Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-14 / 11. szám
UM. január 14. 7 Péntek SPORT * SPORT * SPORT Sport és termelés Városainkban az önálló csapattal » rendelkező üzemekben sokszor hivatkoznak — különösen a kedvezményes | átigazolások idején — arra, hogy meg kell erősíteni a helyi labdarúgó-csapatot, mert az együttes jó vagy rossz szereplése észrevehetően kihat a termelésre. Az érvben van némi igazság, hiszen mindenki önmagán is tapasztalhatja, hogy jó' hangulatban köny- nyetob a munka. Sok ezer labdarúgó- szurkoló héttői kedélyállapotát pedig nem kis mértékben befolyásolja kedvenc csapatának vasárnapi eredménye. A lényeg mégsem itt van, hanem a termelés és a sport egészségügyi vonatkozásában. Teljes értékű munkát általában csak egészséges embertől lehet elvárni. A közelmúltban került nyilvánosságra a SZTK egyik statisztikája; eszerint a betegállományban levő dolgozók elvileg fedeznék Budapest teljes lakásépítési szükségletét. És ebben még nincs benne az a termeléscsökkenés, amely a betegen is munkába állók gyengébb teljesítményének következménye! Társadalmi berendezésünk megváltozása, az orvostudomány fejlődése a múlt emlékévé tett egy sor, hajdan vészesen pusztító népbetegséget. A tudományos és technikai haladás azonban új ártalmakat hozott magával, amelyeket általában csak civilizációs betegségekként emlegetnek. Ezek többnyire annak következményei, hogy bár az emberi szervezetnek megvan a speciális mozgásigénye, az élet kulturáltsága, a közlekedés fejlődése, a fizikai munkának gépekkel történő helyettesítése miatt a modern ember szervezete sok eset- oen ezt mégsem kapja meg.-Világszerte terjed az a nézet, hogy a mozgáshiányból eredő betegségen ellen csak gyógyszerekkel és orvosi kezeléssel nem lehet felvenni a küzdelmet. Teljesíteni kell a szervezet mozgásigényét, s akkor e betegségek * zárna is csökken. A mozgáshiánybol fakadó betegségek aggasztó méreteit számos külföldi és hazai statisztika igazolja. Németországban például több éven át vizsgálatokat folytattak az iskolaköteles korhoz érkező gyermekeken. Az eredmény meghökkentő volt. Megállapították, hogy — elsősorban a városi gyermekeknél — néhány kivételtől eltekintve, mindegyiküknél tapasztalható — elsősorban a mozgáshiányból fakadó — kóros elváltozás. Hasonló eredménnyel járt a budapesti Zeneművészeti Főiskola elsőéves növendékein végzett vizsgálat. A 47 hallgató közül harmincnégynél kóros szívtüneteket észleltek, harminc- kettőnél tartáshibát állapítottak meg, huszonkettőnél egyéb rendellenességek tűntek ki, tíz hallgatót pedig orvosi kezelésbe vettek. Mindössze kétA Békés megyei il. osztályú labdarúgó-bajnokság Déli csoporijának 1965. évi végeredménye a taríalékcsapatskkai ten voltak, akiket a vizsgálat minden tekintetben egészségesnek talált. Ha ezt nem is lehet általános eredményként elfogadni, mégis híven jellemzi, hogy az egyoldalú érdeklődés — adott esetben a zene — a gyermek- és serdülőkorban jelentkező krónikus mozgáshiónnyal párosulva, kellemetlen következményekhez vezethet. A helytelen táplálkozásra és a mozgáshiányra vezethető vissza korunk „népbetegsége”: a különféle vérkerin. gési zavarok. A mozgáshiánnyal, az elhízottsággal, a nap, a szabad levegő és a víz hiányával jár együtt korunk emberének edzetlensége is, s ez különféle hűléses betegségek táptalaját teremti meg. Ilyen felismerések vezettek addig, hogy ma már a sportot nemcsak mint szórakozást, hanem mint az egészségvédelem egyik eszközét fogják • fel. És sport alatt nemcsak a versenyzést, sőt nem is elsősorban a versenyzést értik, hanem a testedzés mindazon változatait, amelyek képesek a dolgozó ember mozgáshiányát megszüntetni. így került világszerte előtérbe a természetjárás, a sportszerű táborozás sokféle változata, valamint a munkahelyi testnevelés. Kém véletlen tehát, hogy hazánkban a sportszervezetek jelentős energiát fejtenek ki az ifjúság és a dolgozók minél nagyobb részének a sportolásba való bevonása érdekében. A hagyományos módszerek mellett nálunk is egyre jobban terjednek a nem versenyszerű tömegfoglalkoztatási módszerek és különös figyelmet szentelnek a munkahelyi testnevelésnek is. Érthető ez, hiszen a szovjet, a svéd és az olasz üzemekben szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkahelyi testnevelés bevezetése óta a termelékenység kb. 25 százalékkal javult, a kisebb betegségek, a hiányzások száma pedig 7 százalékkal csökkent. Munkahelyi testnevelést kísérletképpen néhány üzemben es üzemrészben, elsősorban az ülő foglalkozásúak kötőében, nálunk is több éve bevezettek. A tapasztálatok igazolták a külföldi eredményeket. A termelés a tízperces munkaidőkiesés ellenére sem csökkent, sőt inkább emelkedett, kevesebb az apró betegség, jobb a dolgozók hangulata és a munkaidő végén is kevésbé hanyatlik a figyelem, a munkakedv. Az MTS elnöksége az érdekelt minisztériumokkal egyetértve ezért úgy határozott, hogy 1966-tól fokozatosan egyre több üzemben, vállalatnál és iskolában bevezetik a munkahelyi testnevelést. Kidolgozzák a különféle igényeknek megfelelő gyakorlat- anyagot, kiképzik a gyakorlatvezetőiket és tovább folytatják a kísérleteket, hogy megállapítsák: milyen időmény- nyiség és gyakori aifcanyag biztosítja a legkedvezőbb eredményt. A munkahelyi testnevelés önmagában természetesen nem jelenti az egészséges élet gondj ána-rk megoldását. Ehhez társulnia kell a sport más változatainak is. Országunkban rendelkezünk a tömegméretű sportolás feltételeivel. Jó lenne, ha a maguk javára és a társadalom hasznára minél többen élnének ezekkel a lehetőségekkel, A. A. Fontos kérdésekről tanácskoztak testnevelő tanáraink 1. Oh. Zrínyi HSE 30 22 3 5 122:25 45 2. Szarvasi ÖRKI 30 17 4 9 68:41 38 3. Oh. Kinizsi II. 30 15 8 7 62:55 38 4. Elek 30 15 7 8 58:43 37 5. Csorvás 30 16 4 10 48:24 36 6. Gyulavári 30 15 6 9 57:39 36 7. Kunágota 30 14 5 11 55:44 33 8. Mezőkovácsh. TT. 30 15 3 12 58:47 33 9. Kaszaper 30 14 5 11 69:50 31 10. Magyarbánli. 30 14 5 11 47:43 31 11. Kardoskút 30 10 4 16 33:73 24 12. Kevermes 30 9 3 18 47:88 21 13. Dombegyház 30 9 4 17 44:69 20 14. Szarvasi Előre 30 7 5 18 30:82 19 15. Nagyszénás 30 6 4 20 33:77 16 16. Gádoros 30 7 2 21 49:74 14 Az Orosházi Zrínyi, a Szarvasi Előre, Magyarbánhegyes, Kaszaper, Gá-' óoros, Dombegyház csapatától az ifik ; távolmaradása miatt 2—2 büntetőpon- ' uh levontak. J A megyei középfokú iskoláik, valamint a sKakmu mkás-képzö-intézetek- nél működő testnevelő tanárok részére kétnapos tanácskozást rendezett Gyomán a megyei tanács vb művelődésügyi osztályával karöltve az MTS Békés megyei Tanácsa. A tanácskozás célja az volt, hogy értékeljék az intézetekben működő sportkörök eddigi tevékenységét és az elkövetkezendő idők feladatainak megoldásához az MTS határozatainak megfelelően, segítségét nyújtsanak. A tanintézetekben évről évre mind nagyobb tért hódit a sport. A tömegsport legjobb formáinak elterjedése, módszereinek változatos alkalmazása, a résztvevők nagy száma bizonyítja, hogy a testi nevelés, ezen belül a sport, egyre jobban elfoglalja helyét tanulóifjúságunk életében', az iskolák oktató-nevelő munkájában. Hatékonyan hozzájárul a kötelező testnevelés kiegészítéséhez. A felsőbb szervek egyre több lehetőséget és feltételt biztosítanak az iskolai sportélet kibontakozásához. Pedagógusaink élnek is ezekkel a lehetőségekkel, önzetlen, lelkes munkával segítik megvalósítaná az MTS iskolai sportra vonatkozó célkitűzéseit, feladatait. Az iskolákban folyó széles körű sportmunka ma már sok esetben meghaladja a testnevelő tanárok erejét. Egyre több sportszerető pedagógusira, diákaktívára van szükség, akik bekapcsolódnak a vezetésbe, segítik a sport szervezését. Ezen gondolatok jegyében és e feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében a kétnapos tanácskozáson négy előadást hallgattak meg testnevelőink. Az előadások magukba foglalták a feladatok megoldásához szükséges szervezési, gazdasági, módszertani, valamint versenyzési kérdéseket, formákat. Kováts Tibor, a megyei középfokú iskolai bizottság titkára részletesen ismertette az iskolai sportkörök szervezeti felépítését, működésük irányelvét. Foglalkozott a sportkör alakításának módszereivel, a közgyűlések munkájával, a tanár elnökök, ifjúsági elnökök, az elnökségek feladataival, valamint a különböző bizottságok tevékenységével, a sportcsoportok munkájával. Dömémy Ferenc, a megyei TS szervezési főelőadója hangsúlyozta az iskolán belüli káderképzés, valamint a nyári szünetben megrendezésre kerülő kéthetes, bentlakásos, területi jellegű káderképző tanfolyamok jelentőségét. El kell érni azt, hogy a tanfolyamokat elvégző tanulók legyenek segítői az iskolai sportmunkának, a szervezésnek, s a TS-ek szak- szövetségeinek. Szilágyi Mihály, a megyei TS gazdasági főelőadója az iskolai sportkörök gazdasági feladataival, a költségvetések tervezési problémáival foglalkozott előadásában. Gaál Géza, a megyei TS módszertani főelőadója értékelte az 1965—66. évre szóló iskolai sportköri versenynaptárt, valamint a tömegsport-foglalkozások keretében a házibajnokságok, körzeti versenyek lebonyolítását, az iskolákban működő szakosztályok tevékenységét. Részletesen foglalkozott az idei versenynaptárral, ismertette azokat a versenyformákat, amiket az intézetek részére biztosított a megyei középfokú iskolai sportbizottság, s amelyekre a szakszövetségi versenyeken kívül kerül sor. Megállapította, hogy az utánpótlás nevelésére nagy gondot kell fordítani az iskolán belüli sport- tevékenység széles körű kihasználásával. E cél megvalósítása érdekében beszélt az MTS határozatáról, az utánpótlás nevelés egységes rendszeréről, a kiválasztóversenyek, seregszemlék lebonyolítási módszeréről, amelyeken az iskolai sportkörök részt vehetnek. Sor került a ,,Jó tanuló — jó sportoló’’-mozgalom értékelési módjának ismertetésére is. Csak azok kapják meg a jelvényt — hangsúlyozta Gaál Géza —, akik a kiírásban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tesznek. A tartalmas, alapos előadások után lehetőség nyílott a hozzászólásokra és a felmerült kérdések megvitatására. Ezt a lehetőséget testnevelőink alaposan kihasználták éts több olyan gyakorlati problémát vetettek fel, amelyek közül jó néhány eddig gátolta az iskolai sportmunka fejlődését. A gyomai tanácskozás hasznos volt, gazdag tapasztalatokkal térhettek visz. sza a testnevelők iskoláikba. Az itt elhangzottakat — minden bizonnyal — jól fel is fogják használni. . — —nnnrinnrwiryamj nf/Mtfvi&tf?v Akasztottak erdeje Ez a kétrészes, megrázó monda nivalójú román film as idei cannes-i fesztiválon a legjobb rendezés díját nyerte el. (Bemutatja a békéscsabai Brigád mozi január 14-én.) A Magyar Tv műsora január 14-én, pénteken 9.05 Iskola-tv. Élővilág (ált. isik. V. oszt.). A szarvasmarha haszna, fajtái és gondozása. 10.00 A nyoJANUAR 14. Békési Bástya: Ádám két bordája. Békéscsabai Brigád: Akasztottak erdeje I—TI. Békéscsabai Szabadság: Ha ezernyi klarinét... Békéscsabai Terv: A katona apja. Gyulai Petőfi: Amerika éjjel. Mezőkovácsházi Vörös Október: A Tenkes kapitánya I—II. Gyulai Erkel: A megszakított repülés.i Orosházi Béke: A híd. Orosházi Partizán: A szerelem órái. Sarkadi Petőfi: Egy szobalány naplója. Szarvasi Táncsics: A lord és bandája. Szeghalmi Ady: Codine. Az orosházi teremkézilabda Béke Kupa állása FÉRFI A CSOPORT 1. Oh. FMGT 2. Oh. Ha tártír 3. Mh. ITSK 4. Bcs. MÁV B. 2 3 ------- 36:18 4 2 1 1 — 25:20 3 3 111 41:48 3 3 ------- 3 39:55 — m ok a hetedik mennyországba vezetnek. Magyarul beszélő NDK- film I—II. rész (isim.). 11.45 Jugoszlávia legszebb útjain. * Jugoszláv kistfilm, 12.00 Alkotóműhely. A kubizmus (isim.). 14.30 Iskola-tv. Élővilág (ism.). 17.13 .Politikai tanfolyam a televízióban. A szocialista munka. 18.10 Az Iskola-tv postája. Műsórkala- uz — pedagógusoknak. 18.58 Téli falusi esték. A munkadíjazás rendszere és formái a tsz-ekben. Előadó: Tóth Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőhelyettese. A román tv műsora PÉNTEK 18.0« Tv-híradó I. 18.15 Legkisebbje- ink műsora. 19.00 Heti szemle. 20.00 Bemutató előtt. 20.15 Kiállítási termekben. 20.45 Dallamról dallamra. 21.15 Tv-híradó II., időjárásjelentés. Apróhirdetések Gyulán, Kossuth u. 10. számú háy. fele elfogadható áron, sürgősen eladó, beköltözhető. Érdeklődni: Komló Étteremben; száraz tölgyfarönk parkettának, cca 40 q eladó. 82125 O. Kinizsi 1. 4 3 — 1 74:51 6 FÉRFI B CSOPORT 1. Bcs, MÁV A 4 3 — 1 76:54 6 2. Üjkígyós 3 2 — 1 65:54 4 2. Oh. Honvéd 2 1 — 1 25:28 2 4. Oh. Gimnázium 3 1 — 2 40:46 2 5. Oh. ITSK 2 ------- 2 20:44 — F ÉRFI C CSOPORT 1. ob. Kinizsi II. 3 2 — 1 53:55 4 2. Mezőtúri FMGT 3 1 1 1 51:58 3 3. Oh. Építők 2 1 — 1 42:31 2 4. Oh. MG T. í 1 38:40 1 NŐI A CSOPORT 1. Medgyesegyháza 3 3 — — 23:17 6 2. Bcs. MÁV 3 1 — 2 29:21 2 3. Oh. Gimn. 2 1 — 1 14:15 2 4. Nagyszénás 2 — 2 9:28 NŐI B CSOPORT 1. Oh. Faipar 3 3 — — 36:8 6 2. Battonya 3 2 — 1 21:18 4 3. Tótkomlós 3 1 — 2 15:22 2 4. Oh. FMGT 3 — 3 9:33 — SERDÜLŐ FIÜK 1. Oh. I. isk. 4 2 2 — 47:35 6 ?. Nagyszénás 4 2 1 1 49:40 5 3. Oh. III. isk. 4 1 2 1 42:35 5 4. Oh. II. isk. 4 1 3 — 33:31 5-5. Rákóczitelep 4 — 4 20:48 — SERDÜIö 0 * z 1. Rákóczitelep 3 3 — — 24:14 2 Oh. II. isk. 3 2 — 1 17:12 4 3. Oh. III. isk. 3 1 — 2 10:18 2 4. Nagyszénás 3 — 3 15:22 Gyula, Rákóczi F. u. 17. szám alatt, családi ház vagy házrész kedvezményesen eladó. 82128 500-as szinkronos Trabant 19 000 kilométerrel eladó. Szatmári László, Bél- megyer, Tanya 216. 37087 Gépírónőt számlázási munkakörbe felveszünk. Jelentkezés: Gyula, Vértanúk Útja 1. FÜSZÉRT-fiók. 82129 170 kg-os hízó, 30 mázsa búzás bodor- kaszéna eladó. Gyula, Arany J. u. 38. 82127 200 kilogrammos hízó eladó. Békéscsaba, Ady Endre utca 21. 37033 Gyulán, Sarkadi út 13. számú ház, beköltözéssel eladó. Megtekinthető: 8—10-ig. 82422 Pósteieken 6 hold haszonbérbe kiadó. Érdeklődni: Békés, Bocskai u. 9. szám. 045 Közület munkaerőigénye Az EM 44 sz. AU. Építőipart Vállal, azonnal felvesz budapesti munkahelyekre burkoló szakmunkásokat, köny- nyüffépkezelőket (ÉM-vizsgával), kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szükséges Jelentkezés Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. % I
