Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-09 / 33. szám

1966. február 9. Stentai Zárszámadás számonkéréssel Szombaton, február 5-én dél­előtt egymillió forintnál valami­re! több pénzt osztottak ki a magyardombegyházi Rákóczi Tsz forró hangulatú zárszám­adási közgyűlése után. Miért volt forró a hangulat? A szá­monkérés miatt. Általában jó gazdálkodási eredményt ért el a szövetkezet 1965-ben. Munkaegységenként 39,06 forintot osztottak. Szépen gyarapodott a közös vagyon, a tartalékolás is megfelelő volt. A ■szövetkezeti gazdák mégis elé­gedetlenek voltak. Bakos István tsz-elnök beszámolójából hiá­nyoltak egyet-mást. Erről az egyet-másról az ellenőrző bizott­ság sem számolt be. Somogyi Lajos éjjeliőr négy zsák olyan búzáról beszélt, ami szőrén-szá­lán eltűnt. Amikor jelentést tett a vezetésnek, ngm vették komo­lyan a dolgot. Nem vonták fele­lősségre azt, aki elvitte. Leg­alábbis ott a közgyűlésen ez jött ki. A teremben hirtelen forróság lett. A mellettem álló fiatalember egy 290 kilós sertés negyedik sonkájáról beszélt. Ez a sertés a közösben hízott, innen vágták le és mérték ki. A negyedik sonkája azonban eltűnt, olyan valaki emelte el, akinek nevét — szerinte — a tsz-ben viselt funkciójánál fogva nem illik szóba hozni. Azután két vontató kukoricáról beszélt. Ezt állítólag Szeged környékére vitték burgo­nyáért. Később azonban kitudó­dott, hogy' csak ..kenőanyagnak'’ használták, mert a vásárolt ’'rampliért a ' háztáji gazdák csengő forinttal fizettek. S ami a lesújtó volt: a tsz-ben a tervezettnél 300 valahány má­zsával kevesebb kukorica ter­mett. Arról viszont az elnök nem beszélt, hogy azon a na­gyon príma magyardombegyházi földön miért nem serkentették a tagságot a második kapálás el­végzésére. Annak idején azt mondta a brigádvezető: jó idő jár, a kukorica megterem egy­szeri kapálással is. Aki esetleg megkapálta másodszor is, annak megtagadták a munkaegység el­számolását. A közgyűlésen részt vevők az előbb említettekre nem kaptak kielégítő magyarázatot. Az elnök is csak csapkodott a szavakkal, arra hivatkozott, hogy olykor mennyire egyedül érzi magát a tsz élén. A beszámoló összeállí­tásában az igazgatóságtól nem kapta meg azt a segítséget, amit várt. Nem véletlen ez, hanem egyenes következménye annak, amikor a termelés szervezése mellett az embereket érintő és érdeklő dolgokat év közben nem kellően vizsgálják, s ha a vezetés elmulasztja a felelőségre vonást, Magyardombegyházán is a 39,06 forint munkaegységként jutó jövedelem mellett ilyesmi tör­tént. Az igazgatóság és az elnök év közben mulasztott. A gazdák ezért jogosan vetették fel a kö­zösséget és az egyes embereket ért sérelmeket, melyekre orvos­lást, megnyugtató választ vár­nak? DupsI Károly * ■ Ülést tartott a megyei béke operatív bizottság A Hazafias Népfront megyei székházéban, Békéscsabáin ülést tartott a megyei béke operatív bi­zottság. A bizottság tagjai mélysé­ges felháborodással tárgyalták az USA újabb agresszív cselekede­teit, a Vietnami Demokratikus Köztársaság újabb bombázásának hírét Az ülésről tiltakozó távira­tot küldtek az USA budapesti kö­vetségére, amelyben elítélik az ag- resszorok cselekedeteit. Ugyanak­kor szolidaritási táviratot küldtek a Vietnami Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövetségére; melyben biztosítják együttérzésü­ket, támogatásukat a vietnami nép irányt, A megyei béke operatív bizott­ság felhívja megyénk békeszerető lakosságát, hogy különböző össze­jöveteleken, rendezvényeken fejt­sék ki békeóhajukat, együttér­zésüket a hős vietnami néppel s tiltakozó táviratokban, levelekben ítéljék el az agresszo-rokat. az ipar. A távfűtésre ez évben az állam 90 millió forint, a gázgyár­tásra több mint 100 millió forint árkiegészítése áll rendelkezésre. A nyitva felejtett vagy csepegő vízcsapok okozta többletvízfel­használás és az érvényes vízdí- j aknái magasabb önköltség miatt az állam a lakossági vízszolgálta­táshoz ez évben 75 millió forint támogatást ad. A mozik részére 1966-ban 102 millió forint, a szín­házak részére pedig több mint 150 málliió forint állami támogatást biztosítunk. Minden mozitátogató minden alkálamtmall több mint egy forint állami támogatásit élvez. Az egyes színházlátogatók által esetenként élvezett állami támo­gatós színházianként különböző: az Állami Operaháznál 38 forint, a Nemzeti Színháznál 36 forint, a szegedi Nemzeti Színháznál 30 fo­rint, a pécsi Nemzeti Színháznál 33 forint, a kecskeméti Katona József Színháznál 18 forint körül alakul. Az 1966. február 1-en életbe lé­pő fogyasztói árváltozásokról szó­ló kormánynyilatkozat leszögezte, hogy a kenyér, liszt, tej stb. fo­gyasztói óra változatlan marad. E fogyasztói árak jelenlegi színvo­nalának fenntartása számos ter­méknél csak jelentős összegű álla­mi támogatással lehetséges. Az élelmezési iparnak a tejfelvásár- hmm és feldolgozásra adott álla­mi támogatása például 890 millió forint, a liszttel kapcsolatos állami támogatás pedig több mint 380 millió forint. A gazdálkodó egységeik (vállala­tok, termelőszövetkezetek) és ál­lami támogatást élvező különböző intézményeik (színházak, mozik, népművelési intézmények sitb.) a gazdálkodás jobb megszervezésé­vel, a költségekkel való ésszerű takarékossággal, a minőség javí­tásával (ez áll a kulturális intéz­ményekre is) sokat tehetnek az állami támogatás csökkentése ér­dekében. Helyes a kormány törek­vése: ahol csak arra lehetőség van, fokozatosan olyan helyzetet teremtsünk, hogy az adott ter­mékkel vagy szolgáltatással kap­csolatos költségek ne egész tár­sadalmunkat, hanem az adott ter­mék, vagy szolgáltatás igénybevé­telét terheljék. Az állami támoga­tás csökkentése révén megtakarí­tott pénzeszközök lehetővé teszik, hogy nagyobb összegeket fordít­hassunk más területek, termékek fejlesztésére, a központi célkitű­zések megvalósítására, mindenek­előtt az életszínvonal emelésére. Ezért kívánatos, ha a jövőben a dolgozók támogatását igényelve igyekszünk az állami támogatás mértékét a legszükségesebb szint­re csökkenteni vagy megszüntet­ni. Smszt Tibor 3 Békés megye lótenyésztésének tapasztalatai, feladatai Az 1215 Makó—3 nónius mén az egyik legjobb ugráló, az „Öregúr” apja. Megyénkben mindenkor jelen­tős szerepet játszott a lótenyész­tés. Ez vonatkozik mind a meny- nyiségre, mind pedig a lóállomány minőségére. Bács-Kiskun megye után, 25 000 lóval, országos vi­szonylatban a második helyen va­gyunk. Minőség szempontjából viszont — a csaknem 1300 te­nyésztési ellenőrzés alatt álló kancával — az első helyen. Ez a minőségi szánt kétségtelenül Mezőhegyes 180 éves tenyészha- tásénak köszönhető. A mezőhegyes! tó világhírét mi sern bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy 1878-ban Párizs­ban — az akkori időik legnagyobb világkiállításán — 9. mezőhegy esd mént külön erre a célra készített nagy aranyéremmel díjaztak. Ad­dig az ideig ez volt az első eset, hogy külföldi állam vitte él ezt a kitüntetést. Az erős nemzetközi mezőnyben, a nemzetközi bíráló bizottság a nónius—XXXVI. me- zőhegyesi törzsimónnek a „tökéle­te ló” címet adományozta és egyöntetűen a maximális 100 pontot ítélte oda. Ezeknek a kiváló ősöknek ké­sői ivadékai jelenleg megyénk szocialista nagyüzemeiben bizto­sítják a vonóerő egyensúlyban tartását. Gyakran felvetődik a kérdés: vajon tovább kedl-e csök­kenteni a lófogatok számát? Tud­ni kell, hogy nagyon sok munka- területen, domborzati viszonyok & kedvezőtlen időjárások mellett a lófogat a gépesített gazdaságok­ban is félhasználható és gazdasá­gosabban üzemeltethető, mint a gép. Tehát a látogatok számának további csökkentését nagyön meg kell fontolni, s az egye® üzemek sajátosságainak megfelelően, kell e kérdést eldönteni. A Békés megyében kiíenyész- tett nónius és mezőhegyest (fél­vér) fajta ló nemcsak, mint iga­vonó, hanem mint sportló is fel­tört az élvonalba. A sok sikert elért magyar válogatott. ugrólóke- ret jelenleg legeredményesebb lo­va, az „Öregúr” is Békés megyei nónius. Apja az 1215 Makó—3, mely az elmúlt évben 22 éves ko­rában pusztult él Gyuláin. Anyja egy magybánhagyesd jó származású kanca veit. Az 1964. évi országos mén „Ugró-Derby” első helyezett­je, a „Lucifer” nevű mén pedig egy kevermesi nónius kancának a fia. Sorolhatnánk még azoknak a békési rögön felnevelt lovaknak a nevét is, melyek export útján kerültek ki hazánkból és a nagy nemzetközi lovasmér­kőzéseken eléírt eredményeikkel öregbítik a magyar ló világhírét. Kicsit összeszorul a magyar lovas- emberek szíve, amikor egy-egy külföldi lóversenyen az idegen név alatt benevezett íó nyakán az ismert bélyegzést látják: „BS”. Valamikor még kiscsikó korában valamelyik Békés megyei tsz-ben vagy állami gazdaságban sütötték rá a megye első és utolsó betűjét Az elmúlt évek lóexportja ta­gadhatatlanul emelkedő irányza­tot mutat. A baráti államokon kívül számos1 nyugati állam kül­kereskedelmi szervei keresik fel megyénket rendszeresen. Az álta­luk keresett típusnak legjobban a Békés megyei nónius és félver ló felel meg. A belföldi kereslet is egyre élénkebb. A lovakat igény­lő, de lótenyésztéssel nem foglal­kozó szervek, mint az állami erdőgazdaságok, a BM, a HM, a különböző szállító vállalatok és lovas sportkörök ez évre is beje­lentették vásárlási szándékukat 3—7 év közötti hátas, illetve ha­rm* lovaikra. Úgyszintén külke­reskedelmünk is számít a Békés megyei lóra. Néhány példával kívánjuk csak alátámasztani egy járás területén a helyesen alkalmazott lótenyész­tésben és lótartásbam rejlő lehető­ségeket. Például az orosházi Dó­zsa, a Béke és az ,Űj Élet, a kar- doskúti Rákóczi, a nagyszénása Dózsa tsz-ek a múlt év decem­berében 2 éves csikóikat 8000, a 3 éveseket pedig 9—10 000 forin­tos áron értékesítették. Sorolhat­nánk még azoknak a tsz-eknek a nevét, ahol a helyesen irányított állattenyésztés megtalálta a mód­ját annak, hogy a lótenyésztést is jövedelmező ágazattá tegye. 1 A Békéscsabai Építőipari Ktsz 1965-ben 40 lakást épített, nagy részét társasiházban. A tervet 95 százalékos létszámmal 1,3 száza­lékkal túlteljesítette, így a dolgo­zók átlagjövedelme 500 forinttal növekedett. A nyereségrészesedés előreláthatólag jóval több lesz a tavalyinál. Az idén 12 lakás építését feje­zik be a Lencsósi úton, a Mokri utcában pedig 28 lakás és a város különböző részein több családi ház építését kezdik meg. A ter­melési terv 3 millió forinttal több a tavalyinál, arniit résziben a lét­szám, főként azonban a termelé­kenység növelésével akarnak el­érni. Ez utóbbi megvalósítására a Mokri utcai építkezéshez munka­menet-ütemtervet dolgoztak ki. Ugyancsak a jobb eredmény el­érését szolgálja a munkaverseny kiszélesítése, melynek keretén belül azok a brigádok, melyek ha­táridő előtt és kifogástalan mi­nőségben fejezik be a munkát, cél jutalomban részesülnek. Ehhez a szövetkezet vezetősége megfe­lelő alapot hozott létre. A csikóárakmál is kedvezőek a legutóbbi tapasztalatok. Míg 2—3 évvel előbb 5000 forint volt egy közepes korú és minőségű mun­káló ára, addig az elmúlt év vé­gén a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz már 5000 forintért adta el választott csikóit darabonként. ..Tehát az utánpótlás mellett •(adásra is érdemes jó lovait tenyészteni. Ennék azon­ban feltétele a szakszerű felne­velési, mely korszerű nagyüzemi csikótelepek nélkül alig oldható meg. Javasoljuk termelőszövetke­zeteinknek, hogy legalább járá­sonként szervezzenek közös csikó­telepeket Eteknek létesítéséhez a szükséges tájékoztatást a megyei szervek megadják. Népgazdaságunknak belátható időn belül — a várható gépesítést figyelembe véve is — szüksége van bizonyos számú munkalóra. Ez a jelenlegi gépesítés mellett 100 kh-kónt 2 munkalovat jelent Ennek utánpótlása a szocialista nagyüzemi vonóerő kapacitásánál; biztosítása érdekében feltétlen szükséges. Az évi természetes munkalókiesés az elmúlt 5 év átlagában 10 százalék körül volt. Ez az arány azonban az elkövet­kező években — a várható cso­portos kiöregedés folytán — emel­kedni fog, A munfcalóutón pótlás érdekében tehát nagyüzemeink­nek gondoskodniuk kell arról, hogy a munkalóállomón vük 10—15 százalékának megfelelő számú 3 éves, fogatolható csikó évenként rendelkezésükre álljon. Ezt pedig csak úgy érhetik el, ha — az el­múlt évek fél nevelési eredményeit figyelembe véve — munkalóállo- mányuk 25—30 százalékának meg­felelő számú kancát fedeztetnék évenként. Az ez évi tenyésztési idény március 1-én megyénkben is megkezdődik: 50 fedeztetásd állo­máson 100 tesiyészmén áll a lóte­nyésztő gazdaságok rendelkezé­sére. A mének koruk, vérmérsék­letük és az üzem adottságaihoz mérten a helyszínen (üzemegy­ségben) végzik a termékenyítést. Csupán a gazdaságok jó hozzáál­lásán múlik, hogy a közös célt megyénk munkalóállományán'afe utánpótlását, biztosítsuk. Deák Antal läget, egy betonkeverő gépet és a többszintes építkezésekhez égj darut tervez beszerezni, hogy a megnövekedett feladatoknak megfelelően kiegészítse a gép­parkját. Az SZMT elnökségének tanácskozása A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa február Uten dél­előtt 9 órai kezdettel elnökségi ülést tart Békéscsabán, a szak- szervezeti székház földszinti nagytermében. Először a határo­zatok végrehajtásának tükrében az SZMT szervezési és munka­védelmi bizottságának szervező munkája kerül napirendre, mely­nek előadója Hajdú Antal, az SZMT titkára. Ezt követően a vállalatok 1965. évi igazgatói alapja felhasználásának tapasztalatairól tájékoztatja az elnökséget Lipcsei Imre, az SZMT közgazdasági bi­zottságának vezetője. Végül az SZMT munkabizottságainak 1966 I. félévi munkatervjavaslata ke­rül megvitatásra. igazgató Állat tenyésztési Felügyelőség Csanádi István megyei lóteiny. felügyelő A legjobb építőbrigádok céljutalomban részesülnek A ktsz az idén egy i^Ilításaa­t

Next

/
Oldalképek
Tartalom