Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-16 / 63. szám
✓ ÖS6. március 16. 6 Szerda Mindannyiunk ügye: az idegenforgalom M<ippáb<i kerültek, összege/-ódteik már, az elmúlt év idegen- forgalmának végleges számadatai. Ismét öregbítettük hazánk hírnevét, sok új barátot szereztünk országunk népének, tájadnak. Az 1965-ös évben nagy lépést tettünk előre a külföldről érkező látogatók fogadásában és ellátásában. Egy hagyományosan vendégszerető nép, csaknem 80 ezer szállodai, motel, fizetőven- dégszolgálati és egyéb férőhely fogadta azt az 1 millió 318 ezer külföldit, aki meg akart ismerkedni hazánk életével. Az idegen- forgalmi hivatalok, a városi és vidéki vendéglátóipar — az előző évek tapasztalataiból okulva — hatékony intézkedésekkel tették Kulturáltabbá az idegen ajkú százezrek pihenését, ellátását.' Megszoktuk, hogy a szomszédos Mépi demokráciák, a testvéri országok ontják hozzánk a barátokat, akik személyes tapasztalataidból. előadásokból vagy filmekből már ismerik népünk életét. 1 gy fogadtuk tavaly a félmilliónál i cbb csehszlovák vendéget, a - mintegy százhúszezer lengyel turistát, a több mint százezer szovjet látogatót, a németek, a románok, a jugoszlávok tízezreit. Számukra hazánk élete egy szín a szocializmus palettájáról, itt- I avtózkodásuk pedig olyan élmények sokasága, melyek — más tájak között is — a kedves otthont idézik fel. S ha néha a rossz szervezés vagy a helyi nemtörődömség miatt bosszankodnak is, talán elnézőbbek. Ez persze nem jelent menlevelei a mulasztások okozóinak. Ám a kapitalista országokból érkező vendégek — az a több mint 300 ezer turista — akik a piros-fe- hér-zöld határt átlépték, sokszor valóban az idegen szemével mérik fel világunkat. Ittlétük nem nyújt elég alkalmat arra, hogy belülről éljék át mai életünket, hogy az ízes ételek és nemes borok mellett jobban megismerjék termelőmunkánk gyümölcseit vagy kulturális életünk tevékeny vitáit. A külszín alapján is összehasonlítást tesznek, saját kialakult idegenforgalmukat vetik össze a mi kezdetit- lépéseinkkel, a tőkés világ vetélkedő harsogását a mi szolidabb hangunkkal. Megütköznek, ha éretlen elemek megbámulják őket. Elvárják, hogy befizetett valutájukért megkapják a színvonalas, magyaros ellátást, érdeklődő kérdéseikre a sokoldalúan felkészült vendéglátók szíves válaszát. A 108 ezer osztrák, a 71 ezer nyugatnémet, a 24 ezer amerikai és a többi tőkés országokból jött vendég tavaly is — vár. Nem lehetne komolyabban tárgyalni? Csorváson, a vasútállomáshoz vezető Bajcsy-Zsilinszky úton az utóbbi években annyira nőtt a forgalom, hogy azt a keskeny úttesten ma már nem lehet zavartalanul lebonyolítani. A községi tanács januári ülésén ezért elhatározták, hogy az ügyben bizottságilag felkeresik a HPM Hódmezővásárhelyi Útügyi Igazgatóságát. A háromtagú bizottság az igazgató helyettesével tárgyalt, az eredményt jegyzőkönyv rögzíti. Eszerint az igazgatóság a Bajcsy-Zsilinszky út szélesítéséhez szükséges (150 vagon) fejkövet díjmentesen biztosítja, a szállítási költség (Köröstarcsáró! Csorvásra) a községet terheli. A sikeres küldetés nagy megelégedettséget váltott ki a község vezetői körében és a tanács a pártbizóttsággal és a Hazafias Népfronttal együtt hamarosan összehívta az érdekelteket, hogy megtárgyalja velük a kő szállításának módját. Megjelentek a tsz-elnükök és az állatni gazdaság igazgatója is, akik egyetértettek azzal, hogy a földterület arányában osszák fel a feladatot* A négy termelőszövetkezet elnöke ezután a közgyűlés elé terjesztette az anyagi megterhelést jelentő, de az egész község érdekét szolgáló vállalást, amely azt jóváhagyta. A tsz-ek ezt a községi tanácsnak bejelentették, tehát a kő szállítása megkezdődhetett. Mielőtt azonban végrehajtásra került volna a sor, a tanács levélben és telefonon is értesítette erről az igazgatóságot, ahonnan meglepő válasz érkezett. Csak akkor engedélyezik a szállítást, ha az út szélesítésére megfelelő terv és költségvetés készül. A jegyzőkönyvben ilyen feltételt nem szabott az igazgatóság helyettes vezetője, szóban sem közölte ennek szükségességét a nála. járt bizottsággal. Azt tudták a tanács vezetői is, hogy az út szélesítéséhez tervet és költségvetést kell készíteni. De miért van szükség erre a kő elszállításához? Hiába indokolták, hogy a gazdaságok csak addig vállalhatják a kőszállítást, míg a tavaszi munkák meg nem kezdődnek, az igazgatóság hajthatatlan maradt. így füstbe ment a terv, az idén már aligha lehet remény arra, hogy a kő Csorvásra kerüljön. Még akkor sem, ha a terv és a költségvetés el is készül. Pedig milyen kedvvel, lelkesedéssel fogtak volna a munkához a csorvásiak, csakhogy az út szélesítése még az idén megtörténjen. Már dolgoznak a terven és a költségvetésen, hogy ennek a hiánya ne okozzon még egyszer ilyen kellemetlenséget. De vajon nem állít-e újabb (előre nem közölt) követelményt az igazgatóság a tanács elé, ha ismét megkezdi ezt az akciót? Es lesz-e a tsz-ekben bizalom? Egyelőre most ezek a kérdések foglalkoztatják a tanács vezetőit és nem is indokolatlanul. Minkéi pedig az, hogy a KPM Hódmezővásárhelyi Útügyi Igazgatóságnak nem lehetne-e komolyabban tárgyalnia a tanácscsal? Mondjuk legalábbis úgy, ahogy egyenrangú féllel illik. Pásztor Béla hatóan százezres kővetőik az idén is — a magyart és a szocialistát együtt keresték és kutatták. Számukra az a felfedezés: hogyan élnek, alkotnak és gondolkodnak Közóp-Európában, egy szocialista országban? Az idegenlorgalom számadatai azt is bizonyítják, hogy már nem csupán a főváros és a Balaton jelentik a megismerés forrását, tömegesen keresik fel az ország más tájait is. Az elmúlt években a vendéglátóipari férőhelyeken elhelyezett külföldiek mintegy 60 százaléka Budapesten, mintegy 25 százaléka a Báláin mellett lakott, de velük együtt, s rajtuk kívül százezrek jártak hazánk más vidékein is — a tennivalók tehát miindannyiunkat érintenek. Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc és más nagyvárosok látogatói hosz- szú úton és széles körben érintkeznek a lakossággal és hivatalos szervekkel. Ezért fontos, hogy a gazdasági tennivalók, a vendéglátóipar fejlesztése mellett az idegenforgalom által támasztott politikai következtetésekről is többet beszéljünk. S nemcsak akkor, amikor a meleg nyári nap tüze már körmünkre ég..: Jó, hogy elkészültek már a képes ismertetők, bár tartalmuk néha vitathatóan sok engedményt tesz a régi közízlésnek, kevesebb bennük az új arcú magyar világ. Vitatható az a tavalyi gyakorlat is, mely szerint megajándékozták határainkon a tíz-, tizenöt-, húsz- ezredik látogatót... Talán több jellemző képet és több korszerű élményt tudnának adni mindenütt minden érkezőnek. Ezt ismerte fel például a párt Veszprém megyei végrehajtó bizottsága, amikor községi, járási kezdeményezések után napirendjére tűzte hazánk egyik legszebb, a külföldiek által leginkább látogatott tájának idegenforgalmi feladatait. A vita a többi között abból indult ki, hogy öt év alatt csaknem egymilliárd forintos értékben, fontos beruházásokon és felújításokon túl, amelyekkel a megye gazdagodott, M kell terjeszteni a vendéglátás teendőit a szocialista haziafiság, a nemzeti büszkeség, a politikus idegenforgalom sajátos gondolataival is. Az idegenforgalom ügye a tavasz érkezésével széles körben napirendié került. Az idegenvezető, a tolmács, a felszolgáló, s a nyelveket tudó utcai járókelő egyaránt felelős azért: mit tudunk nyújtani az érkezőknek? Arról sem feledkezhetünk azonban meg, hogy az idegenforgalom nem csupán gazdasági ügylet, bár ez az oldala sem lebecsülendő. Ha nem mutatunk rá életünk megőrzött és szüntelenül gazdagodó szépségeire, ha nem szüntetjük meg a ki- sebb-nagyobb bosszúságok okait, bizony zavart okozunk a látogatók gondolatvilágában, rólunk elraktározott emlékeiben. Iz elmúlt évek példái bizonyítják, hogy a külföldi látogatók fele, a személygépkocsik és autóbuszok többsége a harmadik negyedévben, július, augusztus, szeptember hónapokban lépi át a határt. Még jó néhány hónap választ el tehát a főidónytől, mégsem érdektelen figyelmeztetni, mit kíván a korszerű idegenforgalom az ország lakosságától és hivatalos szerveitől — Soprontól Biharkeresztesig, avagy Gyékényes és Hidasnémeti között! Jurmics László KKKKKKKJOPOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Bányakavics oooooooooooo-ooooooooocoooooooooooo' rövid időn belüli szállítására megrendeléseket felvesz a délegyházi Egyesült Törekvés Tsz m Csehszlovák film, története hiteles eseményen alapszik. A film a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fennállásának 20. évfordulója alkalmából kiírt irodalmi, drámai, művészeti pályázaton díjat nyert. (Bemutatja, a békéscsabai Brigád mozi március 16-án.) A Magyar Tv műsora március 16-án, szerdán 17.43 Anyagbörze. Ipari riportműsor. 18.00 Hírek. 18.05 A MaMOZI MÁRCIUS 16. Békési Bástya: Szamuráj hűség. Békéscsabai Brigád: A keserűség osillla- ga. Békéscsabai Szabadság: Szökésben. Békéscsabai Terv: Tilos a szerelem. Gyomai Szabadság: Ha ezernyi Marínét. Gyulai Erkel: Háry János. Orosházi Béke: Az ólilamügyészaé a szó. Színház műsora Máredius 18-án, szerdán este íéi óraikor Szeghalmon: DUNA PAKTI RANDEVÚ Március 16-án, szerdán este 8 órakor Békéscsabán: A TANÍTÓNŐ (Déryné bérlet) gyár Hirdető műsora. 18.15 500 ifjúsági klubot. Nyüt tárgyalás. (Az ifjúsági klubok problémáiról). 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Ki miben tudós? A matematika elődöntő zsűrijének bemutatása, valamint a versenyzők párba sorolása. 20.05 Parabola. 20.25 A tv irodalmi klubja. A polgár búcsúzik. 21.55 Húsz perc jazz. Filmösiszeállítás. 22.15 Tv-híradó — 2. kiadás. A román tv műsora Szerda 18.00 Esti tv-híradó. 18.15 A legkisebbeknek: A cica és a kutyus * története. 18.35 Iskolásoknak: Tudomány és technika. 19.00 Közvetítés a Galaci Nemzeti Színházból. A szünetben filatélia és sakk. Befejezésül a tv éjszakai híradója, időjárásjelentés. Farsangi rejtvénypálvázal — Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj 7 napos üdülés Zakopanéban — Eredményhirdetés az április 1-i számunkban — Huszonhatodik rejtvényünk: Híres sportstadion, 1952-ben itt rendezték a nyári olimpiát. Kérdés: hol található ez a stadion, és (a képen bal oldalt) előtte kinek a szobra áll? Farsangi rejtvénypályázat 26. 1966. március 16. szelvény