Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-13 / 10. szám
1966, januar 13. 5 Csütörtök Újkígyóson rendezik a mezőgazdasági könyvhónap ünnepélyes megnyitóját A Hazafias Népfront Békés megyei könyvbarát akeióbdzottságá- nak január 12-i ülésén a februári mezőgazdasági könyvhónap megszervezését és lebonyolítását beszélték meg a különböző szervek képviselői és a bizottság tagjai. A tanácskozáson a megyei tanács művelődésügyi és mezőgazdasági osztálya, a MÉSZÖV, a megyei könyvtár, a MEDOSZ, a nőtanács és más szervek képviselőd vettek részt. Varga István,' a megyei tanács művelődésügyi osztálya részéről ismertette a könyvhónap megrendezésével kapcsolatos tennivalókat. Többek között beszélt annak céljáról: a mezőgazdaságban dolgozók szakmai képzettségének növeléséről s ennek fontosságáról. Többek között elmondotta, hogy a legfőbb feladat a Mezőgazdasági Könyvbarátok Körének országos mozgalommá való fejlesztése. Ezeket a köröket megyénk városaiban, községedben, a 22 mező- gazdasági szakkörben, a könyvtárakban és nem utolsósorban mezőgazdasági, nagyüzemeinkben hozzák létre. Ez annál is inkább jelentős, mert lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági szakirodalmat népszerűsítsék, több könyvet juttassanak él az olvasókhoz s ezáltal a falusi lakosság ilyen irányú igényét jobban kielégítsék. A Mezőgazdasági Könyvbarátok Kőiének érdekessége, hogy nem jár különösebb kötelezettséggel — tagdíjfizetés —, ugyanakkor tagkönyvet kapnak a jelentkezők és könyvek vásárlásánál 15 százalékos fizetési kedvezményt. A megyei könyvhónap megszervezésében az akcióbizottság úgy határozott, hogy az ünnepélyes megyei megnyitót Újkígyóson tartják, mélyre országos hírű előadót kérnek fel és gondoskodnak a megfelelő programról is. A MÉSZÖV például vállalta, hogy könyvkiállítást rendez. Ezenkívül a járási akcióbizottságok ehhez hasonlóan, szintén rendeznek nagyobb ünnepséget, ankétot. Járásonként egy-két nagyobb községben kerül sor központi ünnepségre, melyre országos hírű vagy megyei előadót kémek fel. A TIT terven felül is tart mezőgazdasági jellegű előadásokat a könyvhónap alatt. A MÉSZÖV és az Állami Könyvterjesztő Vállalat pedig a mezőgazdasági szakkönyvekből kiállításokat rendez. Sor kerül író—olvasó-találkozók és ankétok megrendezésére is. Az akcióbizottság tagjai vállalták egy-egy járás patronálását, illetve a könyvhónap megrendezésének segítését. Javaslat hangzott el arra is, hogy a tanyavilág lakóiról se feledkezzenek meg és amennyiben lehetséges, egy-egy tanyaközpontban vagy termelőszövetkezeti központban szervezzenek ankétot, előadást. K. J. yy Napsugaras” tervek Uenkefi Konrad Ifjúsági klub alakult Szarvason Január 10-én, hétfőn benépesült a szarvasi Ifjúsági Ház fiúkkal, lányokkal. A váratlanul nagymérvű érdeklődés oka: ekkor nyitották meg ünnepélyesen az ifjúsági klubot. A járási KISZ. bizottság és a helyi alapszervezet a község egyre igényesebb fiataljainak régi kérését valósította meg a klub megalakításával, Barabás Miklós, a klub vezetője megnyitójában tájékoztatta a fiatalokat a klub szerepéről, s hérte a jövendő klubtagokat, tegyenek javaslatot szórakoztató, nevelő program kialakítására. A javaslatok többsége kulturális és morális jellegű estek rendezését kérte a klub vezetőjétől. Így a jövőben filmankét, író—olvasó- találkozó, a fiúk és lányok kapcsolatának moráljáról szóló aiikót ad szórakoztató, nevelő