Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, IM«. JANUAR 30., VASÁRNAP Ara: 80 fillér XI. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Elfogadták az 1966. évi állami költségvetést Az országgyűlés szombati ülésén folytatta az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az első felszólaló dr. Mészöly Gyula Bács-Kiskun megyei képviselő volt. Utána Barcs Sándor, Tiliczki József, Papp János, Martin János képviselők szólaltak feL Szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás, $ Bíró József külkereskedelmi miniszter szólalt fel, majd dr. Nosz- kay Aurél, Bartha András és Nagy Zoltán képviselők kapták meg a szót. Szünet után az elnöklő Vass Istvánná bejelentette, hogy több hozzászóló nem jelentkezett, s a rátát lezárta. A felszólalásokra dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter válaszolt. Az országgyűlés az 1966. évi állami költség- vetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett végösszegekkel — a terv_ és költségvetési bizottság módosító javaslataival — egyhangúlag elfogadta. Az ülésszak az elnöklő Vass Istvánná zárszavával ért véget. Pénteken az országgyűlés vitájában felszólalt Péter János külügyminiszter. Péter János külügyminiszter felszólalása Éppen most, a jelenlegi nemzet- ícözí helyzetben különösen indokolt, hogy az országgyűlés ennél a sajátságosán belpolitikai vitánál, a költségvetés tárgyalásánál nagy figyelmet fordítson a nemzetközi viszonyok alakulására is. Az egész eddigi vita főként belpolitikai viszonyainkkal foglalkozott, természetesen néhány utalással a nemzetközi helyzetre is. Szükséges azonban éppen népgazdaságunk életével foglalkozó parlamenti vitánk során a nemzetközi viszonyokat is felmérni. Ifit élve Európa közepén, a múlt századok során oly sok nemzetközi összeütközés tűzhelyén a magyar nép különösen érdekelt a nemzetközi feszültség békés, tárgyalásos rendezésében, a nemzetközi béke és biztonság kérdéseiben. Országgyűlésünk most, a második ötéves terv befejezésének és a harmadik ötéves terv kezdetének a határmezsgyéjén ülésezik. A dolgozók becsületes helytállását tükrözik az eredmények és ezt igénylik a tervek. Ugyanakkor a nemzetközi helyzetnek is szerepe volt abban, hogy a második ötéves tervet — vagyis életünk leg. utóbbi öt évét — nem rossz eredményekkel zárjuk. Ha a mögöttünk levő öt-nyolc-tíz év alatt nem változott volna meg alapjaiban a nemzetközi erők viszonya a szocialista világrendszer javára, és nem bővültek volna gazdasági kapcsolataink, akkor második ötéves tervünket sokkal kedvezőtlenebb adatokkal kellene most zárnunk és harmadik ötéves tervünk hajnala sokkal borúsabb lenne. Hogyan lehet válóban szabatosan meghatározni a jelenlegi nemzetközi helyzet fő jellegzetességeit a háború és béke, a szocializmus és kapitalizmus, a függetlenség és gyarmati sors, a szabad emberi élet és embertelen elnyomás erőviszonyai érzékeltetésével? A nemzetközi helyzet jellemzé. söre ma ilyen kifejezéseket alkalPéter János külügyminiszter beszél. maznak — érdekes módon egyöntetűen Keleten és Nyugaton, a szocializmus és imperializmus fővárosaiban egyaránt: — Bonyolult, feszült, kiélesedett, kiszámít, hatatlan, veszélyekkel terhes. A jelzők különböző minősítő árnyalatai mögött különleges ■ jelentőségű az, hogy ma a sáncárkok, barikádok, a szemben álló erők frontja mindkét oldalán, tehát a szocialista vi. lágrendszer és az imperialisták fellegváraiban azonos szóhasználattal jellemzik a nemzetközi viszonyokat. feladata, hogy ezt az agressziót megfékezze. A Magyar Népköztársaság min. den lehetőségét felhasználja, hogy a többi szocialista országgal és minden haladó erővel együttműködve mind a három fronton támogassa a vietnami népet az Egyesült Államok agressziója eilest. Az egyik front a Vietnami Demokratikus Köztársaság védelme. A múlt év februárjában — amikor az Egyesült Államok megkezdte a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását — a vietnami katonai konfliktus minőségi tekintetben új szakaszba lépett. A bombázások jelenlegi szüneteltetését tehát nem lehet úgy tekinteni, mintha a két hadban álló fél egyikének olyan engedménye lenne, amelyre a másik félnék valami hasonló arányú en. gedménnyel kellene válaszolni. A Szovjetunióval és más, a Vietnami Demokratikus Köztársaság katonai megsegítésére kész többi szocialista országgal együttműködve a Magyar Népköztársaság minden segítséget megad a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, amellyel függetlenségét védeni tudja. A másik front: a dél-vietnami felszabadító harc. Az 1954. évi genfi megállapodásokat — mint ezt történelmi dokumentumok is mutatják — az Amerikai Egyesült Államok már 1954-ben, az egyezmények aláírásakor sem ismerte el. Az Egyesült Államok dél-vietnami intervenciója tulajdonképpen már akkor elkezdődött és azóta megszakítás nélkül tart. A Magyar Népköztársaság a világ minden haladó erejével együttműködve követeli, hogy a Dél-vietnami Nemzeti Felszabad!, tási Front követelései megvalósuljanak. A harmadik front: a politika és diplomácia frontja. Kormányunk azért munkálkodik, hogy a vietnami nép minél kevesebb véráldozattal s az általános nemzetközi helyzet minél kisebb veszélyei között érje el a Vietnami Demokratikus Köztársaság négy pontba, s a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front öt pontba foglalt programjainak megvalósításét. A vietnami nép nincs egyedül. Jogainak érvényesüléséért, szabad és békés életének megteremtéséért vívott harcában együtt van vele az egész emberiség boldog jövőjéért küzdő minden haladó erő Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában egyaránt. Szükség van as Egyesült Nemzetek Szervezetére A jelenlegi nemzetközi helyzet i tendenciáit, az erőviszonyok alakulását érdekesen lehet szemlél- | tetnl az Egyesült Nemzetek Szer- i vezetének legutóbbi eseményein, ’"'ár héttel ezelőtt ért véget az Egyesült Nemzetek Szervezetének jubileumi, 20. közgyűlése, öt— hat évvel ezelőtt: 1950-ben, 1960- ban, amikor szovjet kezdeményezésre az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javaslat s a Támogatjuk a vietnami népet Az utóbbi időben valóban nőtt a nemzetközi feszültség, de úgy, hogy az imperializmus agresszióinak korlátok között tartására alkalmas erők is bebizonyították ren. díthetetlénségüket. Vagyis: fokozódott ugyan az utóbbi időben az imperialisták és gyarmatosítók agresszív tevékenysége, de ez az agresszív akciók sorozata a szoci. alista világrendszer és a gyarmati sorból felszabadult új c rszágok megdönthetetlen erejébe ütközik. A mai nemzetközi helyzetnek központi kérdése az Egyesült i Államok délkelet-ázsiai agressziója és minden jó szándékú nem- , zetközi összefogásnak az ma a fő Az ülésteremben Fehér Lajos és Kállai Gyula. gyarmati rendszer teljes felszámolását követelő deklaráció napirendre került, joggal fel lehetett tételezni, hogy a jubileumi közgyű. > lés jelentős, új lépésekkel visa előbbre a haladó erők, a nemzetközi együttműködés, a béke és biztonság ügyét. Időközben ázon- ban a nyugati hatalmak egy csoportja — megriadva az Egyesült Nemzetek tagországai antiimpe- riaJlsta és antikolonialista többségének erejétől — különböző manőverekkel az egyik közgyűlési időszakot majdnem teljeseit megbénította, a normális tevékenység kialakulását megakadályozta és a XX. közgyűlés megtartását csak az tette lehetővé, hogy a tagállamok többségének közös fellépése ezeket a nyugati hatalmakat visszavonulásra kény, szeri tette. A szocialista tagállamok, az ún. harmadik világ országai közös fellépése megmentette az Egyesüli Nemzetek Szervezetét és világossá tette, hogy a jelenlegi nemzetközi viszonyok között szükség van erre a nemzetközi szervezetre a háborúj veszélyek csökkentése, a nemzetközi együttműködés fokozása érdekében — azzal a perspektívá- ! val, hogy a szocialista és általában a haladó erők programjának érvényesítésével, az általános és teljes leszerelésért küzdve, a hábo_ rús veszélyek okai végérvényes . felszámolásának a fóruma legyen. Az ENSZ-tagállamok többségének fellépése elérte ugyan, hogy a 20. közgyűlés alapszabályszerűen és normálisan működjék, d« a nyugati hatalmak egy csoportjának az ENSZ szervezete ellen irányúit aknamunkái s az imperialista hatalmak jelenlegi agresz- s,.iói következtében nem foglalkozhatott a közgyűlés minden olyan kérdéssel, amely a jelenlegi helyzet lényeges javítása szempontjából szükséges lett volna, 9 határozatai csak szerény hozzájárulást jelentettek a nemzetköri helyzet javításához. A szocialista tábor országai következetes munkával s a fejlődő országok képviselőivel együttműködve igyekeztek javítani a közgyűlés eredményeit. Népköztársaságunk küldöttsége külpolitikánk alapelveinek megfelelően tevékenyen vett részt a közgyűlés munkáiban. Javaslatainkat kellő figyelem kísérte és azok sok kedvező visszhangot kaptak. Nemcsak a Magyar Nép- köztársaság, hanem a szocialista országok általános nemzetközi tevékenysége szempontjából is jelentős, hogy ezen a közgyűlésen a legfontosabb bizottság elnöki tisztét a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője látta eL Ilyen jelentős tisztséget az Egyesült Nemzetek Szervezetében szo(Folytatás a 2. oldalon.)
