ilyen boltok valóságos .postaihivatalokká válnak és egész láncot alkotnak. (Folytatjuk) Fél füllel hallottam egy tanács­kozáson, hogy a Dombegyházi Ál­lami Gazdaság amilyen kicsi — alig ötezer hold — és amilyen szerényen dolgozik, annál na­gyobbak az eredményei. „Kicsi a bors, de erős” — mondották ked­ves humorral az alacsony termetű Kovács Ferenc igazgatóra célozva. Már ott elhatároztam, hogy fel­keresem ezt a vasúttól, várostól távol, isten háta mögött fekvő gazdaságot és meggyőződöm az igazságról. Előrebocsátom, érde­mes volt! Az irodáiban néhány kimutatá­son dolgozó leánykán kívül sen­kit nem találtam. Elindultam hát a traktorbúgás irányába, majd csak találok valakit. Elsőnek Gá­bor Béla traktorost találtam meg, aki lucernatáblát fogasolt és az utolsó fordulókat tette a 371 hol­das, gyönyörűen zöldellő pillam- góstakairmányon. Később előke­rült Dékány Károly főagronómus is, aki szerénysége ellenére jogos büszkeséggel mutatta be a ha­tárt. — Jól jött az elmúlt hetek jó idője, sok munkával előrehalad­tunk. Olyan kiváló magágyakat készítettünk a máknak, borsónak és egyéb kora tavaszi magvaknak, amilyenről csak álmodhat a gaz- daemiber. De tessék megnézni az őszi vetéseinket! Már alig látni a földet a szép bokros gabonavetés­től. Úgy nő az őszi búza, árpa, mintha csak húznák. A kedvezőt­len ősz, a tartós tél ellenére még lehet jó termésünk, most már attól függ, milyen tavaszt ka­punk. Amint elnéztem a haragoszöld búzatáblákat, a virágoskerthez hasonlóan elmunkált nagy táblá­kon a nyílegyenes sorokat, a ta­laj munkát, vetést Végző traktoro­sokat, önkéntelenül a gazdaságot dicsérő szavak jutottak eszembe. A főagronómus mintha csak gon- dolatolvasó lenne, máris tájékoz­tatott a múlt év eredményeiről: — Búzából például 22,73 mázsás termésátlagunk volt, őszi árpából ugyanannyi, ami hektáronként csaknem negyven mázsa, tehát nagyképűség nélkül mondhatom, hogy világszínvonalon termelünk 1 gabonát. Kenderből hektáronként csaknem száz mázsánk volt, cu­korrépától 420, szemes kukoricá­ból pedig 42 mázsa. Jók a földje­ink, régen együtt dolgoznak a szakvezetők és fizikai dolgozók, munkások, ismerjük a talajt, az éghajlati és talajviszonyokat, táb­lánként előre kidolgozzuk az ag­rotechnikát. Elmondotta a főagronómus azt is, hogy Dombegyházán oly jó a takarmánytermesztés, hogy éven­te 150—160 vagon kukoricát el­szállítanak. Érdeklődésünkre, hogy miért nem hasznosítják helyszínen, a következő választ kaptam: — Mivel a Dombegyházi Állami Gazdaság régi középbirtokok he­lyén alakult, nem örökölt nagy ólakat, istállókat, magtárakat. A nagyüzemi állattenyésztésre ke­vés volt a lehetőség. Az illetékes1 szervek azonban felfigyeltek • a gazdaság kiváló növénytermesztés sére, s most folyamatban van 35 millió forintos beruházással a ha­talmas építkezés. Egy korszerű tehenészetet 'és sertéstelepet épí­tünk. A tehenészetben mór bekö­töttük a 320 tehenet, a sertéstele­pen új fiaztatók, kocaszállások épültek, újabbak építésén dolgoz­nak. Ha minden felépül, legalább 1200 szarvasmarhánk lesz, évente 6 ezer hízott sertést, 1 ffiillió 200 ezer liter tejet és sok egyéb ál­lati terméket adunk a népgazda­ságnak. Az új telepeken a saját építő- brigádok dolgoznak. Maguk old­ják meg az anyagszállítást is, pedig ez sem kis munka, mert 16 kilométernyire van a legközelebbi vasútállomás. 1965-ben naponta átlag négy vagon árut hordták az építkezéshez. A munkaszervezés­ben nincs hiba, igaz, hallatlan erőfeszítések árán, de a tervek A négylovas Kovács János egyénileg gaz­dálkodó a medgyesbodzási ta­nyavilág egyik szögletében él. Gazdasaga 18 holdas, de a föld nem az övé, hanem az apjáé. Ö rajta a munka jogán él. Tavaly ősszel elvetett hat hold búzát, a többi területe szántatlan ma­radt. A négyes lófogat azért került lencsére, hogy lám, még ilyen is van. Kovácsék gazda­ságához ugyanis csak két ló tartozik. Kettőt barátjától kért kölcsön. Azon a lazább szerke­zetű talajon, ahol szántott, egy- vasú eke előtt — tavaszi szán­tásnál — luxus a négyes fogat, de jól mutat. Medgyesbodzásort — Kovács János említette — a határ 5 százalékát egyénileg gazdálko­dók művelik. A helybeli Egyet­értés Tsz gazdasági eredménye — ezt már mi állítjuk — tavaly jobb volt, mint a Kovácséké. Neki többek között 40 mázsa csöves kukorica termett hol­danként, a szövetkezet gazdái pedig a háztáji földről 46 má­zsa termést vihettek haza. Ko­vács János a 18 holddal nem versenyezhet velük, hiszen a küzdelem már eldőlt. Ö alul­maradt. Jó lenne, ha mihamarább fel­keresnék őt is a tsz-beliek és falu életének, közösségének tagja. így egyetlen medgyes­bodzási tsz-gazdának sem lehet közömbös, hogy a község hatá­rának egyik szögletében miként él. dolgozik. Kép, szöveg: Dupsi szerint fejezik be az építkezést Dombegyházán. Estefelé találkoztam) Kovács Ferenc igazgatóval is, a>ki elmon­dotta: sok gondot okoz nekik a hogyan tovább. Mert nem szeret­nének ezen a termelési szinten maradni, az önköltséget tovább akarják csökkenteni. A legköze­lebbi termelési tanácskozáson a dolgozókkal — akik valamennyi­en törzsgárdának számítanak eb­ben a gazdaságban — aprólékosan megvitatják az új esztendő terme­lési gondjait. A kukoricatermelés­re külön komplexbrigódokat szerveznek, módosítják a premi­zálást, nagyobb lesz az anyagi ösztönzés minden területen. A szocialista brigádoktól várnak el­sősorban a megnövekedett felada­tok végrehajtásához hatékony segítséget. Búcsúzóul azt is megtudtuk, hogy a dombegyháziak az elmúlt évi jó munkáért egyhavi kere­setnek megfelelő nyereségrésze­sedést kapnak. Ary Róza Húsznapos nyereségrészesedés a Békéscsabai Kötöttárugyárban Amint az már ilyenkor lenni szokott, hetek óta az érdeklődés homlokterében volt a Békéscsabai Kötöttárugyárban a téma: vajon mennyi lesz á nyereségrészesedés? Miután kedden megérkezett a Könnyűipari Minisztérium jóvá­hagyása és tegnap a gyár üzemi tanácsa is „szentesítette” a fel­osztási javaslatot, véglegessé vált, hogy húsznapos nyereségrészese­dést fizetnek. A vállalat bérosztálya már elő­zetesen felkészült a számfejtésre s így lehetővé vált, hogy ma már ki is fizetik a csaknem másfél mjllio forintot. A húsz nap tulaj­donképpen az alapot fejezi ki, mi­után a jogossági százalékok alap­ján kiszámított hűségjutalommal növelt részesedés sok-sok dolgo­zónál a 25—23 napot is eléri. Az , , . üzemi tanács határozata alapián emebrbarati kötelességből meg- néhány dolgozó esetében az a beszélnék a jövő útját. Kovács tény is növeli a részesedés össze- medgyesbodzási illetőségű, a igét» hogy az illetők ötvenezer fo­rint gazdasági eredményt meg­haladó újításokat nyújtottak be. A nyereségrészesedés ösztönző erejét azzal is növelte a vállalat vezetősége, hogy a hűségjutalom­hoz hasonlóan alkalmazta a Mun­ka Törvénykönyve idevágó leg­újabb módosításait, azaz indokolt esetekben a csökkentő tényezőket is figyelembe vette. A miniszté­rium által jóváhagyott 24,4 nap­ból kettőt a következő évre, 2,4 napot pedig a kiváló dolgozók ez évi jutalmazására, a szanazugi vállalati üdülő korszerűsítésére és más jóléti célokra tartalékoltak. A dolgozókat minden bizonnyal kellemesen érinti a 20 napos ré­szesedés. hiszen a tervezett összeg csupán 13 és fél napnak felelt meg. A nyereségrészesedés ilyen kedvező alakulásához nagyban hozzájárult a vágatat exporttevé­kenysége. Az exportterv túltelje­sítése önmagában 11,2 napot je­lent. (—Mr)

Next

/
Oldalképek
Tartalom