tartalmat a klub működésének. amilyet meghatároztak felsőbb szerveik. Egy dologban volt önállóságuk: a technikai részletkérdésekben. Ma már világosan látjuk, hogy a részletkérdések központi, u-ta- sításos szabályozása a tervszerű, arányos fejlődés elérésének nem leghatékonyabb eszköze. Bebizonyosodott: nem az a megoldás, hogy a tőkés gazdaság mechanizmusának felszámolásával megszüntessük, illetve formálissá tegyük az áru. és pénzviszonyokat Is. hanem az, hogy létrehozzuk a szocialista áru- és pénzv iszonyokat. Az értéfctörvóny, az ár, a pénz, a piac netn kapitalista kategóriák, hanem árutermelési kategóriák. A gazdasági fejlődés sorain az árutermelés történelmileg lényegesen megelőzte a kapitalizmust, és korunk tapasztalata azt igazolja, hogy túl is éli azit. Ha a termelőerők jelenlegi fejlettségi szintje, a munkamegosztás foka, az érdekeltség szükségessége árutermelést kíván, akkor a vállalatok egymástól és a központi gazdaságvezetéstől viszonylag függetlenek. Semmi különös nincs abban, hogy érdekeik a népgazdasági érdekekkel nem teljesen egyeznek. Áru- és pénzviszonyok között sem szigorú utasítás. sem agitáció és öntudatra való hivatkozás nem oldja meg ezt az eltérést. Szükségszerű, hogy legyen, de az is, hogy egyre csökkenjen. A társadalmi érdek a piacon sohasem jelenik meg. A központi g a zdasag vezetés fogalmazza meg ezt konkrét döntések, határozatok, népgazdasági tervek formájában. A tervutasítások a népgazdasági érdéket nem közvetítik a vállalatokhoz egyértelműen. Az anyagi érdekeltség sem ösztönöz egyértelműen ez irányba. Üj megoldásokat kell keresnünk, be kell látnunk, hogy köz-4 poníilag a részkérdések nagy többségét nem lehet meghatározni, Erre nincs is szükség, áru- és pénzviszonyok között a piac jobban képes erre. Nem kell adminisztratív eszközökkel, s utasításokkal erőltetni a vállalati érdeknek a népgazdasági alá való rendelését. A népgazdaság érdeke, hogy mindemből annyit termeljen., amennyi szükséges, a technika és a technológia fejlődjön, az önköltség csökkenjen. Ha a vállalat a maga területén ezeket — saját anyagi érdekétől hajtva — érvényesíti, akkor ez megfelel a népgazdasági érdeknek is. A központi gazdaságvezetés csak a fejlődés fő irányait jelölje meg, a nagy beruházásokat tervezze és irányítsa, a külkereskedelmet szabályozza, egyébként a vállalatok tevékenységét bízza a piacra. A központi gazdaságvezetés feladata olyan szabályozott piaci mechanizmus kialakítása, amely bizonyos önmozgó és ön- szabályozó erővel rendelkezve, a központilag kialakított elveket a gyakorlatban érvényesíti, azokat a piacgazdálkodás sajátos „nyelvére” lefordítja, konkretizálja. A vállalatok tehát nem egyenként érvényesítik a népgazdasági érdekeket. Ez áruviszonyok között, utópia volna. Csak egymással való megállapodásaikban, piaci érdekütközéseikben kialakuló együttes magatartásuk felel meg az egész népgazdaság érdekeinek. 1 Amíg a termékek áruként jutnak el a termelőtől a felhasználóhoz, addig feszültség lesz a vállalatok érdekei, magatartása között. A népgazdaság nem lehet katonásan szervezett, parancsokon alapuló szervezet. — organizáció —. hanem csak feszültségekkel teli, versenyszellemtől áthatott, élő szervezet. A nép- gazdasági és a vállalati érdek között nem is jöhet létre egyszerű alá_ és fölérendeltség, hanem ezeknek az állandó, mindig megújuló egyeztetése. A szocialista állam kezében vannak az ehhez szükséges eszközök, így az ár, a bér, a hitel, az adó, a vám stb. Ezekkel kell a gazdaságot „beszabályoznia”, felszabadítva az eddig rejtve maradt erőket, a vállalkozási, kockázatvállalási készséget, az, egészséges versenyszellemet. Olyan aktív, szabályozó gazdasági körülményeket kell teremteni, amelyek a vállalati döntések számára objektív feltételek. A népgazdasági és a vállalati erdek ütközése nem számolható fel utasításokkal, agPacióval, erkölcsi ösztönzéssel, ele nagyrészt felszámolható a vállalati önállóság növelésével, a piaci mechanizmussal. Dr. Pirityi Ottó Ki ne hallott volna már arról az üzemi és kereskedelmi dolgozókból, diákokból álló lelkes kis művészkollektíváról,’Amelynek tagjai megyénkben az amatőr báb- játszás úttörői közé tartoznak? A Békéscsabai Napsugár Bábszínház együtteséről van szó. Tizenöt éve tartó pályafutásuk tö- retienségének ékes bizonyítóka a Szocialista Kultúráért jelvény és a Kiváló Együttes cím elnyerése, a a múlt évi csehszlovákiai nemzetközi bábfesztiválon kivívott elsőségük. A „napsugarasoik” vezetőjét, a fiatal, halk szavú Lemkefi Komódot munkahelyén, a Népművelési Tanácsadó békéscsabai Irodájában találtuk. Nemcsak kezdettől fogva tagja, majd később irányítója a bábszínháznak, hanem báb- és díszlettervező és készítő, adminisztrátor, szövegíró és természetesen bábosainak szakmai és művészeti tanítómestere is. Beszélgetésünk elején tennivalóikat ismerteti. Idei évadnyitójukat szeptemberben tartották az Állami Bábszínház igazgatójának, dr. Szilágyi Dezsőnek Három kis mackó címíy' darabjával Békéscsabán. Az ^Építők Művelődési Otthonában felnőtteknek szóló bábműsorral is bemutatkoztak. Rendszeresen járnak vidékre. linden vasárnapjuk be van táblázva. Játszottak Eleken, Kétegy- házán, Örménykúton és a továbbiakban felkeresik Almáskamarást, Nagykamarást, . Csorvást, Gerendást s az ÖRKI (Szarvas) rózsási üzemegységét. Végre megszűnt az időt rabló vonatozás és alkalmi gépkocsizás: a Népművelési 'Tanácsadó mikroibuszával járják a falvakat. Azitán egy nagyszerű tervről hallunk. Bar-1 I tók: Cantata Profamá-jának j bemutatására készülnek. A nagy j magyar zeneszerző halála 20. évfordulójának az emlékezetére j szánják, s az idén készülnek él a i bábszínpadra állítással. Ügy vélik: j korunk nagy zeneszerzőjét, zon- í goraművészét és zenetudósát még i jobban megismertetni és megszerettetni a közönséggel, az egyre jobban érdeklődők növekvő tömegével, mindig időszerű feladat. Lenkefi Konrádot ez a téma szinte kizökkenti eddigi csendes, tempós nyugalmából. — Bartók színes, gazdag inspirátor és mondhatni, nagyszerű bábszínpadi szerző is egyben. Bizonyítja ezt az az óriási siker, mely az Állami Bábszínház Fából faragott királyfi című előadását itthon és a hatóitokon túl követte. Az ország amatőr- bábjátszói közül viszont mi, békéscsabaiak nyúlunk először Bartók-témához, illetve zenéhez. Mindenképpen a Cantata Profana lesz idei programunk legjelentősebb vállalkozása. Az előadásnak — a gyönyörködtetés -és művészi élménynyújtás mellett — az a fő célja, hogy nagy zeneszerzőnket; közelebb vigye a közönséghez és a közönséget Bartókhoz. — Elvileg igen egyszerű dolgom lesz. Van Bartók Bélának egy a szavait megörökítő hanglemeze, melyen a zeneszerző elmondja az őt a Canta Profana megalkotására ihlető, a Kilenc csodaszarvas című román népballadát magyarul. A történetben egy maradi, makacs nagygázda az evés; ivás, a primitív jó módot biztosító tanyabirtokhoz akarja mindenáron cövékelni nemesebb célokra törő, szabadságvágyó legényfiait. Az erejükre van szüksége, érzelmeik idegenek tőle. Az ifjak azonban vadászat ürügyén ki-ki törnek néha a régimódi gondolkodás karámjából. A lóháton száguldás, a nemes vad önfeledt üldözése egy alkalommal olyan mámoros erővel ragadja őket előre az erdők, mezők végtelenjén át, hogy felszáguldanak a szivárvány ívén és legyőzve minden földi vonzást, berobognak az űrbe. Végre maradéktalanul érzik, hogy odahagyták a korlátok közé szorí-tottság, a puszta vegetálás silány körét és szabadok, szabadok! Ez után a szöveg után a zene következik ugyancsak hanglemezről. A mű teljesen csonkítat- lanul kerül lejátszásra és vele egyidejűleg a színen pantomim szerűen megelevenítjük a mesét A történet bábszerű megjéle tése vizuálisan segíti majd a nézőt a zenemű megértéséhez. Azért, hogy ez minél jobban sikerülhessen, az együttes azzal látott munkához, hogy Bartók életének es életművének a tanulmányozásába fogott. Zenealkotásainak mind gyakoribb meghallgatásával mindjobban igyekeztünk megérteni őt és alkotó célját. Enélktii nem mertünk volna vállalkozni a jövő évi előadásra. Mi tehát máris nyertünk a dolgon, mert valóban nagyon közel ^érültünk az emberhez, a zsenihez. Különösen szeretetne méltó benne az a szinte gyermeki öröm, mellyel sok évtizedes gyűjtései során minden új népi dallamkincset fogadott, legyen az magyar, román, szlovák, szerb, török, lengyel, bolgár vagy bármi más. A Cantata Profanában például a hazánkat környező minden nép dali amikincséből lelhető valami, egy-egy motívum vagy futam erejéig. Bartókot nagy művednek alkotása közben is a nép ihlette. Maga vallotta: — Csak tiszta forrásból merítettem... Beszélgetésünket a „napsugarasok” tex-vednek, vidékjárásának az ismertetésével kezdtük és Bartóknál kötöttünk ki. Most pedig Bar tokkal fejezzük be, de ugyanakkor a „napsugarasokra” gondol az ember, arra, hogy ez a kis kollektíva önzetlen kultúráiéi jesztő tevékenysége közben m; lyen merész kezdeményezések)' - képes. Bizonyára azért, mert a másfél évtized alatt, ha részeiben meg-megújult is, egészében tökéletesen eggyéforrt közösség. A múlt évi- csabai bábfesztiválon részt vevő külföldi együtteseiknek az volt a véleményük, hogy má; létezik „békéscsabai bábjátszo stílus”. És ez a legnagyobb efeÜj Rezső Több mint nyolcmiiliárd forint értékű könnyűipari termék az ez évi exportban A Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok évről évre mintegy 3—4 százalékkal több terméket adtak át a külkereske- lemnek és az utóbbi időben rendszeresen túlteljesítették éves ex- portterveiket. 1965-öt 3zintén számottevő exporttúlteljesítéssel zárták. Az előző évek tapasztalatai alapján az idei tervkészítésnél úgy döntöttek, hogy az 1966- os' exportot a tavalyihoz mérten 3,2 százalékkal növelik. Ez! évben a külkereskedelmi értékesítésre kerülő könnyűipari gyártmányok értéke a terv szerint nyolcmilli- .árd-huszonötmillió forint lesz. A könnyűiparban továbbra is érvényben lesz a nyei'eségrészese_ deshez hasonló exportérdekeltségi rendszer, amely arra serkenti a vállalatok dolgozóit, hogy a fizetési mérleg javítása érdekében több devizabevételhez juttassák a külkereskedelmet Az exportérde- kextségi rendszert azonban az eddiginél egyszerűbbé és még ösztönzőbbé kívánják tenni.
