Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-05 / 30. szám

Világ proletárjait a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja 196«. FEBRUÁR 5., SZOMBAT Ara 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM i Aki ia holnap is épít — építsen Aki figyelemmel kísérte az épí­tőipar helyzetét, az észrevehette, hogy évről évre csökkent az ott dolgozók összlétszáma. A házila­gos, s kisebb jelentőségű építkezé­sekhez, ha került is ember, a leg- komcentráltabb, s legjobban gépe­sített, tehát viszonylag legtermé­kenyebb állami építőiparban egy­re fogyatkozott a számuk. Ezt magyarázza az a körülmény is, hogy itt következetesebben ér­vényre jutottak az országos mun­kanormák, a bérügyi előírások, szigorúbb lett a munkafegyelem és az építtetők mindjobban meg­követelték a jó minőségű munkát, a határidők betartását. Mindez — miután akadt könnyebb vagy leg­alábbis könnyebbnek tűnő munka — nem ösztönözte az állami épí­tőiparban sokszor még meg sem melegedett munkást a maradásra. Azt is figyelembe kell venni, hogy éppen az erősen központosí­tott állami építkezéseken dolgo­zott és dolgozik ma is a legtöbb, családjától huzamosan távol élő munkás, ez az életforma pedig sok lemondással és különkiadással jár. Ezek után már azt is könnyebb megérteni* hogy a múlt év janu­árjától szeptember végéig, azaz kilenc hónap alatt nem kevesebb, mint 32 ezer ember hagyta el az állami építőipart, és 35 ezer lépett be. Ha tehát számszerűen — kivé­telesen — kedvező volt is a mér­leg, érdemes alaposabban belegon­dolni, milyen kárt okoz az ilyen nagymértékű vándorlás: 67 ezer ember cserélt munkahelyet, és ha közben csupán átlagosan két na­pig nem dolgozott, akkor is leg­alább 130 ezer munkanap ment veszendőbe — egy kisebb vállalat egész évi munkaidőalapja! Az épí­tőipar teljes létszámához, a nem egészen százezerhez mérve pedig azt jelzi ez az adat, hogy három­negyed év alatt az iparág dolgo­zóinak több mint egyharmada ki­cserélődött! És ezek az adatok már lényegesn kedvezőbbek, mint az előző éviek! Nyilvánvalóvá lett, hogy ilyen kö­rülmények között az építőipar nem képes ellátni azokat az egy­re növekvő feladatokat, amelye­ket pedig — mindnyájunk érdeké­ben — mind teljesebben és töké­letesebben teljesítenie kellene. Azt mondják az építőipari szak­emberek, hogy már az is nagy eredmény lenne, ha a jelenlegi létszámot jobban az iparághoz köthetnék, ha végre valahára te­kintélyes törzsgárdára támaszkod­hatnának. Első hallásra szokatlannak tű­nik az építőipar vonatkozásában a szó: törzsgárda. Megszoktuk, hogy az építőipar jórészt átjáró­ház, a szakképzetlen ember első állomása az iparhoz vezető útjá­ban, ahol általában nem szokás megállapodni. Jogos tehát a kérdés: hogyan követelhetünk valóban jó minő­ségű munkát, nagyobb termelé­kenységet, s ami mindennek elő­feltétele, jobb szervezettséget olyan iparágtól, olyan vállalattól, amely legjobb dolgozóit mindun­talan elveszti, és hogyha a felvé­telek révén többé-kevésbé tartja is a létszámot, az összetétel ,jhí- gabb” lesz? Ami azért is nagy probléma, mert az építés jellege napjainkban gyors ütemben vál­tozik, mind több és több a gép, nő a korszerű szerkezetek, anya­gok száma, ez pedig nem keve­sebb, hanem több gyakorlatot, nem kevesebb, hanem több kép­zettséget és főleg nem kisebb, ha­nem nagyobb stabilitást kíván. Az állandó fluktuáció alapvető oka elsősorban anyagi, bérezési problémákban volt fellelhető. A családjától távolélő embert az ed­digi anyagi lehetőségek nemigen ösztönözték arra, hogy — még ha volt is kedve hozzá — az építő­iparban kitartson. Érthető tehát, hogy az új bérügyi intézkedések az építőiparban is jelentős változ­tatásokra adnak lehetőséget. Az építkezéseken dolgozó mun­kások és munkavezetők mintegy kétharmada az övéitől távol, szál­láson él. Az ő helyzetüket változ­tatja meg elsősorban az új ren­delkezés. Eddig csak a családosok kaptak napi hat, illetőleg tíz fo­rint pótlékot, ezután nőtlen, nős egyaránt kap tizenöt, illetőleg húsz forintot. Ez az intézkedés egyben arra is alkalmas, hogy vé­get vessen a szakma