Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-03 / 28. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA »66. FEBRUAR 3., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM Gondjainkra bízva A mezőgazdaság aprőmagból is termelje meg vetőmagszükségletét Lucerna- és vörösheremag korlátozott mennyiségben, takarmányborsó, napraforgó, köles, tavaszi bükköny megfelelő készletben áll a vásárlók rendelkezésére Az országgyűlés több napos vita dbán — mérlegelve a bevételi és kiadási rovatokat — jóváhagyta az 1966. évi költségvetést s azt gondjainkra bízta. Igen, gondjainkra, s ha első hallásra sutáinak is tűnik, mégis így van, mert a gyulai építőnek, a szarvasi tsz- fcagnak, a csabai ruhagyári munkásnak, a mérnöknek, a szövőnőnek a gondjaira van bízva az a 96 milliárd, amelyet az ország- gyűlés ez évi költségvetésként elfogadott. A dolgoz» emberre van bízva, hogy ezt előteremtse, mert ugyan honnét kerülhetne másként a költségvetésibe? Bizonyos, hogy nem kész bankók, csillogó forintok formájában lapul ez a sok pénz az állam bu- gyeUárisábam, nem is a pénzverde Teremti elő. Hiszen aligha vennénk hasznát a ropogós bankóknak, ha nem lenne mit vásárolni rajta, ha nem lenne megfelelő és elegendő árualap. Ezek a forintok tehát a tervekben, a tervek megvalósításán fáradozó munkások, műszakiak, parasztok tudásában, munkakészsé- gében, leükiismeretessógébein és leleményességében rejlenek. A földben, a szerszámokban, a gépekben és anyagokban rejtőznek. Onnan kell őket- a szorgos, hozzáértő kezeknek előteremteni. Onnan kell a 95 milliárd forintot gépek, házaik, élelmiszerek, bútorok, mozik vagy ruhák formájában megtestesíteni. Mert csak ezekből, a létrehozott új értékekből lehet fedezni azokat a kiadásokat, amelyeket további gazdasági erősödéslünkre, kulturális felemelkedésünkre s az elért életszínvonal megszilárdítására, kiegyensúlyozására a költségvetés előirányoz. Hogyne tehetne hát e temérdek pénz sorsa a téglagyári munkás, a vasas, a textiles, a tsz-paraszt vagy éppen a vasutas gondjaira bízva? Azon a gépen, azzal a nyersanyaggal, ami rá van bízva, neki kell gazdálkodni, tegyük hozzá mindjárt: csak ő tud vele gazdálkodni. Mások csak segíthetnek neki, hogy minél jobban, eredményesebben munkálkodjék azzal a szerszámmal vagy anyagi eszközzel, melynek kezelését gondjaira bízták. Mert minél tökéletesebben használja ki a gépet, minél takarékosabban használja fel az anyagot, minél többet hoz a közös föld minden darabjából, minden jószágából s minél termékenyebbé teszi munkáját, annál többet ad hozzá a 95 milliárd forinthoz. Az így előteremtett forintokat jó részben ismét a népgazdaság fejlesztésére használjuk fel s ez beruházás vagy más formában megint csak az emberek munkája révén valósul meg. így tehát a költségvetés roppant összegének okos, takarékos hasznosítása megint csak az egyes emberek munkáján múlik. S ha az emberek a maguk hatáskörükben — bármely kicsi legyen is az — takarékosak, jó beosztással használják fel a költségvetés adta lehetőségeket, akkor az adott pénz- és anyagi eszközökkel a költségvetésben előirányzottaknál is jobb eredményt érhetünk eL Nincs abban valami — tehetnék fel a kérdést egyesek —, hogy pont most. hangsúlyozzuk az egyes ember szerepét, amikor a közös, a társadalmi tulajdon már uralkodó az egész népgazdaságban, amikor a szocialista ipar mellett a szocialista mezőgazdaság is szilárdulóban van? De van, és ez a valami pedig éppen az, hogy a szocialista termelési viszonyok győztek a népgazdaság minden ágában s az egyes ember munkája pedig nélkülözhetetlen alkatrész a szocializmus építése hatalmas gépezetében. Aligha kell bizonygatni, de mégis sokszor kell ismételni, hogy az a gazdasági vagy állami vezető, aki döntést hoz, hogy mit mire, hogyan használjanak fél az adott területen, az bizony a költségvetés sorsáról is dönt. Akinek meg kell tervezni a munkát, a tennivalók végrehajtását, az nemcsak emberek munkájával, gépek, anyagok felhasználásával, hanem a milliárdok egy részévéi is gazdálkodik. A tervező nem egyszerűen csak tervez, hanem a tervrajzzal azt is papírra veti, hogy milyen hasznos dologra költjük, milyen takarékosan használjuk fél a költségvetésből az adott létesítményre vagy termékre fordított összeget. S a tsz-tag, amikor munkálkodik vagy a közgyűlésen javaslataival a tsz saját erőforrásainak jobb hasznosítását segíti, akkor a költségvetésbe, a milliárdok alakulásába is beleszól. De ugyanekkor a családi költség- vetésbe is, hiszen ha az államnak többet adunk, az állam is többet tud visszaadni a következő évben bérek, szociális, kulturális juttatások vagy olcsóbb termékek formájában s ezek hasonlóan növelik a családi költségvetés bevételeit. Nagy összeg 95 milliárd forint, de tudjuk, hogy ez a hatalmas összeg is forintokból, sőt fillérekből tevődik össze. Ezek a forintok, fillérek pedig a kezünk ügyében vannak anyagok, gépiek, szerszámok formájában és úgy kell ezeket forgatni takarékosan, előrelátóan, jó gazda módjára, hogy minél több hasznot hozzanak. Hogy meghozzák a 95 miHiárdot mindannyiunk javára. Deák Gyula. Tavaly ősszel a kedvezőtlen időjárás miatt több termelőszövet, kezet öt és fél ezer holdon nem vetette el az őszi búzát A kormány határozata alapján az élőbb említett területekbe tavaszi búzát kell vetni, hogy az ország kenyérgabona-ellátása ebben az évben js kedvezően alakulhasson. A szükséges vetőmagról intézkedtek. Köztudott, hogy a tavaszi búza vidékünkön nem hoz olyan termést, mint az őszi vetésű. Emiatt az érdekéit termelőszövetkezetekét pénzbevételi kiesés is éri. A kiesés enyhítésére — amint azit Varga Lajos, a megyei tanács iőagronómusa említette — JavaMegyénk termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban tavaly 39,5 vagon nyers lucerna- magot vásárolt fel az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Dél-magyarországi Alközpontja — közölte Schmidt János igazgató. Ebből a lucemameny- nyiségből 26 vagon fémzárolt magot nyertek. Megyénk termelőszövetkezetei a lucemaállomány rekonstrukciójára összesen 22 vagon lucemamagot kapnak 1966- ban. Az igényt ez távolról sem fedezi, akárcsak a vörösheremag- készlet. A közös gazdaságok 6 vagon vörösheremago* igényeltek, ugyanakkor tavaly mindössze 1 vagonnal értékesítettek. A lucerna- és a vörösheremag-ellá tás javítására a termelőszövetkezeteknek több magot kéll előállítaniuk. Ennek előkészületeit szolgálja majd az az értekezlet is, amelyet a jövő héten a lucemamag-ter- mesztés fellendítésére Békés megyében tartanak. Takarmányborsóból, napraforgóból, kölesből, tavaszi bükkönyből, takarmányrépamagból á tsz- ek vetőmagigényiét az alközpont ki tudja elégíteni, viszont édes szudáni cirokfűből, szemes cirokból, szójababból a vetőmagkészlet korlátozott Bár a múlt évben az élőbb említett növények magjából megfelelő volt a termés, az időjárás miatt azonban a csírázóképesség romlott. Ez az oka, hogy a vetőmagéllátásfoan gondok adódnak ebben az esztendőben. Az előbb említettekhez hasonló a helyzet a kendervetőmag-él- lá fásban is. A hiány enyhítésére 30 vagon kendermagot importálunk Jugoszláviából. A szállítmány napiokon belül Szarvasra érkezik, az alközpont innen látja majd el Hajdú, Szolnok és Békés megye gazdaságait. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat gondoskodik a MÉK, a konzervgyár, a hűtőház és az fmsz- szaküzletek konyhakerti vetőmag- készletéről is. Ebben az évben solják a termelőszövetkezeteknek, hogy a tavaszi búzát tavaszi bükkönnyel vessék. Az Országos Ve- tömagitermeLtető és Ellátó Vállalattal bükkönyvetőmag biztosítására elkezdték a tárgyalást. Holdanként a búza mellé 40 kiló tavaszi bükkönymag kiszórását ajánlják, s ha a két mázsa bükkönyhozamot holdanként! átlagban az öt és fél ezer holdon elérik, úgy a termelőszövetkezetek 7 millió forint többletbevételhez jutnak, vagyis az őszi búza hozamából csaknem azonos piénzbe- vóteli tervet érnek el az öt és fél ezer holdon. konyhakerti magvakból jó ellátás várható. Lehetséges azonban, hogy a vásárlók egyes fajtákkal nem találkozhatnak, mert a vetőmag minősége a szokvány alá szorult, így a forgalomból ezért ki kellett vonni. A dél-magyarországi alközpont néhány héttel ezelőtt levélben keA Békési Építőipari Ktsz 102 százalékra teljesítette az 1966. évi tervét, s ami évék óta nem történt meg, a lakossági tervét is túlteljesítette. Békéscsabán és Békésen (társasházépítés során) harminc lakást adott át. Tavaly, a III. negyedév végén lemaradás mutatkozott a termelésben, amit azonban a IV. negyedévben, a vezetőség újjáválasztása után pótoltak. Az új vezetőség jelentős céljutalmat tűzött ki, ami nagyobb kedvet adott, a munkához. Az idei terv 8 millió 400 ezer forint, ami 7 százalékkal több a tavalyinál. Harminckilenc lfckást kell átadni, ebből 36 többszintesbe épített, 3 pedig családi ház. A feladat eredményesebb végrehajtásához a szövetkezet egy szállítószalagot, két habarcskeverő gépet, a háromszintes lakások építéséhez pedig egy födémdarut vásárol. A brigádok szervezése megtörreste fel a termelőszövetkezeteket, és a vetőmagigénylés összeállítását kérte. A közös gazdaságok többsége a kérésnek eleget tett és már be is küldte a választ Vannak termelőszövetkezetek viszont, amelyeknek szüksége lenne vetőmagra, az igénylés beküldésével azonban késlekednek. tént, mindegyik úgy kapja meg a tervét, hogy negyedévre előre tudja, mi a tennivalója. Amelyik brigád a tervét teljesíti és minőségi kifogás nem merül fel, céljutalomban részesül. Erre a szövetkezet vezetősége 63 ezer forint alapot képezett. A későbbiekben a vezetőség az egy összegű utalvány bevezetését tervezi és két főve? csökkenti a nem termelő létszámot. Az utóbbi évente 55—60 ezer forint megtakarítást jelent. A község törpsvízművének a fejlesztése szükségessé tette, hogy a szövetkezet vízvezetékszerelőrészleget alakítson ki, ami egyelőre 3 főből áll. A későbbiekben, ha szükségesnek mutatkozik, a létszámot még növelik. A községi tanács a szövetkezet részére új telephelyet jelölt ki, ahol egy üzemrész tervezése megkezdődött. Ennek építéséhez a KISZÖV jelentős összeggel jártü hozzá. Hétmillió forint többletbevétel Ebben az évben 39 lakást ad át a Békési Építőipari Ktsz
