Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-18 / 14. szám
1866. január 18. 5 Kedd (Folytatás az 1. oldalról.) A fontosabb cikkek termelése 1863 1960 * Váltam Kőolaj, 1000 to 191 622,9 Földgáz, millió m5 111 960.1 Égetett tégla, millió db 175 110,4 Öblös üveg, 100Ö to öntött síküveg. 48 — 1000 mim — Kötöttáru, to 1192 156,6 férfiing, 1000 db 2839 117,8 Kolbászfélék, to 1818 151,0 Vágott baromfi, to Feldolgozott tojás. 11 810 201,2 millió db 118 178,2 I özelékkonzerv, to 14 245 — Mélyhűtött áru, to 4231 — A második ötéves terv időszakának eredményei megyénkben A ipari termelés növelését az állami iparban 40 százalékban, a szövetkezeti iparban mintegy fele arányban a termelékenység emelésével fedezték. A jelentős új ipari üzemek létesítése kedvezően hatott a foglalkoztatottságra. A szocialista iparban dolgozók száma öt év alatt mintegy 8000 fővel, összesen 34 000 főre emelkedett. Az ipari keresők között, a nők aránya az 1960. évi 36-ról 40 százalékra nőtt. Az állami iparban a munkások átlagos havi keresete 1965-ben 1480 forint volt, 8 százalékkal több, mint 1960-ban.- A megyében levő ipari üzemek a belföldi szükségleteken felül exportra is termeltek és lényegesen nagyöbb volumenű áruval járultak hozzá a népgazdaság deviza-, illetőleg valutaigazdálkodásá- hoe. Építőipar A megyei székhelyű szocialista építőipai' a második ötéves terv időszaka alatt összesen 1 milliárd 800 millió forint értékű termelést végzett 1963-ben az építési, szerelési munkák értéke 75 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Az építőiparban elsősorban az utóbbi évékben javult a termelésszervezés, emelkedett a kivitelezői munka műszaki színvonala. A termalós fejlődése a tervidőszak első 3—4 évében még erősen extenzív jellegű volt. Emellett a mumkaeirőgazdálkodástoan időnként hiányosságok voltak. A termelésnövelés intenzív jellege elsősorban 1965-ben volt tapasztalható. Ez a jobb szervezésnek, műszaki felkészültségnek és a javuló munkaerőgazdálkodésnak volt a következménye. A termelésen belül emelkedett a kommunális jellegű építések aránya, mely 1960-ban 39, 1965-ben mintegy 51 százalékos volt. Az építőipari vállalatok a már ismertetett ipari beruházások mellett öt év alatt több mint 1700 lakás építését fejezték be és adták át rendeltetésének. A kivitelezői munka ütemességét javította, hogy a termelés koncentráltabb volt, több helyen bevezették a több műszakos termelést, gépesítették a nehéz testi munkafolyamatokat. Ennek érdekében az állami építőiparban öt év alatt 15 darut, 2 exkavátort, 15 meszelőberendezést, 11 mozgó vakolóberendezést stb. szereztek be, illetve állították munkába. 1965-ben a szocialista építőiparban csaknem 3000 főt foglalkoztattak, 46 százalékkal többet, mint 1960-ban. Az állami építőiparban egy munkás havonta átlagosan 1670 forintot keresett, 10 százalékkal többet, mint 1960-ban Mezőgazdaság, felvásárlás A megyéiben 1961-ben fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A tervidőszak kezdetétől tehát döntő volt a mezőgazdaságban is a szocialista szektor részaránya (95—98 százalékos). Már a tervidőszak elején az állami gazdaságok mellett voltak ■olyan termelőszövetkezetek, amelyek rendelkeztek korszerű nagyüzemi tapasztalatokkal, majd ezek közé elsősorban a tervidőszak utóbbi két évében felzárkóztak a később alakult termelőszövetkezetek is. A gyakorlat igazolta, hogy a kettős, de egységes feladat reális volt. Nemcsak az átszervezés évében, hanem az azt követő években is nőtt a mezőgazdaság termelése és áruértékesítése. A termelés fokozását az anyagi, technikai bázis növelése biztosította. A megye mezőgazdasági üzemei öt év alatt 2 milliárd 750 millió forint értékű beruházást eszközöltek. Többek között üzembe helyeztek további 2800 traktort, 610 airató-cséplő gépet, 31000 szarvasmarha-, 39 000 juh- és 600 000 baromfi férőhelyet, továbbá 9300 vagon kapacitású magtárt, illetve górét. Mind a növénytermesztésben, mind az állat tenyésztésben olyan termelési, tenyésztési eredményeket értek el, amelyekre azt megelőzően nem volt példa. A főbb növények termés hozama, hat. holdanként 195«—««. 1961—65. évek átlaga 1965. év Búza. o Kukorica 8,4 11,5 14,1 (morzsolt), q 13,6 19,1 21,T Cukorrépa, q 126,4 150,9 ;83,0 Rostkender 36,5 35,1 39,0 A búza termésátlaga a tervidőszak alatt átlagosan az országban 2,1, a megyében 3,1 mázsával növekedett az 1956—60. évek átlagához viszonyítva. A terméshozam emelkedéséi döntően az intenzív búzafajták elterjedése eredményezte. Az országban termelt ösz- szes búza mennyiségének átlagosan 12 százalékát megyénkben termelték. Igen kiemelkedőnek számít az 1961—1965. évek átlagos kát. holdankénti 19,1 mázsa (morzsolt) kukoricatermése. A megye állatállománya a tervidőszakban összességéiben növekedett. A szarvasmarhaállomány jelenleg 21000-rel, a sertésállomány 176 000-rel, a juhiállomány pedig 60 00ü-rel több, mint 1960- ban volt. Megváltozott az állatállomány összetétele is ; nőtt a szarvasmarha, de különösen a sertések részaránya az össizállomány- ban. A tervidőszak alatt a mezógaz- | dasági termelőszövetkezeteik több- j ségükben megszilárdultak, javult j vagyoni helyzetük. 1964 végién 2,5 * milliárd forint értékű áilóvagyo- nuk, 1,1 milliard Ft értékű forgóeszközük volt. Az előbbi két és félszerese, az utóbbi csaknem kétszerese az 1960. évinek. A termelőszövetkezetekben egy dolgozó tagra 1960-ban 10 750 forint, 1965- ben várhatóan 14 550 forint közös gazdaságból számazó jövedelem jut. Öt év alatt a mezőgazdaságban felvásárolt növényi termékek volumene 66, az állatok és állati eredetű termékeké 30 százalékkal emelkedett, A tervidőszak utolsó évében kenyérgabonából 1 ü 390 vagonnal, zöldségfélékből 1380 vagonnal, vágósertésből vágómarhából baromfiból tejből tojásból »1 480 mázsával, 31 540 mázsával, 36 210 mázsával, 134 770 hektoliterrel, 34 millióval többet vásároltak lel a megyében, mint 1960-ban. A megyében vásárolták fel kenyérgabonából, vágósertésből, baromfiból, tojásból az országos mennyiségnek a 10—16 százalékát. A népesség száma és átrétegeződése A megye népessége öt év alatt — elvándorlások miatt — az 1961. év eleji 461 000-ről 443 000 főre csökkent. A csökkenés úgy következett be, hogy a népesség természetes úton- mintegy 4 000 fővel szaporodott ugyan, de 22 000-en elvándoroltak a megyéből. A megyén belül a városok népessége 3 000 fővel emelkedett, a községeké 21 000-rel csökkent. A megye a társadalmi, gazdasági változások mellett is megtartotta mezőgazdasági jellegét. Lakosságán belül azonban tovább csökkent a mezőgazdasági népesség aránya. A lakosság jövedelme és vásárlásai Az ötéves tervidőszak első 4 évében a munkások és alkalmazottak reálbére 8,7. egy főre jutó személyes rendelkezésű jövedelme 13—14 %- kail emelkedett. A parasztság egy főre jutó személyes rendelkezésű jövedelme 17 %-kal, fogyasztása 18 %-kal volt több, mimt 1960-ban. (A jövedelemre és a fogyasztásra vonatkozó 1965. évi adatok még nem állnak rendelkezésre.) A kiskereskedelem eladási forgalma öt óv alatt meghaladta a 3 milliárd Pt-ot, 1965-ben 29 %- kai többet forgalmaztak, mint 1960-ban. A forgalom összetételére jellemző volt, hogy nőtt az élelmiszerek és a vegyes iparcikkek — elsősorban a tartós fogyasztási cikkek — aránya. Öt év alatt a bolti élelmiszerek forgalma 44, a vendéglátásé 27 %-kal emelkedett. A vendéglátás forgalmán belül emelkedett az ételek aránya. A fontosabb tartós fogyasztási cikkekből különösen 1965-ben vásárolt többet a lakosság. A kiskereskedelem eladása 19«5-ben 1961-1965Porszívó, db 5033 ben 8332 Hűtőszekrény, db 834 2413 Mosógép, db 8613 30 906 Televízió, db 7277 25 378 Bútor, millió Ft 91 362 Személygépkocsi, db 3T4 1494 A lakosság vásárlási kényelmét szolgálta a hálózatfejlesztés. 10 000 lakosra 1960-ban 26, 1965- ben 30 bolt jutott. Egészségügyi ellátás A társadalombiztosítás kiterjesztése szükségessé tette az egészségügy terén a sziemélyi és a dologi ellátottság fejlesztéséit. 1965- ben az összes egészségügyi dolgozók száma 30, ezen belül az orvosoké 25, a gyógyszerészeké és a védőnőké 30, a csecsemő, és gondozónőké 50, az ápolónőké 10 %- kai volt több, minit 1960-ban. Az orvosok számiának növelése — és a népesség csökkenése — következtében 10 000 lakosra 11 orvos jut az 1960. évi 8,5-del szemben. A szakorvosi rendelőórák napi átlagos számát öt év alatt 535-ről 800-ra emelték. Javult a gyógyító, megelőző munka, öt év alatt többféle heveny fertőző megbetegedés a felére csőikként. 1965-ben körülbelül 400 000 tüdőszűrővizsgálatot végeztek a megyében, 80 %-kal többet, mint 1960-ban. Csökkent a nyilvántartott tbc-s betegek száma. 1965-ben alig több, mint 700 új tbc-s beteget feditek fel, 44 %-kal kevesebbet, mint 1960-ban. A dologi jellegű fejlesztések kő. zött nagyobb jelentősége volt annak. hogy az állandó bölcsődei férőhelyeket az 1960. évi 690-ről 1070-re emelték. A kórházi gyógykezelés-ben, a szociális otthoni gondozásban 1966-ban tovább javítja az ellátást az orosházi új 400 ágyas kórház és a nagyszénás! 200 ágyas szociális otthon üzembehelyezése. Az oktatás fejlődése Az iskolai óktatás fejlesztését az ország első szocialista oktatási törvénye (1961. III. törvény) sokoldalúan szabta meg. A tervidőszak alatt sokat fejlődött megyénkben is az általános és középiskolai oktatás. Az általános iskoláknak 1965 őszén 63 600 tanulója volt — a születések számától függően —, 2400-zal kevesebb, mint 1960-ban. Az oktatási reform érvényesüléseként a gyakorlati oktatásban részesült tanulóik aránya az I960, évi 39-ről 94 %-ra emelkedett. Tovább nőtt a szakrendszerű oktatásban részesült felső tagozatos tanulók aránya is: 82-ről 92 %-ra. A napközis tanulók aránya — bár nem magas — az 1960. évi 6-ról 13 %-ra emelkedett. Az általános iskola VIII. osztályát öt év alatt 35 600 tanuló végezte el. Ezek közül például az 1965-ben végzetteknek 39 %-a tovább tanul. A tanulólétszám csökkenése következtében némileg javult a tanerő- és a tanteremellátottság. Az 1965— 66-os tanév elején egy tanerőre 23, egy osztálytereimre 38 tanuló jutott — kevesebb, mint országosan. A reformprogramnak megfelelően évről évre emelkedett a középiskolás tanulók száma. Az 1965/66-os tanév elején 30 'középiskolában 9800 tanuló volt, 68 %-kal több, mint 1960-ban. (Országosan ugyanezen időszak alatt 52 százalékkal emelkedett.) A tervidőszak alatt több községben középiskolát létesítettek, másutt bővítették a már meglevő intézményeket. A jelenlegi tanév elején az összes középiskolai tanulók 94 százaléka részesül gyakorlati oktatásban, szemben az öt év előtti 33 %-kal. Szakközépiskolai oktatást 3 önálló szakközépiskolában, 8 gimnáziumban és közgazdasági technikumban folytatnak, összesen 16 szakmáiban. A tervidőszak alatt 6600 tanuló végezte el a középiskolát. Ezzel a megyében az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők száma körülbelül 17 OOO-re emelkedett. Népművelés A tervidőszakban tovább fejlődött a népművelés, öt év alatt művelődési otthonok fejlesztésére több mint egymillió, a könyvtárak könyvállományának gyarapítására több mint 7 millió forintot fordítottak. A könyvtárak számát 31-gyel emelték. A könyvállomány — mintegy 540 000 kötet — kétszerese az 1960 évinek. A művelődési otthonok 1965- ben körülbelül 3000 ismeretterjesztő előadást és műsoros estet rendeztek, 6 %-kal többet, mint 1960-ban. A könyvtári olvasók száma öt év alatt a kétszeresére emelkedett. A kultúra terjesztésében nagy szerepe lett megyénkben is a televíziónak. 1960-ban alig 2000, 1965 végén viszont 27 000 televí- zióelőfizető volt a megyében. Ez 13 és félszeres növekedés. (Az ötéves terv országosan 7-szeres növekedést irányzott elő.) 1965 végén 10 000 lakosra mintegy' 610 televízió jutott aiz 1960. évi 43-mal szemben. A rádióelöíizetők emelkedése mérsékeltebb volt. 1965 végén 112 ezer rádióelőfizető volt, 15 %-kal több, mint 1960-ban. A megyében minden 4 főre jut egy rádió. Részben a televízió elterjedése és a békéscsabai színházépület felújítása következtében 25 %-kal csökkentették a színházi előadások számát. A filmszínházak is mérsékelték előadásaikat 13 %- kai, és a látogatók száma is ugyanennyivel kevesebb, mint 1960-ban. Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága Aliét végén üzembe helyezik a békéscsabai vasöntödében az új kúpolókemencét Az Erömüjavító és Karbantai tó Vállalat békéscsabai vasöntödéjében a múlt év közepén kezdték el az új kúpolókemence építését. A kemence, amelynek építésére mintegy 250—300 ezer forintot költöttek, azóta már elkészült. Teljesítménye a számítások szerint mintegy 50 százalék kai múlja majd felül a meglevő ét. Az új kemencénél szerdán kezdik el a szükséges próbaméréseket, ami után előreláthatóan hét végén helyezik üzembe. Az üzembe helyezés után egy hóna pig ezt üzemeltetik. Ezután naponként váltva üzemeltetik majz a vasöntödében a két kúpoióke mencét. Nagy érdeklődéssel kezdődött meg a tartalékos tisztek tájékoztató oktatása A Honvédelmi Sportszövetség megyei elnöksége éves munka tervének megfelelően nagy körültekintéssel fogott hozzá a tartalékos tisztek tájékoztató oktatása megszervezéséhez. A más szervekkel való együttműködés igen. sáép eredményekkel járt. Vasárnap — január- I6-án — a gyulai tartalékos tisztek többségi- vett részt a városi megbeszélésen. Az országos tartalékos tiszti aktíva tapasztalata írói beszámoló! tartott Máté Lajos elvtárs, a városi pártbizottság munkatársa. A beinduló tájékoztatón nagy érdeklődés mellett előadást tartott Kőszegi László alezredes. Jelen volt a megbeszélésen Jámbor István, a városi pártbizottság első titkára, Nádházi András, a városi népfront titkára és Dobra János, az MHS megyei elnöke is. Az orvos tartalékos tisztek részére külön a megyei kórházban tartják kéthetenként az oktatást. Békésen, a tájékoztató oktatás mellett igen szép létszámmal indult be az összfegyvemerm^ továbbképzés is. A kezdő megbeszé- ’ésen jelein volt Minya Lajos, a községi tanács elnöke és Benk í Bálint, az MHS megyei ébiökhe- 'yettese is. Békéscsabán, követendő példaként, az építőipari vállalat tartalékos tiszti kollektívája szinti- teljes létszámban jelent meg foglalkozáson. Meleg otthont, bőséges élelmet kapnak a szarvasi Arborétum hasznos madarai A természetvédelmi, kertté nyilvánított szarvasi Arborétumban a Madártani Intézet segítségével évekkel ezelőtt hozzáláttak a cinkék elszapo- rításához. Az arborétumban 100 eternitből készült mesterséges oclut állítottak fel. A barátcinkék, széncinkék és a többiek hamarosan megkedvelték, otthonuknak érezték a könnyen tisztán tartható, szelet, vihart, napsütést jól bíró műanyag odúkat. Évente kétszer- háromszor költenek, s egy-egy alkalommal 5—6 fiókát nevelnek a szülőpárok. A hasznos madarak szépen elszaporodtak az arborétumban. A kert dolgozói igazi „házigazdaként" látják vendégül a cinkecsaládokat. Száz önműködő madáretetőt szereltek fel. Naponta feltöltik napraforgóval ■ egyéb olajos maggal. Olyan ügyes a megoldása az etetőnek, hogy saját súlyánál fogva önműködően hull a pici nyílásba a mag, így csak a cinkék jutnak hozzá, a kártékony madarak^ nem falhatják fel a hasznos madarak eleségét. —Ary—
