Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-23 / 19. szám
M66. január 23, 2 Vasárnap Koszorúzás az iparitanuló-intézetben 1914. január 20-án született Kulich Gyula, s az idén lenne 52 éves, ha a fasiszták ellen vívott küzdelemben nem vesztette, volna életét. Egész életét az ifjúsági mozgalomnak szentelte, harcos szószólója volt a munkásifjúság jobblétének. A Mü. M. 611-es számú Ipari- tanuló-Intézetének névadója Kulich Gyula, s ez alkalomból 20-án a KISZ-szervezet kegyelettel adózott a mártírhalált halt forradalmárnak. Délelőtt 10 órakor koszorút helyeztek el a KISZ-fiatalok az iskola épületén levő emléktáblánál, s Bőke Gyula, az intézet tanára méltatta a névadó munkásságát HF Felhívás az 1966- évi szocialista munkaverseny-mozgaloin főbb célkitűzéseinek megvalósítására ; Szervezett munkások. Békés megye dolgozói! Megyénk dolgozói odaadó és szorgalmas munkájúkkal hozzájárultak almoz, hogy a második ötéves tervünk célkitűzéseit eredményesen valósítottuk meg. A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa elismerését fejezi ki a sike- íes munkáért megyénk minden becsületes dolgozójának. Békés megyében a második ötéves tervben a termelő és nem termelő állóalapok bővítésére 6,5 milliárd forintot ruháztunk be. Az összes beruházás 33 százaléka az ipar, 42 százaléka a szocialista mezőgazdaság fejlesztését szolgálta. Az állami ipar nettó termelése öt év alatt 65 százalékkal nőtt. Az ipari .termelés növekedésének 40 százalékát a munka termelékenységének emelésével értük él. A szocialista iparban dol(Folytatás az. 1. oldalról) amely megváltoztatta a világ képét. Olyan erő született, amely a világháború kikerülhetetienségé- nek a régi viszonyok között érvényes, objektív törvényét megváltoztatta. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresz- szusa minden békeszerető ember örömére meghirdette, hogy ez a törvény a múlté. A szocializmus, a béke erői ma már annyira megnövekedtek, hogy a világháború nem elkerülhetetlen — mondotta. Aki a társadalmi fejlődés ösz- szefüggésedt csak felületesen is ismeri, tudja, hogy a szocialista világrendszer a szovjet hatalom segítségével született, hogy a gyarmati rendszer felbomlása, az imperializmus kiszorítása nem független a Szovjetunió és a szocialista világrendszer növekvő gazdasági, politikai, erkölcsi és katonai hatalmától. Az elmúlt fél évszázad történelmi viharainak tanulsága: a társadalmi fejlődésben nincs megállás. A szocializmus térhódítását nem tudta megállítani Hitler és nem tudják megállítani a mai imperialisták sem. A harc a két erő és a két rendszer között, különböző módszerekkel, ma is folyik. A legkiél ezettebb formában most Vietnamban. Az amerikai imperialisták hitleri módszerekkel pusztítanak egy országot, mérhetetlen szenvedéseket zúdítanak egy tőlünk 10 ezer kilométerre élő népre. Majd' hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a nemzetköri harcok mai frontjain is mindenütt első helyen áll. Segítséget nyújt a felszabadult, fejlődő országoknak, a szocializmust építő országokkal megosztja tapasztalatait és ahöl fegyveres harcot vívnak, ott fegyverekkel, katonai ismeretei megosztásával is segít. így van ez most Dél- Vietnaim népének igazságos háborújában. Az elmúlt csaknem 50 esztendő minden tapasztalata azt bi- •onyítja, hogy nem lehet a tár- iadalmi haladás híve olyan ember, aki szemben áll a Szovjetunióval. lem nevezheti magát internacionalistának az, aki szemben áll agy szembefordul a Szovjetunióval, nem lehet internacionalista, aki az imperializmus elleni nemzetközi méretű harc közben megbontja a béke nagyhatalma köré csoportosuló szocialista, béliét védő, haladásért küzdő erők «Ubíégét. Nem lehet internacionalista, aki ilyen viszonyok között az imperialistákkal való összejátszással, megalkuvással rágalmazza a Szovjetuniót, a Szovjetunió Kommunista Pártját. Az ilyen felelőtlenséghez nem kell bátorság, hiszen a rágalmazó is tudja, hogy ez a magatartás semmiben sem változtatja meg a Szovjetunió elvi alapon álló, következetes békepolitikáját és a rágalmazók, de a mérlegelők hazájának békéjét is mindezek ellenére elsősorban a Szovjetunió biztosítja. A magyar nép szovjet barátsága az emberek lelkében élő, eleven érzelem. A 21 esztendeje tartó közvetlen politikai, gazdaság, tudományos és kulturális kapcsolatokból származó kölcsönös előnyök, a Szovjetunió részéről nyújtott sokoldalú testvéri segítség mindenkit meggyőzhetett róla, hogy a Szovjetunió igaz barát. A polgári világban sikerült el- lensógeinknek sok emberrel elhitetniük, hogy egy olyan kis országnak, mint Magyarországnak, a viszonya egy olyan nagy hatalomhoz, mint a Szovjetunió, nem épülhet a teljes egyenlőség, a kölcsönös testvéri segítség, a be nem avatkozás, a nemzeti függetlenség tiszteletben tartása alapelveire. Ellenségeink azt állítják, hogy a hatalmas Szovjetunió a mi kis országunkat kihasználja. Akik azonban ezt a viszonyt közelebbről ismerik, értik, hogy a szocia- j lista országok közötti viszony egészen más, mint a tőkés országok közötti — mondotta, és példákat sorolt fel egyenlő és kölcsönös kapcsolatainkról, majd ezeket mondatta: Az ilyen jellegű kapcsolatok tették lehetővé, hogy Magyarország ipari országgá váljék, hogy rövid idő alatt megháromszorozódjék a munkásosztály, s hogy ma már a magyar ipar termékeinek széles skálájával versenyezhet a tőkés világ sok-sok piacán. Lassan elkopnak az ellenséges szólamok és megértik a félrevezetettek is, hogy a Szovjetunió a 1 szovjet hatalom jellegéből eredően nem igényli a más országok belügyeibe való beavatkozást, és a teljes egyenlőség, önállóság és szuverenitás elismerése alapján építi az országok közötti kapcsolatokat A magyar—szovjet barátságot helyesen értékelik ellenségeink Pontosan tudják, hogy ez a barátság a szocialista Magyarország felemelkedésének, függetlenségének, biztonságának legbiztosabb záloga. Ezért támadják. Raffinált eszközökkel, az ún. fellazítás! politikával próbálják Magyarországot elszakítani a Szovjetuniótól vagy legalább lazítaná a két nép közötti kapcsolatot. Felesleges próbálkozás A magyar embereknek minden okuk megvan arra, hogy szeressék, becsüljék, testvérüknek érezzék a szovjet embereket, tiszteljék a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjetunió kormányát. A magyar nép számára megnyugtató, hogy pártjaink, kormányaink között a külpolitika élveiben, a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiben is teljes az egyetértés, együttműködésünk harmonikus — mondotta, majd így fejezte be beszédét: A Magyar—Szovjet Baráti Társaság fontos, szép feladatot teljesít, amikor ennek a barátságnak az ápolását, fejlesztését vállalja magára. (MTI) ........— ........................ g őzök száma a tervidőszak alatt mintegy 8 ezerrel szaporodott és eléri a 34 ezret. Megteremtettük a nagyüzemi mezőgazdaságot. A második ötéves terv sikeres teljesítését nagyban elősegítette a tervidőszak alatt kibontakozott és megerősödött szocialista munkaverseny, ezen belül a szocialista brigádmozgalom. E mozgalom gazdag tapasztalatait a jövőben is célszerűen kell felhasználnunk, hogy az 1966. év tervfeladatait is sikeresen tudjuk megoldani. Az 1966. évi feladatok végrehajtása komoly feladat elé állítja megyénk valamennyi dolgozóját. Az ipari, mezőgazdasági üzemekben, termelőszövetkezetekben az élenjáró dolgozók már felismerték az 1966-ban kezdődő harmadik ötéves tervünk jelentőségét, ezért munka versenyeket indítanak az 1966. évi népgazdasági tervek sikeres teljesítéséért. Üdvözöljük ezeket a kezdeményezéseket és felhívjuk Békés megye vállalatainak dolgozóit, hogy vegyenek részt továbbra is a szocialista munkaverseny-mozgalom. ban, mutassanak példát a munkaversenyben elért eredményekkel. Az 1966. évi feladatok megvalósítása szükségessé teszi a gazdasági munka minőségének megjavítását, a szervezettebb munkát, a műszaki fejlesztést, a gyártmányok korszerűsítését, a termékek minőségének javítását, az új technológiai eljárások bevezetését, az exporttervek határidőn belüli teljesítését, a munka termelékenységének növelését, az önköltség csökkentését és a takarékosabb gazdálkodást. Tovább kell szilárdítani a munkafegyelmet, legyen minden dolgozónak becsületbeli ügye az öntudatosan végzett munka. A gazdasági vezetők a szakszervezeti szervekkel és a többi tömegszervezettel együtt szervezzék és segítsék a szocialista murüía verseny-mozgalmat, ezen belül a Szocialista brigád, műhely, üzem és vállalat cimért folyó mozgalmat, javítsák ezek tartalmi színvonalát és gondoskodjanak a verseny előfeltételedről, a rendszeres értékelésről, nyilvántartásról, propagálásról. A helyiipari vállalatok fokozzák a versenyvállalásokon keresztül is a lakosság javító és szolgáltató igényeinek kielégítését. El kell érni, hogy minden vállalatnál olyan cikkeket termeljenek, amelyeket a népgazdaság és a lakosság igényel. Szorgalmazni kell a termékek exportra való gyártását. Az eredmények növelésére fel kell használni az újítómozgalom tapasztalatait, továbbra is élő kell segíteni az újítások bevezetését, ösztönözni kell az újítókat a technika és a munkavédelem továbbfejlesztésére. Az 1966. évi feladatok megkövetelik az üzemi demokrácia szélesítését. Az üzemi demokrácia valamennyi fórumán a dolgozókkal közösen kell meghatározni a feladatok végrehajtásának módozatait, mert ez teszi lehetővé az egységes cselekvést. Be kell tartani azt az elvet, hogy mindenki a végzett munka mennyisége és minősége arányában részesüljön az anyagi javak- bóL A termelési feladatokon kívül fokozottabban törekedni kell & dolgozók egészségügyi, szociális és kulturális helyzetének, valamint a munka feltételeinek javítására. A dolgozók egészségének és testi épségének megóvására tegyenek hatékony intézkedéseket és fordítsanak nagyobb gondot a balesetet előidéző okok megszüntetésére. A szakszervezeti alapszervek a népgazdasági célkitűzések megvalósításáért állandóan fokozzák a dolgozók politikai, erkölcsi, szakmai és kulturális nevelését, javítsák az agitáció« és propagandamunkát, rendszeresen biztosítsák az aktívák színvonalas tájékoztatását. Az SZMT határozott meggyőző, dése, hogy megyénk valamennyi dolgozója e felhívást elfogadja és a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek teljesítésével olyan versenyvállalásokat tesznek, amellyel megvalósítják az 1966. évi népgazdasági tervet. SZAKSZERVEZETEK BÉKÉS MEGYEI TANÄCSA Az öt testűit árnyéka — A kongói titok nyomában — 5. Rockefellerek politikai haditanácsa megállapította: ha a központi kormány győz Kongóban, akkor Adula marad a helyzet ura. Öt azonban azzal gyanúsították — nem alaptalanul —, hogy Mor- ganékkal áll kapcsolatban. Amikor tehát Adula le akarta gyúrni Csombét, azaz Katangát — közvetve Morgamék érdekeit szolgálta, az ő számukra kaparta volna ki a tűzből a gesztenyét. — Ennek nem szabad megtörténnie — határoztak a Rockefellerek. Semmiképpen nem akarták eltűrni, hogy legveszedelmesebb versenytársuk fölibük kerekedjéK. Ezért aztán — ellenhúzásként — a kisebb rosszat választották: kompromisszumot kötöttek a So- ciété Generállal. Azt a közvetlen célt akarták elérni, hogy megakadályozzák Morganék befolyásának növekedését. Pillanatnyilag tehát Katanga függetlensége mellett foglaltak állást. A belgák — szorongatott helyzetükben — szintén a két rossz közül választva — vállalták Csőmbe nyűt és közvetlen támogatását De a bonyolultabb feladat végrehajtását az öt Rockefellernek magára kellett vállalnia. Ez a feladat abban állott, hogy meg kellett szervezni a Kongó egyesítését követelő ENSZ-határozat szabotálását. Rockefellerek, természetesen, nem közölték dokumentumaikat az „ENSZ-akció” részleteiről. De amennyire ez megítélhető, ebben vezető szerepe volt Nelson Rockefellernek, a második fivérnek. Míg Lawrence a legjobb pénzügyi szakértő, és David a legjobb gaz- dász a fivérek között, Nelson az elismert politikus. Helyet foglalt Roosevelt, Truman és Eisenhower kormányaiban. Ö irányította akkoriban a latin-amerikai ügyeket és később az úgynevezett „lélektani háborút” is. 1956-ban vált ki a kormányból, hogy kizárólag a választási kampánnyal foglalkozzék Ennek eredményeképpen 1958-ban megválasztották New York állam kormányzójának. Ezt a tisztséget hagyományos ugródeszkának tekintik Amerikában a Fehér Ház felé. Csakhogy Nelson 1964-es első kísérlete nem járt sikerrel — Goldwater félresöpörte. Nelson ismerői úgy tudják, Nelson nem tekinti utolsónak első kísérletét. Nelson Rockefeller gondosan ügyelt arra, hogy jó kapcsolatai az ENSZ főtitkárságával megmaradjanak. Annak idején, amikor helyet kerestek az ENSZ új épületének, Nelson Rockefeller a nemzetközi szervezetnek ajándékozta a Manhattan-en, az East River partján fekvő telkét. E tettével általános elismerést aratott, Valójában még ezen a jótékonyságán is nyert, mert az ENSZ-pa- lota új színt adott a környezetnek, s hatalmasan felszöktek a Rockefellerek birtokában maradt közeli telkek árai. Tehát — Nelson Rockefellert tisztelték az ENSZ-ben. Nyilván merő véletlenség ezután az a tény, hogy amikor az ENSZ csapatokat irányított Kongóba, az ENSZ-nek alárendelt parancsnokság egyszerűen nem hajtotta végre a Biztonsági Tanács határozatait. Sőt, maga Hammarskjöld, az ENSZ akkori főtitkára, tárgyalni kezdett Csomóéval. Ezt követően önkény°sen parancsot adott arra, hogy az ENSZ-csapatok ne vonuljanak be Katangábe. Ellenben Hammarskjöld két közvetlen munkatársa,