elöregedésé­nek, hogy a dolgozni szerető, mun­kabíró fiatalok számára is vonzó­vá tegye az építőipart. Az úgynevezett munkahelyi pót­lék pedig az építkezésék közvet­len irányító posztjait, a munkave­zetői, főmunkavezetői, építésveze­tői és főépítésvezetői feladatot te­szi vonzóbb^. a talán kényelme­sebb irodai munkaköröknél. Eddig a képzettebb műszakiak, techni­kusok, mérnökök, nemigen kíván­koztak közvetlen irányítói mun­kakörbe egy-egy, akár jelentősebb építkezésen sem, jobban vonzotta őket az íróasztal vagy a rajzasztal a központi irodában a beruházónál vagy a tervezőnél. A munkahelyi pótlék két vonatkozásban is ösz­tönző. Vonzóbbá teszi az említett munkaköröket, egyszersmind kí­vánatosabbá teszi a jelenlegi, eset­leg gyengébb felkészültségű mun­kavezető számára is, hogy tovább­képezze magát és megőrizze je­lenlegi beosztását. Mindent összevéve, az új ren­delkezésekkel számottevően meg­nőtt az építőiparban dolgozók anyagi megbecsülése. Ami annál is időszerűbb, mert — és ezt ed­dig nem is említettük — az ipar­ág a következő években jórészt gyökeres átalakuláson megy majd át. Megkezdődik a házgyártás, s e részben az építőipar még in­kább iparrá válik, amely jóval igényesebb munkát, nagyobb szak­értelmet követel, tehát olyan munkásokat és vezetőket, akik nem átmenetileg sodródnak ebbe a szakmába, hanem akik valóbar élethivatásuknak tekintik, hogy r. szó szoros értelmében építsék az országot. Még 1970 előtt megvalósul az ember Holdra utazása A Luna—9 világvisszhangja Haitailmas vüágvíssrfianigja van a szovjet tudomány legújabb ra­gyogó űrsákerének. Valamennyi nagy hírügynökség részletesen ismerteti a különböző államférfi­ak, tudósok elismerő nyilatkoza­tát a Luna—9 szovjet űrszonda sikeres Holdra szállásáróL New York Johnson elnök Nyikolaj Pod- gorndjhoz, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnöksége elnökéhez intézett üdvözlő táviratában ez áll: „Gratulálnunk kell önnek és a Szovjetunió népének a Luna—9 nagy sikeréhez. Az Önök telje- sítménye az egész emberiség hasznára lesz és az egész emberi­ség tapsol hozzá. Az önök tudósai nagyban kiegészítik az emberiség­nek a Holdról és az űrről birtoká­ban levő tudásanyagát’. Edward Welsh, az amerikai űr­tanács titkára kiemelte a szovjet kísérletnek azt az eredményét, hogy az bebizonyította: a Hold felülete szilárd és nem fenyegeti elnyeléssel az odaérkező űrberen­dezéseket. Margaret Chase szenátor, a sze­nátus űrbizottságának tagja kije­lentette: „Ismét jelentősen Orosz­ország mögé kerültünk a Hold meghódításáért folyó űrverseny- ben”. Ez a véleményük a floridai Cape Kennedy rakétakilövő állo­máson dolgozó tudósoknak is. Érdekes hangot ütnek meg a péntek reggeli amerikai lapok. A New York Times és a New Kétmillió forinttal magasabb tervet valósít meg a kivitelező részleg 1966-ban Tegnap délelőtt Békéscsabán vb-ülésen tárgyalták meg a vá­rosfejlesztési kivitelező részleg 1965. évi munkáját és itt foglal­koztak az 1966. évi feladatokkal. A végrehajtó bizottság megállapí­totta, hogy az anyagbeszerzési ne­hézségek ellenére a kivitelező részleg 1965. évi tervét jól telje­sítette. Az előző évekhez viszo­nyítva kevesebb kifogás volt a mimikák minőségére. Eredmény, hogy 1965-ben a kivitelezőknél megalakult a mélyépítő részleg, amely segítséget nyújt a város csatornázási és vízvezetési mun­kádhoz. így például a kivitelező részlegnek, illetve a mélyépítési építésvezetőségnek köszönhető, hogy a Mokri utcai szennyvízél­vezető csatorna, melynek építése oly sokáig húzódott, végül is el­készült Az elmúlt évben a város több iskoláját tatarozták, elvégezték a bölcsődék karbantartását, vala­mint a város összes óvodájának nyári karbantartási munkáját. A kivitelező részleg közreműködött a városi utak, járdák, hidak ki- sebb-nagyobb javításában. A köz­világítási munkákban hasonló­képpen segítettek a Luther, Med- nyánszki, Jókai, Tulipán, Lázár utcákban és a Mokri utcai lakó­telepen. A részleg 8 millió 215 ezer forint értékben teljesítette tervfeladatát 1966-ban 10 millió forintos terve van és a vb által kapott feladatok szerint a munka minőségének javításával, műszaki fejlesztéssel, az önköltség csök­kentésével tudják is ezt teljesí­teni. Ezt követően a végrehajtó bi­zottság megtárgyalta a város ter­melőszövetkezeteinek a tavaszi mezőgazdasági munkákra való "elkészülését. Felhívták a figyel­met, hogy az őszről elmaradt 'gyes munkák elvégzését minden örülmények között biztosítani kell. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a nagy hóesés, valamint a magas talajvízállás miatt szá­mítani lehet a belvízveszélyre. Ezért a termelőszövetkezetekben időben fel kell készülni a kalá­szos területek víztelenítésére úgy is, hogy ideiglenes levezető árko­kat és csatornákat építsenek. A végrehajtó bizottság ezután előterjesztéseket hallgatott meg, majd befejezte ülését. York Herald Tribune a szovjet si­kernek szentelt vezércikkükben azon sajnálkoznak, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Államok verseng a világűr felkutatásában, ahelyett, hogy együttműködne. London Edward Heath, a konzervatív párt vezére Alekszej Kosziginhez intézett üzenetében egyedülálló teljesítménynek nevezi a Luna—9 sikerét. Egymás után nyilatkoztak a vezető angol tudósok, mind a legnagyobb elismerés hangján. Kenneth Gatlund kijelentette, hogy a Szovjetunió jelentősen megelőzte az Egyesült Államokat az ember Holdra juttatását célzó versenyben. Sir Bernard Lowell* a Yodrel Bank-i obszervatórium igazgatója a Luna—9 Holdra ér­kezését történelmi pillanatnak ne­vezte. Lowell azt jósolja, hogy még 1970 előtt megvalósul az em­ber Holdra utazása. Tokió Szato japán 1 ntíniszterelíiöífc táviratban üdvözölte Koszigin szovjet miniszterelnököt. Ebben hangoztatta, hogy a japán nép őszintén gratulál a szovjet népnek e nagy siker alkalmából, Párizs A francia hírügynökség rendes adását megszakítva számolt be a ragyogó szovjet sikerről. A fran­cia televízió népszerű könnyűze­nei hangversenyműsorát szakítot­ta félbe, hogy ismertesse a jelen­tős hírt. Mezőgazdasági szakiskola nyílt 160 diák tanul a korszerű iskolában Csütörtökön Békésen bensősé­ges ünnepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy átadták ren­deltetésének a 2 millió 200 ezer forintos beruházással épült, min­den igényt kielégítő mezőgazdasá­gi szakiskolát. A zászlófelvonás után az iskola .előcsarnokában rögtönzött ünnepségen Megyeri István, a Földművelésügyi Minisz­térium Szakoktatási és Kísérlet­ügyi Főigazgatóságának osztály- vezetője mondott beszédet. Hangsúlyozta többek között, hogy a mezőgazdasági szakmun­kásképzésnek jelentős helye lesz a békési iskola. Ebben az iskolá­ban ugyanis 160 diák máris meg­kezdte a tanulást. A szántóföldi öntözéses növénytermesztés gépe­sítését tanulják elsősorban. Ezért nemcsak Békés megyéből, hanem főleg a Körösök, a Berettyó és a Tisza vidékéről fogadnak diáko­kat. Egyedül Békés megyében 38 ezer holdon termelnek jelenleg szántóföldi növényt öntözéses módon, de a távlati tervekben az Öntözés továbbfejlődik, s nem mindegy, mennyire hozzáértő szakemberekre bízzák az öntöző- ;>erendezéseket. Az új iskolát Hajnóczy Vilmos igazgató vette át, aki évekig na­gyon sokat fáradozott a mezőgaz­dasági új intézmény létrehozásá­ért. A megyei, a járási, a községi, tanács képviselői köszöntötték me­leg barátsággal a tanárokat, a di­ákokat. Balogh László országgyű­lési képviselő, a békési Egyetértés Tsz elnöke hozzászólásában el­mondotta, hogy az öntözéses gaz­dálkodásra berendezkedett termelő szövetkezetek nagyon várták már ennek az iskolának a megnyitását. Ök is küldtek öt diákot tanulni, havonta 500—500 forint ösztöndí­jat kapnak a szövetkezettől, s há­rom év múlva az ő szaktudásuk sokat segít abban, hogy minden eddiginél eredményesebb legyen az öntözés. Az Egyetértés Tsz öt alapító tagja fehér cipót, parányi ötösekét, nemzetiszínű szalaggal átkötött búzakalászcsomót és egyéb ajándéktárgyat nyújtott át íz új iskola diákjainak. Az avatóünnepségen az is kide- ült, hogy a békési mezőgazdasági szakiskola két év múlva több mil- 'ió forintos beruházással kollégi- ímot kap, ahol 240 dián talál najd második otthonra. — Am

Next

/
Oldalképek
Tartalom