Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-03 / 28. szám

1#66. február 3. 4 Csütörtök Eredményes esztendő után. újabb erőpróba előtt Műszaki tanácskozás a Békés megyei Gabonatelvásárió és Feldolgozó Vállalatnál Vöröskeresztes küldött- és vezetőségválasztó közgyűlés Füzesgyarmaton A minap tartották meg a mű •■»»ki tanácskozást a ! rékt-akarmányí gyártottak nagy-[annak ellenére, hogy a megyében az ősszel mintegy 5 ezer kataszí­Került Békés me- j részt a termelőszövetkezeteknek gyei Gabonafelvásárló és Feldől- • kisebb arányban pedig az állami j ralis holddal kevesebbe goaó Vállalatnál. S hogy bőven gazdaságoknak. Amint a beszá-1 vetőmag a tervezettnél, volt miről beszélni, vitázni, azt mólóban elhangzott: a takar- Egyszóval: hasznos volt a vita, mindjárt abból is kiderül, hogy a j mánykeverő üzemek tavaly érték ! mert nemcsak arról beszéltek, ami műszaki konferencia csaknem 8 el eddigi legnagyobb termelésűket, j volt, hanem arról is, ami lesz. A óra hosszúra nyúlt, pedig a végén l már igen rövidre fogták a szót a? felszólalók. Egy tovatűnt esztendő' munkájának, gondjainak megta-j náosíkozása és az idei tennivalók megbeszélése néha bizony ennyi időibe is beletelik. Bánki Béla. a 1 vállalat igazgatója részletesen tá­jékoztatta a jelenlevőket a felvá­sárlás, a termelés helyzetéről és eredményeiről, a vállalat múlt évi j gazdálkodásáról és idei terveiről, j A számvetésből kitűnt, hogy ha item is gondoktól mentes, mégis eredményes esztendő! hagytak maguk mögött. | nagyobb felelősségről, amire az S idei terv teljesítéséhez legalább 1 annyira szükség lesz, mint tavaly, j ha a látszatra talán a múlt évinél .,, , , , , ,,, , I szerényebbnek tűnő termelési ér­„TvViidi I tektervet teljesítem akarjak. felelősség A Vöröskereszt füzesgyarmati szervezete a napokban tartotta meg küldött- és vezetőségválasztó közgyűlését, melyen az elmúlt év eredményeit Nagy Lászlóné, a he­lyi Vöröskereszt-titkár ismertette. Elmondta többek között, hogy a szervezetnek jelenleg 255 tagja 202 jelentkező közül 192-en adtak vért, összesen 62 litert. A véradó­kat a helyi termelőszövetkezetek ebéden látták vendégül. Sokat fej­lődött a községben az iskolai vö­röskeresztes elsősegélynyújtó tan­folyam. Az előadó szólt még a kisma­, , ... mák iskolájáról, a Vöröskereszt­van, de a létszámot a jövőben leg- j nelc a janács egészségügyi ál­3200 vagon kenyérgabonát vásároltak fel terven i munkáját talán a legszemlélete- I sebben a következő számokkal I lehetne érzékeltetni. A termelési ! értéktervet 101,3%-ra teljesítették, i a tervhez képest a törmeléke nysé- ! get 5.1 %-kal növelték. Sokat han­goztatott beszédtéma mostanában j a vállalatok nagyabb önállósága. Ez azonban a nagyobb felelősséget! is feltétedezi, az előrelátóbb veze-! test, a gazdaságosabb gazdálko- j dást. Nos. ha a tavalyi létszám- és bérgazdálkodást vesszük szem­ügyre. akkor megállapíthatjuk, hogy a vállalati termelési érték­terv túlteljesítését 96.4 százalékos létszám- és 96,2 százalékos bérfel- j használással érték el. Es ez sem- s miképpen sem lebecsülendő ered- | mény, amikor olyan kedvezőtlen! — aratást, betakarítást, felvásár- j lést és feldolgozást nehezítő — időjárás volt. mint tavaly. A vállalati önállóság az. idén í tovább növekszik, ezt tanúsítja az is, hogy erre az évre csak három kötelező tervmutatót kaptak, s így saját hatáskörükben szükséges több olyan intézkedést megtenni, amit eddig lentről előírtaik. Mind­ez viszont növeli a vezetők, a kö­zépvezetők és az. egyszerű dolgo­zók gondját és felelősségét, hiszen ahogyan vezetnek, dolgoznak és gazdálkodnak, úgy veszik majd hasznát. Az idei vállalati ered­ményterv 75 millió forint. A múlt évi eredményes esztendő után a vállalat újabb erőpróba előtt áll Ezt; azonban bizonyára megköny- nyíti, hogy több munkakörben rendezhették a béreket, s ezzel a béremelésben részesített dolgozó­kat még érdekeltebbé tették a munkában. A bérek rendezésére erre az esztendőre 600 ezer forin­tot bocsátottak a vállalat rendel­kezésére. Az ebben rejlő lehetősé­gek kihasználása tehát nem elha­nyagolható. hiszen elsősorban azokat részesítették béremelésben, akiknek nagyon is sok közük van az idei tervek teljesítéséhez. P. P. alább 400-ra szeretnék növelni. A fúzesgyarmaii Vöröskereszt­vezetőség rendszeresen megtartot­ta üléseit, s igen jól szervezte meg ) a térítés nélküli véradást. Tavaly Már 300 színházbérletet adott el a nőtanács Békéscsabán A békéscsabai városi nőtanács nemrég kezdte meg a nyolc elő­adásra szóló színházbérletek szer­vezését háziasszonyok, nyugdíja­sok. tsz-tagok. nőtanács-akfívák részére, amelyből eddig 300 már gazdát talált. A Kulich-bérlet va­sárnap délutáni előadásokra szól, mert az asszonyok számára ez a legkedvezőbb idő. Még 100 bérlet vér eladásra. landó bizottságának együttműkö­déséről, valamint a tisztasági moz­galomról. A járás és a megye leg­tisztább termelőszövetkezete cí­met és az ezzel járó vörös zászlót a helyi Vörös Csillag Tsz szerezte ! meg. i A beszámolót felszólalások kö- ( vették, majd megválasztották az • új vezetőséget és a járási küldöt- | teket. Ezután az alapszervezet el- : búcsúzott dr. Budai Jánostól, aki hosszú éveken át, a Vöröskereszt fennállása óta vezette az alap­szervezetet. A közgyűlés egészség- ügyi témájú filmek vetítésével fe­jeződött be. Kovácsovics Imre A vállalatnál igyekeztek az 1964. évi decemberi párthatározat szellemében dolgozni, ezért már az 1965 januárjában megtartott műszaki tanácskozáson elsősor­ban arról tárgyaltaik: hogyan tud­nák munkájukat sflpryezettebbé, jobbá termi. A mostani tanácsko­záson bebizonyosodott, hogy nem volt felesleges az a sok erőfeszí­tés, amit ezért tettek. Igaz, ebben aK is segített, hogy a vártnál ked­vezőbbek lettek a termésátlagok, * hogy a termelőszövetkezetek igyekeztek értékesíteni felesleges gabonájukat. Terv szerint 15 ezer 450 vagon kenyérgabonát keltett volna »felvásárolni, a tényleges eredmény azonban 18 ezer 779 vagon lett. Ezzel mintegy 3200 va­gon kenyérgabonával túlteljesí­tették a tervet, ennyivel járultak hozzá az import csökkentéséhez, vagyis a külkereskedelmi mérleg javításához. Kukoricából is lénye­gesen többet, a tervezettnél 72 százalékkal többet vásároltak fel. Bár néhány terményből. így ár­pából, zabból, napraforgóból és nyers rizsből a tervezettnél ked­vezőtlenebbül alakult a helyzet, a vállalat múlt évi felvásárlási ter­vét összességében mégis 5,37 szá­zalékkal túlteljesítette. A járási kirendeltségek kózúl különösen kitűnt a kenyérgabona felvásárláséban a mezőkovácshá- zá, az orosházi és a békési, s a versenyben is ezek a kirendelt-1 ségek szerezték meg az első há- ! Hasznos vita — sok felszólalóvalj Jól, gyorsan, olcsón A gépjavító állomások pártpolitikai munkájáról MEGYÉNKBEN ez év január 1-vel befejeződött a gépállomások teljes átszervezése gépjavító állo­másokká. Az eddigi gépi talaj- megmunkálás helyett a jövőben a termelőszövetkezetek gépjavítása lesz a fő feladatuk. Ez természete­sen igen komoly változásokat eredményezett nemcsak az új összevont állomások profiljában, hanem az ott dolgozó emberek éleiében is. Megszűnt a reg! széttagoltság, amikor a traktorosok munkakö­rükből adódóan sok esetben csak vendégek voltak az állomáson. Ma egy részük belépett a részére legmegfelelőbb tsz-be és ott trak­toros, a másik rész pedig átkép­zéssel gépjavító szakmunkás lett. Kialakultak a nagyobb egysé­gek, ahol 100—150 dolgozó nagy­üzemi, ipari körülmények közt végzi munkáját. A gazdasági át­szervezéssel új helyzet állt elő a párt, a szakszervezet és a KISZ életében is. Igen gyorsan ki kellett alakítani azokat a társadalmi munkaformákat, melyek a leg­megfelelőbben igazodnak az új gazdasági egységekhez. Többek A munka értékelését és az Idei ] közt már jánuár hó elején ezék­1)931 vagon takarmánykeverék egy esztendő alatt A vállalat munkájának tonics részét képezi az ipari tevékeny­ség, vagyis a kenyérgabona-őrlés és a keveréktakarmány-gyártás. A malmok múlt évi őrlési tervü­ket 104,54 százalékra teljesítették, s így végső soron a malmok több­letőrlésével tudták pótolni a í izshántoiásnál keletkezett kiesést, amit a kedvezőtlen termés oko­zott. Az üzemek közül a legjobb eredményeket a békéscsabai Ist- ván-malom, az orosházi és a szarvasi malom érte el. Mind­emellett azonban néhányszor elő­fordultak minőségi kifogások, fő­ként a liszt színe és nem meg­felelő sikértartalma miatt. Eredmény esen dolgoztak a ta­karmánykeverő üzemekben, mert mindössze fél százalékkal marad­iak el éves tervük teljesítésétől. Egy év alatt 11931 vagon keve­; szólaltak fel ’ és tettek javaslatot. Eközben na | gyón sok szó esett a nagyobb vál- jlalati önállóságról és ezzel együtt a nagyobb felelősségről. Liptóit Pál, az SZMT vezető titkára a gazdasági irányílás fejlesztéséről szólva nemhiába mondta: az ön­állóság több kötelezettséggel jár együtt. S ezt elsősorban a vezetők­re értette, amikor kijelentette, hogy meg kell tanulni szocialista mó­don vezetni. Kenedi Péter, a Ga- bonatröszt tervosztályának veze­tője — miközben elismeréssel be­szélt a vállalat tavalyi eredmé­nyeiről, javuló gazdálkodásáról — az idei felvásárlást segítő ténye­zőkről szólt. A gabona felvásárlási árának felemelése, mint mondot­ta, igen kedvező és ösztönző a ter­melőszövetkezeteknél ahhoz, hogy felesleges készleteiket értékesít­sék. Ez viszont népgazdasági ér­dek. A tröszt az idén is azt várja a vállalattól, hogy túlteljesíti ke- nyévgabonaielvásárlási tervét, tosítani a pártmunka folyamatos- ; sát. A 30—35 éves átlagkorú mun­r osn helyet. Kedvező volt a vál­lalat értékesítése is, hiszen ebben1. 104,29 százalékos eredményt ér- j tervet ismertető beszámolót több j ről tárgyaltak megyei értekezle- 1e4;’ e| j órás vita követte. Tizennyolcán ten a gépjavító állomások párt­mondtak véleményt -titkárai. Csak helyeselni lehet azo­kat a határozott és gyors intézke­déseket, amelyek alapján a gaz- g dasági, termelői munka új for-} máinak alakulásával a párt- és j más társadalmi szerveit már ki is j alakították azt a munkastílust, í mely biztosíték a további jó ered- j menyekre. Egyik legfőbb feladata volt a pár talapszervezeteknek, hogy a több mint 60 százalékban kicseré­lődött párttagságot a munkahelyi adottságoknak megfelelő pártcso­portokba szervezze. Ezzel párhu­zamosan kialakították a szak- szervezeti műhely bizottságokat, ságát, az konkréttá, élőbbé vált, közelebb került a dolgozókhoz és az adott munkaterület problémái­hoz igazodik. ERŐFESZÍTÉSEKET tesznek a munkástörzsgárda kialakítására, a fluktuáció megszüntetésére. Az új bél-megállapítások és a nehezebb fizikai munkát végzők bérének emelése bizonyosan jó hatással lesz e központi probléma megol­dására. Politikai téren rendsze­resen foglalkoznak a dolgozókkal és a politikai oktatás mellett a párttagok a menet közbeni szemé­lyi problémák megoldására is ke­resik a lehetőséget. A munka megjavítása es toko­zása érdekében új tartalmat ka­pott. a szocialista munkaverseny. A pártszervezetek javaslatára el­fogadott lett az a jelszó, hogy jól, gyorsan, olcsón termeljenek. Ezt az elvet igyekszik jelenleg 49 szocialista munkabrigád 646 dol­gozóval megvalósítani. Figyelemre méltó, hogy a me­gyében levő gépjavító állomá­sok összdolgozóinak 65—70 száza­léka fiatal karosztálybeli. A Sar­kad! Gépjavító Állomás 16 bri­gádja közül például az ifjúsági KISZ-brigád az, amely példamuta­tóan végzi az ön tűzőgépek javító-' kásösszetétél azt is mutatja, hogy már most, a kezdet kezdetén igen komoly és átgondolt politikai munkával kell az alapokat meg­teremteni. ‘Ahol jól politizálnak, ahol törődnek az emberek prob­lémáival, ott bizonyosan az ered­mény sem fog elmaradni. Már most fel kell figyelni ar­ra, hogy 25 mérnök és 50 techni­kus dolgozik a javítóállomáso­kon és a jövőben ez a szám csak emelkedik. Ezekkel a fiatal mű­szaki értelmiségiekkel még foko­zottabban kell foglalkozni, mert van olyan jelenség, hogy a szak­mai munka tarén kiválóan vég­zik feladatukat, de a politikai munkától kissé távol tartják ma­gukat. A munka ilyen irányú le­szűkítését nem szalbad tétlenül nézni. Feltétlenül be kell őket vonni a politikai munkába, meg kell bízni különböző jellegű fel­adatokkal, például pártoktatássa], mint ahogy teszik azt jó pár he­lyen. E NÉHÁNY kiragadott jelenség a gépjavító állomások politikai életéből mutatja, hogy igen komoly párterők alakulnak ki és ezek foglalkoztatását mind sikeresebben biztosítják. Pankotai Ankétet rendeznek Gyulán a vízgazdálkodási társulatvezetöknek illetve a KISZ-szervezetóket. Igen jól látták a pártvezetők, hogy a gyakorlati, gazdasági mun­ka alakításában nem szabad a szervezetlenséget, az esetlegessé­get! megengedni, hanem a pártta­gokat elő kell készíteni és az agi- tációs munka szervezeti kereté­vé a pártcsoportot kell tenni. Ennek kialakításával sikerült biz­A belvíz elleni védekezés szervezésére nagyarányú mun­ka kezdődött a Körösök völ­gyében. Ezt a célt szolgálja többek között a vízgazdálkodási társulatok vezetőinek ankétja is, melyet február 4-én Gyulán, a városi tanács kistermében tar­tanak. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság 14 társulatot hívott meg erre a tanácskozásra. A társulatok Békés megye 75 szá­zalékán működnek, s ekkor kapnak tételes műszaki tájé­koztatást az 1966. évi rendkí­vüli feladat ellátására. A megyei tanács mezőgazda­sági osztályán Sebestyén Antal közölte, hogy a 14 társulat évente 50—60 millió forint költséggel működik: csatorná­kat készítenek, a meglevő be­rendezéseket karbantartják és gondoskodnak a termelőszövet­kezetek belső majorjainak víz­telenítéséről. Évek óta kiemel­kedően jól dolgozik a sarkadi, a gyulai és a szarvasi társulat. Szó van arról is, hogy a víz­gazdálkodási társulatok a gyen­ge termelőszövetkezetekben vállalják el az öntözéses terme­lés gyakorlati kivitelezését is. A társulatok rendelkeznek e fel­adat ellátásához jó műszaki gárdával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom