Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-25 / 20. szám

X 1966. január 25. K«M Romain Rolland (1866 -1944) A SZÁZADFORDULÓ és a két világháború közti évek francia irodalmának nagy író-egyénisége, Romain Rolland, a császárok és királyok helyére lépő Harmadik Köztársaságiban indult el az em­beri és írói tudatosulás és fejlődés útján. Az új század születésekor már egy diráma és több zeneesz­tétikái tanulmány jelzi géniusza kiteljesedését. Az élet nagy és kis eseményeire való egyre határozottabb reagálá­sát a tudományosan képzett és mély humánumú ember széles lá­tóköre teszi hitelessé. Egészein, fi­atalon zenetörténet-professzor a Sorbonne-on és a történelem is szaktudománya. A zene és a tör- énelem egyaránt áthatja lényét, gondolkodását, írásmódját és al­kotó módszerét. Beethoven életé­ről 1903-ban publikált művében (La Vie de Beethoven) megrázóan fogalmazza meg az emberiség sor­sa felett érzett mélységes aggo­dalmát: „A vén Európa kábító és aporodott légkör nyomása alatt zsibbad... A világot saját bölcs és hitvány egoizmusa fojtja meg. A világ megfullad.1’ Az ilyen szörnyű vég ellen küzdeni kell, és Romáin Holland vállalja is ezt a küzdel­met élete végéig. Az első olyan francia írók között van, akik az elfajuló kapitalizmus embertelen­ségeit és ellentmondásait felisme­rik. Ebben az értelemben is meg­illeti a „mai író” név. Emfoersze- retetet, világszolidaritást, békessé­get hirdet olyan időszakban, amelyben kielégíthetetlen profit­éhség, féktelen fajgyűlölet, elfo­gult sovinizmus tombol. FANATIKUSAN KÜZD az em­beri lehetőségek szabad megvaló­sításáért, a művészet, a tudomány és a béke megbecsüléséért. Eszmé­iért — a gondolat fegyverei mel­lett — tettekkel harcol. Az első világháborúban inkább elhagyja '.lazáját, hogy Genf ben részt ve­gyen a Vöröskereszt munkájában; 1932-ben az összes háborúellenes szervezetek amszterdami világ­kongresszusának elnökéként első­nek emeli fel tiltakozó hangját a fenyegető fasiszta háború ellen. Talán ez is magyarázza, hogy az igazság prédikátorét jó ideig job­ban becsüli a külföld, mint saját hazája, ahol sokáig divatjamúlt ..humanitárius ábrándnak” tekin- ik nemes hazafisáigát, tiszta idea- izmusát, emelkedett internaciona­lizmusát. Ezek az eszmék vezérlik . írói, publicisztikai, közéleti .munkássá­gát. Tettekben is konkretizálódó -zellemi felkészültséggel keresi az utat humanista eszményei megva­lósítására. A prózairodalom szín­ia valamennyi területén maradan­dót alkot: Nobel-díjas, regény- és drámaíró, életrajz- és tanulmány­író, zenetörténész, jeles publicista, naplójegyzetek készítője, lelkiis­meretes és szenvedélyes levélíró. Már a húszas években igen nép­szerű hazánkban is. A több ki­adást megért, 1919-ben megjelent regénye, a Colas Breugnon, az egészség, az eirő, a jóízű, csípős humor és optimizmus könyve, rég­óta kedves olvasmányunk. Zene­történeti tanulmányai, nagy em­berekről írt életrajzai mellett (Beethoven, Michelangelo, Tolsz­toj, Mahatma Gandhi, Goethe és Beethoven) drámaciklusában is (az elsőt 1893-ban, az utolsót 1939-ben írta) az igazság védelmére kel, emléket állítva a XVIII. század­végi forradalom nagy alakjainak és eseményeinek (Danton, Robes­pierre, Július 14 stb.). REGÉNYEI HATALMAS ARÁ­NYÚAK. Irodalmi főműve, a tíz­kötetes „regényfolyam”, Jean Christophe (1904—1912), egy mo­Ä népi együttes dem világban élő zeneszerző éle­tének a regénye; a művészet, az alkotás lélektanának a könyve s egyben a Franciaország és egész Európa sorsáért felelősséget érző író hitvallása a társadalmi fejlő­dés, a béke, a népek békés együtt­élése mellett. Másik regényfolya­ma, a hétkötetes Elvarázsolt lélek (L’ Ame endhantée, 1922—33) már azt is bizonyltja, hogy az író érti és igenli az októberi forradalmat, a szocializmust, a Szovjetunió megszületését. Rolland szenvedélyesen szereti hőseit, leikéből formálja őket, s áradó retorikával hömpölyögteti a köréjük sűrűsödő eseményeket és gondolatokat. Ez a lelkes ügy­szeretet jellemzi közéleti tevé­kenységét is. Világkongresszus! elnök; levelet ír fasiszta kormá­nyokhoz elítélt forradalmárok sza­badion bocsátása érdekében; a II. világháború éveiben a moszkvai rádió francia szerkesztője... Barát­ság fűzi Gorkijhoz, akit 1935-ben Moszkvában is meglátogat. Eljut a munkásmozgalomig és a politi­kai cselekvésig. Ez időben tudja már, hogy amit népnek neveznek, korántsem egységes, s hogy van „másik nép” is, amely nem haj­landó feláldozni magát, s ame­lyet másaknak sincs joguk felál­dozni hamis eszményekért. Hosszú az út e felismerésig, és méreteiben is hatalmas életmű do­kumentálja fejlődése fázisait. Pá­rizsban a Romain Rolland archí­vumban még jelentés feltáratlan anyag — naplójegyzetek, kom­mentárok és alkalmi írások mel­lett levelek tömege — bizonyítja hihetetlen méretű világikapcsola­tát: öt évtizeden át levelez a vi­lág minden tájiáinaik vezető íróival, tudósaival, olykor még politiku­saival is (pl. Károlyi Mihállyal), vagy tanácsot kérő egyszerű em­berekkel. AZ ARCHÍVUM EDDIG KÖZ­RE ADOTT 15 kötetén kívül má­sik annyi várja a ' publikálást, hogy bizonyító erejével teljes és méltó nagyságában állítsa az utó­kor elé Romáin Rolland-t, a száz esztendeje született és századunk szellemi életének legelső vonalá­ba tartozó, sokszor és sokak által félreértelmezett igaz embert, és író-humanistát. Szűcs Gyula a TIT irodalmi szakosztályának tagja Szerdán megyei véradóünnepség Békéscsabán A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete és az Országos Vér­ellátó Szolgálat megyei alköz­pontja megyei véradóünnepséget rendez január 26-án, szerdán dél­előtt 9 órától a békéscsabai Sza­badság filmszínházban. Ünnepi beszédet mond dr. Soóky László, a Magyar Vöröskereszt főtitkár- helyettese. Ez alkalommal kiváló véradókat és Vöröskereszt-akti­vistákat tüntetnek ki. A műsorban kórusszámok hang­zanak el, s ajándéktáncot ad a békéscsabai Balassi Művelődési Otthon népitánc-együttese. Az ajéndéktánc után Az emberség magaslatán címmel vért kapottak és véradók találkozójára kerül sor. Zalka Háté emlékbizottság alakult Zalka Máté születése közelgő 70. évfordulójának megemlékezéseit; elő­készítő emlékbizottság alakult. Mun­kájában a Magyar Tudományos Aka­démia, a Párttörténeti Intézet, a Ma­gyar Partizán Szövetség és> a Magyar Írók Szövetségének képviselői vesz­nék részt; R\vh így jöttem Jancsó Miklós rendezte ezt az új magyar filmet, melynek cselekménye a felszabadulás időszakában játszódik. A filmet a békésszentandrási Nemzeti mozi mutatja be január 25—26-án. jelennek meg a szovjet újságok A Szovjetszkája Rosszija című szovjet lap nemrég közölte, hogy a Szovjetunióban megjelenő napi­lapok és folyóiratok napi pél­dányszáma jelenleg 200 millió. Egyedül az Orosz SZSZR-ben, ahol a példányszám növekedése a legmagasabb, az idei évben 16 millióval emelkedett az előfizetők száma. A közel 20 százalékos emelkedést az tette lehetővé, hogy a legtöbb nyomdaterméknél meg­szüntették a példányszám korlá­tozását. A Szovjetszkaja Rosszija A Magyar Tv műsora január 25-én, kedden 8.05—11.30 Iskola-tv. 13.35—16.30 Iskola-tv. 17.35 Műsorismertetés. Hírek. 17.40 Falusi dolgokról. Idő­szerű agrárpolitikai kérdések. 18.05 Kisdobosok műsora. 1. Esik a hó (jelenet). 2. Macskavásár (bábjelenet). 18.25 Randevú a klubban. Riportműsor a szocia­lista brigádmozgalom időszerű kérdéseiről. 18.55 Esti mese. Mir- ka kertje (jugoszláv mese). 19.05 Verdi: Rigoletto. Háromfelvonásos opera. Közvetítés a Szegedi Nem­zeti Színházból. Az I. szünetben: ebben az évben több mint 300 j Tv-híradó. A II. szünetben: A hét ezerrel több példányban jelent kö eK 2130 Amerikai útijegy- meg. Különösen magas a pel- I , , , dányszám-emelkedés az ifjúsági j ze^e^c* látogatás az ENSZ-ben. lapoknál és folyóiratoknál. i 21.50 Tv-híradó — 2. kiadás. AAAAVWVWWWWWWVWSAAA sikere A Magyar Állami Népi Együttes na.gy sikerrel szerepel New Yorkban. A City Center-ben estérő\estére nagy közönség tapsol a magyar művészek­nek. Az együttes táncosai igen nagy sikerrel léptek fel vasárnap este az egyik legnépszerűbb amerikai televí­zióm űsorban. az Ed Sullivan So­ho w-<baji* Kolbászszagot füstöl az egyik kémény, hurkát a másik. A régi Vasár­napi Újság fejlécén le­hetett csak látni ijlyen hóba bújt házacskákat, szalmaboglyákat, zúzrna- rás ágakat Üget Bitang a sima országúton, csengő csen­get a nyakán. Régi far­kaskalandokat idéz a szánkón ülőknek, nagy­apák meséit. A szárból rögtönzött ülésen asszo­nyok, gyerekek kupo­rognak, belebámulnak az elhagyott útba, 's ahogy a lovacska befordul a ta- nyabejáróba, nevetve dü­löngélnek össze-vissza a fagyott rögökön ugráló szánon. A hómező nagy és környörtelen. Az elté­vedt fácán vagy ólból elkódorgott tyúk nyakig süpped benne. A nyúl- nyomok egész utacsikát szántanak, mögöttük ró­ka vagy kutya setten­kedhetett. Csak a kint maradt káposztatorzsán legelésző őzikék birkóz­nak meg vele. Karcsú lábaik nyomán szikrázik a puha porhó. Most nem esik. A tanyaablakok sárgán hívogatnak. Pi­ros képpel pálinkasza- | gú házigazda szedi le a j vendégeket örvendezve, I a lovacska is helyet kap az istállóban. Bent a konyhában az ! asszonyok már hajtogat- ! jáik a friss hájas tésztát, Úgy, mint régen, télen... toldjá'k az asztalokat, csörömpölnek a tányé­rokkal. A nagyszobában a díványon gyerekek hancúroznak. A padkán a városi rokonság meleg­szik, a motor, az autó a garázsban pihen, s a ő apja még olyan erősre csinálta a kolbászt, hogy sírt a kisgyerek, ha be­lekóstolt! De így aztán kevesebb fogyott meg aki evett belőle, tudta, hogy csabai kolbászt evett! A kemencében kényes, divatos csizmák süit fokhagymás pecse­bő szárán becsúszott a hó, száradhatnak a sut­ban reggelig. A nagy fonott korsó meghajtja magát a kis üveg előtt, kisüsti szilva buggyan ki a torkán. Egy kicsike nem árt meg asszonyoknak, gyerekek­nek — erősködik a házi­gazda —, bár nekik mál­naszörp piroslik az asz­tal sarkán. Töltött káposzta az el­ső fogás. — Enni kell — biztat a háziasszony —, más már nem lesz máma! És úgy is kana­lazzák tejfeltől fehér le­vét, borstól, paprikától ízes húsát, mintha ettől kellene jóllakniuk. A kolbászt, hurkát illik megbírálni. Mert a fér­fiakon a sor, hogy szem­lesütve, de mohon fi­gyeljék: „Éppen a leg­jobb, sem nem gyenge, sem nem erős!” Egy idé­nyével nem sok baja van senkinek. Szétomlik a szájban, köretnek eszik a hurka, kolbász mellé. Lehet ugyan még szür­kéin! a sárgabarack-be­főttbe, piros meggybe, szilvába, de ez inkább asszonynak, gyereknek való. Az emberek köny- nyű fehér borral mos­sák le a nehéz falato­kat, gyomorkönnyítő szénsavas vizet prüszköl bele az autoszifon. A krémesre, hájasra, dióstortára inár-már csak fájó szívvel néze­getnek. A gyereknép is megjött a macskaaszta] mellől, hallgatják a tré­fákat, a vékonyabbját se nevetik, a vastagabbját úgy sem értik. Dalolnak aztán sokat, tótul is, ma­gyarul is. Néha ugyáín- annak a dalnak mind­két szövegét is. Lehet sebb vendég mindjárt el vitatVoz-i; sd'yíV vag'y is meséli, hogy bizony az magyar fejben született meg először a dallam... Az emberek szeme le­lecsukódik, az asszonyok fájós derekukat tapogat­ják. Aki csak enni, inni jött ide, ideje, hogy szedje a sátorfáját. Bi­tang csilingelve kisétál a jó meleg istállóból, a láncra fogott kutyák sem ugatják, tele bendő- vel alszanak vackukon. Sötétkék az ég, sötét­kék a föld. A lámpák el­aludtak a behavazott ta­nyákban. Éles kés a szél, szabdalja az arcot, be­bújik a pokróc alá, ha­sogatja a dermedt háza­kat. Az országút elve­szett, hiába sorakoztak rajta a jelül tűzött hosz- szú nyárfák. De Bitang vágya a kedves istálló után elvezérli a tévely­gőket. Itt is, ott is le­száll egy kis csapat, ku- tyavakkantás jelenti az érkezőknek, hogy odaha­za minden rendben van. Jutalmul hurkabőr és csont jár, a gyerekek csomagoltak számukra is. Így ületik meg tél kö­zepén a néhai disznótor úgy, mint régen, és ma is a békési tanyákon. Emlékük nem él soká, a gazda már utódainak kedveskedik. Csak a telt kamrák gazdasszonyai emlékeznek rájuk, ami- kői; elégedetten néznek körül kis birodalmuk pompás kincstárában. Huszár Istxfánné JANUAR SS. Békési Bástya: Ha ezernyi klarinét... Békéscsabai Brigád: Lobó, a farkas. Békéscsabai Szabadság: A hazug lány Békéscsabai Terv: Arséme Lupin. Gyo­mai Szabadság: Ki volt dr. Sorge. Gyulai Erkel: Altatok. Gyulai Petőfi: Tilos a szerelem. Mezőkovácsházi Vö­rös Október: Nincs Irgalom. Orosházi Béke: Van, aki forrón szereti. Oroshá­zi Partizán: A megszakított repülés. Sarkadi Petőfi: Szállnak a darvalí. Szarvasi Táncsics: Iszony. Szeghalmi Ady: Jelszó: Keresek egy utcát. Grace Kelly újra filmezett 1956. évi házassága óta első íz­ben szerepelt Rainier monacói herceg felesége, Grace Kelly újra filmen. Rövid szerepet játszott az ENSZ égisze alatt forgatott ká­bítószerellenes filmben, melynek szereplői nem fogadtak el gázsit. Apróhirdetések 500 kilós tizedes mázsa eladó. Szarvas, Madách u. 1. 102353 Két darao hízó, 160 és 190 küós eladó. Békéscsaba, Tanya 132/2. (Kismegyeri iskola mellett, Szaszák.) 073 Jelentős többlet­bevételhez juthat, ha felesleges átadja a füstölthúsánit és étkezést szaonnét a földművesszövetke­zeteknek, felvásárol­ják minden mennyi­ségben! A felvásárlás fettételeiről és az egészségügyi előírá­sokról részletes felvilá­gosítást ad a helyi FÖLDMÜVESSZÖ VETKEZET 70

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom