Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-10 / 34. szám

Világ proletárjai» egyesüljetek! 1908. FEBRUÁR 10. CSÜTÖRTÖK Ára 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az év egyik fő kérdése a téglaiparban: a présteljesítmény és a kazalozás Műszaki konferencia a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál Aradnak a Körösök Munkában 30 szivattyútelep és IS hordozható szivattyú Intézkedés a belterület víztelenítésére A Békés megyei Tégla- és Cse- lépipari Vállalat békéscsabai székhazában műszaki konferenciát tartottak tegnap, szerdán délelőtt, melyen az elmúlt évi eredménye­ket és az idei termelési terv leg­fontosabb kérdéseit beszélték meg. Az értekezleten a vállalat köz­pontjának és különböző telepei­nek műszaki, gazdasági vezetőin kívül részt vett Sényi Tamás, a Tégla- és Cserépipari Tröszt gaz­dasági igazgatója, dr. Ágner Lász­ló tervosztályvezető, valamint Lipták Pál, a Szakszervezetek Bé­kés megyei Tanácsának vezető titkára. A Békés megyei Építőanyag- ipari Vállalat főmérnöke, Lányi Frigyes ismertette az 1965-ös év eredményeit és körvonalazta az idei legfontosabb teendőket. A vállalat múlt évi munkájára rá­nyomta bélyegét a kedvezőtlen időjárás, mely a kora tavaszi eső­zésekkel és az őszi hirtelen fa­gyokkal nehezítette a legnagyobb­részt szabad ég alatti gyárfás*, s váratlan gondokat okozott a fizi­kai dolgozóknak és műszaki ve­zetőknek. Bár az év eleji kiesése­ket pótolták, s októberben már biztatónak ígérkezett az 1965. év terv teljesítése, de elemi károk miatt 11 millió egységnyi nyers tégla ment tönkre, s ez kedvezőt­lenül befolyásolta a programot, így égetett téglából 98,5, cserép­ből pedig 98,4 százalékra teljesí­tették tervüket. Lemaradás mu­tatkozott a nyersáruk gyártáséban is. Az üzem dolgozói pedig a le­hető legjobban törekedtek kihasz­nálni azt az időszakot, amikor az időjárás kedvező volt. Ezt bizo­nyítja, hogy 5483 téglát préseltek átlagosan óránként, s ez 100 da­rabbal múlja felül a korábbi év eredményeit. Az állásidő 11,5 szá­zalékkal volt kevesebb a bázisnál — a téglagyártásnál — és 7,6 szá­zalékkal csökkent a cserépgyár­tásnál. Mindezek ellenére a termelési költségek előirányzott szintjét 0,3 százalékkal lépték túl. A gazdál­kodás kedvezőtlen eredménye miatt a Tégla- és Cserépipari Vál­lalat Békés megyei üzemeiben az idén nem tudnak nyereségrészese­dést fizetni. Tavaly több mint 17 millió forintot fordítottak felújí­tásra, az állóeszközök gyarapítása során például mindkét békéscsa­bai téglagyárban megfelelően gé­pesítették a szén tárolását és ada­golását. Kedvezőtlenül alakult a munkavédelem helyzete, ugyanis 248 baleset történt, ez a szám je­lentősen meghaladja a korábbi esztendők átlagát. Különösen a békéscsabai I. számú téglagyárban volt sok baleset a múlt évben, A vállalat üzemeiben 21 szocia­lista címért versengő brigád ala­kult 1965 elejéin. Ezek közül azon­ban csak 10 nyerte el a megtisz­telő címet és a békéscsabai I~es téglagyár egyik üzemrésze tett eleget a szocialista műhely köve­telményeinek. Sok helyütt nem foglalkoztak megfelelő módon a Ebben a hónapban megkezdődik a gépgyártás Békésen Mint már hírül adtuk, ja­nuár elsejétől kezdve a volt Békési Gépállomás telephelyén a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Békési Gyáregysége Magyar—spanyol árucsereforgaimi és fizetési jegyzőkönyvet írtak alá Az 1958. február 7-én kötött bankközi megállapodás alapján a Magyar Nemzeti Bank és a Spar nyol Deviza Intézet (IEME) kép­viselői Budapesten 1966. február 4—9 között tárgyalásokat folytat­tak az 1966. február 7-én lejárt árucsereforgaimi és fizetési jegy­zőkönyv meghosszabbításáról. A tárgyalások eredményeképpen február 9-én jegyzőkönyvet írtak alá a Magyarország és Spanyolor­szág közötti árucsereforgalom sza­bályozásáról. Megegyezés történt az 1966. évben szállítandó árulis­tákra vonatkozóan is. A magyal exportban a mechanikai termékek (szerszámgépeik, élelmiszeripari és vegyipari gépek, műszerek), gyógyszerek és vegyszerek, mező- gazdasági és élelmiszeripari ter­mékek, közfogyasz'ósi cikkek. A spanyol exportlistában a fonto­sabb cikkek: déligyümölcs, színes­fémek, érc, bőr, gyapjú, fa és pa­rafa, olívaolaj, rizs, szerez'mgé- p8k és közfogyasztási cikkek. kezdte meg tevékenységét. Az eredeti elképzelésekkel ellentét­ben — melyek szerint az első fél évet az átalakításra és a be­rendezésre fordítanák — már februárban megkezdi termelé­sét az újonnan létesített üzem. Az itt dolgozók tenniakarása, a megyei szervek segítőkészsé­ge és a vállalat budapesti köz­pontjának támogatása révén hozzákezdtek 200 küllőskapa gyártásának közvetlen előkészí­téséhez, melyeket a negyedév folyamán kívánnak elkészíteni. Egyelőre a forgácsoló-, sajtoló-, valamint a kovácsmunkákat Budapesten készítik és az ösz- szeszierelés történik a békési üzemben. Az év második felé­ben azonban már teljes egészé­ben itt kívánják előállítani a gépeket. Márciusban pedig hoz­zálátnak a lógereblye gyártásá­nak előkészítéséhez is. Mező- gazdaságunknak mind nagyabb szüksége van a különböző mun­kagépekre, az erre vonatkozó keresletet a gépgyártóipar je­lenleg még nem képes kielégí­teni. A békési üzem munkásai és műszaki vezetői attól a meggondolástól vezéreltetve igyekeznek mielőbb megindíta­ni a gyártást, hogy a maguk munkájával hozzájáruljanak a népgazdaság szempontjából fon­tos munkagépállomány gyara­pításához. rminkaversennyel és a dolgozók kezdeményezése — még mielőtt alkotó módon kibontakozhatott volna — visszaesett. Lányi főmérnök elvtárs ezután ismertette az idei év feladatait, 183 millió téglaegység, 59 és fél millió cserép gyártása és égetése képezi az idei programot. A gyár­tás költségszintjét 2,6 százalékkal ikell csökkenteni. A negyedik terv­mutató a béralap összege, s ezek­nek a tényezőknek az alapján ön­állóan gazdálkodhat a vállalat. A feladatok megvalósításában fontos tényező a helyes munkaerőgaz­dálkodás, az energiával és a kü­lönböző anyagokkal való szigorú takarékoskodás, valamint a ter­melés megindítása feltételeinek mielőbbi biztosítása. Mint a fő­mérnök mondotta, az idei terv teljesítésének kulcskérdése egy­részt a présteljesítmény növelése mind a tégla-, mind a cserépgyár­tásnál, másrészt pedig a nyers- áru célszerű kazalozása, mivel a legtöbb téglagyárban nagyon szűk a termelőterület. A felszólalások során az egyes üzemek vezetői sajátos problémáikat tárták a műszaki konferencia elé. v. J­Február 9-én hajnaliban har­madfokú árvízvédelmi készültsé­get rendelt el a Körösvidóki Víz­ügyi Igazgatóság a Fekete-Körö­sön — közölte Ambrus Lajos, a vízügyi igazgatóság műszaki ügye­letvezető főmérnöke. A hullámte­ret a Fekete-Ködös két és fél mé­ter magasságú vízróteggel elön­tötte. Antnál 700 centiméteres vízállást mértek. Ez másfél méter­rel is jóval alatta van az itt mért legmagasabb vízszintnek. A tető­zést 9-én, az éjszakai, illetve 10- ón a hajnali órákra várják. A Fehér-Körös vízszmtie feb­ruár 9-én óránként 8 centimétert növekedett Az árhullám kialaku­lását 10-ére várják, amennyiben a Fehér-Körös román népköztár­saságbeli szakaszán nem hull újabb csapadék. A Sebes-Körös Körösszakálnál rebruár 9-én a délelőtti órákban 'etőzött. A román szakaszról apa­dást jeleztek. A most levonuló vízmennyisé­get a Tisza fogadja, ugyanis a vízállás itt alacsonyabb a Körö­Kállai elvtárs látogatásáról írnak az egyiptomi lapok Kairó Az EAK lapjai közlik azt a kö­zös közleményt, amely a magyar és az egyiptomi kormányfő meg­beszéléseiről, Kállai Gyula látoga­tásáról számol be. A lapok cí­meikben kiemelik a két ország együttműködését, egyetértését Nézetazonosság az EAK és Ma­gyarország között a nagy nemzet­közi problémákat illetően — írja a Progress Egyptien. A Jómmal D’ Egypte szalagcíme: Magyar- ország elítéli az imperialista poli­tikát a Közép-Keleten, támogatja a palesztínai nép jogainak helyre­állitását A lapok kiemelik, hogy mind­két fél követeli a Vietnam ellen intézett légitámadások haladékta­lan megszüntetését. Az Alhram a közös közlemény­nek a gyarmatosítás elleni harc­ról szóló szakaszát emeli ki és hangsúlyozza: Mindkét ország a kolonializmus végleges felszámo­lásáért száll síkra. A Gumhurija aláhúzza, hogy a két ország kicse­réli forradami tapasztalatait és megerősíti együttműködését. (MTI) Szoviel-mongol egyezmény Moszkva A Szovjetunió Legfelső Taná­csa két házának külügyi kérdé­sekkel foglalkozó bizottságai szer­dai együttes ülésükön egyhangú határozatot fogadtak el arról, hogy javasolják a Legfelső Ta­nács Elnökségének a január 15-én Ulan' Bátorban aláírt szovjet— mongol barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyez­mény ratifikálását. A szovjet kormány megbízásá­ból felszólaló Andrej Gromiko külügyminiszter hangsúlyozta: Az új egyezmény a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődésének új, ma­gasabb színvonalát, valamint a nemzetközi helyzetben végbement változásokat tükrözd. (MTI) A Német Békeunió nyilatkozata A Német Békeunió nyugatné- et pártvezetősége nyilatkozatot 3tt közzé, amelyben elítéli a bon­ni kormánynak a két német ál­lam közti kölcsönös megértést és a közép-európai feszültség eny­hülését akadályozó politikáját. A nyilatkozat kiemeli, hogy ma a béke és biztonság biztosítása Németországban és Európában nagymértékben a két német állam közti kapcsolatok fejlődésétől függ. (MTI) sökónél. A Körösök gátjain őr­szolgálatot szerveztek. Az árvíz­védelmi szolgálatot készenlétbe helyezték, hogy adott esetben a technikai eszközök felhasználásá­val is biztosítsák a víz gyors le­vonulását. Február 8-án és 9-én a kedvező időjárás következtében a hó je­lentős része a Körösök vízgyűjtő területén elolvadt. A szántott te­rületek „élitták” a vizet, a szán- taüan részek, a legelők, továbbá az évelő pillangós növények te­rülete és a búzavetés egy része is, különösen a kötöttebb talajokon, víz alá került. A Körösvidóki Vízügyi Igazgatóság felügyelete alá tartozó részen 9-én reggelre hétezer hold elöntést jeleztek. En­nek egynegyed része vetett terü­let A múlt héten pénteken a Körö­sök vízgyűjtő területén működő 14 vízgazdálkodási társulat veze­tőjének értekezletet tartottak, amelyen szinkronba hozták a víz­gazdálkodása társulatok és a víz­ügyi igazgatóság feladatát a bel­víz elleni küzdelemben. A meg­beszélés alapján a vízügyi igaz­gatóság 600 munkást foglalkoz­tat az első- és a másodrendű csa­tornák karbantartására, összesen 30 szivattyútelepet és 15 hordoz­ható szivattyút üzemeltetnek. Ezekkel másodpercenként — feb­ruár 9-én délelőtt — 45 köbméter vizet továbbítottak a folyókba. A harmadrendű csatornák karban­tartása, a szántóföldről, a vetett területről a belvíz elvezetése a vízgazdálkodási társulatok fel­adata. Az olvadás következtében a bel­víz több helyen jelentős kárral fe­nyegeti a belterületeket is. A me­gyei tanács végrehajtó bizottsága, és a vízügyi igazgatóság között megállapodás jött létre, melynek alapján a belterület víztelenítését a helyi tanács elsősorban helyi erőkkel oldja meg. Amennyiben a község lakosságának felkészült­ségét a belvízkár elhárítása meg­haladja, a tanács vezetőd a me­gyei tanács vb építési, közle­kedési és vízügyi osztályához fordulhatnak segítségért. A víz- ügyi igazgatóság technikai beren­dezéseit ugyanis csak a megyei tanács vb kérésére vonultatja fel a veszélyeztetett területre. Duzzad a Tisza A Tiszán még mozdulatlan a jég. A mellékfolyók felső szaka­szain az olvadás és az eső hatá­sára megemelkedett a víz és fe­szíti, tördeli a jégpáncélt. A Be­rettyó vize Berettyóújfalunál 24 óra alatt 340 centiméterrel áradt, a Fekete-Körös pedig Sarkadnál 184 centiméterrel duzzadt. Ezért a debreceni és a Gyulai Vízügyi Igazgatóság harmadfokú árvízvé­delmi készültséget rendelt éL A Fehér- és a Sebes-Körös mentén tartott elsőfokú készültséget má­sodfokúra fokozták. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom