Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-09 / 33. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA nett. FEBRUÁR 9., SZERDA Ara 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Elsőfokú árvízvédelmi készültség a Berettyón és a Körösökön A déli Duna-szakaszon, ahol harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el, két helyen megszakadt, egymásra Az SZVSZ felhívása A Szakszervezeti Világszövetség titkársága nyilatkozatot adott ki az indonéziai eseményekkel kapcsolatban. A nyilatkozat szerint az SZVSZ határozottan elítéli az indonéz rekacáó részéről a dolgozók, a szakszervezetek és más demokratikus erők ellen elkövetett törvénytelenségeket és bűncselekményeket Az SZVSZ szolidaritását fejesó ki a reakció éllen harcoló jindonéz dolgozókkal, demokra- likus erőkkel és az a meggyőződése, hogy a dolgozók és a demokratikus erők vereséget mérnek a reakcióra, biztosítják a nemzeti és demokratikus forradalom győzelmét. Az SZVSZ felszólítja a világ dolgozóit és szakszervezeteit, ítéljék el nyíltan és határozottan a reakciós erők bűnös cselekedeteit ás fejezzék ki szolidaritásukat Indonézia dolgozóival és népével. csúszott a jégpáncél és összesen 10—15 kilométeres szabad vízfelület nyílt a folyón. A csúszás következtében tovább vastagodott a jég és több helyen elzárta a jégpáncélba vágott hajózócsatornát. Ezért a jégtörő hajók most az pltömődött hajózófolyosót újra megnyitják, takarítják. Bajánál 820 és 830 centiméter között ingadozik a Duna vízszintje, aszerint változik, ahogyan a jégmező mozog és vissza-visszatartja a vizet. A Duna jugoszláviai szakaszán, Apatin körzetében dolgozik már a két magyar jégtörőhajó és 20—30 méter széles csatornát vágva a jégpáncélba — közeledik a magyar határ felé. A Tiszán még változatlan a jég. Az olvadás és némi csapadék hatására viszont a Tárná, a Berettyó, a Sebes-Körös és Fekete-Körös felső szakaszain kisebb, egy-kétméteres árhullám indult el, így a^Hzügyi igazgatóságok kedden ezeken a folyókon elrendelték az elsőfokú ár- vízvédelmi készültséget. (MTI) Kállai Gyula elutazott' az EAK-ból Közös magyar—egyiptomi közleményt adtak ki Véget ért a magyar kormányfő Egyiptomi látogatása. Kállai Gyula látogatásáról, a magyar küldöttség és az EAK vezetőinek tárgyalásairól közös közleményt adták ki. Kedden reggel a kairói repülőtéren az Arab Szocialista Unió ifjúsági szervezetének szavalókórusa a magyar—egyiptomi barátságot, az EAK és Magyarország vezetőit éltető jelszavaikkal fogadták a Kubbeh köztársasági palotából érkező Kállai Gyulát, Za- karia Mohieddin mdniszterelnö- kött és a magyar küldöttséggel az egyiptomi körúton részt vett díszkíséret tagjait. A magyar minisztereinek elbúcsúzott a repülőtéren felsorakozott miniszterelnöktől, a diploma, ciai testület képviselőitől, a magyar kolóniától. Kairó lakossága nevében iskolás gyermekek virággal kedveskedtek Kállai Gyulának és feleségének. Kállai Gyula és Zakaria Mohieddin ezután megszemlélte a kivonult díszszázadot. A katona- zenekar eljátszotta a két ország nemzeti himnuszát, majd 21 ágyú. lövés dördült ed. A magyar küldöttség IL—18-as MALÉV külön. repülőgépe 9 óra után nehán;- perccel szállt fel Addis Abeba fe. lé. Kállai Gyula búcsútáviraitbar: mondott köszönetét az EAK miniszterelnökének a meghívásért ét a szíves vendéglátásért. Zakaria Mohieddin a kairói repülőtér irányítótornyából sugárzott rádiótáviratban válaszolt az EAK légi terét elhagyó Kállai Gyulának. * * * Kedden a kora délutáni órákban néhány napos hivatalos látogatásra Etiópia fővárosába, Ad- disz Abebáha érkezett Kállaii Gyula, a Minisztertanács elnöke Negyvenhárommüliá forintot fordítanak az idén a megye villanyhálózatának további fejlesztésére, korszerűsítésére A DÁV Békéscsabai Üzletigazgatósága az life. évi termelési tervét 104,6 százalékra teljesítette. A termelékenység a hálózatszerelésben 7,3 százalékkal magasabba A termelőüzemek jussanak exportérdekeltség lies A tsz-ek lássák el önmagukat lucernamagból is Világszínvonalon a szarvasi fajta Tegnap, február 8-án Békéscsa. bán, az Értelmiségi Klubban lu- cematermesztési tanácskozást tar. sott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az értekezleten megjelenít Csatári Béla, a megyei tanács vb megbízott elnöke, Zalai György, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Botos Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője, Blascsok Gyula, az Országos Vetőmaglter- meltető és Ellátó Vállalat igazgatója, továbbá a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szakemberei, a járási, városi tanácsok és a termelőszövetkezetek főagro- nómusai, főként azokból a gazdaságokból, ahol nagyobb területen foglalkoznak lucernatermesztés- sei. A tanácskozást Csatári Béla nyitotta meg, majd dr. Botos Lajos ismertette az ország lucerna- termesztésének helyzetét, a lucernavetésterületekben beállt változást s ezzel együtt a magter- mesatés helyzetét. Említette, hogy az elmúlt öt esztendőben a lucerna szénahozama a korábbi évek átlagához képest négy és fél mázsával csökkent, (öt év átlagában a szénahozam holdanként 17,5 mázsa.) 1965-ben 1,3 mázsával több lucemaszénát takarítottunk be holdanként, mint az előbb említett több éves átlag. Ennek ellenére a lucernatermesztés ügye üzemi szinten nincs megoldva. Ezt az állítást támasztotta alá Blascsok elvtárs is. Az Országos Vetőmagtermeltető as Ellátó Vállalat igazgatója arról beszólt, hogy Békés megyében az országos lucprnamagtermés átlagához képest általában kisebbek az eredmények. 1961-ben a lucer- namag-termesztésre hagyott területről holdanként! átlagban országosan 91 kiló magot fogtak a gazdaságok. Ugyanakkor Békés megyében 51 kálót. 1965-ben megyénk közös gazdaságaiban 38 kiló lucemamagot termeltek holdanként. Az előadások után vita következett. Varga Mihály, az orosházi Üj Elet Tsz elnöke arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetekben megtanultak búzát, kukoricát, cukorrépát termeszteni, a lucerna ügye azonban közgazdasági okok miatt megoldatlan maradt. Dr. Kovács Gábor, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Szarvasi ÖRKI igazgatója a magyar lucernáról, közelebbről a Szarvas környékén talált fajtákról elmondotta: szárazság, és fagy- tűrés, továbbá hozam tekintetében ezek összhatását vizsgálva a világon egyedüli legkiválóbb fajtának minősült. Kísérleti eredményekkel bizonyította az előbbieket, majd hozzátette: megyénk mezőgazdaságának és az országnak érdeke fűződik áhhoz, hogy a kiváló tulajdonságokkal rendelkező lucernánk magjából az önellátáson túl a külföldi igényeket is kielégítsük. Kovács eűvtárs szerint a gyenge talajadottság közepette gazdálkodó termelöszö' ékezeteket segíteni kellene, hogy lucerna, kultúrájukat a jélenleginá. lényegesen jobban kiterjesszék. Érdekeltté kellene tenni a termelőszövetkezeteket a lucernamag exportálásban is, oly módon, hogy a kapott valuta egy bizonyos részéért az exportáló üzem külföldön gépeket és vegyszereket vásárolhasson a törvényes lehetőségeknek megfelelően. Varga Lajos, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának fő- agronómusa hangoztatta: a lucar. natermesztés fellendítéséire Békés megyében egy nagyobb arányú rekonstrukcióra van szükség. A jelenlegi 8,5 százalék lucemaiterü. letet 14—15 százalékra kellene növelni, ugyanakkor lucernatermesz, tő gazdaságokat kellene kijelölni, ahol a vetésterület 18—20 százalékán intenzíven foglalkoznának lucernatermesztéssel. Többen szóvá tették a luceima- mag viszonylag alacsony felvásárlási árát. A felszólalásokra dr. Botos Lajos válaszolt, majd Csatáin Béla összegezte az értekezlet tanulságát. Elmondotta: elsősorban a termelőüzem oldja meg a lucerna- terület növelését, ügyelve a telepítés követelményeinek betartására, a növényvédelem megoldására, a betakarítás gépesítésére és így tovább. Rövidesen a bázisgazdaságok hálózatát jelölik ki közös megállapodás alapján a termelőüzemekkel, ezenkívül nagyobb gondot fordítanak majd arra, hogy a tudományos intézetek tapasztalataival a termelőüzemek az eddiginél szélesebb körben ismerkedjenek meg. Dupsi Károly tervezettnél. Kiemelkedő teljesítményt ért el Balázs János brigádja, derekas munkát végeztek a békési, a gyulai, a békéscsabai és a mezőhegy esi üzemvezetőség dolgozói is. Az önköltség a tervhez képest csaknem 3 százalékkal alacsonyabb, a hálózatszerelésnél a nyereség egymillió forinttal nagyobb. Az 1966. évi terv szerint többek között befejezik és a második fél évben üzembe helyezik a gyulai és a med gyesegyházi 35 ezer voltos állomásokat, ami jobb feszült- ségi viszonyokat teremt és csökkenti a hálózati veszteséget. Elkészül az Orosháza és Szentes közötti 35 ezer voltos feszültségű vezeték, ami a két város energiaellátását javítja. A feszültség javítására transzformátorállomások épülnek Békéscsabán, Orosházán, Gyulán, Gádoroson, Kondoroson, Köte- gyánban, Kétegyházán, Kunágo- tán, Bélmegyeren, Dombegyházán és Pusztaföldváron. Számos rekonstrukciós munkára is sor kerül. így például Békéscsaba Fényes területén átépítik az egész hálózatot, hasonló feladatokat hajtanak végre a DÁV dolgozói Békésen, Mezőkovácshá- zán, Gerlán, Bélmegyeren, Végegyházán és Mezőberényben. Nagyobb felújítási munkák lesznek Békéscsabán a 111. kerületben, Orosházán, Kondoroson, Gyulán, Sarkadon, Vésztőn, Füzesgyarmaton, Almáskamaráson, Csorváson, Mezőhegyesen és még több más helyen. Üj lakótelepet villamosítanak Békéscsabán (Kazinczy utcában), Gyulán, Sarkadon, Mezőberényben. Hálózatbővítést terveznek Flehen, Lökösházán, Örménykúton, Békéscsabán és Sarkadon. Villamosítják Békés-Rosszerdőt, Két- sopronyt, a Mezőhegyest Állami Gazdaság 67-es majorját, Büngös- dön, Ohányban és Vizesfáson a szivattyútelepeket, a pusztaföldvári dlajmező új kútjait A közvilágítást korszerűsítik Békésen, Mezőberényben, Gyulán, Sarkadon és Békéscsaba egyes területein. Ezekre a munkákra 3 millió forint az előirányzott ősz- szeg. A megye további tizenöt tsz- majorjába jut el még ebben az évben a villany. Hálózatfejlesztésre és korszerűsítésre összesen mintegy 43 millió forintot fordítanak. Az ágynemű a sláger az orosházi áruházban.
