Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-16 / 63. szám

március 16. 3 Szerda 1 Helyes kezdeményezés Csaknem 50 ezer fiatal! várnak a KISZ nyári építőtáboraiba Országszerte megkezdőditek a jelentkezések a KISZ nyári ön* ifién.tes ifjúsági építőtáboraiba. Az idén csaknem 15 000 fiatal mór nem sátorvárosokban, ha­nem állandó jellegű épületek­ben. talál majd otthonra. Mint­egy 480Ó ifjú társadalmi mun­kás elhelyezésére ezekben a hetekben teremtik meg a felté­telieket. Több mint tízmillió fo­rintos költséggel emelnek épüle­teket a sátrak helyettesítésére. A különböző feladatok megol­dásához összesen több minit 43 szer fiatalt várnak; közülük 15 ezren a megyei KlSZ-bizottsá- gofe különböző helyi jellegű fmmkaakcióiben vesznék részt Több vállalatunk irodahelyi­ség-problémával küzdött az el­múlt években. Most a megyei és a városi tanács kezdeményezé­sére Békéscsabán több vállalat közös összefogásból székházat épít. így a Luther utcában már az első emeletnél tartanak az ingatlankezelő, a minőségi mag­vizsgáló, a temetkezési és a ké­ményseprő vállalat közös iro­daháza építésében. Bár ezt a példát követné még több vállala tunk is ... Fotó: Kiss A. „Vegyék észre a brigádot” Szocialista brigádvezetők tanácskozása — tanulságokkal Sok hasznos javaslat, bírálat hangzott el az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalat, napokban megtartott szocialista brigádveze- tői értekezletén, A felszólalók sem kerteltek, nem próbálták szépíteni az igazságot, ha a saját Ilibájukról volt is szó. Gondolko­dásukat ma már észrevehetően athatja annak a tudata, hogy az egyéni és a közösségi érdek elvá­laszthatatlan egymástól. Biztosítsák a feltételeket Hogy milyen szemléleti válto­zás ment bennük végbe az elmúlt évek során, arra talán Fonyó Fe­renc, az egyik burkolóbrigád ve­zetőjének a szavait érdemes idéz­ni, aki többek között ezt mondta: . Már kezdünk gyönyörködni a munkánkban”. Szeretné azonban, ha ehhez a feltételek jobban biz- 1 ásítottak lennének. Sajnos azon­ban, a szürke mozaiklapók egy része csorbult. A szállításnál, ra­kodásnál nem fordítanak kellő gondot a megóvásukra. Sok a hul­ladékcsempe is, amit egyszerűen elásnak, pedig jól fél lehetne hasz­nálni díszítésre és a brigád szíve­sen vállalná, ha a terv ezt előír­ná. Néha nem készítik elő az anyagot a munkahelyen, órákiig várnak. Számokkal bizonyította, hogy milyen veszteség éri a vál­lalatot emiatt. Oláh Albert vasbetonszerelő többek között azit javasolta, hogy a vezetők „vegyék észre” a bri­gádját. Nagyobb anyagi és erköl­csi megbecsülést vár. Ehhez a gondolathoz kapcsolódtak Halász Sándor burkolóbnigádvezető sza­vai, aki több segítséget kért. Hiá­ba igyekeznek a vállalást teljesí­teni, ha nem értékeli senki a mun­kájukat. Ö ugyan belelkezdett, de nehezen ment, megunta. Nem az ő dolga. A következőket talán ér­demes szó szerint idézni: „A mű­vezető menet közben vegye ész­re a hibát, ne pedig a műszaki átadásnál. Persze, ha nem szól­nak, hallgat, de ha az átvevő ki­fogásol valamit, még ő veri a va­sat, Miért kapja a fizetést?” Kérte, hogy ne hagyják a brigád­ját „lógni”. A szocialista cím kötelez, de gondoskodjanak a munkáról és az anyagról is. Juhász István kőműves ugyan­csak azt kifogásolta, hogy a veze­tők keveset foglalkoznak a bri­gáddal. Legutóbb a múlt év tava­szán voltak náluk. Legalább ne­gyedévenként szeretnének talál­kozni velük. Kérte, hogy a ve­gyesbrigádokkal ne ásassamak ala­pot, mert az/Sokba kerül a válla­latnak, hiszái a kőművesek akkor segédmunkát végeznek. Tanulságok holnap érkezik. Megadták a ta­lálka helyét is. Másnap sámán ment minden. Schmid főhadnagy a megbeszélt időpontban megjelent az állo­máson és a nagy tolongásban Krammemak ismét sikerült be­csúsztál» a filmet a kahátzseto- be. Krammer két napig a boldog­ság édes tengerében úszott. Egész nap ki sem mozdult a szobájából. Csak este kelt fel, szmokingba vágita magát, le­ment a szálloda bárjába és vé­gignézte a műsort. Ugyanígy tett másnap i®. Csak azzal a kü­lönbséggel, hogy nem a szálloda bárjában, hanem a PicadiiUy bárban töltötte az éjszakát két igen csinos bárhölgy társaságá­ban. Személyazonossági igazol­ványa szerint most John Res­ten gyarmatárukereskedő volt Hajnali öt órakor ment haza mámoros hangulatban. Asztalán távirat várta. Látványától hirte­len kijózanodott. Sietve tépte fel a négyszögletesre összehaj­togatott, leragasztott papírt. „Datolyaszállítmányt déli 12- kor várja. James Black, Gibraltár.” A távirat szövege azt jelentet­te, hogy délben 12 órakor álljon vételre. Berlin jelentkezik. Vajon mi történhetett? Csak nincs valami baj? Nem, szó sem lehet róla. Nyilván haza akarják rendelni a kitüntetés átvétele és m előléptetése miatt! Az egész délelőttöt a szobájá­ban töltötte. Bár igyekezett meg- nyugtatniiwnagát, belső idegessé­ge lassan erős izgalommá fejlő­dött, amelyet megmagyarázha­tatlan balsejtelme táplált. S miikor pontosan 12-kor bekap­csolta a kis adóvevőt, kezei ész­revehetően remegtek. A szöveg rövid volt. Krammer nyomban desdfrirozta és ekkor a megdöbbenéstől az álla majd­nem leesett. Berlin a következő­ket közölte: „A fijmet megkaptuk, de a tervrajzok csak a találmány egyik felét ábrázolják. A kép­letek szintén. Azonnal induljon Gretley-be. Alighanem Sand magával vitte a másik felét. Canards tengernagy.”- * » * Henry Crawford kapitány egy­általán nem volt elragadtatva a munkájától. Az angol kémelhá­rító tisztnek az volt a vélemé­nye, hogy a szolgálat többnyire nagyon unalmas. De végképp elkeseredett, amikor megtudta, hogy felettesei Gretley-be kül­dik. Hisz arról lett volna szó, hogy a közeljövőben a csendes­óceáni szigetvilágba utazik, ahol a japán kémek tevékenysége az utóbbi időben erősen fokozó­dott. Emiatt az átkozott Gretley miatt most lecsúszik erről a sok kalanddal kecsegtető útról és talán soha nem jut el abba a ro­mantikus világrészbe. (Folytatjuk) Igen érdekes volt Madarász Lajos kőműves hozzászólása is, aki elmondta, hogy a brigádja mi­nőségre törekszik, amihez pedig idő kell. Nemrég egy másik bri­gádvezetővel beszélgetett, aki csak a mennyiségre törekszik. Ö így vélekedett: „Lehet, hogy te kapsz 100 forint minőségi pénzt, én vi­szont 500 forinttal többet kere­sek”. Mi a tanulság ebből? Az, hogy a művezetők ellenőrizzék a minőséget és jusson az a kereset­ben is kifejezésre. Joggal kifogá­solta, hogy az orosházi 39 laká­sos bérház építésénél 2000 forint célprémiumot tűztek ki, ha az épületet határidő előtt átadják. A brigád a részére meghatározott időben elkészült a munkájával és területet biztosított a burkotok­nak. Ámde a melegpadló-anya­got felhasználták a békéscsabai építkezésnél, így a munkát nem lehetett folytatni, az átadási ha­táridő eltolódott. A brigád joggal érzi úgy, hogy becsapták, hiszen a feladatot a legnagyobb igyekezet­tel végrehajtotta, végül mások hibája miatt mégsem kapta meg a 2000 forintot. Az értekezleten több más hoz­zászólás is elhangzott, de talán ezek voltak a legfontosabbak, amelyekből helyes lenne a tanul­ságokat mielőbb levonni és meg­felélő intézkedésekkel a vállalat javára hasznosítani. Drienyovsz- ky János, a vállalat igazgatója válaszában erre ígéretet tett. Pásztor Béla Kenyér és önállóság ^ szövetkezeti mozgalom egyik igen lényeges terme­lési eredménye: az ország kenyér­gabona-ellátásának megoldása ha­zai termésből. Az ország évek óta gabonaimportból élt. A korábbi elgondolás csak 1965-ben válhatott valósággá. Külkereskedelmi szer­veinknek kenyérügyben nem kel­lett alkudozniuk a nyugati álla­mokkal. Az a céltudatos erőfeszí­tés tehát, amely állami gazdasági és termelőszövetkezeti parasztsá­gunk minden egyes izmát feszesen tartotta, eredményt hozott. Az ország kenyeréért folytatott munkában megyénk jelentős he­lyet foglal el. Kereskedelmi szer­veink tavaly összesen 14 ezer 470 vagon búzát vásároltak fel. Ennyi búzát Békés megye még egyik esztendőben sem adott /óz ország ellátására. Sokam megértették az önellátás gazdasági, de elsősor­ban politikai jelentőségét Most egy év távlatából elmondhat juk; állami gazdaságaink és termelő- szövetkezeteink szakemberei, gazdái erejük javát adták a gabonatermesztési programért. Legjobban kifejezi ezt a megyei átlagtermés, amely holdanként meghaladta a 14 mázsát. Vajon az emberi gondosság ebben az esz­tendőben milyen gabonatermést eredményez? égi közmondás: az idő a gaz­da. Kétségtelen, az időjárás­tól sok függ. De az ember lelki- ismeretét, felelősségérzetét az időjárás objektív ténye nem kö­dösítheti él. Az ember, bár ki van téve a természet szeszélyének, azért ember, hogy a legkomisza-bb természetjárással is felvegye a küzdelmet: gyámoiítsa, erősítse, védje, ami az övé, s a természet erejét fogja saját akaratának sze­kerébe. Ha ebből a szemszögből pillan­tunk vissza 1964-re, 1965-re, akkor gabonatermesztésünkről megálla­píthatjuk, hogy az állami gazda­ságokban és a termelőszövetkeze­tekben a természet nyújtotta le­hetőségeket jól felhasználták, sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttek. A kenyérgabona-termesztést azonban nem mindenhol tekintet­ték állami ügynek. Tavaly ősszel voltak tsz-ek, mint Magyarbánhe-' gyesen is, ahol bizony több száz hold vetéssel adósak maradtak. A megyében kereken ötezer hold bú­zával vetettek kevesebbet, mint az országos előírás. Mindenki tudja, még a magyarbánhegyesiek is, hogy a mezőgazdaságnak a búza egyetlen cikke, amelyet a terület arányában minden gazdaságnak termelnie kell! Sok helyen ebből indultak ki és örvendetes, hogy amióta a központi szervek a bú­zatermesztésben félreérthetetlenül letették a voksot, egyre több az olyan tsz-ek száma, ahol már a 20—28 mázsa holdanként! hozam elérésére törekszenek. tavalyi 14 mázsán felüli át­lagtermésben sok minden közrejátszott: a jó talajmunka, a növényápolás, a műtrágyaellátás és a vegyszerezés, továbbá a be­takarítás. Most elmondhatjuk: ezen a tavaszon a tavalyihoz ké­pest gabonatermesztésünk hely­zete kedvező. Bár az elmaradt vetés, a bel-, és árvízkár jelen­tős. Ezen a télen a száraz fagy nem csigázta meg a búzát. Azo­kon a területeken, ahol a bel­víz nem pusztított, az időszaknak megfelelően fejlettek a gabonák. A belvíz nyomta táblák állomá­nya is napról napra erősebb. Jó j lenne, ha a fejlődés jelenlegi sza« I kaszát minden gazdaságban a mű­trágya kiszórásával intenzívebbé tennék. , Timkó Béla, a Szabadkígyóst Mezőgazdasági Technikum igaz­gatója néhány éve az egyik ga­bonatermesztési tanácskozáson el­mondotta: szerinte a tél végi, ko­ra tavaszi nagy adagú fej trágyá­zásnak igen jelentős termésfokozó hatása van. (Az általa vezetett gazdaság a terméseredményekért több alkalommal az ország veze­tőinek elismerésében részesült.) Megyénk termelőszövetkezeteinek minden lehetősége megvan ahhoz, hogy ezt a munkát minél hama­rább befejezzék. A műtrágya- ellátás javult. A kiszóráshoz szük­séges felszerelésekből több is le­hetne. Ez azonban nem azt jelen­ti, hogy a műtrágya kiszórásával ráérnek. Ahol kevés a gép .— Dobozon, Gádoroson. Csorváson és máshol — vagy annyira nedves a föld, hogy a gép elsüpped, kéz­zel szórják a műtrágyát. A .ter­melőszövetkezetek többségében tehát nincs megnyugvás, beletörő­dés, nincs ráérünk még gondol­kodás. Szövetkezeti vezetőink ezekben a napokban elsősorban erre a munkára ösztönözzenek, ahol mód van, készpénzben folyó­sított célprémiumra is. A percek, az órák most érnek legtöbbet. Aki kora tavasszal, az időszerű munkáknál egy napot nyel', ősszel két héttel is hama­rább fejezheti be a munkát. Aki viszont egy-két napot veszít, an­nak őszre igencsak körmére fagy a munka. M őst, a gazdaságszervezés na­gyobb önállósága idején a búzatermesztésre azért szükséges a nagyobb üzemi gond fordítása, mert azért a tsz-eknek sem min­degy, hogy holdanként 2700 forint vagy éppen 5400 forint brut­tó termelési értéket érnek el. Két­ségtelen, hogy az 5400 forint ho­zamértékre több ráfordítás szük­séges, mint a 2700 forint, bevé­telre. Végső soron mi növelheti a kiadást? A vetés előkészítése, a vetés és a betakarítás nem, mert ezzel mindkét esetben számolni kell. A több kiadást a műtrágya és a vegyszerezés, és ennek költ­ségei adhatják. A bevételi külön- bözetért viszont érdemes a másfél mázsa fejtrágyát kiszórni, érde­mes vegyszerez» és egyúttal kar- bamiddal többtermesztésre ser­kenteni a növényt. Az élőbb em­lített munkák költsége holdanként nem teszi ki a 2700 forintot. így hát a tsz-eknek feltétlen gazdasá- ' gos a gabonatermesztés további intenzitásával törődni. A kenyérgabona kisebb része — a terület arányában — megritkult, ennek egy részét a tsz-ek már ki­szántásra elő is jegyezték. A me­gye mezőgazdaságát irányító szak­emberek a 30 százalékos állomány esetében is a kiszántási engedély aláírása helyett a tavaszi árpával való feüülvetést ajánlják. Tavaly az eleki Lenin Tsz-ben több száz hold búzát nem szántottak ki, kétszeresnek hasznosították. Igen jó eredményt értek ei. ^ kenyérgabona-felvásárlás 1966. évi sikere jórészt ezekben a napokban, hetekben dől el. Ha a búza a megye legel­dugottabb gazdaságában is meg­kapja a fejtrágyát, néhány hét múlva a gyomirtószert és a kar- bamidot, akkor a gazdaságok meg­tették becsületbeli kötelességüket az ország kenyeréért. Dupsi Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom