Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-10 / 34. szám
m február 10, 3 Csütörtök A találat helyétől is függ a prém minősége. Fotó: M. Rögykúi Tavaly 2100 forinttal nőtt az egy tagra jutó jövedelem Csabacsűdön Vadászaton a Szovjetunióban Sovány Pál, a esabacsűdi Le- ( nin Tsz főagronómusa figyelemre méltó gazdálkodási eredményt közölt szerkesztőségünkkel. A szövetkezetben 1965-ben jól gazdálkodtak. Cukorrépából holdanként 202 mázsát, kukoricából 18,7 mázsát termeltek. Jó volt a lucemaszéna hozama Is. A növénytermesztés a tervezett bevételnél — a lucerna- mag kivételével — mindenből többet adott. Az állattenyésztés viszont a terv teljesítésétől elmaradt. Ennek ellenére a korábban gyenge színvonalon gazdálkodó szövetkezet forgóalapja 9,3 százalékkal növekedett. (Az egy tagra jutó jövedelem pedig 2100 forinttal emelkedett, s elérte a 13 ezer 888 forintot. Tavaly a esabacsűdi Lenin Tsz fejlesztésére rendkívül nagy gondot fordítottak. Gépesítették a gazdaságot. Vásároltak öt MTZ-traktort és Zetorokat, két DT-traktort. egy 0,8 tonnás teherautót, különféle munkagépeket, célgépeket, többek között Farmer-szárítót is. Egyetlen százas istállójukat felszerelték fejőgéppel is. Emellett kialakították a szövetkezet központi épületét. Az egy tagra jutó jövedelem emelkedésének hatására a faluban igen jó a hangulat. gyasztói árak feladata, hogy a keresletet és a kínálatot egyensúlyba® tartsák. Ha valamiből kevés van, és az ára alacsony, akkor az áru eltűnik az üzletekből. Ha valamiből sokat termelnek, de az ára magas, akkor ott porosodik az üzletek raktárában. Az árakat úgy kell tehát megállapítani, hogy a termékekből lehetőleg annyit keressenek, máint amennyi azokból van. Az állam egyes termékek árát néha emeli, másakét a költségekhez képest alacsony szinten tartja. Ennek oka gyakran az, hogy egyes termékeik fogyasztásárnak növekedését lassítani akarja, mások megvásárlását pedig meg akarja könnyíteni. Az alapvető élelmiszerek ára nálunk igen alacsony, az orvosi ellátás ingyenes, a gyógyszerek, az oktatás majdnem ingyenes. A pálinka ára vagy a személygépkocsiié pedig igen magas. Ha a fogyasztás ösz- szetételén változtatná akarunk, akkor a fogyasztói árak arányain kdl változtatná. Időnként a termelői árak változtatása is szükséges. Az alacsony termelői ár a termelés csökkentéséire, a magas a termelés bővítésére ösztönöz. A termelői árak átlagos színvonalának, .hosszabb időszakot nézve, csökkennie kell vagy az átlagos bérszínvonalnak növekednie. A költségek nem minden területen csökkennek egyformán. A villamosközlekedés ma nagyjából ugyanannyi költséget igényel, mint tíz évvel ezelőtt. A bérszínvonal viszont állandóan emelkedik. A legtöbb ágazatban ez nem növeli a termelési költségeket, hiszen a bérszínvonal emelkedése lassúbb, minit a termelékenységé. A technikailag lassan fejlődő területeken — szolgáltatásokban, közlekedésben, néhány mezőgazdasági területen — a bérszínvonal emelkedése a költségeket is növeli, a nyereséget csökkenti. Ezeken a helyeken a termelői ár már nem ösztönöz a termelés bővítésére. Emelni kell tehát az árakat. Ha nem emeljük, nem tudjuk növelni az ott dolgozók bérét, és az emberek ott hagyják a rosszul fizető munkákat. Az áraknak az a természete, hogy nem változatlanok. Egyik emelkedik, a másik csökken. Csak egy a fontos: ezektől a változásoktól nem csökkenhet a lakosság életszínvonala. Ellenkezőleg: hosszabb távon az üyen intézkedéseknek is hozzá kell járulnia az életszínvanalemelést eredménye: ő egészséges gazdasági fejlődéshez. Dr. Pirityi^ Ottó Megjegyzések egy értekezletről A minőség és a selejtbérezés a termelési tanácskozás vitatémája (Tudósitónktól) A Békéscsabai Kötöttárugyár legnagyobb ailapkelmieitermeiő üzemrészében, a láncköitő üzemben tartották meg a minap termelési tanácskozásukat a dolgozók. A megbeszélésnek sajátos hangulatot adott az, hogy szinte kizárólag a minőségről és az ezzel szaros összefüggésben álló setej tbérezésről esett szó. Nem véletlen műve ez, hiszen a gyárban tavaly semmit sem javult a minőség az előző évihez képest, sőt, a lánckötött kelmékből konfekcionált termékek első osztályú részaránya csaknem nyolc és fél százalékkal romlott. Müller Péter főművezető be-, számolójából kitűnt, hogy a minőséget hátrányosan befolyásoló tényezők között van néhány olyan objektív ok is, amely miatt a minőségi bérezésnek teljesen megnyugtató módon való kialakítása igen komoly nehézségekbe ütközik. Hyen például az, hogy az előkészítő üzemrészektől (csévélő, felvető), legfőképpen pedig már a szállító fonodáktól eleve nem kapnak megfelelő minőségű fonalat. I Munkafegyelem és minőség Ugyancsak a tárgyi okok közé tartozik az is, hogy még nem oldották meg 'az üzemrészben a gépenként és kelmetípusonként differenciált megvilágítás alkalmazáséit. Több olyan minőségrontó ok is van, amely már mumikafegye-! lem kérdése. A megfelelő lux fényerő hiánya előidézhet például egy-egy kelménél egy-kót méteres szálhi- áinyt, de a 25—30 méteres ilyen hibák már csak a figyelem és fegyelem hiányával „magyarázhatók”. Igen fontos követelmény a gépek ..bemérése” műszakváltás előtt és után egyaránt. Ennék hiányában gyakorta előfordul, hogy ugyanabban a végben többféle fajlagos súly keletkezik, ami végső soron a konfekcionálásnál üt vissza. Nem kisebb jelentőségű követelmény az is, hogy a gépes dolgozók a többtermelés érdekében ne végezzenek önkényesen gépgyorsítást, ha a fonal minősége azt nem bírja. Az üzemrész anyagmozgatóinak igen fontos feladata az, hogy fokozott gondossággal végezzék a feldolgozásra váró hengerek és a lekötött kelmevégek szállítását és tárolását. Táskarádió a kötőgép mellett A beszámoló felhívta a dolgozók figyelmét a gépek tisztításának fontosságára is. Ennek elmaradása okozza gyakran a tűcsíknak nevezett kötéshibát. A főművezető és a felszólalók közül is többen észrevételezték, hogy némely fiatal dolgozó táskarádióját a kötőgép mellett bom- bölteti. Nem kétséges, vannak munkahelyek, amelyeken a „zenei aláfestés” élénkítő hatást vált ki, a kötéshibák figyelése azonban olyan koncentrálást igényel, amelyet csak hátrányosan befolyásolhat a táskarádió közelsége. Ilyen és hasonló okokra vezethető vissza, hogy egyik-másik gé. pes dolgozónál a selejt előfordulási száma egyetlen hónapban a 30-at, sőt a 41-et is elérte. Ez viszont önként vonja maga után. hogy a három kötőterem közül a legtöbb selejtkár ebben az üzemrészben keletkezett. Január* ban több mint 13 és fél ezer forintos selejtkár miatt a dolgozókat 2723 forint kártérítésre kötelezték.’ Görbék a fémhengerek Nemcsak az előadó, hanem a felszólalók is több olyan jelenséget tettek szóvá, amelyek befolyással vannak a minőség alakulására. A selejtbérezéssel kapcsolatos észrevételek azt tükrözték, hogy annak mibenléte nincs kellőképpen tudatosítva a dolgozók között. Volt, aki kifogásolta, hogy próbafutam jellegű, ideiglenes felmérések alapján visszamenőlegesen végeztek normarendezése- ketJ Többen is szóvá tették, hogy a mintázásra kijelölt gép státusza nincs rendezve. Mások meg azt kifogásolták, hogy a feldolgozandó tételekhez adott egyedi technológiai utasítások többször elpiszkolódnak, olvashatatlanná válnak, máskor meg nem egyértelműek, olykor pedig még helytelen adatokat is tartalmaznak. Egyik felszólaló javasolta, hogy a kötésre előkészített fonalakhoz Két napig lázban tartotta a megye fiataljait az első ifjúsági parlament ülése. Maga az elnevezés sokakban talán azt az érzést kelthette, hogy „nagyzol- nak” a fiatalok, amikor kétnapos tanácskozásukat parlamentnek nevezik. Az igazság azonban az, hogy a parlament elnevezés a tartalomnak, a komoly és elmélyült tanácskozásnak, egyben a KISZ- szervezetnek tekintélyt adott. Erre a tekintély-parancsolásra ma még sok vállalatnál, sok termelőszövetkezetben szükség van, Szükség van azért, mert a fiatalok maguk is érzik, hogy nem mindig veszik őket úgy számba a tervezésnél, a munkák megbeszélésénél, az egész üzemre vagy7 termelőszövetkezetre vonatkozó mutatók megállapításánál, mint ahogyan azt joggal elvárhatnák. A KISZ kiadta a jelszót: Tervezzünk és cselekedjünk együtt! Együtt a gazdasági és pártvezetéssel, együtt az idősebbekkel. Hogy ez a jelszó hangzatos? A fiatalság joga, sőt kötelessége a lelkesedés, amely a történelem kerekét nemegyszer megfordította már. Hogyne lenne lelkes éppen most, amikor saját jövőjéről, saját biztonságáról, saját békés életéről van szó? Az ifjúság előnyös helyzetben van, a jövő nekik épül, de velük! Jogaik mellett kötelességeiket is ismerik, csak éppen akkor torpannak meg, s válnak kicsit cinikussá, amikor látják, hogy lelkesedésük vajmi keveset ér, nem törődik velük senki. Ennek van bizonyos dehonesztáló hatása, mint ahogy volt annak is, hogy a békéscsabai városi KISZ-par- lamentre meghívott ötven vállahasználatos fémhengereiket cserél, jók ki, mert görbék s ez is hátrányosan befolyásolja a minőséget. A felszólalók közül többen is vita/tták, hogy nem a selejt előfordulási száma a döntő, hanem a selejtes terméknek méterben kifejezett mennyisége. Ismét mások azt tették szóvá, hogy a lánchurkoló gépeken a selejtbérezés alsó határának kritériumaként egy méternyi hiba került megállapításra, szemben a Textima lánckötő gépekével, amelyeknél a selejtbérezés csak nyoicmóteres hibánál „kezdődik”. Közös összefogás A felszólal ásókból, a termelési tanácskozás hangulatából, a felszólalók segítő szándékából megállapítható, hogy a minőségi hibák, a visszahúzó jelenségek számottevő része olyan, amelyeket meg lehet szüntetni, ki lehet küszöbölni. S a művezetők és a gépes dolgozók közös összefogása lehet a garancia arra, hogy ezeket a hibáikat valóban fel is számolják. —km— lati igazgató, tsz-elnök és párt- titkár közül összesen heten jelentek meg. Miért? Nem értek rá végighallgatni azt a szenvedélyes vitát, amelyet a küldöttek éppen a termeléssel, az ifjúságnak a gyárban, üzemben, tsz- ben. hivatalban való helyzetével, megbecsülésével vagy éppen mellőzésével kapcsolatban folytattak? Még a megyei parlamentben is előkerült ez a sérelem. mint ahogy előkerült az is. hogy sok helyen a KlSZ-funk- cionárius munkáját nem föltétlenül szükségesnek tartják, hogy a KISZ-aktívákat nem engedik el fontos értekezletre: hogy nem kap helyet a KISZ- fiatalok vezető,je — pedig sok üzemben százszámra dolgozik fiatal! — az üzemi négyszögben, és így tovább. Ezeket a problémákat nem így. általánosságban, de név és üzem szerint hallhatták volna, s jó hatást tett volna a fiatalokra, ha akkor ott vannak a gazdasági vezetők, s a felvetett komoly kérdésekre azonnal válaszolnak. Az ifjúság nagy számban fog lal munkapadot, ül traktoron, végzi a növény- és állattenyésztési munkákat, gondosan, pontosan teljesíti hivatali kötelességét, lelkesedésében nincs hiány. Most már azt a hézagot kell pótolni, hogy a gazdasági vezetők legalább olyan kapcsolatot építsenek ki velük mindenütt, mint a műszaki gárdával, a pártszervezettel, hiszen a mai kiszistá- ból lesz a holnap kommunistája, a ma épülő szocializmus élvezője, továbbfejlesztője. Megéri a fáradtságot, megéri az idősebb kommunista türelmes segítő munkáját. A Szerencse-sorsjegy nyilvános húzása február 27-én délelőtt 10 órakor lesz \ a MAGYAR ŰJSÁGlRÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (Budapest, VI., Népköztársaság útja 101.) Rózsa Ferenc termében. Meghívó a lenti címen írásban gényelhetö. Értük és velük
