Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-13 / 10. szám

iSM. január 13. 3 Csütörtök Az űj felvásárlási árakkal jövedelmezővé tették az állattenyésztést és a gabonatermesztést Baráti találkozó az NDK magyarországi nagykövetségének munkatársaival A Magyar Közlöny január 11-i számában jelent meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendelt te a mezőgazdasági termékeik uj felvá­sárlási áráról. Az új árintézkedé­sek elsősorban az állattenyésztés jövedelmezőségét szolgálják. A tej felvásárlási alapára literenként 2,6 forintról 2,9 forintra emelke­dett. Ezen felül a termelőszövet­kezetek továbbra is megkap ják a 40 filléres nagyüzemi felárat és érvényben marad a tbc-mentes tehenészetektől átvett tej 30 fillé­res felára is'.vA tej zsír kilogramm­jáért az eddigi 57 forint helyett 61 forintot űzetnek. A kilogram­monkénti 11,2 forintos nagyüzemi felár és a tbc-mentes régi felár itt is változatlan maradt. CA juhte­nyésztés jövedelmezőségét már 1965-ben is több intézkedéssel ja­vították. Most elsősorban a gyap­jú termelői ára növekedett, de az áremelés kiterjed a vágójukra és a juihtejre is. A növényi termékek közül leg­jelentősebb a kenyérgabona fel­vásárlási árának emelése és az ezt kiegészítő adókedvezmény. A bú­za ára országosan 22 forinttal, a rozsé pedig 20 forinttal lett maga­sabb. Ehhez járul mindkettőnél: az állam részére értékesített ke­nyérgabonánál a mázsánként! 30 forint jövedelemadó-kedvezmény. A kenyérgabonán kívül emelke­dett a sörárpa, a napraforgó, a rizs, a mák, a baib és egyes gaz­dasági vetőmagvak átvételi ára is, melyekről részben az utasítá­sok már korábban megjelenték. Az eddigiekben ismertetett ár­intézkedések érvényesek a háztáji gazdaságokban előállított termé­kekre is. Az új termelői áraik vágóállatok­nál és az állati terméknél január 1- től, a terményeknél pedig az idei új termés betakarításátél kezdve érvényesek. Az új árak nem vo­natkoznak az 1966. január elseje előtti átadásra szerződött élő álla­tokra. Tájékoztató a tavaszi lipcsei vásárról Kedves vendégek látogattak el kedden este Békéscsabára, hogy a Technika Házában rendezett szünpóziumon találkozzanak a megye műszaki szakembereivel, a város párt-, tanács- és társadal­mi szerveinek képviselőivel. Bakó Ignác, a Gépipari Tudo­mányos Egyesület megyei szerve­zetének elnöke üdvözölte a meg­jelenteket, majd megnyitotta a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetsége ke­reskedelempolitikai osztályának és a GTE megyei szervezetének kö­zös szervezésében rendezett talál­kozót és tájékoztatót. A nagykö­vetség nevében. Herbert Neuen kereskedelmi attasé megköszönve a szívélyes meghívást és fogadta­tást, a két ország közötti gazdasá­gi és kereskedelmi kapcsolatok fejlődéséről szólott. Mint mondot­ta: a múlt év decemberében meg­kötött hosszú lejáratú kereskedel­mi egyezmény a két ország közöt­ti áruforgalom további jelentős növekedését írja elő. Ezután a lipcsei vásár jelentőségét méltat­ta. örömmel állapította meg, Zárszámadás előtt a békésszentandrási Zalka Máté Tsz-ben Tavaly július 26-án igen jelen­tős jégkár érte a békésszentand- rásd Zalka Máté Termelőszövetke­zetet. A közös gazdaság határá­nak felét, részben vagy egészben, néhány tíz perc leforgása alatt tönkretette az időjárás. Hogy 1 a keletkezett kár mekkora volt. ta­núsítja a közösség 1965. évi ter­melési terve, mely szerint a nö­vénytermesztésből 6,1 millió fo­rint bevételre számoltak, ugyan­akkor a kárbecslők — több cso­portban is — 4 millió 772 ezer forint összeget vetettek papírra. Milyen zárszámadás előtt áll ez a szövetkezet, kiheverte-e a júli­usi természeti csapást, miiként alakul a tagság jövedelme, hangu­lata, a szövetkezeti alapok hely­zete és így tovább? Ezek a gondo­latok foglalkoztattak, amikor fel­kerestem a szövetkezet főkönyve­lőjét. — Kétségtelen — fogad Bankó I Mihály —, a természeti csapás katasztrofális jellegű volt. Hogy ' mégis kihevertük, ebben nagy ré_ | sze volt a tsz-vezetés előrelátásá- ' nak és a szövetkezeti gazdák szor- ! galmiának. Azon a határrészen, ! ahol a mi gazdaságunk terül el, ritkán látott vendég a jég. VI i ennek ellenére jégbiztosítást kö­töttünk. A szövetkezet gazdái is inspi­rálták vezetőiket erre a lépésre. A növénytermesztést tavaly már jól megalapozták. A növényállomány olyan fejlettséget mutatott, mely­re korábban nem volt példa. Bú­zából 12 mázsa átlagtermést ter­veztek, s a 706 holdról gazdasági átlagban 21 mázsát reméltek. A pénzügyi tervbe a növénytermesz­tés biztosításéra 155 ezer forintot irányoztak elő. Ezt annak idején a szerződés aláírása után az Ál­lami Biztosító egyszámlájára utal, ták. Egyszóval, nem tudták teljesen kigyógyítani. Szomorú napok következtek rám. Sajnáltam a feleségemet, mert szerettem és minden va­gyonomat odaadtam volna, csak­hogy megmentsem. Sűrűn akadi dolgom Teguci­galpa ban. Hol orvosért, hol gyógyszerért kocsiztam be, mert nem bíztam embereimre ezeket a dolgokat. Egyedül jöt- tem-mentem. Olyan magános farkasként éltem. Még szeren­cse, hogy nem sokkal azelőtt vá­lasztottak meg képviselőnek, mert így lega’ább a politika kis­sé elvonta gondolataimat. Mert a magánosság töpren­gésre ítéli az embert. Ám a po­litika is csak ideig-óráig segí­tett. Miatta gyakorta felvillan­tak előttem régi emlékeim, ha­zám, Texas és nem utolsósor­ban Peggy, akiről azóta sem hal­lottam semmi hírt. Igen, Peggy! Elvégre Doma Esmeralda betegsége alatt még­sem élhettem szerzetesi életet, bárhogy is szerettein a felesége­mé. Ezt senki sem kívánhatta tőlem. A tegucigalpai szépek csak enyhe vigaszt nyújtottak és bevallom őszintén, egyre jobbam kezdtem vágyni Peggy után. Esténként megrohantak az emlékek és egyre gyakrabban a legutolsó merénylet emlékei. Szinte filmszerűen pergett le előttem az egész véres história. Gondolataim össze-vissza ug­ráltak: Peggyről a merényletre, onnan megint vissza Peggyre. Ekkor mór sűrű vendég vol­tam a Cölibri bárban. Azzal az ürüggyel rándultam át Teguci- galpába, hogy egy meg híresebb professzorhoz megyek tanácsért vagy éppen receptért. Törzspáholyom volt a bárban. Eleinte csak enyhén szeszezett italokat fogyasztottam, és főleg keveset Aztán egy nap szomorú hírt kaptam Fütykösről. Az is­meretlen levélíró közölte, hogy senor Lopez kocsija Caracas egyik utcáján összeütközött egy bútorszállító teherautóval, amely valósággal eltapcsta a sportko­csit. Fütykös, a jó öreg cimbora pedig életét vesztette. Megrémültem. Csak nem a Klan?... Hisz Gilt is Billy... Ak­kor hát... az én életem sincs biztonságban és esetleg én is sor­ra kerülhetek!... A merénylet látomása szinte üdércnyomásként fojtogatott. Megjelent előttem a kisfiúsán mosolygó arc, amely a következő pillanatban véresen bukott a ko­csi aljára... Egész éjjel le sem tudtam hunyni a szemem. Forgolódtam ágyamban és a lidérces látomá­sok, a véres arcok, a csuklyás alakok ott ugráltak a szemem előtt. (Folytatjuk) A tavaszi és a nyári időszakban több alkalommal megjelent a tsz központi irodájában Suján István, az Állami Biztosító szarvasi fiókjá­nak vezetője. Valahányszor szó­vá tette a terven felül várható ho­zam biztosításának lehetőségét. Kiszámolta, hogy 22 ezer forinttal, ennyi volt a felülbiztosítás össze­ge, mennyit nyerhet a tsz, ha szerződést köt, s netán elveri a jég a határát? — Nem tudjuk — emlékezi» Bankó elvtárs —, hogy miként is fogadtuk el az ajánlatot, noha 1964-ben a felülbiztosításról hal­lani sem akartunk. Tulajdonkép­pen azzal érte szerencse a tsz-t, hogy a felü 1 bi ztosí tást is megkö­töttük. A jég nem kímélte Bckésszent- andrás határát. A közös és a ház­táji kukoricát, a búzát, az olaj­lent. a lucernát, a paradicsomot, a fűszerpaprikát és a káposztát — 1460 holdon csaknem a földdel egyenlővé tette. Ha a szövetkezet j nem köt biztosítást, ma nem in­dulhatnánk az 1966-os gazdasági ' évnek abból a pozícióból, mint amelyet 1965 első hónapjában ter­veztek. A biztosító űzetett, a gazdaság vezetői pedig pénzzel az egyszámlán intézkedtek. Takar­mányt vásároltak. A talkarmány- alap, a forgóalap év végére a ter­vezett szintet elérte, sőt a tagok részesedésére tervezett 2 millió 799 ezer forftit is megvan. A Zalka Máté Tsz-ben minden csa­lád megkapta a kenyérgabona- szükségletét is. A takarmány gon­don pedig úgy könnyítettek, hogy a határ egy másik pontján 32 hold silókukoricát meghagytak, s ennek termését elosztották a jég- I kárt szenvedett gazdák között. I Az emberekről való gondosko­dás kedvező fogadtatásban része- ,sült az egész közösségben. Az igen jelentős kár láttán, bar túl jó hangulata senkinek sem volt, a vezetés sem és a tagság sem csüggedt. Ennek köszönhető, hogy a jégkárt nem szenvedett területről a növénytermesztők 4 millió 86 ezer forint jövedelmet tettek le a szövetkezet asztalára. A gazdasági eredményeket Bé- késszentandráson az 1965. évi zárszámadás alkalmával öl ki­egészíti az Állami Biztosítótól ka­pott 4 millió 772 ezer forint, mely­hez 177 ezer forint biztosítási díj ellenében jutottak. Az 1965. július 26-i természeti csapás a Zalka Máté Tsz-ben ezért nerji okoz kü- lörösebt anyagi gondot. Do, ha a tsz vezetői nem láttak volna a jövőben, ki tudja, milyen helyzet állt volna elő a .jégverés után és most a zárszámadás idején, az 1966-os esztendő alapozásinál. Dupsi Károly Herbert Neuen kereskedelmi attasé üdvözli a találkozó résztvevőit. hogy tavaly Békés megyéből több százan látogattak el a 800 éves ju­bileumát ünneplő ..vásárra. Kedves meglepetés volt ezután Leo Kohnheimnek, a lipcsei vá­sáriroda propagandaosztálya ve­zetőjének magyar nyelven elmon­dott tájékoztató előadása. Amint elöljáróban mondotta: az idei ta­vaszi lipcsei vásár, amelyet „A szabad világkereskedelemért — a műszaki haladásért” jelszó jegyé­ben rendeznek meg, látványosság­ban, tanulságában még a tavalyi, jubileumi vásárt is felülmúlja. Hetvenöt ország tízezer kiállítója hatvan árucsoportban mutatja be termékeit a 450 ezer négyzetméter kiállítási területen. A vásárt a ma­gas tudományos, műszaki színvo­nal jellemfi majd. A szocialista országok — amelyeknek sorában a legnagyobb kiállító a Szovjet­unió lesz —.40 000 négyzetméter­nyi területen vonultatják fel gyártmányaikat a nukleáris be­rendezésektől az élelmiszer- és él­vezeti cikkekig. A kiállítók sorá­ban ott lesz harmincnál több fi­atal nemzeti állam is, továbbá a tőkés országok 29 legnagyobb cé­ge is képviselteti magát. A vásár időtartama alatt tudományos kongresszusokat, szimpóziumokat, szakmai tanácskozásokat rendez­nek, amelyeken a tudósok és szak­emberek kicserélhetik tapasztala­taikat. De nemcsak a vásár, ha­nem az ősi város is sokféle kul­turális rendezvénnyel, közte hang­versenyekkel, színházi előadások­kal várja az előreláthatóan mint­egy 90 országból érkező látogató­kat. • A tájékoztató után Lipcse, a vá­sárok városa című, a tavalyi jubi­leumi vásárról készült magyarul beszélő színes filmet vetítették, amit a megjelentek szakmai meg­Leo Kohnheim, a lipcsei vá­sáriroda propagandaosztályá­nak vezetője tájékoztatja a megjelenteket a tavaszi vá­sárról. beszélése követett. A német—ma­gyar kapcsolatok fejlesztésében és a lipcsei vásár népszerűsítésének elismeréseként Leo Kohnheim át­adta Hámori Jánosnak, a GTE megyei szervezete titkárának a tavaszi vásár jutalomlátoga'ására jogosító meghívást és a 800 éves jubileumi vásárról készült kiad­ványt P. P. Fotó: Kocziszky László Nem várt meglepetés: Leo Kohnheim átnyújtja Hámori János­nak a tavaszi vásár jutalomíáto gatásárá érvényes meghívást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom