Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-04 / 2. szám

f96tí. január 4. 3 Kcd'l Jobb anyagi érdekeltséget Békéssámsonban Néhány héttel ezelőtt az 1906. évi szerződéses termelés szervező, seben Béíkéssámsonit a megyei és a járási szervek elmarasztalták. Ez a statisztikai összefüggések alap­ján jogos volt. Felvetették Varga István, tsz-elnök és Olajos Imre loagronómus felelősségét az Előre Tsz jövő évi termeléséért, a csa­ladok életkörülményeinek meg­teremtéséért. Amíg a múlt évben 280 holdon termeltek étkezési hagymát, 50 holdon fokhagymát, 30 holdon dughagymáit, 260 holdon cukorrépát, 6ö holdon cirkot és' 18 holdon hagymamagot, addig az idén étkezési hagymával 140 hol­dat, dughagymávai 25 holdat, cu­korrépával pedig 200 holdat hasz­nosítanak. Vagyis a község fonto­sabb kereskedelmi és ipari nö- vényte rmesztését 50 százalékkal csökkentik. A kérdés tehát jogos: miért? Vajon a néhány hete ki­munkált új vetésszerkezet megfe­lel-e a falai, a tsz és az ország ér­dekeinek? Miért szükséges a ve­tésszerkezeten ez a nagyarányú változtatás? Olajos Imre loagronómus a vál. toztatás szükségességét a munka­erő-ellátottsággal indokolja. Bár a tsz-toe tömörült 798 családiban 2500 munkaképes férfit, nőt, ser­dülőt tartanak nyilván, a nöifény- lermesztesben mégis alig .volt 1965-ben is 270 munkavállaló. Az elnök azzal magyarázta a távol­maradók „bizonyítványát”, hogy mióta tsz-ben dolgoznak, új la­kást építettek vagy a légit bőví­tették, csempekályhát rakattak a sárkemence helyére, új bútort vá­sároltak. A családok túlnyomó többsége kényelmesen él. Mind­emellett sokan elvándoroltak. Vonzza a sámsoniakat az Oros­házi Üveggyár és az olajbányá­szat, de eljárnak innen a távolabbi városok ipari üzemeibe is. A íőagronómus és az elnök el­nyebben esel túl a meglepeté­sen — mondta sokat sejtető mo­sollyal az arcán. — Ejnye, csak nem . 1 — Nem, nem, semmi rossz. Sót! — Nyögd már ki. mert kifúr­ja oldalamat a kíváncsiság! — Öregem. gratulálhatsz! Megválasztottak a hazafiasok jog la nácsosá na k! — Gratulálok! Gratulálok, édes bátyám! — S megöleltem. — De hogyhogy én, az alelnök, nem tudok róla? — Nézd, Johnnykám, vigyáz­tunk arra, hogy a sógor-koma- ság látszatát is elkerüljük — szólt közbe Jimmy sietve. — . Hidd eh jobb ez így. Ma, ami­kor a korrupció elleni kam­pány ... Elvégre az öccse vagy. Ha idegen volna, az más, akkor a vezetőség ülésén te is ott let­téi volna. — Bocsánat, erre nem gondol­tam — mondtam s magamban igazat adtam Jimmynek. — De hát, édes bátyám — fordultam ismét Freddyhez — meg kelle­ne ünnepelni ezt a nagy ese­ményt! Csakhogy van itt egy kis bibi. En már félek inni, mert még alig hevertem ki a tegnap esti duhajkodást... No, de azért egy pohárka Cinzano nem fog megártani, ha azt a te egészsé­gedre ürítem! Jimmy csengetett. Lucy, a mindentudó titkárnő jutott az 1965-re kialakult üzemi tények megállapításáig. Ez helyes, mert ha Békéssámsonban a tsz ve. zetői a gazdasági haladás tényeit vizsgálják, akkor a járásnál is meg a megyénél is csak arra gondol­hatnak, hogy mindezzel a fejlő­dést gátló akadályok feltárását, leküzdését szolgálják. Ehhez pe­dig szervező munkára, a dolgok irányítására lenne szükség. Azért kell erről beszélnünk, mert a tsz vezetése a múlt év tavaszán nagy aktivitással szervezte a munkát, s ez az aktivitás ma .már látszik, hogy csak szalmaláng volt. A tavaszi időszakban a hagymával is meg a cukorrépával, is igen eredménye­sen bíbelődtek. A sok esőzés mi­att a szövetkezet vállalkozását bi­zonyos kudarcok kísérték s ez bi­zony elvette az emberek kedvét. Kétségtelen, a mezőgazdasági termelés kisüzemben, nagyüzem­ben még Békéssámsonban is koc­kázattal jár. A családok érdeke viszont azt követeti, hogy a jöve­delemért a vezetőség, az igazgató­ság és a közgyűlés határozata alapján igenis merjen kockázatot vállalni! A falubeliek jő része azért is nem a tsz-ben dolgozik, mert az eddigi gyakorlat a jövedelem és a prémium elosztásánál nem egye­zett azzal a szocialista elvvel, hogy aki többet termel a közös­ségnek, az a javakból is ennek megfelelően részesüljön. Békés, sámsoniban 1965-ben a munka dí­jazásából kirekesztették az anyagi ösztönzés egyéni érdekeltségét. A prémiumot a tsz átlagtermése alapján mérték ki, s a jól dolgo­zók anyagi megbecsülése így nem érvényesült, noha egyik ember jól, a másik pedig — a prémium re­ményében — igen jól látta el a rábízott és a vállalt feladatot. Amikor a tsz tagsága látta, hogy a szövetkezeti ‘termelés sem men­pedig már hozta is az üveg Cinzanót. Koccintottunk s it­tunk. Másnapos voltam és se­hogy sem ízlett az ital, még az olyan jófajta sem, mint a Cin­zano. De Freddy bátyámról volt szó, aki eddig szürke tagja volt a Hazafias Társaságnak és most már vezetőségi tagnak számított. Leerőltettem hát torkomon az italt, bárhogy is rosszulesett. Tulajdonképpen Freddy bá­tyámnak köszönhettem, hogy a hazafiasok tagja lettem, egész politikai karrieremet. Muszáj hát innom az egészségére. S it- tám. Freddy különben már tudott róla, hogy Edit hűtlenül elha­gyott, s amint lenyeltük az első pohár italt, nyomban rátért a dologra és felajánlotta ügyvédi szolgálatait: — Neked, mint édes öcsém­nek, fele áron megcsinálom a válást. ígérem, olyan gyors le­szek, mint még egyetlen váló­per! tárgyalásomnál sem voltam. Két hónap és Peggyt oltár elé vezetheted. — Akkor megduplázom a ho­noráriumodat! — csaptam a markába jó marhakupec módra. — Erre iszunk! Tölts, Lucy! S Lucy töltött és én megint ittam. Megborzongtam, de le­nyeltem. Aztán feketét ittam. Ettől kissé helyrebillentem. (Folytatjuk) tes a buktatóktól, néhányan elpu. hultak. (A hagyma miatti siker­telenséget a vezetés még máig sem heverte ki.) A beszélgetésből arra lehetett következtetni, hogy a tsz vezetése a vetésszerkezet cél­tudatos kialakítását a tagság spon­taneitására bízta. Mindenkivel kü- lön-külön megbeszélték, mennyi növény bérnövelését vállalja. Ezt összegezték, így kapták meg azt a bizonyos 140 hold hagymáit is. A vetésszerkezet tartása a bé­késsámsoni Előre Tsz-ben is több okból indokolt. Csak a legfonto­sabbakat említjük: a foglalkozta­tottság biztosítása, a tsz pénzügyi egyensúlyának tartása, növelése, a népgazdasági érdek szolgálata és így tovább. Ebben a szövetkezet­ben mindenekelőtt nem a vetés- szerkezeten, hanem a munkadí. jazáson és a prémium kifizetésé­nek módján kellett volna változ­tatni, és ezzel hitelt érdemlően agitálniuk. A személyes érdekelt­séget a kapásnövények művelésé­ben legalább olyan minőségben kellene a tsz vezetésének biztosí­tania, mint a lucerna kézikaszálá­sában! Ha a szövetkezeti gazda kellő anyagi hasznot lát valamely ■munkában, elvállalja és meg is csinálja. Ahhoz azonban, hogy a ■békéssámsoni Előre Tsz gazdái eddig jussanak, előbb önmaguk szemlélete fölé kellene emelked­niük. A nagylány, a serdülő fiú vagy éppen a feleség, az édesanya nem azért maradt távol a szövetkezeti .munkától, mert megvan az új la­kás. ennek berendezése, az állított jómód, hiszen a sámsoni tsz-ek ta­valy nem sok jövedelmet mutat­tak ki a zárszámadás! közgyűlé­sen, hanem a munka értékének mérésénél alkalmazott egyenlősd: elv miatt! A családi alapon szer­vezett növényápolásnak itt is csak akkor van értelme, ha a betaka­rítás után ki-ki munkája után kapja meg az öt megillető részit. Az Előre Tsz-ben 1965 II. felében ezért is mentek a dolgok gyen­gébben. A hagymatermesztésben előállt helyzet semmiképpen sem indo­kolja az ágazat jelentőségének csökkentését és kísérletezést olyan növényekkel, melyek más közsé­gekben hagyományosnak számíta­nak és jól teremnek. A hagymát viszont csak a hagyományos kör­zetekben lehet termeszteni. így többek között Békéssámsonban is. Helytelen, hogy a hagymából szár­mazó bevételeik pótlására új üzem- ágak beállítását, bővítését latol­gatják teljesen állami támogatás­ból. Egyelőre nem sok reménye lehet ennek a tsz-nek 600 férőhe­lyes sertéshizlaldára és az új csi­benevelőházra. (A mezőgazdaság 1966. évi beruházásait megyei szin­ten 1965 tavaszán jóváhagyták, sőt az 1967. évi is mái’ készülőben van.) Éppen ezért — ismételten hangsúlyozzuk — gazdálkodásu­kat helyes lenne az eddig kifej­lesztett ágazatokra, különösen az igen fontos vörös- és fokhagyma termesztésére alapozniuk. Jó ter­més esetén ezek a növények pén­zesbányának számítanák, mint ahogyan a korábbi esztendőkben is a hagyma adta itt a legnagyobb jövedelmet. Dupsi Károly Külföldi és hazai gépek prototípusainak bemutatására kötött szerződést a Hidasháti Állami Gazdaság A Hidasháti Állami Gazdaság határában az elmúlt esztendőben különböző típusú hazai és kül­földi gépek prototípusait mutat­ták be. Az ország minden tájáról érkeztek ide hozzáértő szakembe­rek, hogy lássák a gépek munká­ját. A gazdaság vezetőinek sok elfoglaltságot adott a bemutatók egész sora. Ennek ellenére a Me­zőgazdasági Gépkísérleti Intézet­tel újabb szerződést kötöttek: 1966-ban is szívesen adnak lehe­tőséget valamennyi hazai, külföl­di új gép prototípusának kipróbá­lására. Mert, amint a hidashátiak mondják, sokat lehet tanulni a bemutatókból, hasznos tanácsokat kaphatnak a gépekkel együtt ér­kező tervezőktől, mérnököktől, szakemberektől. A Jósofőr” Valamelyik közeli utcában lakik János bácsi. Egy-két utca­köz nem számit, oda se -neki, tehát szom­szédok vagyunk. S ha már egy-két utca nem számít, miért néz­nénk oda annak a két évtized korkülönb­ségnek, amit a sors, vagyis — mivelhogy nem a gólya költött bennünket — a szülé­ink rendeltek... János bácsi és is­merősei társaságá­ban üldögéltem egy­szer, s ezért nekem, a nálánál húsz évvel fiatalabbnak is szer- vuszt és parolát adott. Akkor még azt se tudtam róla, hogy a világ melyik tájá­ról, s kiknek a jóvol­tából került az élők sorába, s a város ama cseppet sem híres szögletébe. Rövid be­szélgetés után tudtam meg, hogy maszek ko­csitulajdonos. Ezt is csak úgy, hogy a tár­saság egyik tagja megkérdezte: — Hol van a csini­baba, Jani bácsi? — Szervirozik a ga­rázsban, Nagyon bamba ar­cot vághattam, mert nyomban közölték, hogy a „csinibaba” az János bácsi egyet­len, kesej lábú pej lo­va, amivel némi apró futxirozások ellenében a mindennapi pálin­káját és betevő falat kenyerét megkeresi, Pszt... amit ezen fe­lül is megkeres, ar­ról ne beszéljünk, mert könnyen a pénzügyi osztály fü­lébe juthat. — Kérem.,, én egy szót sem szólok az egészről, legfeljebb megírom az újságban. János bácsi erre sem ijedt meg. Ügy látszik rendben van a „csinibaba” szénája és János bácsi adója is. Ezek ellenére sem ál­lom meg, hogy hall­gassak létéről. Azért nem, mert most vala­melyik este a szoká­sos féldeci helyett csak egy háromcen­tes szilvát kért és ivott. — Vagy te vagy be­teg, vagh a „csiniba­bád” túl egészséges — kötöttek belé ismerő­sei. — <4, semmi sem mltozott az utóbbi időben. Csupán arról van szó. hogy a hely­zet kulminációja ak­ként variáládott, mely szerint a lóhaj- tók eddigi szignatúrá- ján is változtatni kell valamicskét. Magya­rán szólva, át kell ké­peznünk magunkat lósöförnek, hogy « gépkocsivezetőkkel egyenrangú, tudással vegyünk részt a jár­művek forgalmában. — Moment, Jani bá­csi — vágott közbe egyik ismerőse, ivó­cimborája — te vagy csalsz, vagy viccelsz... — Dupla moment! Én nem csalok és nem is viccelek. A törvény szerint minden foga- tosnak tanfolyamot kell végeznie s; csak KRESZ-igazolvány- nyal a zsebében köz­lekedhet a közutakon. — És szeszmentes gyomorral — kaca­gott fel valaki. — No, ez nincs a paragrafusok között — védekezett. — Ed­digi tanulmányaim szerint csak éjjeli- és stoplámpa szüksé­geltetik az egy vagy két lóerővel vontatott járművekre. — Ne haragudj, Jani bácsi. Régi köz­mondás, hogy sem a lónak, sem a fogatos- nak nem szabad hin­ni, mert az egyik ki­rúg, a másik meg be­rúg. — Moment. A fo- gatos csak akkor rúg be, ha akadnak olyan gázsók, akik a hely­zet szignatúrájába-n kevésbé kulminálód- nak, s fél fuvar árá­val többet fizetnek, mint amennyi jár. Na zdrávia prosztyi páne — bökte meg Jani bácsi a kalapja karimáját és elsietett: — Mit mondott? — kérdezte a heccelődő. aki egy szót sem ér­tett a búcsúszavakból. — Csak azt mond­ta — nyugtatta meg a cimborája —, hogy erőt, egészséget és több felfogásbeli ké­pességet kíván. — Nekem több fel­fogásbeli képességet? Nekem. akinek a nagyapja is önálló biciklitulajdonos volt? — Igen, neked, mert nem tudod, hogy' a fogatosok sem fordulhatnak rá, és hajthatnak ezután végig a KRESZ-szel ellentétes módon a közúton, K. 4. ^OOC3000000000000000000000000000€50000000000í5000CK: A felszerelt gyalogos Kesztyűs rajza i /

Next

/
Oldalképek
Tartalom