Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-04 / 29. szám
1*6«. fetoriiai 4. 5 Péntek Ebben az évben 410 vagon vágóbaromfi felvásárlását kell lebonyolítaniuk az fmsz-eknek A FöldművesSzövetlkieaeitek Bőa monori pusztán Voes megyei Szövetkezeti Központjának Igazgatósága legutóbbi ülésén az idei naposbaromfi-elfláitást, a ezen igényeik megfelelő kielégítéséi; vitatta meg. Megállapították. hogy 1966-ban 410 vagon vágóbaromfi felvásárlását kéül lebo- nyalítaiwa a föCdmüvesBzövetke- aeteknek. Ez 50 vagonnal több, mint a múlt. évben volt. Jelentős helyet kapott a tanácskozáson a négy testű és a nagy tojáshozamú baromfi fajtáig eUterjesztésé- nék megoldása is. A Szövetkezetek Megyei Érte- toesítö Központjának vezetői töb- bdk között arról tájékoztatták az igazgatóságot, hogy a korábban meghatározott, illetve tervezett 140 ezer napoébaroamii helyett feb. mórban 250 ezret helyeznek ki a íöld-rnűvesszövetkjezeték a megye községeibe. Ennék megfelelően ezekben a napokban kerül sor a mezőkovácsházi és a csorvási kettertőállomásoikon nagyobb mennyiségű tenyésztoioe berakó . sóm. A MÉSZÖV igazgatósága bírálta több földmű vesszövetkezet vezetőjének nemtörődömségét, amit a TEapostooromfi -igény számbavételének ellenőrzésekor' tapasztalt. Végül is határozatot hozott az es oktatási évben mintegy 66—67 ezer fiatalít vesznek fel a különböző típusú középiskolák nappali tagozatának első évfolyamaira. Elő- leLáthatólag a gimnáziumokban körülbelül 40 000, a szakközépiskoláikban 15 000, a technikumokban pedig mintegy 10 000 elsősnek tudnak helyet biztosítani. Az általános iskoláik Vili. osztályaiban már lezajlottak a pályaválasztással kapcsolatos órte- ikezletek, amelyeken az osztályfőnökök a legfőbb tudnivalókat beszélték meg a szülőkkel. A napokhoz tartoznak, az is természetes, hogy szakmájuk legjobb ismerői. Megfigyelhetjük, hogy a vagyont érő, legkorszerűbb gépek mellé mindig az üzem első szakemberei kerülnek. Azok az emberek, akik — családi tervük megvalósításáért is, szakmai becsületükért is — már ezerszer bebizonyították alaposságukat. Amikor felteszik a kérdést; miből lesz meg az új bútor, a szövetkezeti lakás, a motorkerékpár vagy az idei tengerparti utazás, azonnal számolni is kezdenek... A minőségi munkáért kapott prémium, a túlórák összege, a nyereségrészesedés, a legújabb újítás tiszteletdíja... Az összeg egyre szaporodik és megmutatja — még a tervezéskor — a családi terv realitását. Esztergályos ismerősöm mondta: „Motort veszek... Benne van a gépemben! Kiszámítom, hogy most keresem meg az egyik kerekét, ezzel az ésszerűsítéssel a telesz kópot... Őszre meghozza nékem a gyári masinám a másikat...” Komolyan mondta, tréfálkozás nélkül. S úgy simogatta tekintetével az esztergapadot, mintha valójában is onnan gurulna elő a Pannónia. Az is tény, hogy az igényes emjgazgaitóság, mely szerint a MÉK vezetői hívják meg tanácskozásra a földművesszövetkezetek: felvásárlóit, a felvásárlást irányító üzemágvezetőket a részletes feladatok sürgős megbeszélésére. * * * A MÉSZÖV igazgatósági ülését követően ellátogattunk a Gyula és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetbe. Kíváncsiak voltunk: vajon november végétől mit tettek a naposbaromfi eladásáért. Paulák János ellvtárs, a szövetkezet igazgatóságának elnöke elmondta, hogy februárra 30 ezer naposcsibe-igényi írtak össze. Márciusra 