Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-09 / 290. szám

W®. december 9. 6 Csütörtök Találkoztam 13 kéményseprővel Süt a mama, süt a pék — Négyszáz kémény decemberben—„Kisgyerek koromban kéményseprő akartam lenni" Már ez a december afféle babo­nás hónap. Ilyenkor ran a Luca napja, az újévi malac is előbfo- utóbb aktuális, s a kéményseprők szerencsét hozó kormos figuráival is ilyenkor találkozni a legtöbb­ször. Lehetséges, hogy rám kü­lönösen nagy szerencse vár. Nem is eggyel akadtam össze a beteg kémények szakavatott ápolói kö­zül, hanem egyszerre — tizenhá­rommal. Ennek bizonyára van valami jelentősége! Csakugyan volt. Termelési ta­nácskozást tartottak a kémény- seprőipari vállalat 3-as körzeté­ben. Egyúttal pedig balesetvédelmi oktatást Mert mindenkit érhet baleset Még a szerencse közis­mert hordozóit isi (Különösen, ha tizenhárom van belőlük.) S a munkavédelem kérdése komoly dolog, itt már csakis a szakérte­lemben lehet megbízni. Sok érdekes dolgot hallottam a szobán forgó tanácskozáson. Egye­bek között azt is, hogy havi átlag­ban 22 ezernél több kéményt tisz- lítanak meg a 3-as körzet dolgo­zói és 11 ezret égétnek ki. Erre Melyik a jó film? A szovjet filmszínházak 1964- ben 4 milliárd 112 millió jegyet adtak él. A televízió rohamos ter­jedése ellenére nem csökkent, de növekedett a filmszínházak láto­gatottsága. Nagy eltéréseket mutat a lá­togatottsági statisztika és a köz- véleménykutatás. 1962-ben „A kétéltű ember” című film rekord­számú nézőt vonzott: 65 és fél mil­liót Ugyanakkor a szovjet film- szaklap által végzett évi közvéle- ménykutaiás szerint az „Egy év kilenc napja” volt 1962 legjobb szovjet filmje, viszont csupán 24 millió nézője volt 1963-ban a „Tiszta égbolt” mi­nősült a legjobb filmnek. Ezt va­lamivel több mint 41 millió néző látta, ugyanannyi, mint az „Óva­tosan, nagymama!” című filmet, amelyet a közvéleménykutatás a leggyengébbek közé sorolt hatósági előírás van, miszerint évente egyszer minden kéményből szükséges kiégetni a kormot. Az otthoni, tüzelőberendezések, kály­hák tisztítását szintén vállalják, évente majd 500 ezer forint értékű ilyenfajta munkát végeznek. És mit várhat a lakosság? Nem lesz-e haj a télen a fűtéssel, szelélnek-e majd a kémények? Amennyiben a kéményseprőipari vállalat kiváló szakemberein mú­lik a dolog, minden rendben lesz. Ebben az évben a körzet működé­si területén mindössze 400 ké­mény kiégetése van még hátra. Ez a decemberi program legfon­tosabb tétele. És mi okoz gondot eme tiszte­letreméltó szakma mesetereinek? Amikor kétszer-háromszor kell valahová menni hiába, ez a leg­nagyobb bosszúság. Egyik szak- táns Elekre ment — előzetes meg­beszélés szerint —, de a háziasz- szony sajnálkozva közölte, nemrég gyújtott be, most ég legjavában a tűz, hideg is van odakint, kár lenne eloltani. Jöjjön legközelebb. Legközelebb éppen a bevonuló katonafiának sütött egy kis tész­tát, most ügye szintén nem lehet kéményt égetni. Máskor — például a védőnőkép­ző intézetnél történt nem is rég A TIT pedagógiai szakosztálya kezdeményezésére az elmúlt isko­lai évben pályaválasztási tanács­adást szervezték a TIT békéscsabai Értelmiségi Klub­jában. A szülők szíve­sen keresték fel a tanácsadókat, s kértek felvilágosítást gyermekeik elhelyezkedési, pályaválasztási problémáira. Az élmúlt évi gya­korlati tapasztalatok szükségessé tették, hogy ez évben is meg­szervezzék, kibővítve nevelési és ifjúságvédelmi szaktanácsadással. Az érdeklődők felvilágosítást kapnak a nehezen nevelhető gyer­mekek problémáiról, ifjúságvédel­mi kérdésekről, valamint a pálya- választás kérdésedről is. — „adjuramisten, de rögtön”, az utolsó pillanatban rendelik meg a munkát a felek, amikor már nya­kunkon a fűtési szezon. Így tör­tént, hogy 24 cserépkályha tisztí­tását a legutolsó 24 órában kellett befejezni. Néha el vannak torlaszolva a vevésével alakítják ki a házi füs­tölőberendezést. Ja kérem, a de­cember a disznóvágás szezonja is! S mi a vállalat legnagyobb gondja? Egyebek között a szak­emberutánpótlás. Persze, ebben a vonatkozásban sincs minden veszve. A sarokból kormos ábrá. zatú fiatalember mosolyog, vállán dróíseprüvel. — Nemrég jöttem a vállalathoz. Azelőtt másutt dolgoztam. — S miért választotta éppen ezt a szakmát? — Már kisgyerek koromban ké­ményseprő szerettem volna lenni. — És most?... — Végre megtaláltam a helyem. Az a négyszáz kémény bizonyá­ra nem vár hiába decemberben, meg az a sok-sok ezer sem a többi hónapokban. Addig is vígan eregetik a füstöt. (ajda) Érdeklődésünkre a TIT megyei titkárságán elmondották, hogy a szülők által felvetett kérdésekre kiváló szakemberek adják meg a választ. A tanácsadásban részt vesznék: Gajdács Pál, a városi ta­nács művelődésügyi osztályának vezetője, Kropok Lászűóné, a bé­késcsabai gimnázium igazgató- helyettese, Kovács Gyuláné, a TIT pedagógiai szakosztály elnökhe­lyettese és Miklós Sándor, az ifjú­ságvédelmi ügyekkel foglalkozó rendőrszázados. Ez évben az első tanácsadásra december 13-án fél 4 órakor kerül sor a békéscsabai Értelmiségi Klubban. K. T. jól. kéménynyílások, máskor meg a tűzrendészet! szabályok semmibe­Nevelési, ifjúságvédelmi és pályaválasztási tanácsadás a TIT-ben Gyémántdiploma nélkül Talán a véletlen adta kezembe a kilincset, ami­kor bekopogtam özvegy Horváth Lajosivé csarvá- si lakásába. Néhány év­számért mentem, s egy csodálatos életet ismer­tem meg rövid óra alatt. Mindenki „igazgató né- ni”-nek ismeri a község­ben férjéről, néhai Hor­váth Lajos igazgató-ta­nítóról. Tizenöt éve öz­vegy s azóta töretlen akaraterővel egyedül dolgozik — 81 évesen. Amikor ajtót nyitott hosszúnak tűnő kopogta­tásomra, azonnal a sze­me fogott meg. Mintha ez a munkában megöre­gedett, meghajlott, apró, öreg néni az ifjúság csil­logó tekintetével nézne rám. — Ne tessék haragud­ni — szabadkozik —, de a belső szobában vagyok, és nem .mindig Hallom meg, ha jön valaki. Amerre vezet, minde­nütt pedáns rend ural­kodik. Kételkedem azon, hogy a törékeny, idős né­ni képes ilyen példás wdtáet fenntartani. Pe­dig igaz. Az „igazgató néni” — hű akarok ma­radni az ismert megszó­lításhoz — valóban tel­jesen egyedül, talán ki­csit elfeledve él, és dol­gozik ma is. Csaknem hat évtizeddel adózott az iskolai oktatásnak. Ez az idő gyémántdiplomát ér. ö azonban, amilyen ked­ves, szolgálatkész, olyan végtelenül egyszerű, sze­rény és elégedett is. Ta­lán pont ezért nem vet­ték észre magányát. — Gyerekeim és unoká­im az ország különböző részein élnek. Én itt ér­zem jól magam. Itt él­tem le csaknem egész életem, itt tanítottam évtizedeken át. Ma is ta­nítok. Zongorára oktatom a csemetéket. Ebből és özvegyi nyugdíjamból fedezem hátralevő éle­tem kiadásait. — És ha be teg, ki gon­dozzál. — A muzsika, kedve­sem. Bármilyen beteg vagyok, leülök a zongo­rához és a felhangzó ak­kordok új erőt öntenek ereimbe. Meggyógyíta­nak. A zene csodálatos erővel tud az ember szervezetére hatni. És — ne nevessen ki — min­den reggel tornázom. Lehet, magamfajta öreg­asszonyok mosolyogná­nak, ha látnák, de egyéb­ként képtelen lennék mosni, súrolni, fát vág­ni, takarítani. Ez kell. Szükséges. Nézem a kezét. Olyan, mint egy kemény fizikai munkát végző emberé. Kérges, repedezett. — Tessék nézni ezt a krémet. Sportkrém. Ez­zel ápolom, de hát... tet­szik tudni, nagy a lakás, sok a munka. Melegség fut át a szí­vemen. Ennyi élniaka- ?ást, szerénységet soha nem láttam még. Ha le­hunyom a szemem s csak hallgatom a hang­ját, úgy tűnik, aki be­szél: fiatal, most kezdő pedagógus, aki tele van reménnyel jövendő pá­lyáját illetőleg. Kézi­munkákat rak elém. — Még nagyon jó a szemem, százas cérnával horgolok. Festek is, me­zei virágokat térítőre. Persze, csak magamnak. Azért, hogy ne unatkoz­zam. Nem tudnék munka nélkül élni. Bárcsak sokan látnák ezt. Olyanok, akik fiata­lok és mégis sokat pa­naszkodnak: elfáradtam, képtelen vagyok... Özv. Horváth Lajosné, az aranyos ősz kis öreg­asszony hat évtizeden út nem fáradt el tanítani az egymást követő generá­ciókat tudományra, zené­re, szépre és jóra. Noha nincsen sem arany-, sem gyémántdiplomája, to­vábbra is önzetlenül szolgálja a társadalmat, az embereket, akiket na­gyon szeret. Páivölgyi András szerelem órai Érdekes történet egy házasságról, amiben semmi sem úgy tör­ténik, ahogy azt előre elképzelték. (Bemutatja a békéscsabai Brigád mozi, 9—12-ig.) DECEMBER *. Békési Bástya: Dem Juan legutolsó kalandjai. Békéscsabai Brigád: A sze­relem órái. Békéscsabai Szabadság: Daindin György. Békéscsabai Terv: A lord és bandája. Gyulai Petőfi: A be­törő. Mczőkovácsházt Vörös Október: A félelem bére. Orosházi Partizán: Ti­los a szerelem. Sarkadi Petőfi: A fe­kete tulipán. Szarvasi Táncsics: Bűn­tény a müvészpenzióbain. Szeghalmi Ady: Dem Carlos. mű sora December 9-én, este fél 8 árakor, Gyomán: NÉMA LEVENTE December 9-én, este fél 8 árakor, Békésen: • MARIA FŐHADNAGY Á Magyar Televízió műsora DECEMBER 9-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN 8.05 Iskola-tv. 10.26 Éjszakára hajnal. Magyar dokumentumfilm (ism.). 13.35 Környezetismeret — olvasás (ism.). 14.35 Élő világ (ism.). 15.25 Magyar irodalom (ism.). 17.48 Hírek. 17.55 Fa­lusi dolgokról. 18.00 Az udegei vadász. Szovjet kisfilm. 18.15 A Magyar Hir­dető műsora. 18.25 Mezőgazdasági szakfilmsorozat. Korszerű takarmá­nyozási módszerek. 18.45 Akkor szü­lettek. Magyar kisfilm. 18.55 Telesport. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Napló. 19.55 Matróz a rakétában. Angol film. 21.35 Egy kis jazz. 21.55 Tv-híradó — 2. kiadás. A román tv műsora CSÜTÖRTÖK 18.00 Tv-híradó. 18.15 Iskolások mű­sora. 19.00 Kezdők műsora. 20.00 Sibe­lius-fesztivál, a zeneszerző születésének 100. évfordulójára. Műsoron Sdbetlius: V. szimfónia. 21.00 A világ négy sar­kából: Tanganyika. 21.50 Tv-híradó. időj árásj elentés. A titkos festő Titkos drámaírót ismer a tör­ténelem, de titkos festőművészt nemigen. Most ilyen is akadt: Claude Rowberry angol ember bőröndjeiben halála után megle­pő felfedezést tetteik: több mint 600 rajzot és festményt találtak, amelyeket a szakértők művészi becsű alkotásoknak minősítenek. A rajzokat és képeket titokban készítette egy hosszú életen át. Szenvedélyéről senki sem tudott. Karácsonyi rejtvénypályázat — Harminc forduló harminc nap alatt — Első díi: egy db Vénusz porszivó — Eredményhirdetés a karácsonyi számunkban Huszonkettedik kérdésünk: Hat idézet A md időnk című irodalmi antológiából: X. „E névtelenek kobzosa legyek csak én!” 2. „Üjra csörgött a telefon Balogh asztalán.” 3. „Boldog fényeknek háttal él.” 4. „No, megfogjuk-e máma az Attila lábát?” 5. „Csattog a váltók háta.” 6. „A favágó tudta, hogy amaz ezt nézi.” Beküldendő az írók neve az idézetek sorrendjében. Karácsonyi rejtvénypályázat 22. 1965. december 9. szelvény «

Next

/
Oldalképek
Tartalom