Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-23 / 45. szám

1S6&, február 33. 3 Szerda Elsőnek értékesített peesenyebárányt megyénkből az idén a sarkad keresztúri Egyetértés Tsz Az 1964—65 telén bekövetkezett száj- és körömfájás miatt elpusz­tult a bárányok többsége a sax- kacíkeresztúri Egyetértés Tsz-ben. js. A szövetkezet vezetői a szokás­tól eltérően két hónappal koráb­ban termékenyítették be a juho­kat és1 fázok száz anyánként 105 bárányt ellettek. Ez a jó gondozás mellett a megfelelő előké­szítés és jó takarmányozás kö­vetkezménye is. A sakadkeresz- túri Egyetértés Tse március ele­jén elsőnek ad át 300 tejes pe­csenyebárányt a Gyapjú- és Tex- tilnyersanyag Forgalmi Vállalat­nak. Az átadással egyidőben meg­állapodást kötnek 300 expfessz- bárányra is, amit majd szeptem­berben szállítanak le. Termelőszövetkezeteink többet osztottak, mint tavaly Békés megye 166 termelőszövet­kezete közül a legtöbb gazdaság­ban befejeződött a zárszámadás. Az eddigi adatok összesítése sze­rint 847 millió forint forgóalappal rendelkeznek a. szövetkezetek, amely 117 millióval több az 1964. évinél. A szövetkezeti tagok ré­szesedése ugyancsak jelentősen emelkedett: az 1965-ös évre 925 millió formt. Mérleghiányos szö­vetkezet 13 van a megyében, nagyrészt a tavaszi belvíz súj­totta területeken. Növényter­mesztésiben rekordtermés volt a múlt évben, mind a búza, mind a kukorica, mind pedig a cukorré­pa haidankénti átlagtermése na­gyobb volt a korábbi esztendőké­nél. A jó eredmények a fejlett agrotechnikai módszerek terjedé­se, a mind nagyobb gépesítés mellett a jövedelemelosztás ösz­tönző formáinak is köszönhetők. Az előzetes adatok szerint me­gyénkben a termelőszövetkezeti tagok átlagos részesedése több mint 14 ezer forint lesz. Több mint félmillióid az építőipar terve az idén Az ÉM Békés megyei Építő­ipari Vállalat 260 millió forint jóváhagyott tervvel igyekszik kielégíteni a jelentkező építési igényeket megyénkben. Ez az érték azonban csak mintegy a fele a megoldandó beruházási, felújítási és karbantartási fel­adatoknak. A tanácsi építőipar — az építőipari és tatarozó vállalat és a MEGYEVILL kö­zött megosztva — 61 millió fo­rintnyi munka végzését tervezi az idén, A lakossági szolgálta­tásokat az építőiparban nagy­részt a kisipari termelőszövet­kezetek látják el, mintegy 64 milliós értékben. A szövetkeze­tek 55 milliónyi közületi mun­kát is végeznek. A saját rezsiben történő állami építkezések igé­nye 30 millió felett van. Me­gyénkben több mint 530 millió az építőipar jóváhagyott terve. Bulgáriai utazásunk első állo­mása Trnoivö, az egykori főváros, ma csupán megyeszékhely. A tű­rök megszállás előtt, tehát fOO éve székelt itt a bolgár cár abban a magas falakkal körülvett ha­talmas várban, amelynek ma már nagyrészt csak a romjai és egyet­len restaurált bástyája látható. A Jantra folyó völgyében széles úton robog az autóink. Jobbra és balra is sziklás hegyek magasod­nak. Az egyik kanyarban egyszer­re csak előbukkan a mesébe illő város, melynek a hegyoldalba épült színes házai mintha egy­másból nőnének felfelé. A török idők emlékeit őrzik a regi lakóházaik, melyek mellett már ott találjuk a több emeletes modern bérházaikat, középülete­ket, szállodákat és a város szélén helyet kapott néhány új üzem is. Az utcák keskenyek és a hegyi településekre jellemző meredek lépcsők sem hiányoznak. A folyó mellett kanyargó vasútvonal itt is, ott is alagútban tűnik lel. Aki pedig a 20 méter magas hídról a Jantra kristálytiszta vizébe néz, a csodálatos város élesen vissza­tükröződő képét látja. Trnovo egyik nevezetessége az a férfi- és női kolostor, amely 1070-ben egy keskeny völgy szem­ben levő sziklás oldalán épült. A török uralom idején ezekben gyűl­tek össze a hazafiak, hogy a bol­gár nyelvet tanulják. A nemzet léte "forgott veszélyben, a nyelv kezdett feledésbe menni. írások, aranyhímzések, vallási tárgyú festmények őrzik az egy­kori szerzetesi élet emlékét. A bolgár papok legtöbbje később sem szakadt el a néptől, nem egy közülük partizánként harcolt a fasizmus ellen. Tmovóból autóbuszon', íolytat- juk az utazást át a Balkán-hegy­ségen. Ezt az utat az ismétlődő szerpentinek, a mély szakadékok, a kristálytiszta vizű források és patakok, a hatalmas erdőségek és sziklás hegycsúcsok teszik emlé­kezetessé. Történik azonban még valami, ami ugyancsak felejthetetlen él­mény marad. Pcsedinóvóban, az egyik hegyvidéki községben meg­állítják a buszt, s vidám zeneszó kíséretében leszállítják .az utaso­kat. Akkor tudjuk csak meg, hogy lakodalom van, s addig egy lépést sem tehetünk, amiig nem üdvözöl­jük ■ az ifjú párt. Kétszer sem: kell mondani, mindenki tudja, hogy ilyenkor mi a teendő. Per­sze. főképpen enni, inni kell. De van annyi az asztalon, hagy a la­kodalmas népnek talán egy hétig is elég lenne. Utána táncra per­dül az egész társaság. Ahogy tájékoztatnak, a lány ag'ronómus, a fiú gépkocsivezető a tsz-ben. Mindketten pcsedinovai­ak. gyermekkori pajtások. Szüleik tez-tagök. Az ajándékok, amiket kaptak, kitesznek legalább egy fél teherautóra valót. Itt azonban az a szokás, hogy ők is ajándékokat adnak a rokonoknak, barátoknak. Legalább másfél óra eltelik, amíg újra felszállónk a buszra. Csak nagy könyörgés árán enged­nek el bennünket, de egy-két üveg bort még a. kezünkbe nyom­nak. Ne szomjazzunk az úton. Szlivanig aztán abba sem marad a dalolás. Pásztor Béla A bajban fontos a gyors segítség Hogyan kell a lovat hajítani? Termelőszövetkezeti tagok, régi gazdák, de sokan meg ezl sem tudják vagy nem törődnek vele. Mennek az országúton, elbótás­káinak a szekéren, lazára enged­ve a gyeplőt. Jön egy autó, a lo­vak megijednek és az ember is. Ilyenkor mär csak kapkod, per­cek múlva pediiig megvan a baj. Bár furcsa hallani orvostól ilye­neket, most mégis megtörtént. Az emberek pedig helyeslőén bó- logatnák. „Ügy van... úgy” — hangzik többektől. A szentekben a szellemes és érdekes előadás okozta derű, az arcokon viszont komolyság. Nagyon is komoly az, amiről hallanak. Mennyire igaza van ennek az orvosnak — ez tükröződik vissza az arcokról, mert ugy e sokan nem is gondolnák, hogy az ilyen ap­rónak tűnő figyelmetlenség mi­lyen balesetet ókozhat. És jönnek a példák egymás után. Aztán padiig figyelmeztetés, hol mire ked a legjobban ügyel­ni a tsz-ben, milyen balesetek fordulhatnák elő. Kérdések is el­hangzanak, — Mi az elsősegélynyú.it'ás fő célja? — kérdi dr. Vincze Endre előadó, gyomai körzete orvos. A válaszra többen is jelentkeznek. Termelőszövetkezeti egészség- ügyi felelősök, régiek — több éves gyakorlottan rendelkezők — és újak is, fiatalok és idősebbek együtt tanulják a Vöröskereszt megyei titkáirságla által Gyomén rendezett 1 tanfolyamon a legfőbb egészségügyi teendőket. Itt találjuk az idősebb korosz­tályhoz tartozó Pál Flóriánt is, a Or. Vinci* Endre a baleset­védelemről tart előadást. kardoskútá Kossuth Tsz egészség­ügyi felelősét. • — Talán én vágyóik a legidő­sebb a 67 évemmel a nap folya­mon — mondja a szünetben. — Mihály Imre a karkötözést mutatja be. De eljöttem, mert igen sokat, ta­nulhat az ember és erre szükség is van. Bizony a tsiz régi vezetői­vel nehéz volt megértetni, máiért van szükség egészségügyi felsze­relésre. Hát még a tagokkal? Sokan mondták, minek arra köl­ségügyi aktívákat neveztek ki. A ládák íelitöltését pedig állandóan ellenőrzik. Mikulai Lajos, a nagy­kopáncs! Kossuth és Szőlőéi László, a csárdaszállása Petőfi Tsz tagja is tapasztalatairól beszél és hamarosan vita álakul ká közöt­tük. Az előadás után gyakorlati foglalkozásira kerül sor. Bemutat­ják egymásnak — és főleg az újaknak — a szakszerű kötözést. Mihály Imrének, az orosházi Vö­rös Csillag Tsz tagjának már nagy gyakorlaita van ebben. Az evek során több tanfolyamon vett részt, hiszen I960 óta aktívája a Vörös­keresztnek, egészségügyi felelős. Ű mutatja be a többieknek a tö­rött kar kötözését, — Igaz, van gyakorlatom, de azért mindig újat is tanul az em­ber egy ilyen tainíolyamon — mond, ja. — Milyen érzés sebesültnek len­ni? — kérdezzük a rögtönzött pá­cienseiktől Bondár Gáborné vála­szol. — Bizony, még így is kellemet­len és amikor Vetési Eszter a fejemet kötözte, egy kicsit bele­gondoltam, mi lenne, ha * való­Vetési Eszter Bondár Gáborné Pál Flórián és Furán Pál né teni. De, ha baj volt, akikor az­tán jöttek hozzám. „Flóri bácsi, segítsen !” Már több minit két éve vagyok ezen a poszton. Sok bal­eset volt, kellett a segítség, de csak akkor tud az ember gyorsain segíteni, ha azt is tudja, mit kell tiemmie. A rövid kis beszélgetés hama­rosan tapasztalatcserévé álakul. Néhányon csatlakoznak hozzánk. Vrbovszlki Márton, a mezőberényi Petőfi Tsz tagja elmondja, hogy náluk munkacsapatonként egész­kötözi. Vánsza András, figyelik a bemutatót. Ságban is rászorulnék az ilyen segítségre? Azért, jó, hogy csak próba az egész. Igyekszem én is megtanulni, hogy másokon segít­hessek, ha baj éri őket. Nemes cselekedet embertársain­kon segíteni, s ennek hogyanját tanulják a tsz-tagok a Vöröske­reszt tanfolyamán és ez nagyon is szükséges egyre jobban fejlő­dő mezőgazdasági nagyüzemeink­ben. Fotó: Demeny Gyula Kasnyik Judit tejet A hallgatók egy csoportja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom