Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-10 / 34. szám
t96Ä. február 18. 5 Csfltőrttk Egy helytörténeti kiadvány , margójára Höhn József •' A Viharsarok- településviszonyai és az első mozgalmainak sajtóvisszhangja Oj munkatárssal gyarapodott a viharsarki agrárszocialista megmozdulások 75. évfordulójára készülő megyei helytörténetírás. Höhn József tanulmányt írt a Viharsarok telep üiésviszotnyairól es az első mozgalmak sajtóvisszhangjairól, s a munkát a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezete adta ki. A tanulmány két fő kérdése vi- tathaitaitíLain/ul összefügg egymással. Az eseménytörténet ismeretében igazat kéül adnunk a szerzőnek, aki az elégedetlenkedő békéscsabai, orosházi és battonyad földmunkások megmozdulásainak cicát a településvisaonyoikra igyekszik visszavezetni. Olyan tényező volt ez a századfordulót közvetlenül megelőző években is, amelyben az ellentmondások világosain kimutathatók. Nyilvánvaló, hogy a tanulmány nem a viharsarki ag- i árszooialista megmozdulások egészének komplex bemutatására törekszik, s így a településviszo- nycfc adalékait csak a kiváltó okok egyikéként kezali Höhn József. Ebből az alapból további következtetések vonhatók le a birtokviszonyokra is, amelyek végső következményként a paraszti életviszonyok relációjában még érthetőbbé tehetnék nemcsak a megmozdulásokat kiváltó okokat, hanem azt az elszántságot is, amely a puskacsővél is bátran ál-1 Irtotta szembe a jogaikért harcoló szegény embereket. Ezeknek a következtetéseknek a levonására a szerző megfelelő adatokkal rendelkezik. Csak örülni lehet annak, hogy e kis tanulmány talán, elsőként vállalkozik a Szociáldemokrata Párt és a paraszti osztályharc viszonyainak az eddigieknél jóval differenciáltabb értékelésére. Okosan mutat rá arra. hogy a szegényparaszti osztályharcnak nem lehettek közigazgatási korlátái. így például a battomyai zendülés eseménytörténetében nem a polgári konvencióktól erősen átitatott megyeszékhely, Makó, hanem inkább a szomszédos Arad egészségesebb szocialista szemlélete játszotta a vezető szerepet. E felfogás igazságát számos hely- történeti ténnyel lehetne még alátámasztani. A tanulmány legértékesebb részének joggal tarthatjuk a békéscsabai, orosházi, battonyad megmozdulások korabeli sajtóvisszhangjának sokoldalú, színes és eleven bemutatását, A szerző tanulmányában olyan sajtóelemzést végez, amellyel jelentősen járul hozzá az eseménytörténet világosabb értelmezéséhez. Sorra veszi a polgári sajtó mag- nyilatkozatait, de kellően kidomborítja a Népszava és az Aradon megjelenő Közjóiét helyes állásfoglalását is. Igen igényes az a kutatómunka, amelyet a Batto- nva és Környéke című lap áttanulmányozásával kapcsolatban végzett. A vidéki kis lapok cikked, megállapításai még számos olyan analízisre adnak lehetőséget, amelyek elősegíthetik a nagyobb szintézis kialakítását. Természetes, e tanulmány szak. mai értékelése bővebb kifejezést kívánna. A közérdekű irodalmon belül legyen szabad felhívni a figyelmet olyan lehetőségeikre, amelyek segítségével hatékony nevelési tényezővé válhat ez a munka. Érdeklődésre tarthat mindenekelőtt számot Békéscsaba, Orosháza és Baítonya társadalmi nyilvánossága előtt. Az 1891-es megmozdulások megyei kulcsterületein e nagy jelentőségű események még mindig nem kellően köztu- aottak. A szélesebb körű tudatformálást mind ez ideig nehezítette a tudományos igénnyel megírt olvasmányok hiánya, vagy csekély példányszáma. (Az utóbbi ez esetben is problémát jelent a 8ü0~as példányszám korlátozott volta miatt.) Mégis javasolható Höhn tanulmányának említett hélyéken való nagyobb arányú, hasznos terjesztése. Jó lehetőség kínálkozik a tanulmány alapján arra, hogy az iskolai történelemtanításban él- ményszarűbbé, színesebbé váljék az érintett tananyag. A forrásfeldolgozó történelemórákon feltétlenül a hazafias nevelés ügyét szolgálná, ha a szaktanárok segédkönyvként használnák fel ezt a fontos tanulmányt. Még egy fontos feladatra hívjá fel Höhn József tanulmánya a figyelmünket. Viszonylag feldolgozatlan még az agrárszocialista mozgalmak irodalmi hagyatéka és hatása, valamint az ezzel kapcsolatos follklorisztükus megnyilatkozások. A korabeli sajtótermékek' tüzetesebb átnézése, s a hagyomá- j nyes gyűjtés minden valószínű-1 ség szerint még több olyan emléket tartalmazhat, mint a Népszavában napvilágot látott Ne lázongj! című alkalmi óda: „...Orosháza, Békéscsaba, Battonya, Szolgabíró, zsandár, szurony, katona, Kormánybiztos, főispán és [alkotmány. Sütnek, főznek emberhúst a [népkonyhán...'” (Részlet Jankai verséből) Igaza van a szerzőnek, amikor ezt írja: „Ha a művészet azért szép, mert igaz, akkor ennél a versnél 1831-ben szebbet aligha írhatott bárki is.” Az a folklór pedig, amit az agrárszocialista mozgalom eseménytörténete ihletett, nagyon tanulságos és újszerű lenne. Jó ügyet támogatott a TIT Békés megyei szervezete, s Höhn József munkája megérdemli a jogos elismerést. Takács László Diákotthon Csorváson Kőszegi Mari hatodikos és tűnő tanuló. kiKiss Ferenc igazgató és Pálmai Jánosné főhivatású nevelő a kalauzunk a csorvási diákotthonban, épület, mely 81 lány kellemes, tiszta otthonát rejti. A legkisebbek második általánosba, a legnagyobbak a helyi gimnázium második osztályába járnak. Nem közhely, ha az ember első benyomásaként a rendet, az otthonias hangulatot és a gyerekek jókedvét említi, ez itt természetes, valami olyan dolog, amit .már észre sem vesznek. Megnéztük a napirendet, hasznos, jó összeállítás. Reggel 6-kor kelnek, fél 7-ig torna, mosdás, szobarend, utána leckeismétlés 7- ig, majd indulás reggelizni (az éttermük a napköziben van). Délután fél 4-kor kezdődik a tanulás, több tanulócsoportot szerveztek s ezekben a legnagyobbak a tanulA táblánál Petrus Edit, a feladat megoldását Pálmai tanár néni ellenőrzi. ahol a tanyai gyerekek laknak, amíg tart a tanítás. Az Orosházához közelebbi községszélein áll az Egy év alatt 140 új belépő a dévaványai Lenin Tsz-ben 96© ezer forint késspénstnrtalék Egy évvel ezelőtt egyesült a dévaványai Lenin és a Gábor Áron Termelőszövetkezet. A Gábor Áron Tsz a gyengéin gazdálkodók közé tartozott, a Lenin Tsz pedig ebből a kategóriából az erősödés folytán már csaknem kilépett. Az egyesülés után azonban mégiscsak a gyenge tsz-ek közé sorolták, mert a szövetkezeti gazdák jövedelme a magasabb kategóriába lépést nem tette lehetővé. Ennek ellenére a szövetkezet 1965-ben jól gazdálkodott. Másfél millió forinttal növelték a közös vagyont. Bevételeikből 960 ezer forintot tartalékoltak, emellett az egy gazdára jutó évi jövedelmet 8 ezer forintról 8 ezer 400 forintra növélték. Egy év alatt száznegyvenen kérték felvételüket a tszbe. Sánlha Sándor főagronómus arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a gazdálkodásban bekövetkezett kedvező változás a mostani időszerű munkákon is lemérhető. Többek között a tsz határában három SZ—100-as traktorral szántanak, ugyanakkor' a tsz-gazdák jó része a belvíz „kormányzásával”. foglalatoskodik. A csatornák átereszeinél eltávolították a hódugókat. Csaknem 25 kilométer hosszú csatornahálózatot tartanak kaiban, hogy a belvíz különösebb kártétel nélkül vonulhasson le a területről. Az okányi Petőfi Termelőszövetkezet eladásra kinál négy 3 éves csikót és hat igáslovat 37239 — Hogy mi leszek? — mondja Varga Piri. — Cukrász vagy pedagógus! mányi felelősök. Szabad idő is van: este 7 órától egészen lefekvésig. Pálmainé meséli, hogy a diák- otthonosok tanulmányi átlaga fokozatosan javul. Félévkor 3,8 volt (mind a 81 gyereket össizegezve), de év végére 3,8—3,9 a terv. Számon tartják egymás jegyeit, és minden ötösre büszkék, hiszen az ítlagot javítja! Szeretnek itt, jól érzik magukat. Megszabadultak a keserves téli gyalogú tagtól, az estébe nyúló hazaérkezéstől, amikor tanyán már a tanulásra sincs lehetőség, hiszen másnap újból korán kell kelni ... A nagyobbak még emlékeznek erre, a kicsik már itt kezdték iskolás életüket. A klubszobában rádió, lemezjátszó, egy másik saÖzv. Bucsek Istvánné, a patyolattiszta ágyneműk gondozója rokban öt kislány bújik össze, valami szép hímzésmintáról van szó éppen ... ... Hol vannak mór Gárdom i Géza nagy tarisznyés, birsalmás tanyasi gyerekei? S. E. Tereferc lefekvés előtt. A képen Varga Piroska, Vandlik Ica, B. Kiss Irén, Kiss Ica és Daróczi Erzsi. Demény Gyula felvételei
