Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-04 / 29. szám

kMt. tébcaár 4. 3 Fentek Mentik a halállományt Szarvason Ííemrég tették közzé az Orszá­gos Halászati Felügyelőség felhí­vását a folyóvizek és a mestersé­ges víztárolók (halállományának megmentéséről. Szarvason a Kísérleti Halasta­nék. A vastag hó és az állandóan hízó jégréteg miatt a tárolókban felborul az oxigénháztartás egyen­súlya, s az optimális oxigénmeny- nyxség nem áll a halak rendelke­zésére. Három-négy naponta rend­Lékelik a halastó jegét. Tfíflt Horváth-p úszta i telepén már a felhívást megelőzően intézkedé­seket tettek a halállomány meg­mentésére. Az erős havazás és a vssstagodó jégpáncél következte­szeresen mérik a víz oxigéntar­talmát, s amennyiben a megenge­dett szint alá süllyed, megkezdik a víz oxigénnel való dúsítását. A fény útját a kőréteg eltávolításá­A TO—330-as szivattyú 300 liter cenként a Ben, mintegy 700 mázsa kétnyaras tenyészponty került közvetlen ve­szélybe. A 10—15 centiméteres jégpáncélra rakódott 15—20 cen­timéteres hóréteg csupán 8—10 százalékát engedi át a napfény­9* Özvegyi nyugdíj fsz-asszonyoknak A termelőszövetkezetek szociá­lis és kulturális alapjukból tehet­ségükhöz mérten különböző össze­gű juttatásokat adnak a nyugdí­jasoknak, az idős embereknek, az arra rászorulóknak. Igen érdekes és figyelemre méltó kezdeménye­zéssel lehet találkozni a békés- szentandrási Zalka Máté Terme­lőszövetkezetben. Ez a tsz viszonylag rossz, szikes, nehezen megmunkálható talajon dolgozik, azonban mégis sikerült, olyan szociális és kulturális ala­pot megteremtenie, melynek eredményeképpen jelenleg 11 öz­vegy tsz-asszony részére folyósí­tanak havi 300 forintot. Ezek az asszonyok férjeik halála után be­léptek a tsz-be és ott becsülettel végzik feladatukat. A havi járan­dóságot férjeik után kapják. friss vizet juttat másodper- tárolóba. val teszik szabaddá, lékeléssél pe­dig a víz felszínét hozzák érintke­zésbe a levegővel. Ha a lékelés nem elegendő, vízcserével fokoz­zák az oxigén felvételét. A halas­tavakat körülvevő csatornákban cirkuláltatják a leengedett vizet, majd nagy teljesítményű szivaty- tyúval visszaemelik a már oxi­génben dús friss vizet. Ezzel a módszerrel a 170 holdas halastó veszélyeztetett 38 holdjá­ról mintegy 200000 tenyészpon- tyot mentenek meg. Szöveg és fotó: Esztergáig Keve Kiss Karoly laboratóriumve­zető a víz oxigéntartalmának meghatározásához mintát vesz. Fokozzák a homokkitermelést Az orosházi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet a mezőgazdasági munkák mellett igen komoly sze­mélyi és anyagi erővel homokbá­nyászattal is foglalkozik. Az elmúlt év szeptemberében egy K—'505-ös nagy teljesítményű kotró beállításával több mint 200 ezer forintot takarítottak meg. További gépek üzembe állításával nagyob létszámú munkaerő szaba­dult fel és ezzel még jobban biz­tosítva lesz a mezőgazdasági mun­ka időbeni elvégzése, s egyúttal emelkedik a tsz-tagok jövedelme is. 4 vonaton is lehet használni a villanyborotvát Az Egyesült Villamosgépgyár a napokban magyar, NDK-beli, csehszlovák és jugoszláv szakem­bereknek bemutatta nagy feltű­nést keltő új vasúti áramátalakító berendezéseit. A csehszlovák szak­emberek máris kijelentették, hogy a Magyarországtól vásárolt vasúti kocsikat ezekkel a világító gene­rátorokkal felszerelve szeretnél: ezentúl kapni. Az utasok számára igen fontos a gyár másik újdonsága, az áram- átalakító inverter, amely lehetővé teszi, hogy az utas a vasúti kocsi­ban is használhassa szabványos villanyborotváját. Az inverter a vonat akkumulátorának 24 voltos egyenáramát 220 voltos, ötven pe­riódusos váltakozó árammá ala­kítja át. (MTI) Csirkenevelési akció a békési járásban Az elmúlt napokban a Földmű­vesszövetkezetek Békés megyei Szövetkezeti Központja, a Hazafi­as Népfront megyei bizottsága és a megyei tanács vb felvásárlási osztálya közös körlevelet adott ki a baromfinevelés fokozására. Han­goztatják, hogy a fokozódó húsel­látás biztosításáért feltétlenül szükséges a meglevő háztáji és egyéni gazdaságok . baromfite­nyésztésének növelése. A békési járás népfrontbizottsá­ga a terv valóra váltásáért bizott­sági üléseken, ak ü vamegbesaélé­seken és tanyasi népfrontesoport- gyűlésen napirendre tűzte, hogy — a lehető legrövidebb időn belül széles körű társadalmi, politikai összefogással — tudatosítani kell azt a mozgalmat, melyet elindítot­tak, hogy háztáji gazdaságonként legalább 50 darab naposcsibét ne­veljenek fel. E feladat tényleges végrehajtására döntő szerepet kaptak a tanyasi népfrontcsopor­tok, akik egyéni és csoportos be­szélgetéssel magyarázzák a ba- romfinevelés szükségességét és i gazdaságosságát.------------------1----------­S zabad utat a víznek! A múlt héten részt vettem egy belvízveszéllyel foglalkozó értekezleten. A megye vezetőd és a vízügyi igazgatóság főmérnökei tanácskoztak. Elmondották, hogy az utóbbi hónapokban a Körös­völgyben lehullott csapadék majd­nem elérte a 300 millimétert. A csapadék egy része hó alakjában borítja a határt. Délkeleti szom­szédunknál, a Román Népköztár­saságban is hasonló a helyzet. Ta­kács főmérnök említette: belvíz­ben gazdag év lesz 1966. A mély fekvésű területeken — Békéscsa­ba határában Kisnét, Nagyrét tér­ségében — az ásott kutak egy ré­sze csaknem kiöntött. Ügy visel­kedik az időjárás, mint 25 évvel ezelőtt, noha most annyi vagy ta­lán még több csapadék is hullott. Akkor katasztrofális volt a hely­zet. Hirtelen olvadt, s nemcsak idehaza, hanem az erdélyi hegyek­ben is, és azu tán hónapokon át pusztított a víz. A mérnökök most is valami ilyet sejtenek azokból á feljegyzésekből, melyeket a tényleges helyzetről évtizedek óta gyűjtenek. Kétségtelen, az utóbbi években " nem volt ilyen horderejű értekezlet. A Körösökön évente hatalmas jeges és nem jeges ár­hullámok vonultak végig. És most a vízügyi szakemberek figyelmez­tetnek: az idén baj lehet! Hát igen, ez feltételes módban íródott, mert a mérnökök is így említették. És azután hozzátették, hogy a bajt az okozhatja, hogy tavaly a sok évi átlagnál 50 szá­zalékkal volt több a csapadék. A föld átitatódott nedvességgel. így a megolvadt hónak lefelé nemigen lesz helye. Tavaly Gyulavári­ban, Méhkeréken, Kötegvánban, a szeghalmi és gyomai járás egy ré­szében hatalmas kárt okozott a tél végi, kora tavaszi csapadék, bár akkor nem volt annyi hó, mint most. Nem tudjuk, hogy a jövőben milyen lesz az időjárás: szárazra fordul-e vagy pedig csa­padékosra? Egy dolog azonban félreérthetetlen: a belvízkár elhá­rítására már most mindenhol meg kell tenni az intézkedéseket! Hosszú évek óta a vízügyi szer­vek tervszerűen készültek az olyan vizes esztendő elhárítására, mint amilyennek az idei is kí­nálkozik. A Körösök völgyében — Békés megye határában — csak­nem 3 ezer kilométer csatornát építettek vagy újítottak fel. A kormányzat is támogatta a me­gyét a felkészülésben, amit az a nagyarányú technikai bázis is ta­núsít, mélyet ide összpontosítot­tak. Az ország szivattyúkapacitá­sának egyharmada Békés megye egy részében van. Azért csak egy részében, mert az orosházi és a mezökovácsházi járás az Alsó- Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területéhez tartozik. Az a gépren­geteg, amely a szivattyútelepe­ken beépített és hordozható for­mában készen áll, másodpercen­ként 200 köbméter víz továbbítá­sára alkalmas. Ez a vízmennyiség fele annak, mint amennyit a Fe­hér-, a Fekete, és a Sebas-Körös másodpercenként hoz. A védőtöl­tések között több milliárd köb­méter víz elfér, itt tehát bőven lesz a belvíznek is helye, még abban az esetben is, ha a folyók majd hosszabb időn át áradnak. A belvíz elleni küzdelemhez a technikai feltételek adot­tak. Üzemképesek a szivattyúte­lepek, tiszták az első- és a másod­rendű csatornák. A gondot azon­ban nem ezek okozzák, hanem a harmadrendű csatornák helyen­kénti elhanyagolt állapota, a hibás átereszeik vagy az időközben be­I tömött, eltömődött csatomarészek. i Méhkeréken tavaly azért nem tu­dott lefolyni a víz, mert a har­] madrendű csatornákat korábban nem gondozták, eliszaposodtak, el tömöd tek. így nem csoda, hogy a mélyebb részeken fél, egy mé­ter magas vízréteg is összesza­ladt. Bizony nemigen akadt em­ber, aki a derékig érő hideg víz­ben csatomanyitogatásra vállal­kozott volna. | A vízügyi igazgatóság mérnökei most azt javasolják, hogy egy jól átgondolt intézkedéssel minden. tsz utat csinálhat a belvíznek. Ar­ról van szó, hogy a harmadrendű csatornákat meg kellene takaríta­ni a hótól, ahol szükséges, mélyí­teni is kellene. Azután meg az egyes táblák mélyebb fekvésű ré­szein. amíg a fagy tart. meg kel­lene húzni a vizet elvezető árkot, mert. később az ember is meg a gép is beleveszik a feneketlen sárba. Ha a vízelvezetés elemi kö­vetelményei meglesznek. akkoi az olvadás időszakában néhány ember egy-egy tábláról elkormá- nyozgathatja a vizet. Egy átfogó belvízvédelemre " lenne szükség délkeleti ha­bárunktól egészen Szarvasig. Meg­vannak ennek a feltételei. A Kö­rösök vízgyűjtő területén igen sok belvízrendező társulat működik, melyek a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki irányításával jól elláthatnák feladatukat. Több társulat mérnököt, legtöbbjük azonban technikust foglalkoztat. A műszerek és az emberi értelem segítségével már most megoldha­tó a belvíz eljuttatása a csatorna­rendszerig. Az idő sürget. Január, február itt a nyár! — tartja a közmondás Bár még fagyos idő van, a tsz-ek- ben, a társulatoknál ezt az álla­potot kellene kihasználni a csa­tornák tisztogatására, vízelvezető árkok készítésére. Egy hirtelen ol­vadás valójában csak abban az esetben nem okozhat meglepetést, ha jól felkészülünk. Azok az érté­kek, melyeket az emberek család­juk, falujuk, szövetkezetük fenn­állása óta felhalmoztak, csakis ak­kor menthetők meg a víz pusztí­tásától, ha az intézkedések való­ra váltását ezekben a napokban mindenhol elkezdik. H em tudjuk, milyen tavasz kö­*■ szönt ránk. Azt azonban már sejtjük, hogy az idei tavasz próbára teszi az emberek erejét. Készüljünk fel a vízkár elhárítá­sára! Legyenek tiszták a csator­nák, legyenek jó áteresztő képes­ségűek a harmadrendű csatornák is, mert ez lényeges feltétele a víz gyons levonulásának. Dupsi Károly A szakszervezeti könyvtárak 560 000 beiratkozott olvasót tarta­nak nyilván, s 1965-ben több mint 9 millió példányt kölcsönöztek az üzemoc, vállalatok, hivatalok dől- * gozóinak.VA könyvkedvelők tábo­ra azonban ennél jóval szélesebb, mintegy 200 000 fizikai munkás ugyanis a tanácsi könyvtárakat látogatja, s egyéni könyvvásárlá­sok útján is évről évre szélesedik az olvasómozgalom. Üzemi ter­jesztés útján például évente több mint 130 millió forint értékű i könyv táléi gazdára. Gyarapod­nak a családi könyvtárak is. Rep­rezentatív felmérések szerint ma már a munkáscsaládok egy ölödé­nél található 50—60 kötetes vagy ennél nagyobb házikönyvtár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom