Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-23 / 45. szám
1S6&, február 33. 3 Szerda Elsőnek értékesített peesenyebárányt megyénkből az idén a sarkad keresztúri Egyetértés Tsz Az 1964—65 telén bekövetkezett száj- és körömfájás miatt elpusztult a bárányok többsége a sax- kacíkeresztúri Egyetértés Tsz-ben. js. A szövetkezet vezetői a szokástól eltérően két hónappal korábban termékenyítették be a juhokat és1 fázok száz anyánként 105 bárányt ellettek. Ez a jó gondozás mellett a megfelelő előkészítés és jó takarmányozás következménye is. A sakadkeresz- túri Egyetértés Tse március elején elsőnek ad át 300 tejes pecsenyebárányt a Gyapjú- és Tex- tilnyersanyag Forgalmi Vállalatnak. Az átadással egyidőben megállapodást kötnek 300 expfessz- bárányra is, amit majd szeptemberben szállítanak le. Termelőszövetkezeteink többet osztottak, mint tavaly Békés megye 166 termelőszövetkezete közül a legtöbb gazdaságban befejeződött a zárszámadás. Az eddigi adatok összesítése szerint 847 millió forint forgóalappal rendelkeznek a. szövetkezetek, amely 117 millióval több az 1964. évinél. A szövetkezeti tagok részesedése ugyancsak jelentősen emelkedett: az 1965-ös évre 925 millió formt. Mérleghiányos szövetkezet 13 van a megyében, nagyrészt a tavaszi belvíz sújtotta területeken. Növénytermesztésiben rekordtermés volt a múlt évben, mind a búza, mind a kukorica, mind pedig a cukorrépa haidankénti átlagtermése nagyobb volt a korábbi esztendőkénél. A jó eredmények a fejlett agrotechnikai módszerek terjedése, a mind nagyobb gépesítés mellett a jövedelemelosztás ösztönző formáinak is köszönhetők. Az előzetes adatok szerint megyénkben a termelőszövetkezeti tagok átlagos részesedése több mint 14 ezer forint lesz. Több mint félmillióid az építőipar terve az idén Az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalat 260 millió forint jóváhagyott tervvel igyekszik kielégíteni a jelentkező építési igényeket megyénkben. Ez az érték azonban csak mintegy a fele a megoldandó beruházási, felújítási és karbantartási feladatoknak. A tanácsi építőipar — az építőipari és tatarozó vállalat és a MEGYEVILL között megosztva — 61 millió forintnyi munka végzését tervezi az idén, A lakossági szolgáltatásokat az építőiparban nagyrészt a kisipari termelőszövetkezetek látják el, mintegy 64 milliós értékben. A szövetkezetek 55 milliónyi közületi munkát is végeznek. A saját rezsiben történő állami építkezések igénye 30 millió felett van. Megyénkben több mint 530 millió az építőipar jóváhagyott terve. Bulgáriai utazásunk első állomása Trnoivö, az egykori főváros, ma csupán megyeszékhely. A tűrök megszállás előtt, tehát fOO éve székelt itt a bolgár cár abban a magas falakkal körülvett hatalmas várban, amelynek ma már nagyrészt csak a romjai és egyetlen restaurált bástyája látható. A Jantra folyó völgyében széles úton robog az autóink. Jobbra és balra is sziklás hegyek magasodnak. Az egyik kanyarban egyszerre csak előbukkan a mesébe illő város, melynek a hegyoldalba épült színes házai mintha egymásból nőnének felfelé. A török idők emlékeit őrzik a regi lakóházaik, melyek mellett már ott találjuk a több emeletes modern bérházaikat, középületeket, szállodákat és a város szélén helyet kapott néhány új üzem is. Az utcák keskenyek és a hegyi településekre jellemző meredek lépcsők sem hiányoznak. A folyó mellett kanyargó vasútvonal itt is, ott is alagútban tűnik lel. Aki pedig a 20 méter magas hídról a Jantra kristálytiszta vizébe néz, a csodálatos város élesen visszatükröződő képét látja. Trnovo egyik nevezetessége az a férfi- és női kolostor, amely 1070-ben egy keskeny völgy szemben levő sziklás oldalán épült. A török uralom idején ezekben gyűltek össze a hazafiak, hogy a bolgár nyelvet tanulják. A nemzet léte "forgott veszélyben, a nyelv kezdett feledésbe menni. írások, aranyhímzések, vallási tárgyú festmények őrzik az egykori szerzetesi élet emlékét. A bolgár papok legtöbbje később sem szakadt el a néptől, nem egy közülük partizánként harcolt a fasizmus ellen. Tmovóból autóbuszon', íolytat- juk az utazást át a Balkán-hegységen. Ezt az utat az ismétlődő szerpentinek, a mély szakadékok, a kristálytiszta vizű források és patakok, a hatalmas erdőségek és sziklás hegycsúcsok teszik emlékezetessé. Történik azonban még valami, ami ugyancsak felejthetetlen élmény marad. Pcsedinóvóban, az egyik hegyvidéki községben megállítják a buszt, s vidám zeneszó kíséretében leszállítják .az utasokat. Akkor tudjuk csak meg, hogy lakodalom van, s addig egy lépést sem tehetünk, amiig nem üdvözöljük ■ az ifjú párt. Kétszer sem: kell mondani, mindenki tudja, hogy ilyenkor mi a teendő. Persze. főképpen enni, inni kell. De van annyi az asztalon, hagy a lakodalmas népnek talán egy hétig is elég lenne. Utána táncra perdül az egész társaság. Ahogy tájékoztatnak, a lány ag'ronómus, a fiú gépkocsivezető a tsz-ben. Mindketten pcsedinovaiak. gyermekkori pajtások. Szüleik tez-tagök. Az ajándékok, amiket kaptak, kitesznek legalább egy fél teherautóra valót. Itt azonban az a szokás, hogy ők is ajándékokat adnak a rokonoknak, barátoknak. Legalább másfél óra eltelik, amíg újra felszállónk a buszra. Csak nagy könyörgés árán engednek el bennünket, de egy-két üveg bort még a. kezünkbe nyomnak. Ne szomjazzunk az úton. Szlivanig aztán abba sem marad a dalolás. Pásztor Béla A bajban fontos a gyors segítség Hogyan kell a lovat hajítani? Termelőszövetkezeti tagok, régi gazdák, de sokan meg ezl sem tudják vagy nem törődnek vele. Mennek az országúton, elbótáskáinak a szekéren, lazára engedve a gyeplőt. Jön egy autó, a lovak megijednek és az ember is. Ilyenkor mär csak kapkod, percek múlva pediiig megvan a baj. Bár furcsa hallani orvostól ilyeneket, most mégis megtörtént. Az emberek pedig helyeslőén bó- logatnák. „Ügy van... úgy” — hangzik többektől. A szentekben a szellemes és érdekes előadás okozta derű, az arcokon viszont komolyság. Nagyon is komoly az, amiről hallanak. Mennyire igaza van ennek az orvosnak — ez tükröződik vissza az arcokról, mert ugy e sokan nem is gondolnák, hogy az ilyen aprónak tűnő figyelmetlenség milyen balesetet ókozhat. És jönnek a példák egymás után. Aztán padiig figyelmeztetés, hol mire ked a legjobban ügyelni a tsz-ben, milyen balesetek fordulhatnák elő. Kérdések is elhangzanak, — Mi az elsősegélynyú.it'ás fő célja? — kérdi dr. Vincze Endre előadó, gyomai körzete orvos. A válaszra többen is jelentkeznek. Termelőszövetkezeti egészség- ügyi felelősök, régiek — több éves gyakorlottan rendelkezők — és újak is, fiatalok és idősebbek együtt tanulják a Vöröskereszt megyei titkáirságla által Gyomén rendezett 1 tanfolyamon a legfőbb egészségügyi teendőket. Itt találjuk az idősebb korosztályhoz tartozó Pál Flóriánt is, a Or. Vinci* Endre a balesetvédelemről tart előadást. kardoskútá Kossuth Tsz egészségügyi felelősét. • — Talán én vágyóik a legidősebb a 67 évemmel a nap folyamon — mondja a szünetben. — Mihály Imre a karkötözést mutatja be. De eljöttem, mert igen sokat, tanulhat az ember és erre szükség is van. Bizony a tsiz régi vezetőivel nehéz volt megértetni, máiért van szükség egészségügyi felszerelésre. Hát még a tagokkal? Sokan mondták, minek arra kölségügyi aktívákat neveztek ki. A ládák íelitöltését pedig állandóan ellenőrzik. Mikulai Lajos, a nagykopáncs! Kossuth és Szőlőéi László, a csárdaszállása Petőfi Tsz tagja is tapasztalatairól beszél és hamarosan vita álakul ká közöttük. Az előadás után gyakorlati foglalkozásira kerül sor. Bemutatják egymásnak — és főleg az újaknak — a szakszerű kötözést. Mihály Imrének, az orosházi Vörös Csillag Tsz tagjának már nagy gyakorlaita van ebben. Az evek során több tanfolyamon vett részt, hiszen I960 óta aktívája a Vöröskeresztnek, egészségügyi felelős. Ű mutatja be a többieknek a törött kar kötözését, — Igaz, van gyakorlatom, de azért mindig újat is tanul az ember egy ilyen tainíolyamon — mond, ja. — Milyen érzés sebesültnek lenni? — kérdezzük a rögtönzött pácienseiktől Bondár Gáborné válaszol. — Bizony, még így is kellemetlen és amikor Vetési Eszter a fejemet kötözte, egy kicsit belegondoltam, mi lenne, ha * valóVetési Eszter Bondár Gáborné Pál Flórián és Furán Pál né teni. De, ha baj volt, akikor aztán jöttek hozzám. „Flóri bácsi, segítsen !” Már több minit két éve vagyok ezen a poszton. Sok baleset volt, kellett a segítség, de csak akkor tud az ember gyorsain segíteni, ha azt is tudja, mit kell tiemmie. A rövid kis beszélgetés hamarosan tapasztalatcserévé álakul. Néhányon csatlakoznak hozzánk. Vrbovszlki Márton, a mezőberényi Petőfi Tsz tagja elmondja, hogy náluk munkacsapatonként egészkötözi. Vánsza András, figyelik a bemutatót. Ságban is rászorulnék az ilyen segítségre? Azért, jó, hogy csak próba az egész. Igyekszem én is megtanulni, hogy másokon segíthessek, ha baj éri őket. Nemes cselekedet embertársainkon segíteni, s ennek hogyanját tanulják a tsz-tagok a Vöröskereszt tanfolyamán és ez nagyon is szükséges egyre jobban fejlődő mezőgazdasági nagyüzemeinkben. Fotó: Demeny Gyula Kasnyik Judit tejet A hallgatók egy csoportja.
