Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-28 / 23. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1966. JANUÁR 28., PÉNTEK XXI. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az 1966. évi állami törvényjavaslat az Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bi­zottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a költségvetésről szélé országgyűlés előtt budapesti diplomáciai képviseletek számos ve­zetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Az országgyűlés Vass Istvánná javaslatára az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvény­javaslatot tűzte napirendre. Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra, s tartotta meg költségvetési expozéját. Dr. Tímár Mátyás beszéde Három hónap alatt 280 milliméter csapadék hullott Intézkedések a belvízveszély elhárítására Az 1965-ös évvel lezárult a má­sodik ötéves terv időszaka — kezdte beszédét Tímár Mátyás. Az eltelt öt év jelentős fejlődést hozott a gazdaságban. Az ipari termelés 47 százalékkal emelke­dett, a mezőgazdasági — a meg­előző öt év átlagához képest — mintegy 10 százalékkal. A kiske­reskedelmi forgalom 30, az össz­lakosság egy főre jutó reáljöve­delme 20 százalékkal nőtt. A legjelentősebb tényező ez utóbbi­ban a munkások és alkalmazottak számának gyarapodása mintegy 400 ezer fővel, ami jelzi a tár­sadalmunkban végbement hatal­mas méretű átrétegeződést. Szere, pet játszott a reáljövedelem emel­kedésében a közvetett juttatások bővülése is. Nem kedvező, hogy az életszínvonal növekedésén belül, a teljesítményekkel szorosabban összefüggő reálbérek emelkedése csupán 8 százalék volt. A máso­dik ötéves terv folyamán hatal­mas beruházási programot haj­tottunk végre —^mondotta, majd így folytatta: — A második ötéves terv idő­szakában közelebb jutottunk tár­sadalmi és gazdasági céljaink re­alizálásához, de elképzeléseinket nem valósítottuk meg maradék­talanul. Üj problémák jelentkez­tek' az ipar területén. Az 1956 utáni években a gazdaság re­konstrukciója jól haladt és előbb fejeződött be a tervezettnél. A re­konstrukció viszonylag egysze­rűbb feladatának befejeztével is­mét előtérbe kerültek a fejlesz­téssel kapcsolatos bonyolultabb kérdések. Ezek közül a legfon­tosabb, hogy — a gazdasági egyensúly és az optimális fejlő­dési ütem biztosítása érdekében — a beruházásokat a belföldi szükségletek és a fizetési mérleg szempontjából legfontosabb terü­letekre koncentráljuk. A mezőgazdaságról elmondotta, hogy bár az átszervezés alatt és után is emelkedett a termelés, javult a munka szervezettsége, | mégis túlzottnak bizonyult a ter­melés emelésének tervezett üteme. Minthogy a nemzeti jövedelem felhasználási oldalán a következ­tetéseket nem vontuk le időben, ez feszültségek forrásává vált. A nagy átalakulás jó előkészí­téssel és kedvező légkörben folyt le, de az átszervezéssel járó problémák: a nagyüzemi termelés megalapozásának folyamata, a termelőszövetkezeti vezetés sze­mélyi feltételeinek kialakulatlan- j November óta 280 milliméter csapadék hullott a Körösök völ­gyében. A csapadék egy része eső, másik része pedig hó gyanánt érkezett. Az eső részben a talajba szivárgott, ezzel megemelte a ta­lajvíz szintjét, részben pedig a szántóföldön felgyülemlett s így kisebb-nagyobb területen össze- 11 függő víztakaró keletkezett. A megyei tanács végrehajtó bizott­ságának vezetői látták e helyze­tet, s ezért is hívták össze január 27-én Békéscsabán a belvízveszély elhárításával kapcsolatos megbe­szélést. Ezen részt vettek a deb- _ . , .. ,, „ „ j receni, a szegedi, a gvulai vízüsyi gazdaságossag növelése mellett I képviselői, továbbá a a népgazdaság egyensúlyának szi­lárdítása. Ennek érdekében a terv az iparban mérsékelt, 4—6 száza­lékos termelésfejlesztést tartal­maz, s előtérbe helyezi a minőség javítását, a műszaki fejlesztést, az export fokozását, a jobb készlet- gazdálkodást. A tervezett költség- j 1 szintcsökkentés átlag 0,5—0,6 szá- (Folytatás a 2. oldalon) , városi és a járási tanácsok szak­emberei, hogy a teendőket meg­beszéljék. A belvíz 1965-ben megyénk me­zőgazdaságát érzékenyen érint- íette. A keletkezett kárról össze­állított jelentés szerint a közös gazdaságokat 60 millió forintnál is több hozamkw^s éri**. V°irm mire számíthatnak termelőszövet­kezeteink 1966-ban, amikor az Az Izvesztyija az AÄS2 tanácsának ütéséről Moszkva I államok Az Izvesztyija csütörtöki száma Egyesült kommentálja az A ÁSZ tanácsá­nak a napokban megtartott ülé­sét. Az amerikai sajtó közlemé­nyeiből azt a megállapítást von­hatjuk le, hogy az ülés tipikus kommunistaedlenes, szovjetellenes gyülekezetté fajult. A rágalmak és szidalmak özönét zúdították a . . I havannai értekezletre, amelynek La£al,^g^,.^Z!a^ T-gazdatag: l határozatait „a szabad és szuve­rén kormányok belügyeibe való beavatkozás­minősítet'ék. irányítási kérdések (így például az árrendszer) lassították a fejlő- j megengedhetetlen dés menetét. E problémák újszerű megoldásokat követeltek, me- lyeknek objektív feltételeit, leg­kedvezőbb formáit azonban egy­két év alatt nem volt lehetséges kialakítani. Főcél: a népgazdaság egyensúlyának szilárdítása A szemérmetlen koholmányra a Szovjetunió ellen felhozott vádak­kal tették fel a koronát, mond­ván, hogy a Szovjetunió „megsér­tette a más államok belügyeibe való be nem avaikozás elvét”. Ezzel szemben számtalan tény tanúsítja, hogy az imperialista és mindenekelőtt az Államok avatkozik be más országok belügyeibe. Nem Moszkvában, hanem Washington­ban fogadták el az elmúlt év ok­tóberében azt a határozatot, amely „törvényesíti” a fegyveres beavatkozást. Természetesen az Egyesült Államok beavatkozását a latin-amerikai országok bel­ügyeibe. Az Amerikai Államok Szerve­zőiének egyes tagországai siettek támogatni az amerikai külügymi­nisztériumban koholt vádakat. Mindez egyet tanúsít: Washing­ton és Latin-Amerika csatlósai rettegnek a három földrész szoli­daritásának meggyőző megnyilvá­nulásától, amelynek Havanná­ban szemtanúi lehettünk — írja befejezésül a lap. 1965. évinél kedvezőtlenebb a csapadékhelyzet ? A belvízveszély elhárításának. Békés megyében az előbb emlí­tettek alapján rendkívül nagy je­lentősége van. Mindezt alátá masztja az a tény is, hogy az or­szág kenyérgabona, baromfiter­mék, vágósertés és vágómarha továbbá zöldségellátásában me­gyénknek jelentős helye, szerepe van. A felelősség tehát megtöbb­szöröződik a belvíz elleni küzde­lemben. A 25 évvel ezelőtti helyzet arra késztette a vízügyi igazgatóságot, hogy folyamatosan és jól megala­pozottan készüljön fel a belvíz­veszély elhárítására. Erre az utóbbi évtizedben mód nyílt. Az ország szivattyúállományának egyharrrada a Körösök völgyébe került. Ezek kapacitása másod­percenként eléri a 200 köbmétert. (A Duna nyári vízhozama másod­percenként 1000 köbméter.) A technikai berendezés megfelelő, kiválóan előkészített, mint aho­gyan arról a három vízügyi igaz­gatóság vezető beosztású mérnö­kei is beszámoltak. A Körcsvidéki Vízügyi Igazga­tóság segítséget kért különféle technikai berendezések beszerzé­sére a megyei tanács végrehajtó bizottságátó!. Többek között 106 traktort a szivattyúk meghajtásá­hoz, terepjáró gépkocsikat az el­lenőrző feladatok ellátásához, se- séget a közerő brieádok újjá­szervezéséhez és így tovább. A következő napokban, amint azt Csatári Béla elvtárs, a megyei tanács vb megbízott elnöke fel­szólalásában bejelentette, a jó együttműködés lehetőségét te- -emtik meg a belvíz elleni küz­delemben, a lakókörzetek védel­mében, a szántóföldi kultúrák men'ésében. Megyénk lakossága a vízügyi szerveket támogatja a belvíz elleni küzdelemben, hogy az igen veszélyesnek ígérkező belvizes tavasz ne okozhasson olyan kárt, mint huszonöt évvel ezelőtt. Éppen ezért már most megszervezik a csatornák hótól való megtakarítását, a szántóföl­dön összegvülemlett belvíz eljut­tatását a harmadrendű csator­nákba, innen oe'b'" a n'',"''c,,bb rendű csatornákon át a folyósza­kaszokba. Az említett okok következtében a nemzeti jövedelem az ötéves terv utolsó évében, a tervezett 36 százalékkal szemben csak 25—26 százalékkal volt magasabb az 1960. évinéi. Ugyanakkor a fo­gyasztás és a felhalmozás nem iga­zodott eléggé e változáshoz, ami külkereskedelmi mérlegünket kedvezőtlenül befolyásolta. A nemzeti jövedelemkiesés nagyobb része a mezőgazdaságnál jelentke­zett, a további rész az iparban, aminek oka elsősorban az önkölt- ségesökkentési feladatok nem tel­jesítése volt. Ez utóbbi, öt év alatt — az eredeti tervhez viszo­nyítva — 9—10 milliárd forint be. vételi kiesést okozott az állam- háztartásban. A szociális kérdésekről szólva elmondotta, hogy a tervben és költségvetésben előirányzott csa­ládi pótlók és nyugdíjemelés is megtörtént, éves kihatása össze­sen 770 millió forint A lakosság pénzbevételei ösz­szességükben az előirányzatnak megfelelően alakultak. A taka­rékbetét-állomány az év során 3,5 milliárd forinttal növekedett Külkereskedelmi és fizetési mérlegünk a tervezettnek megfe­lelően alakult. Megjegyzendő az is, hogy az export növelésére irá­nyuló erőfeszítések nem jártak együtt az exportcikkek gazdasá­gosságának javulásával. Ezért je­lentős külkereskedelmi árkiegyen­lítési többletigény keletkezett — mondotta, majd hangsúlyozta, hogy az elért eredmények mellett a jövőben előtérbe kell helyez­nünk a gazdaságirányítás reform­ját és a távlati tervek, illetve a harmadik ötéves ferv kidolgozá­sát. Timár Mátyás ezután az 1966. évi költségvetésről beszélt, elmon­dotta, hogy az 1966. >/i népgazda­ság terv fő célja 4 termelés ée Tanácskozik az országgyűlés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom