Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-24 / 46. szám
1966. február 24. 7 Csütörtök A férfi kézilabda NB II Közép csoportjának tavaszi sorsolása «I# Beszéljünk a kényes kérdésekről: Sportéletünk néhány szubjektív nehézségéről O x 1 ' ' J Minden sportág, egyesület, szakosztály megszületése, Lermm&radása. megerősödése és virágzása mögött szimpatizánsok, aktívák, szakemberek anyagi, szellemi és erkölcsi fáradozásainak tömege áll. Létért való küzdelem jellemzi az asztalitenisz építőinek a munkáját is mind magyarországi, mind Békés megyei viszonylatban. Ugyanis mindkettő esetében egy elvesztett hegemónia visszaszerzéséért indult meg és folyik a harc. Ennek a mi harcunknak azonban az a sajátsága, hogy elsősorban nem anyagi nehézségek leküzdésére, hanem előítéletek feloldására irányú). Jóhiszemű, de nem megfelelő tájékozottságon és megértésen alapuló nézetek gátolják azt, hogy ez a sportág mindenütt elérje azt a szintet, amelynek elérésére hivatott, s' ami megiellégedésé- re, örömére szolgálna azoknak is, akik közömbösségükkel és aggályaikkal ezt most nehezítik. Iskolai intézetekről és illetékeseikről kell általában szólnom. Magam is pedagógus vagyok. Különböző fokú iskolákban tanítok; büntetek is, dicsérek magam is; támogatok minden fejlődést, gazdagodást jelentő megmozdulást), s gátolok minden negatív jelenséget; bírálok és kapok bírálatokat. Ezért merek nyugodtan ehhez a kényesnek látszó kérdéshez nyúlni. Két témáról szeretnék szólni. Egyik az iskolák érdektelensége az asztalitenisz-sport iránt, a másik: a sportolók iskolai eltiltása a sportolástól. A sportágak korhatára, így az asztaliteniszé is, egyre inkább az iskolás korhatárok felé tolódik el, s így azt lehet mondani, hogy létünk vagy nemlétünk függ az iskoláktól, igazgatóktól, osztályfőnököktől és testnevelőktől. A sport léte és jövője az utánpót- lásneveiésen alapszik, ami a fut- balinál megvan a grundfociban, az hol legyen az asztaliteniszben, ha nem az iskolában, illetve az ifjúsági szervezetekben. Otthon nincs se nagy szóba, se asztal, udvaron nem lehet, egyesületeknek se edzőjük, se elegendő idejük nincs hozzá az edzésidők korlátozottsága, a tornatermek túlzsúfoltsága miatt. Ha viszont egy általános iskola, egy sportkör, nem is beszélve középiskolárál, csak egy asztalt is biztosítana — teremben, úttörőszobában, pincében, padláson, raktárban, tsz-klübban vagy akárhol, fedett helyen, heti több alkalommal, az már legalább tíz fiú- és tíz lányjáitékost jelentene, hát még, ha ezt minden, vagy minél több megyei iskola meg tudná tenni. Hogy miért van ilyen sokra szükség? Azért, hogy minél több gyerméknek megadhassuk a sport élvezetét, szépségét, másrészt meg ne felejtsük el: a mennyiségből születik a minőség. Nincs tanár felügyeletre? Kis utánjárással lehet keríteni kívülálló felnőtt aktívát, sportbarátot, szülői munkaközösségi megbízottat, aki ezt elvállalhatja. A másik kérdés I ez már nemcsak asztaliteniszezőkre vonatkozik. Saját iskolámban, de azt hiszem, valamennyi iskolában előfordult már az, hogy tanulmányi vagy fegyelmi probléma volt sportoló tanulókkal, amiért őket a sportolástól hosszább-rövidébb időre eltiltották. Az a tény, hogy probléma van, természetes jelensége az iskolának, ez alól a sportolók sem lehetnék kivételek, sőt eleven természetüknél, nagy pluszmunkájuknál fogva náluk esetleg sűrűbben fordul elő ez. Az is magától értetődő, hogy a hibára javító-nevelő ráhatással kell válaszolnunk. De, hogy ez a ráhatás mi és milyen legyen, azon egy kissé el kellene gondolkoznunk. Először is definiálnunk kell, hogy mi a sport, a sportolás. A sport nálunk a szocialista kultúra szerves és elidegenithetetlen része; a szocialista pedagógia fontos nevelési tárgya és eszköze; hasznos közösségi tevékenység; iskolai Vonatkozásban értékes KISZ- illetve úttörőmunka; minden fiatal joga, kincse, s így egyben a társadalom gazdasága is. Tehát nem hobby és nem szakkör. Ha tehát a tanuló a szülő szándékából jár sportolni, őt iskolai fegyelmi dolgok miatt sportolástól eltiltani — véleményem szerint — épp oly ellentmondásos dolog, mintlha valamely zenetanulót tiltanánk el a zongorázástól vagy karénektől hasonló dolgok miatt. Az iskolának, a szocialista pedagógiának megvannak a maga lehetőségei, nevelési módozatai, nem szorul rá a sportolástól való eltiltásra, ez csak kényelmes megoldás, amely olykor jobban sújtja a sportmozgalmat, mint az illetőt. Továbbá figyelembe kell venni pedagógiánknak azon sar- kallatos tételeit, miszerint ne az errtbert magát sújtsa a büntetés, hanem a hibáját, s a büntetés konfliktust oldjon fél, de ne úgy, hogy egy másikat teremtsen! Természetesen a sportnevélőt is érdekli a tanuló iskolai élete, hiszen ottani magatartása szerves része erkölcsi arculatának és méltányos esetben az egyöntetű ráhatás szellemében ő szabja ki a sportoló speciális és fájó büntetését: a versenyzéstől való ideiglenes eltiltást, de nem az edzéstől, a sportolástól. Természetesen szélsőséges esetben, ha a tanuló olyan konfliktusba kerül az iskolával, az iskolai közösséggel, hogy az kizárja magából, akkor méltatlanná válik arra is, hogy a sportközösség tagja legyen. Szükségesnek tartottam, hogy ezeket egyszer nagyobb nyilvánosság előtt is elmondjam, hogy a jövőben az iskola és a sport- mozgalom végre mindenben közös nevezőre jusson, harmoniku- salbban együttműködhessen mindkettőjük közös épülésére. F. B. A szarvasi járási TS és a járási sakk szakszövetség az 1966. évi járási sakk-spartakiádot eredetileg Kondorosra tűzte ki.' Erről azonban technikai akadályok közbejöttével le kellett mondani, amiről az érdekelt csapatok vezetői időben értesítést kaptak. A csaba- csűdi csapat egyik vezetője — mondván, hogy a kondorosi csapat emiatti tiltakozásul nem vesz részt a Szarvason megrendezendő spartakiádon — szolidaritást vállalt a kondorosiak'kal. Ezzel szemben Kondoros megjelent Szarvason, Csabacsűd viszont nem. A verseny rendezősége a távolmaradt csabacsűdiek helyébe a Szarvasi ÖRKI csapatát osztotta be Szarvas II. néven. Igen sajnálatos az örménykútiak meg nem jelenése is. Nem hisszük, hogy egy kis szervezéssel négy-öt sakkozót ne tudtak volna „összeszedni”. A csapatbajnoki címet Szarvas I. csapata biztosan szerezte meg. Az egyéni versenyt a kondorosi Magyar Mihály nyerte veretlenül, de igen nagy küzdelem után a szarvasi Roszik István előtt. Eredmények: Járási férficsapat- bajnök: Szarvas I. (Roszik I., Os- gyán, Janurik, Roszik II.), 9, 2. Kondoros 6, 3. Szarvas II, 6, 4. Békésszentandrás 3 ponttal. Egyéni bajnok: Magyar Mihály (Kondoros) 2, 2. Roszik István (Szarvas) 2, 3. Csipái Ignác (Békésszent- andrás) 1, 4. Dr. Czike Kálmán (Szarvas) 1 ponttal. SAKK Az általános iskolások járási egyéni és csapatbajnokságát Szarvason rendezték meg. Csapatban hat, egyéniben öt résztvevő küzdött a bajnoki címért. Mindkét számban kondorosi siker született, ugyanis az egyéniben Molnár István, csapatban pedig a Molnár—Királyhegyi—Ker- gyik összetételű csapat pontveszteség nélkül végzett az első helyen. Ezek az eredmények jó fényt vetnek a kondorosi általános iskolában folyó nevelő munkára. Személy szerint Mahács László és Csaba Dezső tanárok e téren minden dicséretet megérdemelnek. Az általánosnál jobb eredményt ért el a szarvasi szlovák iskola csapata. A verseny gyors és zökkenőmentes lebonyolításáért Kertész Károly békés- szentandrási tanár mindent megtett. Eredmények. Csapatban járási bajnok: Kondoros 12, 2. Sz. Szlovák 8, 3. Szarvas II. 4, 4. Csabacsűd 4, 5. Békésszentandrás 4, 6. Szarvas I. 1 ponttal. Egyéniben járási bajnok: Molnár István (Kondoros) 4, 2. Királyhegyi (Kondoros), 3. Kergyik (Kondoros), 4. Gunda (Sz. Szlovák), 5. Győri (Békésszentandrás). I. forduló, április 10: Szegedi Építők—Bcs. MÁV, Makói VSC— Szarvas, Szolnoki Honvéd—Szegedi Előre, Ceglédi Építők—KIS- TEXT, Gödöllő—Hódmezővásárhelyi Honvéd, Testnevelési Főiskola— Vác. II. forduló, április 17: Bcs. MÁV—Makó, Szarvas— TFSE, Vác—Gödöllő, Hvhely— Cegléd, KISTEXT—Szolnok, Sz. Előre—Sz. Építők. III. forduló, április 24: TFSE—Bcs. MÁV, Gödöllő—Szarvas, Makó—Sz. ÉpítŐK, Sz. Előre—KISTEXT, Cegléd— Vác, Szolnok—Hvhely. IV. forduló. május I: Bcs. MÁV—Gödöllő, Szarvas—Cegléd, Sz. Építők— TFSE, Makó—Sz. Előre, Vác— Szolnok, Hvhely—KISTEXT. V. forduló, május 8: Cegléd—Bős. MÁV, Szolnok—Szarvas, Gödöllő —Sz. Építők, TFSE—Makó, KISTEXT—Vác, Sz. Előre—Hvhely. VI. forduló, május 15: Bcs. MÁV —Szolnok, Szarvas—KISTEXT, Vác—Hvhely, Sz. Építők—Cegléd, Makó—Gödöllő, TFSE—Sz. Előre. VII. forduló, május 22: KISTEXT—Bcs. MÁV, Hvhely— Szarvas, Sz. Előre—Vác, Gödöllő —TFSE, Cegléd—Makó, Szolnok —Sz. Előre. Vili. forduló, május 29: Bcs. MÁV—Hvhely, Szarvas— Vác, Sz. Építők—KISTEXT, Makó—Szolnok, TFSE—Cegléd, Gödöllő—Sz. Előre. IX. forduló, június 5: Vác— Bcs. MÁV, Szegedi Előre—Szarvas, KISTEXT—MaAz ÉM 44. sz. AH, Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — villanyszerelőket, köny- nyügépkezelöket (ÉM-vizsgával), kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Családfenntartóknak napi 15,— Ft, nem családfenntartóknak napi 10,— Ft különélési díjat fizetünk, amennyiben vidéki lakásbejelentéssel rendelkeznek és állandó lakóhelyükre naponta nem térnek haza. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Tanácsi igazolás és munkaruha szükséges. — Továbbá felveszünk — szeptemberi beiskolázással — kőműves, ács, vb.-szer., hidegpadló és parkettás szakmába* ipari tanulókat — 8 általános iskolai végkó, Hvhely—Sz. Építők, Cegléd—- Gödöllő, Szolnok—TFSE. X. forduló, június 12: Äs. MÁV—* Szarvas, Sz. Építők—Vác, Makó— Hvhely, TFSE—KISTEXT, Gödöllő— Szolnok, Cegléd—Sz. Előre. XI. forduló, június 19: Sz. Előre—Bcs. MÁV, Szarvas—Sz. Építők, Szolnok—Cegléd, Vác—Makó, Hvhely—TFSE, KISTEXT— Gödöllő. A női kézilabda NB II. Közép csoportjának tavaszi, sorsolását lapunk március 2., szerdai számában közöljük. Előkészületi labdarúgó-mérkőzések Szegedi Dózsa—Orosházi Kinizsi 2:2 (2:1), Orosháza, vezette: Horváth. Góllövők: Báló, Szél, illetve Ruoz, Túri. Kinizsi: Mikite — Zalai, Fiam, Kiss II (Papp) — Szűcs, Szabó I — Hajdú (Kiss I); Pólyáik, Ruoz, Túri, Bogár (Busa). Húsz percig jól játszott a Kinizsi, majd a Dózsa került fölénybe. Szünet után jobbára a hazaiak támadtak. Jók: Konkoly, Csordás, Báló, Károlyi, illetve Szűcs, Szabó, Rucz, Túri. Oh. Kinizsi II.—Oh. Üveggyár 4:1 (1:0). Oh. Kinizsi ifi.—Oh. Üveggyár vegyes 1:0 (0:0). zettséggel. Jelentkezés levélben. Cím: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13— 15, munkaerőgazdálkcdás. 50 Az eleki Lenin Tsz 1 fö üzemegység- vezetőt és 1 fő üzemegység-agronó- must vesz fel. Az állás be féltéséhez egyetemi vagy főiskolai végzettség, továbbá 5 éves szakmai gyakorlat szükséges. Fizetés 18/1964. (XII. 30.) FM- rendelef szerint. Jelentkezés írásban. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. 67 A Békés megyei Gabonáiéi vásárló Vállalat békéscsabai István-malom üzeme állandó munkára 1 fő férfit portásnak (váltó), 2 fő férfit szenesnek felvesz. 37385 Felhívási Hz elfekvő készletek ÉRTÉKESÍTÉSE nyereségnövelő hatású Hirdesse FELESLEGES KÉSZLETEIT a Békés megyei NÉPÚJSÁG legközelebb március 1-én megjelenő külön országos hirdetési mellékletében. A hirdetésekkel kapcsolatban bővebb felvilágosítást ad A BÉKÉS MEGYEI LAPKIADÓ VÁLLALAT Békéscsaba, II., Tanácsköztársaság útja 5. Telefon: 10—21, 10—51, * Közületek munkaerőigénye FIGYELEM! FIGYELEM! A BÉKÉSCSABAI LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET ÉRTESÍTI A MEGYE LAKOSSÁGÁT, ILLETVE KEDVES MEGRENDELŐIT, HOGY RÁDIÓ, TELEVÍZIÓ ÉS MINDENNEMŰ HÁZTARTÁSI KISGÉPEK JAVÍTÁSÁT ÁPRILIS HÓ 1-TÖL AZ ÚJONNAN MEGNYÍLÓ REPREZENTATÍV HELYISÉGÉBE, BÉKÉSCSABA, II., BARTÓK BÉLA ÚT 14. SZÁM ALÁ HELYEZI ÁT. KÉRJÜK KEDVES MEGRENDELŐINK TOVÁBBI SZÍVES TÁMOGATÁSÁT. BÉKÉSCSABAI LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KTSZ