Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-15 / 12. szám
A MEC YE I PÁRTblZOlTSAc ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1966. JANUAR 15., SZOMBAT Ara 6« Hllér XXI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM A tartalmas tanácskozás már tál síkor Már megint értekezlet — hányszor hallani efféle kifaka- dást. Bizonyára van ennek a viszolygásnak előzménye. Néha talán azért, mert túlságosan is összejönnek, mint a múlt év végén is, vagy a részvevők nem kaptak annyit, amennyit elvártak. Mindezzel nem akarjuk kétségbe vonni a tanácskozások szükségességét. Sőt. Inkább azok értelmét, becsületét szeretnénk megvédeni. Mert. lehet, hogy néha egy-egy összejövetel céltalan időpocsékolásnak tűnik, ám semmiképpen sem mondhatnánk ugyanezt a most sorra kerülő műszaki konferenciákról es az azokat követő termelési tanácskozásokról. Ha eddig is megvolt ezeknek a maguk jelentősége, azért most valóban rangjukhoz kellene felnövekedniük. Ez többek között azért is kívánatos, hogy hátunk mögött már a második ötéves tervidőszaka és előttünk a harmadik ötéves terv távlata. Ezen belül is, mint egyik legfontosabb láncszem, az idei esztendő már megkezdett sokféle termelési, üzem- és munkaszervezési, bérügyi és gazdálkodási gondja. Ahogy mondják: van és lesz is bőven mit aprítani a tejbe ahhoz, hogy majdan az esztendőt a jól végzett munka tudatával elbúcsúztassuk. Szükséges beszélni, olykor vitatkozni a feladatokról. Nem is akárhogyan, mert a felszínes tanácskozásokról üres tarisznyával távoznak a részvevők. Azért, mivel az általánosságokból nemigen rajzolódnak ki az üzem termelésével járó sokrétű, szerteágazó feladatok. Márpedig ezek eredményes végrehajtásán áll vagy bukik a tervek teljesítése. Sok múlik tehát az induláson, a kezdésen. Ha már az év elején minden a maga helyére kerül, ha sikerül jól venni az első akadályokat, akkor annak jó hatása a további munkában is érezhető. Nos, az első ilyen lehetőséget és lendületet a műszaki konferenciák kínálják, ahol az üzemek gazdasági és műszaki vezetői, a mérnökök és technikusok, a művezetők és a társadalmi aktívák jönnek össze hogy az okos gyülekezetben megtanácskozzák az idei feladatokat és egyúttal előkészítsék a termelési tanácskozásokat. A kormány és a SZOT rendkívüli jelentőséget tulajdonít a műszaki konferenciáknak és a termelési tanácskozásoknak. Olyannyira, begy közös határozatukban kimondják: a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői biztosítsák, hogy a vállalatoknál a műszaki konferenciákat január végéig, a termelési tanácskozásokat pedig február végéig tartsák meg. Fordítsanak az eddiginél nagyobb gondot a termelés lehető legjobb feltételeinek biztosítására. — E cél elérése amolyan szokványos, kevés ismeretet nyújtó értekezlettel aligha lehetséges. Nemhiába hangsúlyozza az együttes határozat azt is, hogy a vállalati tervekből az egyes egységekre háruló feladatokat, a munkaverseny célkitűzéseit a gazdasági vezetőkkel és az üzemi dolgozókkal mindenütt konkrétan ismertessék és vitassák meg. Igényeljék és hasznosítsák a dolgozók észrevételeit, javaslatait. A műszaki konferenciák és a termelési tanácskozások eredményességének, a tartalmas vitáknak alapja tehát a konkrétság lehet. Az, hogy valamennyi gazdasági és műszaki vezető majd az üzemrészek és munkahelyek, a brigádok vezetői és a munkások az üzem tervéből tájékoztatást kapjanak a rájuk háruló feladatokról. Ehhez azonban nem feltétlenül szükséges tucatnyi — egyik fülön be-, a másikon kimenő — adat, mutató, apró-cseorő részletkérdés felsorolása. Ha történetesen egy brigád tagsága idejekorán tudja, mi lesz a munkája, akkor bizonyára van és lesz any- nyi ötletgazdagsága és kezdeményező készsége, hogy ennek ismeretében saját maga kimunkálja azt, hogyan lesz képes mindezt jól teljesíteni. Azért is hasznos ez, mert elősegíti az önállóbb gondolkodást, a nagyobb felélősségérze- tet, a megoldásokon való töo- rengést. Mindez viszont törvényszerűen a termelés javításával, gazdaságosságával, a munka termelékenységének emelésével, a műszaki színvonal fejlesztésével kapcsolatos javaslatok és kezdeményezések megtételére ösztönöz. Éppen az a célja a műszaki konferenciáknak és termelési tanácskozásoknak, hogy kibontakoztassak a tervek eredményes végrehajtására az üzemek dolgozóinak alkotóvágyát. Ehhez azonban e tanácskozásoknál elsősorban abban kellene előbbre lépni, hogy a mit és mennyit termeljünk és gyártsunk megismerése mellett — legalább ilyen arány ban a hogyan is vitatéma legyen. Gyakori tapasztalat ugyanis, hogy éppen erről beszélnek a legkevesebbet. Márpedig a műszaki konferenciák is, a termelési tanácskozások is akkor érik el igazán céljukat ha a hogyan sem sikked el. Ha utólag nem mondják azt résztvevők: no, egy értekezlettel ismét idősebbek lettün1 hanem azt. hogv valamivel újból okosabbak lettünk. ■ A tartalmas tanác-kozá ugyanis fél sikerrel felér. És e nem is kevés. P. P. Öt ven-hatvan millió forint a régi gyártelep további korszerűsítésére Új üzemfejlesztési program a Békéscsabai Kötöttárugyárban A második ötéves tervben ki- i tovább kell folytatni. A Köny- | nak elő a régi gyártelep fejlesznőtte gyermekcipőjét a Békés- nyűipari Tervező Iroda egy 240 ' tésére. Ennek felhasználása a csabai Kötöttárugyár. Korszerű üzemmé vált abból a 31 millió forint beruházásból, melyet a gyári rekonstrukcióra 1960- tól 65-ig előirányoztak. Üj gépeket vásároltak, épületeket készítettek s ezek program szerint léptek be a könnyűipar termelésébe. A gyár központi épületének birtokbavétele 1966 első napjaira esett. Az irodákba ezután költöznek be. A kötöttárugyár termelésének hírneve eljutott a világ sok országába. A termelvények jelentős része innen exportra kerül. Jóllehet a felügyeleti hatóságnak ez is adta a javaslatot ahhoz, hogy a Békéscsabai Kötöttárugyárban a gyárfejlesztést ebben az ötéves tervben is millió forint beruházási tanul- műszakiak körében máris napi- mánytervet készített, mellyel a ! rendre került. A fennmaradó gyár műszaki és munkáskol- J összegből a gyártelepítés táv- lektívája ezekben a napokban ' lati tervének megfelelően Bé- ismerkedik. Ebből az összegből j késcsaba határában új kötött- 50—60 millió forintot irányoz- I árugyár építését javasolják. Ma reggelre már kát nyom szélességben biztosítják a megye útjain a közlekedést A csütörtökön kezdődő nagyobb I galmait nem bénította meg a bő. hóesés tegnapra virradóra me- j Jelentettek tegnap délelőtt hóaka- gyémkben is több helyen forgalmi dályt a Kötegyán és Sarkad, Biakadályokat okozott. A két főútvonalon, a 44-es, illetve a 47-esen egész éjszaka kinn voltak az őrjáratos gépjárművek és így a forMagyar— lengyel gazdasági tanácskozás Varsó Varsóban pénteken megkezdődött a magyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság VI. ülésszaka. Apró Antal miniszter- elnökhelyettes találkozott és megbeszélést folytatott Stefan Jedry- ehowskival, a lengyel állami tervhivatal elnökével. A plenáris ülésre délután három órakor került sor. Ezen az ülésen elemezték a bizottság eddigi munkáját, különös tekintettel a két ország közötti ipari együttműködésben elért eredményekre. A bizottság előreláthatóan az eddigi tapasztalatok felhasználásával konkretizálja az elkövetkező évek együttműködési programját az ipar, a tudomány és a technika területén. j haragra és Körösnagyharsány, Gyula és Újkígyós közötti útsza- I kaszokról, ami a buszjáratoknál késést okozott. Pénteken délelőtt valamennyi közlekedési útvonalon hótolókkal és hóekékkel biztosították legalább az egy nyomot, délután pedig hozzáfogtak, hogy két nyom szélességben biztosítsák a forgalmat. A közlekedési csoport vezetője elmondotta, hogy ha nagyobb hóesés, illetve szél nem lesz, akkor ma reggelre, vagyis szombatra minden úton két nyomon bonyolíthatják le a közlekedést. Arra az esetre, ha keményebb fagy vagy ónos eső síkossá tenné az utakat, készen áll három tehergépkocsi megrakva salakkal, homokkal és sóval kevert szóróanyaggal. Békés megye vezet a tüdőszűrővizsgálatokban Statisztikai térkép hazánk egészségügyi ellátottságáról Az Egészségügyi Minisztérium- | második helyen Miskolc áll 223,7- ban statisztikai „térképet” állítot- j tel, a harmadik Budapest 207,2- tak össze hazánk jelenlegi egész-ivei, a negyedik Pécs 205,7-tel. A ségügyi ellátottságáról. A számok1 megyék között Vas és Komárom tanúsága szerint ma már jó néhány fontos, az ellátás színvonalát tükröző mutató kedvezőbb gyik-másik vidéki városban, mint Budapesten. A tízezer lakosra jutó orvosok számát tekintve, például a főváros csupán a harmadik helyet foglalja el 37,8-cal, míg Szegeden 53,9, Pécsett 42,5 orvos jut tízezer lakosra. Debrecen és Miskolc or- vosellátottáága megközelíti a budapestit. Az általános orvosok számát tekintve Pécs, Budapest, Szeged, Debrecen, Miskolc a sorrend. A megyék között az élen Komárom, Vas, Veszprém, a sereghajtók között pedig Pest — Budapest nélkül —, Szabolcs és Borsod a sorrend. A fogorvosellátottságban Szeged vezet Budapest és Pécs előtt. Tízezer lakosra a legtöbb gyógyszerész Budapesten, középfokú egészségügyi dolgozó Szegeden, Miskolcon és Budapesten jut. A ‘ízezer lakosra jutó egészségügyi személyzet összes létszámát tekintve, Szeged vezet 294,8-cal, a van elöl, Borsod és Pest hátul. A gyógyintézeti ágyak számát tekintve Miskolc, Szeged, Buda- j pest a sorrend. A megyék között Vas, Pest (Budapestet is számítva), Heves, Csongrád (Szegeddel együtt) és Győr áll legjobban, míg a legrosszabb s helyze Somogy, Tolna, Bács, Szabolcs, Fejér és Szolnok megyében. A tízezer lakosra jutó szakorvosi óraszám Miskolcon és Budapesten az országos átlag kétszeresét is meghaladja, s csaknem azonos szinten mozog Szegeden és Pécsett is. Zalában és Szabolcsban azonban csak mintegy fele, Borsodban harmada és a különben magas fokú egészségügyi ellátásban részesülő Debrecenben mindössze negyede az országos átlagnak. A tbc-gondozási órák számát tekintve Miskolc, Szeged, Budapest, a megyék közül Baranya, Hajdú és Nógrád áll a legjobban. Aránylag a legtöbb tüdőszűrést Békés, Bács és Szolnok megyében végzik, niíg az onkológiai szűrések gyakoriságát tekintve Vas, Szabolcs, Győr a sorrend. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Üj törvényerejű rendeletet alkotott a vámjog szabályozásáról. Az új jogszabályt a hivatalos lap legköze- 'jbbi száma tartalmazza. Az Elnöki Tanács a Baranya, Sorsod, Nógrád, Somogy, Szabolcs, Veszprém és Ttala megyei ‘■’"ácsok javasltjára községi kö- >s tanácsok szervezésé; rendelt" el. Az Elnöki Tanács magyar állampolgársár Di-i honosítás, illetve visszahonos.tás útján való megszerzésére irányuló egyéni kérelmek ügyében döntött. Az Elnöki Tanács az 1957. évi 5. törvény 15. paragrafusa alapján megfosztó** magyar államoolgár- ságától 168 olyan külföldön tartózkodó személyt, akik bűnöző ‘’■?4rród’ukkal a magyar állempol- -•Srságr’’ érdem*:i=.n"e váltak. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI)