70, áprilisra 78, májusra 33, júniusra 38. júliusra 33, augusztusra 17 ezer. szeptemberre pedig 1000 naposcsibét igényeltek a körzetbe tartozó községek. A naposcsibe-igény 42 ezerrel több, mint a múlt év hasonló időszakában. Kedvezőnek mondható a Gyula és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél a napo6iliba-, a pulyka-, a kacsa- és a gyöngyösigény is. Naposilibábál 13 ezer 600, pulykáiból 7 ezer 200, kacsából 4 ezer 600, gyöngyösből pedig 4 ezer 200_ ra érkezett be igény a szövetkezet felvásárlási üzemágához. (Balkus) lapot az. általános iskola az első helyen megjelölt oktatási intézménynek: külldii meg, legkésőbb március 1-ig. A szakmunkástanuló-iskoláikban, a művészeti irányú középiskolákban és a technikumokban felvételi, valamint pályaalkalmassági vizsga tartható, a gimnáziumok matematika, matematika-programozó osztályaiban felvételi vizsgát kel1! tartani. Azokban a gimnáziumokban és szakközépiskolákban, ahoi túljelentkezés van — a helyes kiválasztás érdiekében —tájékozódó jelber, nemcsak önmaga fegyelmezett és tudatos, hanem megköveteli a szervezettséget az üzemben, a munkahelyen. Nem engedi meg, hogy órák hosszat vesztegeljen a gép. mert hiányzik valamilyen filléres alkatrész. Rohan a művezetőhöz, ha nincs elegendő anyag tartalékban a gép mellett, veszekszik azért, ha az előző munkákat szépséghibákkal készítették el, s szíwel-lélek- kél az újnak, a korszerű technikának a harcosa. Ahol nagy tervekkel, sokat akaró elképzelésekkel dolgoznak a munkások, ott a vezetésnek is nehezebb a dolga. Mindent meg kell tennie, hogy zavarmentesen haladjon az üzemi élet. Az igényesség a munkában, a többet akaró családi terv elválaszthatatlan az igényes gondolkodástól. A maguk elé komoly célt kitűző embereknél a kereset növelése, az anyagi részesedés növekedése mellett jelentkezik egy nagyon pozitív tényező is: a nagyobb tudás. És ez az ismeretek utáni nyugtalan vágy — ha akarja, ha nem — már magasabb gondolkodási szintre emeli, többet érővé teszi a munkást. Ha jó szakmunkás akar maradni, mert félemelt mércéjét csak így ugor- hatja át, ha szakmai ismeretéKönyvek Manor egészen kis település. Nyolcszáz lelket, ha számlál. Erről beszélgetünk, ahogy halad a mikrobusz hármunkkal meg egy csomó könyvvel Hatalmas fefhér takaró atatt szunnyadó síkság fordul el lassan az út két oldalán. A monori általános iskola előtt tíztizenöt gyerek fut elénk: már várták a cserekönyveket. Segítenek behurcolni a frissen jött olvasnivalót az iskola egyik tantermébe. Vágási István könyvtáros vidám tánczenét keres táskarádióján, s egyszerire meleg kis kultúrsarokkó alakul át a délutánonként üres tanterem. A gyerekek meglepik a könyveket, s egyet-egyet közösen unustrálgat- naik. Aztán lassanként kendős nénik, kucsmós bácsik is feltűnnek a ködbe hajló téli alkonyon. Bónus Jánosné tipegő öreg néni. Belép, egy pillanatra megtorpan. Nagy fekete kendője alól nyalábnyi könyvet varázsol elő, s nagyot sóhajtva leteszi az asztalra: messziről cipelte. Következő mozdulatával a szemüvegét veszi pártfogásba, kendője sarkával letörli a párát az üvegekről, s csak aztán pillant körbe. — Tessék segíteni válogatni valami jó érdekeset — szól a fiatal könyvtároshoz. .Ügy forgatja a könyvet a kezében, mint valami portékát a vásárban; üdvül-belül megnézi, még a súlyát is méregeti. Szinte várja az ember a kérdést: „Ez vajon mit kóstál?” S aztán, amikor kicsit kétkedve, de mégis elfogadja a könyvtáros javaslatát, becsavarja a könyveket nagy kendőjébe, úgy köszön el. — Majd megmondom két hét múlva, hogy jó könyveket adott-e! — Ezt minden humor nélkül, komolyan mondja az ajtóban. Egyre többen válogatják, viszik a „kultűrportékát”. — Gyertek, itt vannak a könyvek — nyolc év körüli, füles sapkás, kerek fejű kisgyerek szól vissza az ajtóból, friss hideget hozva be néhány társával. Topogből nem akar veszteni, akkor lépést kell igazítania a technika haladásához, a legújabb ismeretekhez. Az igényes ember általában nem csupán a keresetre igényes, hanem mindenben az. Olyan körforgásról és kölcsönhatásról van szó, amely elindul a család nagyobb célt kitűző költségvetésénél és azon keresztül, hogy ezért többet dolgozik, többet tanul, többre képes, nemcsak a saját elképzelését valósítja meg, hanem többet ad az egész társadalomnak is. Az igényes munkával és gondolkodással ötvözött ember kapcsolata ez — az igényes társadalommal. „Gazdagságot csak munka hozhat...” Napjaink intézkedései, a gazdasági irányítás távlatai és a jelen elképzelései — mind-mind az igényes emberek szolgálatába szegődnek. A megvalósuló béremelések kiket érintenek elsők között, ha nem őket? A nyereség- részesedés és a jutalom kiknek járna, ha nem éppen nekik? A társadalom megbecsüli az igényes embereket, mert — miközben igényes tervüket valóra váltják — általuk lesz több és '• izdagabb az egész társadalom. Bán János ja a havat embernek való csizmájáról, bal kezével melléhez szorít egy csapat könyvet, jobb kezével pedig cibálja a fejéről a nagy füles sipkát. Azt lehuppant- ja a földre, szippant egyet az orrán, s kakas taréj ként felborzolt hajával közelebb óvakodik. — Hogy hínak, kisfiam? — Tóth Jóska vagyok, harmadikos. Kigombolja kabátját, alatta számtalan különféle szvetter és pulóver melegíti a kis széles emberke testet: — Móra Feronctől alvastál-e már valamit? — Ajaj! A „Rab ember fiai”-t tán már tízszer is. Azt meg is vetettem édesanyámmal. — Most milyen könyveket viszel? — Hát majd válogatok valamilyeneket magamnak is meg a szomszédoknak is. Sok ilyen kis „fiófckönyvtáros” működik Monoron, akik nem csupán maguknak, hanem a szomszédoknak is viszik a könyveket. Van, aki kilométereket gyalogol be kéthetenként a kis település iskolájához, s egyszerre négy-öt családnak is visz olvasnivalót. Mint Tóth Jóska. A „tanító néni”, Borsi Vincéoé, halk szavú, nagy szemű fiatalasz- szony. — Itt lakunk a pusztán, sará- Idión kívül ei a legfőbb szórakozásunk. Férjem is. én is szenvedélyes könyvmolyok vagyunk, néha éjszakákon át olvasunk. Ö is pedagógus. — Ez a kis mozgókönyvtár minden igényüket kielégíti? — Igen. Ha valami nincs meg, amit keresünk. föliratjuk a könyvtárossal, s legközelebb biztosan kihozza. Két serdülő kislány csöndesen, összebújva lapozgat egy könyvA mozik és a televízió jóvoltából az utóbbi időben sokaknak vált kedvenc időtöltésévé a krimi-filmek nézése. Ennek következményeként a nyilvánosság részéről mind nagyobb az érdeklődés a bűnüldöző szervek tevékenysége, működése iránt. Kevesen tudják azonban, hogy a szinte izgalmas szórakozásnak látszó „nyomozás” ma már évszázados gyakorlati tapasztalatokra és jogi fejlődésre alapozódó tudomány. A kriminalisztika tehát a bűncselekmények nyomozásának a szaA Budapest felszíne alatti rétegekben, ott, ahoi a földalatti gyorsvasút kocsijai gördülnek majd, 50—60 méteres rétegekben az utolsó 20 millió év írta meg a maga történetét, betűk gyanánt az itt éltemetődött hajdani élőlények maradványait használva fél — állapítottak meg a szakemberek. A leletanyagból ennek a hosz- szú korszaknak gazdag állatvilága bontakozik ki. A megszámlálhatatlan mennyiségű csigán és — amelyek különösen a Hungária körúttól keletre kerültek elő — és a Vérmező táján talált hal maradványokon kívül számos ben. Nem illik, de mögéjük lo- pódzotn. — Látod milyen szép? — mondja az egyik. — Mit olvastok, gyerekek? Az előbbi kislány elpirul. — „Hogyan öltözködjünk?” — felel helyette a másik, Várdrú Magdolna hetedikes tanuló, gesz- tenyebama hajú, kék szemű szép kislány. Én nem azt fogom olvasni, csak nézegetem. Az osztálytársam, Ádám Marika szereti az ilyen könyveket. — A tanulás hogy megy? — Az én értesítőm félévkor 4,9 volt. Barátnője néma marad a kérdésre. — Nem fordul elő, hogy egynéhány könyv szőrén-szálán eltűnik ilyen tumultusban? — fordulok a könyvtárosihoz, amikor a csereberélők megfogyatkoznak. — Előfordul, de ezzel számolnia kell minden könyvtárosnak Főleg nekem, aki egyedül, ilyen hevenyészett könyvtárban cserélek — mutat a padok tetején nerr- valami nagy rendben hagyot t könyvma radókökra. Lassan „elfogynak” az öregek is. fiatalok is. Várunk még egy iái óráit, hallgatjuk a rádiót, s aztán bepakolunk a mikrobuszba. Százhetven könyvet kölcsönöztem ma a memóriáknak — szól csöndesen a könyvtáros. Leszáll az est a hatalmas pusztaságra, s arra gondolok, hogy a házak pislogó fényű ablakai mögött mosit az öreg nénik, bácsik és az iskolás gyerekek böngészik a könyveket, ismerkednek Móricz Zsigmond örökké éhes kétkezi munkásaival; ismerkednek Móra Ferenc és a népek meséinek csodálatos világával. Ternyák Ferenc bályaival foglalkozó tudományág, melynek képviselői munkájuk közben gyakran veszik igénybe más tudományágak egész sorának a támogatását. Mindazok, akiket ennek a témakörnek a kulisszatitkai érdekelnek, február 9-én, 19 órai kezdettel Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában előadást hallhatnak A kriminalisztika és a bűnüldözés címmel. Előadók: Pintér István és dr. Szabó László újságírók, a Népszabadság ismert munkatársai. — hr — gerinces csontjai is felszínre kerültek. A Hungária körút és a Dózsa György út sarkánál Barabás Antal megtalálta a ma élő rágcsálók egyik ősét is, ami mint őslénytani lelet, európai vonatkozásban is ritkaságszámba megy. Ugyanitt kerültek elő egy orrszarvúféle ősi emlősnek a maradványai. Az egész megvizsgált anyagból tömegesen jutottak napvilágra rákollók, hajdani antilopok, rinocéroszok és delfinek csontjai és fogmaradványai, sőt cápafogak és a Népstadion táján egy 15 centiméter hosszú, 10 centiméter átmérőjű mammutfog is. (MTI) Kezdődnek a középiskolai jelentkezések Felvéteti, pályaalkalmassági vizsgák, tájékozódó beszélgetések A Művelődésügyi Minisztérium kük hol káván továbbtanulna. A lajékoztatása szerint az 1966—67ban [kézhez kapják a nyolcadikos ; legű beszélgetéséket folytathat- diákok szülei a jelentkezési lapot, i nak a jelentkezőkkel. Mindezeket amelyre beírják, hogy gyerrne-1 április 10-ig kell lebanyah'taná. Előadás Békéscsabán a „krimiről“ Orrszarvú-, mammut- és cápamaradványok a földalatti gyorsvasút útvonalán kagylón
