Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-11 / 292. szám

W65. december 11. 2 Szombat A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának új elnöke Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának új elnöke. (Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) Folytatta munkáját a FIR V. kongresszusa Kállai Gyula fogadta a külföldi küldöttségek vezetőit Az Ellenállok Nemzetközi Szö­vetségének (FIR) V. kongresszusa pénteken délelőtt a Magyar Tu­dományos Akadémián bizottsági üléseken folytatta munkáját. A tá­jékozódási, a jogi, a szociális, a kulturális, a gyógyászati, az alap­szabály-, valamint a mandátum­vizsgáló bizottság a megbeszélé­sek során különböző határozati javaslatokat dolgozott ki, hogy azokat a kongresszus teljes ülése elé terjessze. Kállai Gyula, a kormány elnö­ke a kora délutáni órákban a Parlamentben fogadta a kongresz- szuson részt vevő külföldi dele­gációk vezetőit. A szívélyes han­gulatú, karáti találkozón jelen volt Fehér Lajos, a kormány elnökhe­lyettese, a Magyar Partizánszövet­ség elnöke és Gábor István, a szövetség főtitkára is. (MTI) Gromiko szombaton érkezik Prágába Prága Vaclav David külügyminiszter a csehszlovák kormány nevében meghívta A. A. Gromiko szovjet külügyminisztert, hogy tegyen hi­vatalos látogatást Csehszlovákiá­ban. A szovjet külügyminiszter és fe. lesége szombaton érkezik Prágába. (MTI) Üdvözlő táviratok az ellenállók kongresszusához Az Ellenállók Nemzetközi Szö­vetségének V. kongresszusához már a tanácskozás első két nap­ján sok üdvözlő távirat érkezett. A Ganz Villamossági Gyár Kilián György és Mező Imre ifjúsági bri. gádjai táviratukban üdvözletüket tolmácsolták a kongresszus részt­vevőinek. A garai Partizán Ter­melőszövetkezet tagjai ugyancsak j táviratban köszöntötték a kong- j resszust. A Pedagógusok Szakszer­vezete elnökségének távirata 134 ezer szervezett oktatásügyi dolgo­zó nevében forró, testvéri üdvöz­lettel köszönti a kongresszus minden résztvevőjét. A nógrádi bányászok röpgy ülé­seken emlékeztek meg az antifa­siszta mozgalom hősi harcairól. A nagybátonyi, a mátranováki és mizserfai bányák dolgozói méltat­ták az 1944 decemberi karancslej. tősi bányászok ellenállásának je­lentőségét. Megemlékeztek a Nóg­rádi Sándor vezette partizánegy­ség hősi harcairól, felelevenítették a fasisztaellenes mozgalom dicső harci emlékeit. A röpgyűlésekről táviratot küldtek az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége Budapes­ten ülésező V. kongresszusának. A táviratban a nógrádi bányászok támogatásukról biztosították a kongresszust. F eszült a helyzet Uruguayban Montevideo szervezetek határozatait, amelyek­Iliéi epilógus Az Amerikai Államok Szerveze­te befejezte ülését Rio de Janeiró- ban. Az USA-diplomácia mindent elkövetett, hogy a szervezet tag­államaival elfogadtassa az állandó Amerika-küzi erők tervét. Ez olyan hadsereg lenne, amely az Egye­sült Államok érdekeit védelmez­né valamennyi latin-amerikai or­szágban. A jenki követelést azon­ban — egyelőre legalábbis — az érdekeltek nem fogadták el. A la­tin-amerikai közvélemény ugyanis . nem feledte el, mi történt Domi­nikában. Dokumentum értékű képet mu­tattunk be a novemberben lezaj- I lőtt jenki-ellenes dominikai tün­tetésekről. Santo Domingo utcáin asszonyok nagy tömege vonult fel a nemzeti zászlók védelmében, s azt követelték: „Jenkik, takarod­jatok városunkból!” Képünk-egy bátor asszonyt ábrázol, aki az őt visszatartó amerikai ejtőernyő­sök szemébe kiáltja: „Takarod­jatok Dominikából!” Elfogadták Szudánban a kommunista pártot betiltó törvényjavaslatot A szudáni alkotmányozó gyűlés csütörtökön elfogadta a kormány által beterjesztett törvényjavasla­tot, amely betiltja a Szudáni Kom­munista Pártot. A törvény értcl­I mében kizárják a kommunista képviselőket az alkotmányozó gyűlésből, megtiltják a kommu­nista lapok és más sajtótermékek kiadását, bezárják a kommunista párt helyiségeit, elkobozzák a pártbizottságok és a kommunista sajtó vagyonát. E törvény értelmében kommu­nista propagandát' vagy ateista eszméket terjesztő személyeket őt évig terjedő börtönbüntetésre ítél. he'unek. (MTI) Uruguayban tovább éleződik a helyzet. Péntek reggel nem jelent meg a baloldali Epoca, valamint a kommunista párt lapja, a Po­pulär, amelyeket három napra be. tiltottak. A belügyminiszter és hadügyminiszter által aláírt ren­deletben ezeket a lapokat azzal vádolják, hogy közölték a szak­Süllyedő hajó Dublin Súlyos helyzetben vergődik az Atlanti-óceán toronymagas hul­lámain a Kosztantisz nevű görög kereskedelmi hajó. Csütörtökön este a Queen Ma­ry, a világ második legnagyobb utasszállító hajója SOS-üzenetet fogott fel. Az ír partoktól 500 ki­lométernyire délnyugatra tartóz­kodó Kosztantisz első tisztje je­lentkezett: tudatta, hogy hajója i süllyed, személyzetének néhány tagját — köztük a rádióst a ten­gerbe sodorták a fedélzeten át­csapó hullámok. A luxushajó és más tengerjá­rók azonnal megközelítették a Kosztantiszt A görög hajónak csak az orra emelkedik ki a víz­ből. A hajótesten tartózkodó 25 tengerésznek nem tudtuk jobb ta­nácsot adni, mint azt, hogy tart­sanak ki, mert a 15 méteres hul­lámok megakadályozzák a men­tést. Óránként 120 kilométeres szél fúj. A Queen Mary később folytatta útját, a Kosztantisz közelébeír azonban maradt néhány hajó, ahonnan tehetetlenül nézik a gö­rög tengerészek küzdelmét. (MTI) ben kifejezték elszántságukat a harc további folytatására, vala­mint betiltott nyilvános gyűléseit fényképeit és ezáltal — úgymond — „a hatóságok iránti engedetlen­ségre és tömegizgatásra bújtottak fel.” Péntek reggel Uruguay több pontján Iromba robbant. Feltétele­zik, hogy e támadás válasz volt a nagyiparosoknak és exportőröknek a nemzeti kormányzótanácshoz in­tézett levelükre, amelyben a kor­mánytól szigorúbb intézkedéseket követeltek a szakszervezetek ellen. (MTI) Elrabolták Wellington kitüntetéseit London Újabb vakmerő rablás történt Angliában. Csütörtökön délután negyed hat őrekor két férfi sza­bályszerűen megváltotta egyshil- linges jegyét a London szívében fekvő Wellington Múzeumba. Be­sétáltak a szobába, amelyben Wel­lington drágakövekkel díszített rendjeleit őrzik a vitrinek, aztán — még mindig a látogatási csúcs­időben — bezárták az ajtót, leütöt. ték az őrt és elvitték Britannia leghíresebb katonájának kincset érő kitüntetéseit. A tolvajok az ablakon át menekültek el. Az eltűnt rendjelek között sze­repel a spanyol Aranygyapjúrend is, amelynek névértéke tízezer font, de történelmi ereklye lévén, pótolhatatlan. (MTI) Engelhardt mama monológja Nemsokára hetvenéves leszek. Idestova húsz éve ülök a bódé­ban és nézem az embereket, né­zem a világot a kis ablakon át, mely alig nagyobb egy újságoldal- nál. Hosszú idő, ha jól meggondo­lom. Néha megáll valaki, lehajol és fejét ingatva kérdezi: — „Még mindig' nincs nyugdíj­ban, Engelhardt mama? Férje meghalt, a lánya férjhez merit. Igazán nincs rászorulva, hogy re­umát szerezzen magának ebben a bódéban.” Ilyenkor mindig nevetek. Nyugdíj? Nem nekem való. Szívesebben vagyok itt, közel az emberekhez. És aztán sókat vá­rok még az élettől is. Szükség van rám, úgy érzem. Tudnia kell, hogy maszek va­gyok. Meg régi párttag. Sokszor kérdezik tőlem: hogy egyeztethető össze a kettő? Ilyen­kor jóízűt nevetek: „Mit akartok, én amolyan átmeneti jelenség va­gyok.” Na és csak nem lesz kapi­talista vállalkozás az én kis újsá- gosbódémlból? Napilapok, képes­lapok, kalandos történetek az if­júság részére (semmi ártalmas dolog, mindig az igazság győz, ahogy dukál) és egy pár léggömb meg más játék a gyerekeknek.. Igazán nem szólhatok. Meg vagyok elégedve a forgalommal. És szí­vesen keresek egy kis pénzt. Aki az élet közepén áll, annak igényei is vannak ugyebár az élettel szemben, és a nyugdíj... legyünk őszinték.- na igen, hiszen emel­tük már, de lehetne több is. Ná­lam az emberek őszintén beszél­nek, úgy. ahogyan gondolkodnak. Nálam nagyobb rumli van, mint némely állami kiállítási terem­ben, ahol háztartási gépeket mu­tatnak be és mai költők tartanak előadást, ami persze szintén szük­séges. Az én bódémnál sokrétű politizálás folyik. Mindenre tud­nom kell válaszolni. Vegyük pél­dául a nyugdíj kérdést. Én vagyok a nyílt fórum. „Nagyapó”, mondom, „ha a ta­karót erővel a feje fölé húzza, ki­látszik a lába. Ez így van, de ez komplikált kérdés, pénzpolitika és mezőgazdaság.” Aztán a Neues Deutsehlandot ajánlom neló_, okosodjon. Vagy vegyünk például egy höl­gyet (én mindenkivel elbeszélge­tek), előkelő öltözködés, értelmisé­gi neje, nevet nem említek. Azt mondja: „Hetekkel ezelőtt eltört egy csempe a fürdőszobámban. Nem lehet iparost kapni. De a pi­ac melletti templomot felújítják tetőtől talpig, tengersok pénzbe kerülhet, nem beszélve az építő­anyagról és a kézművesekről, amelyekre mi nem tudunk szert tenni, mert ott tornásznak az áll­ványokon, egyenesen tucatszam- ra.” Máris kéznél vagyok a Neue Zeit-el és azt mondom: „Nézze, asszonyom, a keresztények is építik a szocializmust nálunk. És ami az egyiknek a sportcsarnok, az a másiknak a piac melletti dóm.” Általában a Neue Zeit-et az ér­telmiség részesíti előnyben. Ügy gondolom, az autóbörze miatt a négyes oldalon. Ez a szép az én foglalkozásomban: betekintés t nyerek az emberi lélek mélységei, be. Majdnem húsz éve iilök itt, köz­vetlen az út mellett és nézem az embereket, nézem a világot a kis ablakon át, mely alig nagyobb egy újságoldalnál. Hány fiatal asszonyt ismerek még a háború végéről! A szok­nyájuk fölött lötyögős férfizakót hordtak, s turbánt a fejükön; a szemükben éhség. A gyerekkocsit bódém mellé tolták. „Vigyázna egy órácskát a kicsire, Engelhardt mama, a hentesnél hurkát oszta­nak, talán kapok én is.” Ma bun­dában libeg végig az utcán, én meg morfondírozok: ismerlek én téged, már nem vagy olyan kar­csú, nem is olyan fiatal... Visz- szafordul, odajön a bódéhoz és kéri a legújabb divatlapot, mert abban mindenről írnak, néha né­hány tippet is adnak az elhízás vagy a ráncosodás ellen. Nekem már nem kell tipp, nemsokára hetvenéves leszek. A gömbölyűség tekintélyt jelent, úgy találom. És az olyan arc, mely ért a nevetéshez, ráncosán is szép. Az a kisgyerek, akit rám bíztak és ott cuppogtatta cucliját bódém mellett, most gyerekkocsit tolva igyekszik át az úton. „Egy csör­gőt, Engelhardt mama, és ha egy pillanatra vigyázna a kicsire, míg átszaladok a szomszédos könyvesboltba, megérkezett a háromkötetes Faulkner.” Hogy változnak az idők! Meny­nyi könyvet vesznek. Meg újsá­got ... Látja, főleg ezért van itt szükség rám. Nem, dehogy, nem megyek én nyugdíjba, annál szívesebben va­gyok itt, az út mellett, közel az emberekhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom