Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-14 / 11. szám

január 14. 5 Péntek A gyártmányok minőségének további javítása a cipőipar ez évi legfontosabb feladata Kibővített ülést tartott a Bőr­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek központi vezetősége. Az elhangzott beszámolóban Turzó László főtitkár áttekintést adott a szakszervezethez tartozó ipar­ágak második ötéves tervének, illetve a múlt év tervfeladatai­nak végrehajtásáról. Többek között elmondotta, hogy az elmúlt tervidőszakban egymilliárd forintot fordítot­tak a bőr-, cipő- és a szőrme- feldolgozól gyárak korszerűsí­tésére, bővítésére. Több új gyártástechnológiát vezettek be, s a könnyűiparhoz tartozó gyárak az 1960. évi 16 millió párral szemben tavaly már húszmillió pár bőrcipőt állítot­tak elő. Az export négymil­lióról hatmillió párra emelke­dett. A költségszint alakulása nyomán évente átlagosan tíz- tizenöt napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést osztottak az üzemek. A beszámoló hangsúlyozta, hogy még nem mindenütt ve­zetett teljes sikerre az a törek­vés, hogy a gyártmányok ki­fogástalanok legyenek. Ez év­ben változatlanul nagy felada­tot jelent a cipők minőségének további javítása. i 1966-ban a cipőipar termelé­sét 4—4,5 százalékkal, a bőr­ipar termelését 3,5—4 százalék­kal kell növelni. A cipőipar ez évi tervében különös hangsúlyt kap az export, amelyben jelen­tős szerep jutott megyénk cipő­ipari szövetkezeteinek is. Az export mennyiségét csupán négy százalékkal növelik, azon­ban lényeges változást kell el­érni a termékek minőségénél, Új burgonyatermesstési módszer Az eredményesség arányában fizetik a szaktanácsadókat A hazai burgonyatermés az I utóbbi években — jórészt az ala- j csony hozamok miatt — nem fe- , , ! dezte a lakosság ellátását. A ke­hogy magasabb arakat erjen el i reskedelem csak kisebb-nagyobb az exportáló Vállalat. TANNIMPEX Mesterséges napfény alatt télen is folynak kísérletek a szarvasi ÖRKl növényházéiban Elkészült a téli üvegházi mes­terséges megvilágító berendezés a szarvasi ÖRKI növényházában. A Szarvasi Vas-, Fémipari Ktsz 400 wattos higanygőz-lámpákat szerelt fel s a bekapcsolás után egy óra múlva az összteljesít­mény eléri a tízezer luxot. Olyan ügyesen szerkesztették meg a be­rendezést, hogy a fényhatást sza­bályozná lehet. így a természetes napfényt követve, reggel kevesebb fényt adagolnak, délben éri el a tetőpontot s ismét csökken a fény­hatás. Napi 10 órai megvilágítás­sal igyekszenek pótolni a nap­fényt. Kísérleti -jelleggel za­bot, takarmánycirkot: és lu­cernát tartanak ötszáz +e- nyészedényben. A kísérlet Kiadják Kossuth törvényhatósági tudósításait Az Akadémiai Könyvkiadó az első negyedévben több olyan tudo­mányos és szépirodalmi művet ad közre, amely a szakiközönségen kívül az olvasók széles táborá­nak érdeklődésére számíthat. Űj köteteikkel gyarapodnak a klasz- -zikusok — Jókai, Mikszáth, Vö­rösmarty — kritikai, és népszerű kiadásai. Az Ady-sorozat most megjelenő kötete első ízben mu­tatja be a nagy költő legtermé­kenyebb újságírói korszakában, 1905 januárja és októbere kpzött irt. cikkeit. > Az óv első hónapjaiban kézhez kaphatják az érdeklődők A ma­gyar irodalom története című nagy összefoglaló munka hatodik kötetét. Jelentős gyarapodása iro­dalomtörténetünknek Mferényi Oszkár Berzsenyi monográfiája. A magyar és olasz kutatóik együttes munkája a Dante a középkor és a reneszánsz között címmel Kar­dos Tibor szerkesztésében megje­lenő tanulmánykötet. Az első évnegyedben megje­lenik A magyar nyelv értelmező szótárá-nak második kiadása is. részben nemesítés!, részben pedig növény táplálkozási megfigyelése­ket szolgál. Ha a kísérlet beválik, az elkövetkező években teli idők­ben is sikeresen folyhatnak a kí­sérletek Szarvason. Egyébként a jelenlegi növényállomány szépen zöldéül a mesterséges napfénnyel megvilágított üvegháziban. importtal tudta biztosítani, hogy a piacokon mindig elegendő le­gyen ebből a fontos tömegélelme­zési cikkből. A probléma megol­dását keresve, meglepő eredmény­nyel végződött kísérletek kezdőd­tek az elmúlt évben a szomszédos Szolnok megyében. A kísérleti parcellákról az országos termés­átlag több mint háromszorosát ta­karították be, nemcsak a rózsa- fajtákból, de a piacokról már ál­talában hiányzó gülbabából is. Az új módszer legfontosabb „kel­léke” a szakszerűség. A kísérle­tező üzemek határában alapos tanulmányozás után választották ki a burgonya termelésre legalkal­masabb táblákat, elemezték a ki­választott táblák talajának szer­kezetét, s ennek függvényében ál­lapították meg a leghatékonyabb szerves-, illetve műtrágyaadagot. A nagy jelentőségű kísérletben alkalmazott és bevált termesztés', módszereket az idén már nagy­üzemi arányokban alkalmazzák sok helyen. Az új módszer bevezetésére, il­letve az ehhez szükséges részletes és állandó szaktanácsadásra a Szö­vetkezetek Országos Felvásárló és Értékesítő Központja a Nyír­ségi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet és a Keszthelyi Agrártudo mányi Főiskola szakembereit kér te fel. A szaktanácsadók díjazá­sát a munka eredményéhez kö­tötték. A kitűzött összeg egyhar- madát az említett előzetes víz gálatokért fizetik ki, a második harmadára akkor tarthatnak igényt, ha a termésátlag legalább 25 százalékkal meghaladja ár­adott üzem utóbbi öt évben eléri termésátlagait, az utolsó harmad pedig akkor kerül kifizetésre, ha a terméstöbblet minimálisan 4," százalékkal haladja meg a meg­előző öt év átlagos hozamát. Gondok, egyre növekvő eredményekkel A JÓL ÖSSZEHANGOLT poli­tikai és gazdasági célkitűzések — ha azok találkoznak a dolgozóit széles körű helyeslésével — szép eredményeket hoznak létre, így történt ez az újkígyósa Arany­kalász Tsz-nél is. Megalakulásától, 1960-tól kez­dődően következetes és jól irá­nyított munka alapján 7698 ka- tasztrális hold össz-szántóterü- leten a tsz vagyona 39 millióról 79 millió forintra növekedett. Az egy tsz-tagra jutó anyagi része­sedés 14 ezer 358 forint volt és az elosztás helyességét az is mutat­ja, hogy az 1570 tsz-tagból 335 dolgozó évi jövedelme meghalad­ta a 20 ezer forintot. Mindezek igen figyelemre mél­tó eredmények, mutatják hogy a tsz-gazdák becsülettel, jól dol­goztak. Tapasztalható az elége­dett, jó hangulat. Hogy ez így van, azt Lőrincsik Pál, a tsz párttitká­ra is magyarázza. mett öntözés nélkül —• teszi hoz­zá jogos büszkeséggel. A titkár bekapcsolja a televíziót. A monoszkóp vonalai kirajzolód­nak. A biliárd- és a kártyaparti feliben marad s a tekintetek a ké­szülék irányába fordulnak. — A kiválónak mondható ter­méseredmények, a szövetkezet fejlődésében beállt változás azt tanúsítja, hogy ezen a részen is érdemes veit szövetkezetbe tömö­rülniük — mondom a csendesedő félhomályban a mellettem ülő Ruck Józsefnek. — Igen, feltétlen erdemes volt, csak miért1 nem kezdtük előbb? — Magukon, többek között a Sztónyi soron lakókon is múlott ez egy kicsit. — Hát igen. Tudja, abban az időben sehogyan sem akartam be­lenyugodni a tsz-be. Nem is lép­teim be, ,de az asszonnyal aláírat­tam a belépési nyilatkozatot. Én a tanyáról városi munkahelyre jártam. Az asszony volt a szövet­kezeti gazda, s itt a tsz-ben én a családtag. Szabad időmiben ott dolgoztam a többi emberrel. Ve­tettem, kapáltam, arattam, ré­pái szedtem, kukoricát törtem, szárat vágtam, míg végül otthagy­tam a várost.. Megbarátkoztam a gondolattal és 1965 decemberében tsz-tagtelvételi kérelmemet bead­tam. Most már nekem is jár az SZTK, fizetem a nyugdíjjárulékot is meg a baleseti biztosítást. Az a családi művelés, amit itt nálunk Jó ez. is bevezettünk, megnyert, csak sokáig így maradna! A képernyőn Keserű János. Egyszerűen, közérthetően beszél, érvel és bizonyítja is a fejlett agro- és zootechnákai eljárások al­kalmazásának eredményét. Mint­ha Gyuláról kért. volna adatokat előadásához, A búza, a kukorica, a cukorrépa termesztéséinek fej­lett módszerei minden bizonnyal innen kerültek a képernyőre. Az előadás után. késő éjszakába nyúlt beszélgetésünk. Szót váltot­tunk a termelésről, leghosszabban azonban a tsz-be tömörült csalá­dok szociális ellátásáról vitatkoz­tunk. A Szlányi soron ez azért is éli az érdeklődés középpontjában, da Pirsaikat valósággal terrorizál­ták: nehogy alá merje írni a belé­pési nyilatkozatot. És ma, négy év múltán az eddig elért vívmány kevés. Pedig öt évvel ezelőtt nem volt itt sem nyugdíj, sem öregsé­gi járulék. Az orvosért is fizetni kellett, a családi pótlék sem járt. Mára, ha nem is 4 munkásosztá­lyéval egyenlő összeget, de vala­mit kapnak a szövetkezetiek, s ez a valami olyan, ami korábban nem volt. Ez a vívmány úgy lesz majd több és egyre több, ahogyan a mezőgazdasági termelés tartósan megközelíti a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamainak or­szágosan is tervezeti szintjét. Az ország anyagi ereje most lehetővé teszi, hegy a. szövetkezeti gazdák mert az Aranykalász Tsz gazda- .... társadalma elöregedőben ván. Az pótlékét az eddig, 10 eves öregségi járulékról meg a nyug­díjról elmondották: bizony kevés. Nem vitás, a járadékosok is meg a nyugdíjasok is több pénzt is el tudnának költeni. Az egyik fel­szólaló meg is mondta kereken: a szocializmusban egyenlőséget vél a munkásosztály és a parasztság között, s ez minél hamarább va­lósuljon is meg. Érezzék. ezt az állam szociális juttatásain ;S. Az óhaj kézenfekvő. Lsakhát az anyagi alap ehhez még hiány­zik — beszélgetünk. — Emlékez­zenek csak: négy évvel ezelőtt itt, a Szlányi soron milyen körülmé­nyesen alakult meg a szövetkeze­tét szervező bizottság is. Egyesek hallani sem akartak róla, sőt gaz­korhatárról 14-re növeljék, s ne három, hanem már két gyermek után is megkapják az arra illeté­kesek. A Szlányi soron szép eredmé­nyeket értek el a szövetkezeti gazdálkodásban. Az eddigi hoza­mok azonban még nem adtak olyan tartalékot, melyből a szoci­ális körülmények továbbjavításá- ra helyileg is nagyobb összeg jut­hatna. Ebben a tsz is sokat tehet, ha a szociális clap bírja. Ennek megteremtése azonban a jó mun­ka mellett idő kérdése is. Meggyőződésem: a gyulai Szlá­nyi soron ebben az évben a tava­lyihoz hasonlóan kiváló munká­val hozzák közelebb est az időt. Dupsi Károly — Hogyan vettek részt a tsz kommunistái az eredmények ki­alakításában? — Nem volt könnyű feladat a megalapozás. A kommunisták mindenütt becsülettel, példamuta­tóan végezték munkájukat és emellett a politikai agitációt. A tsz-ben sosem választottuk el a gazdasági munkát a politikai munkától. Ügy gondolom — mondja Lőrincsik elvtárs —, ez volt munkánk lényege és ennek alapján sikerült sok mindent megértetni a tagsággal. Néha bi­zony az újat, a jót is csak nehe­zen tudták elfogadni. Ilyen volt például a kukorica és a cukorré­pa tőszámnövelés szükségességé­nek magyarázata. MA MÁR MINDENKI ELŐTT magától értetődő, természetes dolog az, hogy katasztrális hol-1 dánként 31 mázsa májusi mór-1 zsolt kukoricát takarítunk be 17— 21 ezres tőszám mellett. Vagy itt van a cukorrépa, mely 240 mázsa átlagot ad az új vetési rendsze­rek alapján. Egy pár évvel ezelőtt még zajlottak a viták és mi bír­tuk érvekkel. Ma is vannak viták, de ezek már egészen más természetűek. A tsa-tagság helyes politikai és gazdasági munkánk eredménye alapján látja a fejlődést és tud­ja, hogy egyéni jövedelme a tsz gyors ütemű fejlődésével, az új, korszerű alkalmazásával szoros kapcsolatban van. — Milyen eredmény várható a zárszámadás alapján? — Előzetesen csak annyit mondhatók, hogy a betervezett 33 forint munkaegységet biztosítot­tuk, de valószínű, hogy a tervtél- jesítés alapján egy-két forinttal még nő ez az érték. Természete­sen ehhez még hozzájön 6—3 fo­rint prémium is. A zárszámadás politikai mun­káját a december havi pártvezető- ségi ülésen tárgyaltuk meg, ahol megállapításit nyert, hogy az éves tervet globálisan teljesítettük, de az állattenyésztés terén lemara­dás van. A párt és a kormány új intézkedései alapján javasoltuk a tsz-vezetésnek, a sertéstenyészte- lep gyors kiépítését s a hústerme­lés növelését. Az állatgondozók ré­szére korszerű öltözők, zuhanyozó, és ebédlő építését. Szintén javasoljuk, hogy a sze­zonidőre 350—400 dolgozó részére létesüljön üzemi konyha. Ez egyébként a tsz-tagok régi kíván­sága. TOVÁBBI ELGONDOLÁSUNK, hogy a kidolgozott zárszámadást!* először megtárgyaljuk a kommu n istákkal, majd brigádgyűlése; i. illetve küldöttközgyűlésen. A pártvezetés javaslatait és a zár­számadást az elkövetkezendő időben párttagjaink magyarázzál;, a dolgozókkal megbeszélik és na­gyon reméljük, hogy azzal a tsz- tagság egyet is fog érteni. Agitációs munkánkban az egyik fő feladat: megértetni a tsz gazda­sági alapjainak erősítését. Ezt fogja szolgálni többek között a felvásárlási árak plusz jövedelme is. Szeretnénk elérni, hogy ar aszály a jégverés, vagy az állat- betegségek veszteségei ne zavar­ják pénzügyi gazdasági stabili­tásunkat. E cél elérésére minden politikai és gazdasági adottságunk megvan, tőlünk függ, hogyan hasznosítjuk azt. — Milyen módszerrel biztosít­ják a politikai munka eredmé ­nyességét, amit mutatnak a szét gazdasági sikereik? — Minden évben gondot fordí­tunk a politikai oktatásra. Ná­lunk a párt- és a tsz-tagság je­lentős része tanul, tájékozódik foglalkozik politikai és szakmai kérdésekkel. Most is négy idősze­rű kérdésék tanfolyama működik. Ezek élén a tsz gazdaságveaetői állnak. A pártvezetőség segíti a gaz ti. - sági vezetők oktatói munkáját. Figyelemmel kíséri a megjelenés készséget, ha szükséges személye­sen felkeresik a hiányzókat. Ott vannak a különböző felvetett problémák megoldásánál. A ta­pasztalatokat pártvezetése,,: ülésen rendszeresen megbeszél­jük. Csakis ilyen körültekintő mindennel törődő munkával tud­juk a politikai tanulás zavarta­lanságát biztosítani. A TANFOLYAMOK hallgat' : érdeklődőén Vitatják a kérdése­ket. így A szocialista munka cí­mű ányag tárgyalásánál jó pá­ran az egyéni érdekeltséget hang­súlyozták. A vita végül is eldön­tötte — igen helyesen —, hogy csak a "többtermelés, a jobb mun­ka eredményezheti a nagyobb egyéni jövedelmet. Befejezésül Lőrincsik elvlá; ■ még hozzáteszi, hogy a jövőben pártnapokon, taggyűléseken 'és más megbeszéléseken az élet ál­tal felvetett problémákra, gyorsan és alaposan kell reagálnunk. Ner' szabad a feltett kérdéseket vála- szolattanul hagynunk. Ez érthet isn hiszen a növekedő eredmény; növelik a gondokat is. Pankotai István

Next

/
Oldalképek
Tartalom