Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-27 / 22. szám

Világ proletárjai, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA tm. JANUÁR *7. CSÜTÖRTÖK Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM Ahonnét mindig meríthetünk „Hagyjanak nekem békét! Zű­rök vannak a termeléssel, tele a fejem gonddal, bajjal. Kinek van ] ideje rá, hogy holmi brigádokat pesztrálgasson?” Bizony jó né­hányszor hallottunk különböző rendű és rangú gazdasági veze­tőket, műszaki embereket ekkép­pen kifakadni. Vajon igaaa van-e a szóban forgó — esetleg tényleg túlterhelt — vezetőnek? Számtalan üzem, vállalat és .gazdaság gyakorlati példája azt mutatja, hogy egyáltalán nincs. Ámbár előfordul még, hogy a munka verseny, a szocialista bri­gádok vetélkedésének kezdemé­nyezői közömbösséggel, meg nem értéssel találkoznak bizonyos műszaki emberek részéről. Még­sem ez a jellemző. A vállalatok többségénél az illetékes vezetők mindinkább azt tapasztalják, hogy a munkaverseny nem vala­mi nyűg, külön teher, aminek istápolásával nem érdemes az időt tölteni, hanem éppen ellen­kezőleg, hasznos segítség, értékes erőtartalék, melyből a nehéz gon­dok idején bármikor lehet merí­teni. Régebben történt, hogy az Orosházi Vas- és Kályhadpari Vállalatnál sok minőségi kifogás volt az exporttermékekre. A szál­lítási határidő is rendszerint el­csúszott. Az igazgató a párt. és szakszervezeti vezetőkkel együtt összehívta a brigádokat és segít­ségüket kérte. Azóta már meg­szűntek a gondok az üzem export- termékeivel, általában határidőre és megfelelő minőségben, a meg­rendelő megelégedésére készülnek ei a különböző áruk. Sok vezető ma már nagyon is tudatában van annak, hogy a munkások ötletei, alkotó kezde­ményezése nélkül sokk-1 nehezeb­ben boldogulna, mintha segítsé­gül kéri tapasztalataikat. A szo­cialista brigádok ma már kivív­ták magúknak azt a tekintélyt, hogy a legtöbb helyen nagyon is szómon tartják őket, ha valami előre nem látott nehézség adódik, elsősorban hozzájuk fordulnak, az ö »segítségüket várják. Általában a rounkaversenymozgalom olyan helyeiken élő valóság, ott ér el án hasznos eredményeket (és sak az értékelések papíros- ményein jeleskedik), ahol a munkások kezdeményezése páro­sul a vezetők megértő támogatásá­val. Azaz, közös erővel igyekez­nek olyan feladatokat kidolgozni, olyan célokat állítani a munka nemes erényeiben virtuskodók elé, amelyek a legégetőbb gon­dok felszámolását segítik elő. Tapasztalni, hogy a vállalatok irányítói nemcsak a termelési ta­nácskozásokon vagy ünnepélyes brigádvezetői értekezleteken, ha­nem mindannyiszor, amikor szükség van rá, ismertetik a fi­zikai dolgozókkal az üzem előtt álló feladatokat. Esetleg a bajo­kat is, amelyek sürgős orvoslás­ra várnak. A békéscsabai fér- fifehémeműgyárban például az elmúlt évben többször is össze­hívták a brigádokat. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy ez a rendszertelen anyagellátással, kooperációs nehézségekkel küzdő vállalat mégis túlteljesítette 1965. évi tervét. A békéscsabai MAV- fütőház mozdonyjavító műhelye például rekonstrukció, átalakítás alatt állott, a folyamatos mun­kát sok apró tényező nehezítette. Termelési tervüket mégis 100 szá­zalékra teljesítették, s egyöntetű vélemény, hogy ebben kiemelke­dő szerepe van a munkaverseny lendítő erejének. Most, mikor az 1966-os év kez­detét egyengetjük, fontos, hogy ez a gazdag tartalék egyik vál­lalatunknál se maradjon kihaszná­latlanul. Az 1966. évi népgazdasá­gi terv a termelőerők további fej­lesztését, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását tűzte ki célul. Ennék megfelelően megyénkben is szem előtt kell tartani munkánk gazdaságossá­gának javítását, a műszaki fej­lesztést, a korszerű technológiai eljárások bevezetését, a