Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-19 / 15. szám

1966. Január t9, 4 Steril Mit nyújt a megye kereskedelme 1966-ban? Negyven százzalékkaf több vágou baromfi — Javuló élelmiszer-, konfekció-, műszaki cikk ellátás bútorszövetből 98, műszál szövet­Megkezdődik az idegenvezetőt tanfolyama Uj kiadvány Szarvasról A megyei idegenforgalmi hiva­talban már most nagy gonddal ké­szülnek a tavaszra, a vendégek tagadására, igényeik kielégítésére. Január hónapban Gyuláin ide- genvezietői tanfolyam kezdődik. Az érdeklődők részére a város történetéről, műemlékeiről, fejlő­déséről hat előadást tartanak.. Be­vezető előadást tart Gyula város húszéves távlati tervéről Enyedi G. Sándor, a városi tanács elnöke. Békéscsabán, Orosházán és Szarvason a TIT-taniolyamok ke­retében nyernek kiképzési; az ide­genvezetők. A napokban készült el a Kner Nyomdában az idegenforgalmi hi- vaital harmadik prospektusa, mely Szarvas községet mutatja be szí­nes, képes leporelló formában. Békéscsabán, Gyulán, Oroshá­zán és Szarvason már közel más­fél éve működik a ílzetővendég- soolgálat. amely az elmúlt évben több mint 173 ezer forintot forgal­mazott. Tapasztalat, hogy na­gyobb érdeklődés esetén is az el­helyezési igényeket e téren ki tud­NoVernbeiben ünnepelte meg­alakulásának negyedik évforduló­ját a Moszkva környéki Lenin Végakarata szovhoz. Az állami gazdaság eredményei évről évre javulnak. Ebben nagy része van az igazgatónak, Mihail Lapsinnak. A szovhozt fennállása óta ő ve­heti. A siker nem jön él maga tói. Ez a mondás igaz, ha kissé bánáti - «an is hangzik. Maga az igazgató főleg kér. té­nyezőnek tulajdonítja a gazdaság eredményeit. Annak, hogy kezdet­től fogva szakosították a szovhozt. majd az SZKP KB I960 márciusi plénuma után megváltoztatták a tervezési és a bérezési rendszert. A vezető üzemég a tejelő állat- tenyésztés. Az idő bebizonyította, hogy helyes volt ez a szakosítási irány. A fiatal szovhoz ennek kö­szönheti, hogy négy év alatt szí - iárdan lábra állt. Tíznél is több farmját megfelelően gépesítette. Lapsin az önállóságot és a kez­deményező kedvet tartja beosz­tottjai legértékesebb' tulajdonsá­gának. Főleg a szakembereknél fontos ez. „Elemi igazság, de ha a munkás nem érzi gazdának ma­gát, nem leshet sikerre számítani" — mondja. A szovho2Jban nincsenek kö­zömbös emberek. A brigádvezetők elmondták, hogy a munkások gyakran tesznek javaslatokat a termelés megjavítására. Lapsin ezt annak tulajdonítja, hogy a fa­lusi dolgozók érzik az irántuk megnyilvánuló fokozott bizalmat. Hathatósan hozzájárul ehhez az anyagi érdekeltség is. Mindenkinek munkája szerint — Az SZKP KB márciusi plé­numa lehetőséget adott nekünk arra, hogy önállóan rendelkezzünk a termékeink értékesítéséből szár­mazó eszközökkel. Biztosra ve­szem, hogy ez lesz a mezőgazda- sas továbbfejlődésének döntő fel­tétele — hangoztatja az igazgató. A Lenin Végakarata szovhoz- ban megszüntették az egyenlősdit a bérezésben. A dolgozók kere­sete az általuk megtermelt termé­kek mennyiségétől és minőségétől függ I A megyei tanács kereskedelmi osztályán a közelmúltban értekez­letet tartottak a városi és járási kereskedelmi felügyelők részére, amelyen ismertették az 1966-os áruellátás helyzetét. Az élelmiszerekből a múlt. év­hez viszonyítva finomlisztből 12, száraz tésztából 12, kenyérből 1,3, tojásból ló, étolajból 5, margarin­ból 9. vaj,, sajt és egyéb tejter­mékből 2, csokoládéféleségekből 0. babkávéból 16 százalékkal többi kerül az üzletekbe. A tavalyival azonos lesz az ellátás húsból és húskészítményekből, borsból, só­ból, ecetből és paprikából. Zsft- és zsírszalonnából minden igényt ki tudnak elégíteni, egyedül a hal­ból csökken az árumennyiség. Vi­szont igen jelentős mennyiséggel, 49 százalékkal több vágott barom-, fi áll majd a háziasszonyok ren­delkezésére, mini a korábbi idő­szakban. A rossz termés miatt ke­vesebb bor kerül az üzletekbe. Ami a ruházatot illeti, habszi­vacsbéléses áru több kerül forga­lomba. de nem bizonyos, hogy a szükségletet teljes egészében biz­tosítani tudja majd a kereskede­lem. Pamutszövetből 89, fésűs gyapjúból 105, kártolt gyapjúból 68, gyapjútakaróból, szőnyegből, javul a termelés technológiája és növekszik a nyereség. Lapsin táv­lati célja az, hogy a szovhoz egé­szen hasonló legyen egy iparvál­lalathoz. Kapcsolatokat létesít a tudományos kutatóintézetekkel. „Újtelep" megálló A legtjcözelebbi vasútállomásról (15 kilométer) autóbuszjárat visz a Lenin Végakarata szovhozba. „Újtelep ' megálló — kiáltotta a kalauz, amikor megérkeztünk. A múút itt ér ki az erdőből. Előt­tünk egy kis dombon takaros tég­laházak álltak. ..Lapsinék építkez­nek" — jegyezte meg valamelyik utas. Visszaemlékeztem erre a meg­jegyzésre, amikor az igazgatói iro­dában a fiatalok problémájára te­relődött a szó. Sok kolhoz- és szovhozvezetővel beszéltem már erről. Mindegyik panaszkodott, hogy a fiatalok nem maradnak fa­lun. Mind elmennek a városba. Nagy meglepetésemre Lapsinnak nem volt panasza a fiatalokra. Pedig mindössze 100 kilométerre van innen Moszkva, s a szomszéd­ságban is van néhány kisebb vá­ros (például Voszkreszenszk és Kolomna) és város típusú nagy te­lepülés. A szovhoznak 650 állandó mun­kása van. Eddig ugyan előfordult, hogy nyáron munkaerőhiánnyal küszködött a gazdaság, de már ez is a múlté. A további gépesítés megszűnteti az idényjellegű mun­kaerőhiányt. Lapsinnak inkább a törzsgárda minőségi összetétele okoz gondot. Városi komfort — Jelenleg a munkások fele középkorú és idős ember. De majd jönnek a fiatalok. Természetesen a kizárólag a lelkesedésre épülő toborzás nem elegendő. Minde­nekelőtt niegfelelő körülményeket kell teremtenünk a fiatalok szá­mára. S ezt meg is fogjuk tenni — mondta. — Ugye látta az új | házakat a falu. szélén? Üj iskola, | kórház, stadion, napközi otthon, | bölcsőde, művelődési otthon és j étkezde is van ott. Meglesz a i teljes városi komfort. Szükségünk | van gondozónőkre, könyvtárosok­ból 104, selyemszövetből 35, pa­mutharisnyából 80, szintetikus anyagokból: nylon-, silón-, krepp­nylon harisnyákból 210, komfék- ciós kötöttárukból 202, felsőkon­fekcióból 105, alsóból 103, ágyne­műből 100, bőr lábbeliből 100, gu­micsizmából, sár- és hócipőből 90 —95 százalékos ellátást vártlatunk. Nagy gondot fordítanak az idén a választék növelésére a konfek- ciós árucikkeknél. A női ruhák­nál itt kedvező a helyzet, meri az NDK-val kötött szerződés követ­keztében megjavul az ellátás. A vas- és műszaki cikkekből 70 százalékkal Több kerül eladásra. Nehézséget talán a fürdőkád­szükséglet kielégítése okoz majd a kereskedelemnek. mert ezek nagy részét elsősorban az épülő új házaknál veszik igénybe. Olaj­kályhából 15, háztartási gépekből 12, füstcsőből 18, mosógépből 2, centrifugából 50. izzólámpából 20, villamos tűzhelyből 15, rádióból 13 százalékkal növekszik az ellá­tás 1965-höz viszonyítva. Azonos mennyiségben vásárolható a Da- nuvia és a Pannónia motorkerék­pár, tv-készülék is a tavalyival azonos mennyiségben kerül el­ra, ápolónőkre, közétkezteiesí dol­gozókra. A lányok bőven választ­hatnak szakmát A középiskolánk­ban tavaly érettségizett fiúk mind a szovhozban maradtak. Sok kö­zülük levelező úton főiskolán és technikumiban tovább folytatja ta­nulmányait. Itt a boltokban ugyanazt meg lehet kapni, amit Moszkvában. Tv-antennát láttam a legtöbb ház­tetőn.' Mihail Lapsin azt akarja, hogy a falusi élet ne sokkal kü­lönbözzön a várositól. Amikor ott voltam, a szovhoz költségére ép­pen Csehszlovákiába és Magyar- országra készült utazni kilenc munkás. A/, ipari és egyéb vállalatok ál­lóeszközeinek (épületeinek, gépei­nek, berendezéseinek, járművei­nek) folyamatos karbantartása és korszerű szinten történő felújítá­sa — együttesen: fenntartása — a vállalatok jól felfogott érdeke. Mindezért egyúttal felelősök is: kötelesek a balesetveszély, a ter­melési kiesések megszűntetésére j törekedni, az üzembiztonságot fo­kozni. Ez a felelősség azonban az eddigiekben nem eléggé érvénye­sülhetett, mert a tervezési előírá­sok és finanszírozási módszerek akadályozták a vállalatokat ab­ban, hogy az üzemfenntartásban a. mindenkor legésszerűbb megol­dásokat válasszák és ennék meg­felelően intézkedjenek. Ez a kö­rülmény aztán arra vezetett, hogy az állóeszközök leromlását az üzemelés váratlan zavarait a vál­lalattól független körülmények is, és a gondatlan vállalati gazdál­kodás is előidézhette. Ez általában a hanyagság malmára hajtotta a vizet: a felelősséget nem lehetett kimutatni, minden hibát külső ok­kal magyarázhattak. ' Az eddigi fenntartási rendszer lényege az volt, hogy míg az álló­eszközök karbantartását (kisebb javítását) közvetlenül a vállalati önköltség terhére kellett elszá­molni, addig a felújítás (nagy-, főjavítás) céljára központilag normalizált költségtényező, az ér­tékcsökkenési leírás felújítási há­adásra. Két és fél százalékkal emelkedik a jáitékáru az üzletek­ben. Bor kevesebb, sör 2 százalékkal több, égetett szeszes ital az idei­vel azonos mennyiségben kapható majd. A vegyi áruk közáil a szintetikus mosószerből 9, szappanból 4, koz­metikai cikkekből 10, a különbö­ző festékekből 8 százalékkal nö­vekszik a kereskedelem ellátása. Közölték azt is a kereskedelmi felügyelőkkel, hogy február 14— 28 között téli szezon végi kiárusí­tást rendeznek. Megszűnik a leér­tékelés, a jövőben csak kiárusítá­sokat tartanak lő—20 százalékos tének legfrissebb tájékoztatasa szerint a mostani, 1965'66. isme­retterjesztő évadban — az eddigi­ekhez mérten — ugrásszerűen nőtt az érdeklődés a nyelvtanulás iránt. Míg azelőtt a nyolc járás­ban összesen sem volt annyi, ad­dig jelenleg csupán Békéscsabán 18 tanfolyam működik, más he­lyeken pedig 7, és ami ugyancsak az érdeklődés fokozódásának a jele, kettő helyett mái- hét idegen nyelv oktatása folyik: orosz, fran­cia, olatsz, német, angol, latin és szlovák. Némelyik, így a német esetében „túljelentkezés” volt. A nagy érdeklődés számtalan oka közül érdemes megemlíteni a terebélyesedő idegen nyelvű leve­lezést. a 'külföldi utazások számá­nak állandó növekedését, a me­gye idegenforgalmának bővülését, a mind könnyebben és olcsóbban hozzáférhető más nyelvű sajtó- és könyvtermékek „divatba jött” ol­vasását. Mind többen érzik, hogy idegen nyelvek ismerete nélkül nemigen boldogulnak sem a leve­lező partnerek, sem utazás, sem pedig a külföldi irodalom megis­merése dolgában. A TIT Békés megyei szervezete a nagy érdeklődésre való tekintet­tel úgy szervezi a tanfolyamokat, nyada állott a vállalatok rendel­kezésére. Mi volt ennek a kettősségnek a hatása? A karbantartási tevé­kenység fokozása esetén nőtt az önköltség, ellenkező esetben csök­kent. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi volt a Vállalat „érdeke”. A hiá­nyos karbantartás következtében aztán egyre sűrűbb és drágább felújítások váltak szükségessé. Ezek finanszírozására viszont — mint említettük — a vállalati ön­költséget terhelő, norma szerinti összeg szolgált. Ha a norma laza volt és a saját TMK vagy a ja­vító szerviz vállalatok kapacitása bírta, akadálytalanul lehetett a felújításokat növelni és a karban­tartásokat tovább csökkenteni. Mindez a munka- és anyagpazar­lás irányában ható káros tenden­cia. Ha a norma szűk volt — mint­hogy „felülről” került megállapí­tásra — nyugodtan igényelhettek a felsőbb szervektől pénzügyi fe­dezetkiegészítést, ennek megtaga­dása esetén pedig objektív okokra hivatkozhattak a felújítások el nem végzésének, az állóeszközök leromlásának magyarázatául. Az 1966. január 1-től fokozato­san életbe lépő új rendszer alap­elvei szerint mindeneklőtt meg­szűnik a meghatarozäsbeli, pénz­ügyi, lebonyolítási különbségtétel a felújítás és karbantartás között. Megszűnik az értékcsökkenési le­írás felújítási hányada. Valameny­Az igényéi szerint növelik a termelési A Mezőberényi Textilipari Ktsz — a tavalyihoz hasonlóan — az idén is abroszokat, szalvétáidat, tö­rülközőket, konyharuhákat és ha­sonló termékeket készít a textil- gyárak hulladékamyagának fel- használásával. A termelést azon­ban a II. negyedévtől kezdve a kereskedelem igénye szerint nö­velik. Erre a célra két mechanikai szövőgépet állítanak be. Néhány új gyártmány bevezetését is ter­vezik, egyúttal pedig exportlehe­tőséget is keresnek. A kedvezőbb kilátások szüksé­gessé teszik a műszaki fejlesztést, s ezért a szövetkezet vezetősége még az első negyedévben felvesz egy kellő gyakorlattal rendelkező szövőipari technikust. Néhány fő­vel emelték a dolgozók létszámát is és megkezdték az egyik mű­hely bővítését. zeket vásárol a jó kiejtés elsajá­tításának az érdekében. Fokozato­san sor kerül a minden igényt ki­elégítő audiovizuális oktatási módszer bevezetésére. Most zárult a tanfolyamok I. fél éve és követ­kezik a második, amelyen beérik a részvevők kezdeti igyeikezeté- nék, fáradozásénak gyümölcse, s tapasztalják már, hogy érdemes volt tanulni. A tartalmas és szín­vonalas előadások megtartása és továbbfejlesztése érdekében meg­alakult a tanfolyamvezetők ide­gen nyelvi szakosztálya, melynek feladata a szaktanárok tovább­képzése. —hr— Új beköti) út épül Csorváson Hárommillió 590 ezer forint költséggel négy és fél kilométeres bekötő út épül a csorvási Kossuth Temlelőszövetkezet központijához. A földmunkákat a tsz már saját erőből elvégezte, a teljes befeje­zést júliusra •' tervezi a vállalat. Hat vagon kő már meg is érke­zett a vasútállomásra. nyi üzemfenntartási munkát a szükségleteknek megfelelően — külső megkötöttségek nélkül — a termelési (teljesítményi, forgalmi) költségek között tervezik meg és számolják el a vállalatok. Mit kell „külső megkötöttsé- gek”-en érteni? Elsősorban a felújítási hányadot, amely — mint említettük — eddig határoló té­nyező volt. Továbbá: az irányító liatóságok átcsoportosítás! jogát, amellyel élve, egyes vállalatoktól elvonták a felújított normák alap­ján képzett összegből és azt más vállalatoknak juttatták, s ráadá­sul annak felhasználására is elő­írásokat tettek. Végül: a felújítási építési mutatót, amely nélkül épü­let-, építményfelújítást akkor sem lehetett végezni, ha egyébként pénz és kapacitás rendelkezésre állott. Mindez megszűnik, tehát a vállalat valóban külső megkötött­ségek nélkül bonyolíthatja fenn­tartási munkáit. Vajon vannak-e belső megkö­töttségek? Vannak, ezek azonban nem adminisztratívak, hanem a gazdálkodás jellegéből folynak s így hatásuk pozitívan értékelhető. Ilyen belső megkötöttség, hogy a vállalat felelős állóeszközeinek állapotáért, éspedig három irány­ban: — teljesítenie kell alaptevé­kenységével összefüggő kötelezett sógeit; — be kell tartania a különböző hatósági (energiagazdálkodási, egészségügyi stb.) előírásokat; — figyelembe kell vennie a dolgozók, illetve az őket képviselő társadalmi szervek szempontjait. Ezért a vállalat nem csökkent­heti kénye-kedve szerint üzem­jak elégíteni. Ember és föld írta: Gennagyij Gulkin, az APN tudósítója Az anyagi érdekeltség hatására Az üzemfenntartás új rendszere árengedménnyel. Ugrásszerűen nőtt az érdeklődés a nyelvtaniolyamok iránt A TIT Békés megyei szerveze- hogy azoknak technikai elláíott­’ sága kórszerű legyen. Hamgleme-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom