Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-27 / 22. szám
Januar 27. 6 Csütörtök TUDOMÁNY - TECHNIKA == A perion feltalálója A periion feltalálója, 'dr. Paul Schlack, néhány napig Budapesten tartózkodott. A stuttgarti műszaki főiskola világhírű professzora ellátogatott a Nyergesújfalui Viszkóza Gyárba is, ahol megtekintette a nemrég üzembe ■ helyezett perionselyem gyárat. Ugyanis ezt az üzemet, a magyar műszálbázisi legifjabb objektumát, a Hoechst Művek szerelői készítették, s a gépek működését a Hoechst Műveik képviseletében a perion-tudós személyesen ellenőrizte. A professzor ezután a Budapesti Műszaki Egyetemen érdekes előadást tartott a szintetikus szálaik történetéről és jelenlegi problémáiról. Tőle tudtuk meg: a perion hamarabb Budapestre érkezett, mint feltalálója. A „műszálcsemete’’ 1939-ben született, s néhány évvel később, 1942-ben a Budapesti Nemzetközi Vásáron először szerepéit a közönség előtt, s elismerést szerzett a látogatók körében. —• hisz a kiállított színes mintás se- llye-mdarab a megtévesztésig ha- jsonlít az igazi selyemből készültje. S most, huszonöt év után, ez a ritkaságnak számító, immár szinte múzeumi kincs ismét Buda- ipesre utazott, s vele együtt feltalálója, dr. Paul Schlack proíesz- szor. — A perion nem véletlen felfedezés — mondja a professzor. — 1933-ban kezdtem a kísérleteket, azonban sikertelenül abbahagytam. 1939-ben ismét elővettem, miközben Amerikában feltaláltál: a nylont. Én ennél egyszerűbb, olcsóbb, önálló, vagyis független eljárással előállítható műszál kidolgozására törekedtem. Végre, 1932-ben sikerült megtalálnom a perionműszál titkát. 1940-ben A gyertyaszentelés és a medve-meteorológia A február 2-át, a „gyertyaszentelő” napját úgy tartja szirmon a tévhit, hogy akkor elválik, hosz- szú vagy rövid lesz-e a tél; aszerint, hogy a „medve az árnyakától megijedve visszamegy a barlangjába vagy borús időt találva, kintmarad”. Ebből az alkalomból évtizedek óta megszületnek azck a cikkek, amelyek megállapítják, hogy a med\je-időjóslás a néplapasztalá- son alapuló, nagyjában-egészé- ben helytálló megfigyelés. A régiek ugyanis nem a medve szokását lesték el —* nehéz és veszélyes vállalkozás lett volna 1—, hanem a február 2-i időjárást fi- gyelgzlitók és adták át a nemzedékek egymásnak tapasztalatként. A népi meteorológia helytállóságát azzal szokták bizonygatni, hogy például az Alföldön, ahol sohasem járt medve, ott ezzel a ver- secskével jósolnak: „Ha fénylik gyertyaszentelő, az íziket is szedd elő.” Vagyis, ha ezen a napon szép, fényes, napsütötte az idő, hosszú télre kell számítani, a takarmányban nem lehet válogatni, a félredobott tőreiket is elő kell venni. Még némelyik hivatásos meteorológus is hajlik rá, hogy a népi megfigyelést időjárási szabályként vegyék tudomásul, amelyet — saját megfigyelésekkel egybevetve alkalmazhatnak. A medve-meteorológia helyénvalósága vagy tévedé-se azonban nem válaszol arra a kézenfekvő kérdésre, hogy miért épp gyertyaszentelőkor, s miért nem valamelyik másik napon mutatkozik meg a tél alakulása, mi az összefüggés az egyházi ünnep és a medvelegenda között? A február 2-i ünnep őstörténete — mondhatni — egyértelművé teszi az összefüggést. A február 2-i ünnepnap első nyoma az I. Gergely-féle Sacra- mehtariumban lelhető fel, ameA Budapesti Sütőipari Vállalat ipari tanulókat felvesz. Jelentkezhetnek nagy-budapesti, vagy vidéki 8 általános iskolát végzett tanulók — ha Budapesten megfelelő lakásról tudnak gondoskodni. Korhatár: 14—16 év, tanulóidő: 3 év. Jelentkezés: az általános iskolán keresztül a 2. számú Élelmi- szeripari Tanulóiskola címére: Budapest, VI. kerület, Nép- köztársaság útja 100. 2128 lyet a VI. században azért alkotott meg a pápa,, hogy rendet teremtsen az ősi és újabb keletű szertartásokban. Abban az időben ugyanis még elevenen éltek a „pogány” antik világ sokistenű, világias, élvezethajhászó ünnepeinek hagyományai, amelyeket új ünnepek beiktatásával szándékozott kiszorítani a mind nagyobb világi hatatommal rendelkező keresztény egyház. A február éltei „dies februatus” népi« és kedvelt ünnep volt az antik Rómában. Ekkor rendezték a Luper- caliát, azaz Faunusnak, a római mitológia nyáj istenének (luper- calia — farfeasűzés) maszkos, far. kast űző, telet kergető, zajos névnapi ünnepségeit. S mint az ünnepségeit korabeli leírásainak nyomaiból” kitűnik, e szertartás során papság és nép, farkas- vagy medvebőrbe bújtatott embereket űzött az antik Róma utcáin, azt jelképezve ezzel, hogy kergetik a téli ragadozókat, a nyájak veszélyeztetőit. A Lupercaliálk helyettesítésére beiktatott keresztény ünnep a VI. század derekán még nem a gyertyaszentelő volt. „Mária tisztulásának” emlékét örökítették meg február 2-val a konstantinápolyi görög egyházfők abból az alkalomból, hogy járvány ütötte fel a fejét, amelyet „az ünnepelt Mária elűz a híveiről”. Az egyházi 'krónikáik tanúsága szerint a ragály ugyan nem szűnt meg, de a február 2-a csendes keresztény ünneppé szelídült, amely a XI. században aztán a mise előtti gyertyaszentelést is a nap szertartásába iktatta. Az ünnep őstörténetében tehát ott a télvége várás, a nyájat veszélyeztető vadállat fígyelmezése és a korabeli babonás hókusz-pókuszok nyoma. A gyertyaszenteléshez viszont a korai keresztény egyház költötte azt a „csodás” babonás legendát, hogy akinek torkán február 3-án, Balázs napján égő gyertyákat tesznek keresztbe, az a következő évre megszabadul a torokfájástól. A krónikák' szerint ugyanis Balázs, Sebaste püspöke nevéhez több csodaszámba menő torokgyógyítás, fulladásmegelőzés fűződik, amelyet úgy ért el, hogy betege torkán égő gyertyaszálakat helyezett el keresztbe, vagyis „kiűzte onnan az ördögöt”. E babonás hit maradványa az egyház balázsolás-szertartása. Nyerges Ágnes már sortét, keféket készítettünk belőle. A perion — vagyis, ahogyan Magyarországon ismerik: a danu- lonselyem — huszonöt éves. Még nagy jövő áll előtte, elsősorban női és férfifehérneműt készítenek éknél jobbakat, mert a kutatók, a gyárak olyan perionműszál előállításán fáradoznak, amelyeket megszabadítanak a tapasztalt kellemetlen tulajdonságoktól, így például szellősebb lesz, s színét, illetve fehérségét — különösen a férfiingeknél, női blúzoknál fontos ez, de ma még gond — rögzítik, tartósítják. A professzor elmondta még, hogy a világ perlónszáltermelése 1984-ben elérte a 404 ezer tonnát. Ez már több a gyapjúfelhasználási mennyiségnél. Véleménye szerint 1970-re a műszál meghódítja a világot, utoléri a természetes anyagok kelendőségét. B. A. Mennyi kőolaja van a Szovjetuniónak ? A Szovjetunió kőolajtermelése 1970-ben el fogja érni a 355 millió tonnát. Az egész ötéves tervidőszakban összesen másfél milliárd tonna folyékony tüzelőanyagot kap az ország. Ezt a termelési színvonalat a kőolajfeltárás állandó növelése révén érik elL Az utóbbi évek folyamán az Uraiban, a Volga mentón, a Kaukázusban, Ukrajnában és Turkmé- ndában jelentős lelőhelyeket készítettek elő az ipari kiaknázásra. Sok kőolajlelőhelyet tárnak fel Nyugat-Szibériában. Ezek közül három tavaly egymillió tonna kőolajat adott. Nemcsak a Tajgá- ban, hanem a sivatagos Káspi- tengerparton is siker koronázta a geológiai kutatómunkákat. A Mangisiak-félszigeten felfedezték a sokréteges, gazdag Uzeny és Zsetibaj lelőhelyeket. Uzenyban már működnek a kutak. A nyugat-szibériai és mangislak-félszi- geti kőolajtermelés 1970-ig 35—40 millió tonnára növekszik. Belorussziában is találtak kőolajat L964-ben. Először a recsicki lelőhelyen, majd az osztaskovicsi lelőhelyen kezdtek működni a kutak. Ebben a körzetben nagy perspektívája van a kőolajtermelés fejlesztésének. Itt sűrű a lakosság, s vasút és úthálózat, sőt a közelben kőolajvezeték is húzódik. A folyékony tüzelőanyag és a gáz termelésének növekedése megváltoztatta a Szovjetunió tüzelőanyagmérlegét. E progresszív tüzelőanyagfajták hányada 20 százalékkal nőtt. Ezen 14,5 milliárd dollárt takarított meg az ország. Amellett a kőolaj- és gáztermelés fejlődése megerősítette és kiszélesítette a vegyipar nyersanyagbázisát. Pardaillan lovag A kalandos, romantikus történ etek kedvelőinek készült ez a film, fordulatos cselekménye mindvégig fenntartja az érdeklődést. (Bemutatja a békéscsa bai Szabadság és Brigád mozi január 27-től február 2-ig.) A Magyar Tv műsora január 27-én, csütörtökön 8.05 Iskola-tv. Környezetismeret. Olvasás (ált. isk. IV. oszt.). Olvasni jó. Látogatás egy gyermekkönyvtárban. 9.06 Élővilág (ált. isk. VII. oszt.). Az állatok testének felépítése II. rész. 9.55 Magyar irodalom (ált. isk. V. oszt.). Petőfi: János vitéz, II. rész. 10.25 Én és a tábornok. Magyarul beszélő angol film (ism.). (14 éven MOZI JANUAR 27. Békési Bástya: Jelszó: Keresek egy utcát. Békéscsabái Brigád: Pardailiar lovag. Békéscsabai Szabadság: Pardail- ian lovag. Békéscsabai Terv: Nyári intermezzo. Gyulai Petőfi: Közönyösök. Mezőkovácsházi Vörös Október: Csendes otthon. Orosházi Partizán: Butaságom története. Sarkad! Petőfi: Phaedra. Szarvasi Táncsics: Az űj kapitány. Szeghalmi Ady: Tilos a szerelem, felülieknek). 13.35 Környezetismeret (ism.). 14.35 Élővilág (ism.). 15.25 Magyar irodalom (ism.). 17.30 Hírek. 17.35 Hétmérföldes kamera. Űttörőhíradó (ism.). 17.50 Mezőgazdasági szakfilmsorozat. Gondok a vezeték végén. 18.05 Telesport. 18.30 Halló, fiúk! Halló, lányok! Műsor 14—18 éves fiataloknak. 19 20 Esti mese. 19.30 Tv- híradó. 19.50 Mirko Bo.zic: Az igazságtevő. Tv-játék. 20.50 I. Budapesti Nemzetközi Jazzfesztivál. Az All Stars Együttes játszik. 21.10 A fény. Riport a Központi Fizikai Kutatóintézetből. 21.40 Tv- híradó — 2. kiadás. (MTI) A román (v műsora CSÜTÖRTÖK 18-00 Tv-hiradó. 18.15 Gyermekműsor, 19.00 Nők műsora. 10.30 Először a feü- vevőgép előtt. 20.45 Az állatok világa. 21.15 Gong. — Színházi aktualitások. 21.45 Tv-híradó és idő járás jelentés. Mit mond a tudós az agysejtek működéséről Egy angol tudós, dr. John Z. Young, a londoni egyetem anatómia professzora közölte felfedezését, amely szerint bizonyos agysejtek olyan enzimeket termelnek, amelyek megakadályozzák a szervezetre káros cselekmények megismétlődését, és ezáltal nyilván fontos szerepük van a tudás megszerzésében. A tudósok idáig úgy vélték, hogy az agyban mindössze egyfajta sejt működik, s ennek funkciója továbbítani az elektromos impulzusokat. Young viszont azt állítja, hogy a különleges enzimet kiválasztó agysejtek meggátolják azoknak az impulzusoknak a továbbítását, más agysejtek felé, amelyek a szervezetet olyasminek a végrehajtására ösztönöznék, amiről az agy már megállapította, hogy az illető szervezetre káros lehet. A tudós az enzimtermelő sejtek létezését úgy fedezte fel, hogy medúzák viselkedését tanulmányozta ismeretlen tárgyak megtámadása közben. A fiatal medúzák rendkívül gyorsan megtanulják, hogy egy vízzel teli tartályban a durva felületek érintése táplálékszerzést biztosít, ha viszont sima felületű tárgyat érintenek, áramütést szenvednek el. Ebből ered a tudós következtetése, amely, szerint a kétféle típusú agysejt egyfajta vegyi-elektromos kapcsolórendszer szerint működik. A kapcsoló „nyitva áll”, amikor a tengeri állat olyasmit érint, ami nem ártalmas, sőt hasznos számára, de ha a tapasztalatok alapján áramütés veszélye áll fenn, a kapcsoló átvált és meghátrálásra készteti az állatot. A kétfajta agysejt szerkezeti felépítésében jelentkező különbséget a tudós rendkívül finom elektron-mikroszkóppal fedezte fel. (MTI) Eddig 205 gazdaság jelentkezett az erlurti nemzetközi kertészeti eredménybemutatóira A magyar mezőgazdaság idei legjelentősebb „külföldi szereplésére” az erfurti nemzetközi kertészeti kiállításon kerül sor. Az áprilistól októberig tartó kiállításra több külkereskedelmi vállalatunk visz árumintát. A mezőgazdasági kiállítási irodánál eddig 205-en jelentették be részvételi szándékukat. A kiállítók közül legtöbb a termelőszövetkezet, szám szerint 124, ezenkívül 61 állami gazdaság, 13 kutatóintézet és más intézmény, 3 szakszövetkezet és 4 egyéni termelő jelentkezett. A. termelőszövetkezeteknek több, . mint a fele a báron1 nagy „kertész megyéből”: Heves. Pest és Csöng rád megyéből kerül kj. (MTI)