moder­nebb és jobb minőségű termékek gyártását A termelés költségei­nek csökkentése, az emberi és I anyagi értékkel való takarékos I gazdálkodás, az exporttervek ha- ! táridőre való teljesítése, mind­mind olyan feladat, mélyeknek 1 megvalósításában számíthatunk a szocialista módon dolgozni, tanul­ni és élni törekvő emberek alko­tókészségére. Vajda János Sok a túlkoros tanuló — Rendszeresebb az iskolába járás — Előtérben a munkára nevelés — Ax alsó és középfokú oktatási intézmények munkájáról tárgyalt a Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága — A Gyulai Járási Tanács Végre-’ zon például 9, Lökösházán 5 túl- 'tapasztalható, hogy a szülők na® .ajtó Bizottsága Művelődésügyi Osztálya a rendszeres iskolába járásról, a gimnáziumi beiskolá­zásról, a munkára nevelés eredmé­nyességéről számolt be a legutób­bi vb-ülésen. Sok a túlkoros A művelődésügyi osztály fel­mérése alapján a rendszeres is­kolába járás jobb, mint az előző ívben volt; ezt bizonyítja a hi­ányzások állandó csökkenése. Az "965—66-os tanév első felében az egész járás területén mindössze 60 esetben jelentettek csak igazo- 'atlan mulasztást. A szabálysérté­si előadó szóbeli figyelmeztetés?, Hetőleg kivetett bírsága a leg- öbb esetben eredményes volt. Dobozon, Eleken, Kétegyházán van olyan ‘a.k ilyen vonatkozásban ered­ményt elérni. Részben azért, mert a szülőket nem találták otthon, •lyan esettel is találkoztak, hogy a család nem is a bejelentett lak- elyén tartózkodott. A notórius mulasztók legtöbbje cigány. A já- ás területén az alsó tagozatban is lehet találni 14—15 éves tanú­ikat; összesen tizenhetet. Dobo­Megyei véradóünnepséget rendeztek Békéscsabán A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete és az Országos Vérel­látó Szolgálat megyei alközpontja tegnap, január 26-án délelőtt me­gyei véradóünnepséget rendezett a békéscsabai Szabadság filmszín­házban. A rendezvényen dr. Soóky László, a Magyar Vöröske­reszt főtitkárhelyettese mondott ünnepi beszédet. Többek között ismertette a2it, hogy az elmúlt év­ben mennyi vért adott az ország lakossága, s beszélt a megyénk­ből! véradómozgalom eredménye­zői, feladatairól. Ezután úttörőnyakkendős ifjú- vöröekeresztesak köszöntötték a jelenlevőket, majd oklevéllel tüntették ki 36 kiváló véradót, ti­zenhatan pedig tárgyjutalmat kaptak. Az ünnepség résztvevői­nek műsort adotit a gyógyszerész- és Liszt-kórus, s a békéscsabai Balassi Művelődési Otthon nép­tánc-együttese. A megyei véradóünnepség dr. Rucz E. Lászlónak, az Országos Vérellátó Szolgálat megyei alköz­pontja vezető főorvosának záró­beszédével ért végek koros jár még mindig az általá­nos iskola alsó tanulócsoportjai­ba. Ezek a tanulók hátrányos csa­ládi körülmények között élnek: a gyermekek tanulásával a szülők nem törődnek. A rendszeres isko­lába járást nehezíti, hogy a járás területén 207 abszolút túlkoros tanuló van az I—VIII. osztályok­ban. Ezek túlnyomó többsége osz­tályismétlő vagy gvógypedagógiai alany. Az áttelepítési bizot*ság ál­tal előkészítő iskolára javasolt gyermekek (például Lökösházán 18 tanuló) nem mennek a kisegítő osztályokba, mert a szülőket nem lehet rábírni arra, hogy Lökös- házáról Békéscsabára járassák őket. A legaggasztőbfo a helyzet a ne­gyedik, ötödik, hatodik osztályok­ban, ahová összesen 45 olyan ta- azonban még két-három j nuló jár, aki a 14. életévét betöl- család, akiknél nem tud- tötte. Javításra szorul a beiskolázás A járás területén a beiskolázás a középfokú iskolákba nem mond­ható teljesnek. Eleken például az engedélyezett két osztály helyett csak egy tanulócsoportot tudtak indítani 48 diákkal. Általában az Évente több mint egymiiliárd forinttal növekedett a kisipari szövetkezetek termelése — Az OKISZ elnökének nyilatkozata — — A kisipari szövetkezetek szá­néra eredményekben gazdag idő­szak zárult le a második ötéves terv utolsó évével; az elmúlt öt év alatt évente átlagosan az egy- ■nilliárd forintot is meghaladta a kisipari szövetkezetek termelésé­nek növekedése és a teljes ter­melési érték 1965-ben már több mint 15,3 milliárd forint volt — mondotta Erdős József, az OKISZ elnöke az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. — A kisipari szövetkezetek d 966-os terve a következő fő cé­lokat tartalmazza: magasabb színvonalon kell kielégíteni a la­kosság igényeit, fokozni kell a gazdaságos exportot, javítani kell a belföldi forgalomba kerülő ter­mékek minőségét, választékát. Ezenkívül a szövetkezetekre csak­úgy, mint a népgazdaság vala­mennyi ágára, az a feladat vár, hogy a munka hatékonysága fo­kozódjék. A termelés szerkezeté­nek a szükségletekkel összhang­ban történő rugalmas változtatá­sa abban jut kifejezésre, hogy mintegy 13—16 százalékkal több vegy-, gumi-, műanyag és fém­ipari terméket kell előállítani, mint az elmúlt évben. A terv a ruházati cikkek készítésénél nyolc,» a bútorgyártásnál pedig hatszá­zalékos termelésnövelést ír elő. A szövetkezetek tavalyi export­tervüket 470 millió forinttal túl­teljesítették. A tervek szerint 1966-ban a szövetkezetek 3,3 mil­liárd forint értékű terméket ad­nak át a külkereskedelmi válla­latoknak. Tovább fejlesztjük a szövetke­zetek műhely-, illetve üzletháló­zatát. Vidéken az év első felében Baranya, Zala, Nógrád, Komá­rom, Pest és Veszprém megyében kezdik meg működésüket a» kü­lönböző tevékenységet végző szolgáltatóházak. A gazdaságosság, a beruházá­sokkal való takarékosság, a mun­kafeltételek javítása érdekében növelni kívánjuk a szövetkezeti ipar jelenlegi hatvanezres bedol­gozói létszámát. (MTI) része inkább ipari tanulónak ad­ja gyermekét, vagy olyan közép­iskolát keres számára, amely a ké­pesítő vizsgával együtt szakmát , is ad a gyermeknek. Az 1966—67- es tanévre a gimnáziumi beisko­láztatást már megkezdték. A szü­lőkkel szorosabb kapcsolatot te­remtenek, a tanulóifjúság kultúr­műsort is rendez a szülők részére. Kétecyházán, Lökösházán talál­koztak a tanárok a beiskolázandó gyermekek szüleivel. Eleken pe­dig négy alkalommal pályaválasz­tási ismeretterjesztő előadásokat tartanak a szülők számára a kul- túroíthonban. Az előzetes felmé­rések" alapján . 40—45 tanuló már jelentkezett. Tehát egy osztály megnyitása biztosítva lesz 1966 szeptemberében. A gimnáziumi tanulók iskolába járása jó. Igazo­latlan mulasztó nincs. D mezögazdasáqi pálya megszerettetése A művelődésügyi osztály a tan­év eleji előkészítés során külön felhívta az iskolák igazgatóinak figyelmét a pályaválasztásra, a munkára nevelésre. Megállapítá. sa az osztálynak az, hogy igen sok tanuló jelentkezett ipari szakmun­kásképzésre. Az arányokat tekint­ve a mezőgazdasági pálya megsze- re'tetése még nem kielégítő. A művelődésügyi osztály, a mező- gazdasági , osztállyal közösen min­den községben ismerteti a nagy­üzemek munkástanuló-igényeit, és a nyolcadikosok osztályfőnökei kézhez is kapták a körleveleket. Az előzetes felmérések alapján a járás területén 40 tanuló jelent­kezett mezőgazdasági tanulónak. Az eddigi évek munkájától elté­rően most már az ötödik osztály­tól kezdve, az életkori sajátossá­goknak megfelelően, ismertetik az iskolákban a különféle pályá­kat, különös tekintettel a mező- gazdasági pályára. (t. f.) KGST-tanócskozós Prágában Prága Prágában megnyílt a KGST gépipari állandó bizottságának rendes ülésszaka. Az ülésszakon a KGST összes tagállamainak kül döttségei vesznek részt. Képvisel­teti magát Jugoszlávia is. Ez alkalommal megvizsgálják a tagállamok gépipara fejlesztési tervei egybehangolásával és a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom