Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-29 / 306. szám

IKS. december 29. 3 Szerda Ez is önállóság? Napjainkban igen vitatott kér­dés a vállalatok, a gazdaságok önállósága. De miért ne lenne az, hiszen mind a vezető, mind a beosztott dolgozók érzik, és sajnos, sok keserű tapasztalatból tudják, hogy amilyen önállóság mosta­nában kialakult, ez nem jó, vál­toztatni kell rajta. Szükség van erre a változás­ra, mert hosszabb idő óta fo­lyik már a vita és mégis tör­ténnek olyan intézkedések, me­lyek sok esetben irreálissá te­szik az önállóságot. Túlságosan elhatalmasodott — a bürokrácia túltengésével — a gyámkodás, oktalan beleszólás a helyi ügyekbe. Ezt tette a Területi Állami Gazdaságok Igazgatósága is, amikor megyénk egyik gazda­ságának úgy szabta meg 19G5-rc a kötelező területi tervszámo­kat, hogy öt katasztrális hold­dal többet írt ki, mint amennyi a gazdaság összterülete. Az utasítás alkotója még meg­jegyezte, hogy a fennmaradó szabad területről „önállóan” ál­lítsa össze a gazdaság igazgató­ja üzemtervét. Önállóan abból, ami már eleve nincs.(!> Remélhető, hogy az új gazda­sági irányítási elvek biztosítani fogják a megkötöttségek felol­dását. P. I. „Nagyon jólesett a magas szintű elismerés” A termelőszövetkezetek őszi munkaversenyében megyei szin­ten második, járási viszonylat­ban pedig első helyezést ért el a mezoberényi Aranykalász Tsz kollektívája. Amikor ott jártunk, éppen erről beszélgetett' Kürti Lászlóné elnök és Vécsey Dániel főagronómus: — Nagyon vártuk a jó helye­zést, mégis meglepett bennünket az ajándék — magyarázza Kürti­né. — Mi tudtuk, hogy jól hala­dunk a munkákkal, a vezetőség és a tagság kivétel nélkül helyt­állt a maga posztján. De őszintén meg kell mondani, nagyon jól­esett a magas szintű elismerés. Örülünk az új disztillemek, amit jutalomként kaptunk az őszi munkák elismeréséért. Ez mindig emlékeztetni fog bennünket arra, hogy mások is iparkodnak, nem szabad lazítani. — Ez az év nagyon nehéz volt miatt, ősszel ugyanannyi. Mi már jó előre láttuk, hogy bizony nem érik be minden kukorica. Ezért 120 holdat jó tejesérésben lesilóz- tunk. így megfelelő takarmányt kaptunk, a felszabadult területen pedig korán vethettünk. Ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy mi határidő előtt raktuk földbe a jövő évi ke- nyémekvalót. Elmondják azt is, hogy a trá- gyázási tervüket 120 százalékra teljesítették. Istállótrágyát és mű­trágyát egyaránt terven félül ada­goltak a talajba. Az őszi betaka­rítást is befejezték a rossz időjá­rás ellenére. Ebben nagy része volt a három szocialista női bri­gádnak, ők jártak élen a saját területükön, s mások sem akartak lemaradni. A mezoberényi Aranykalász Tsz-ben a tagság és vezetőség egyaránt megdolgozott a sikere­a mezei munkások számára — j kért, s együtt is örülnek a kitün- veszi át a szót a főagronómus. —' tetősnek. A jó helyezés komoly Lényegében két hónapot vitt él tőlünk az egy hónap időjárás, esett ki Tavasszal a sok eső erőt ad nekik az 1966-os esztendő gondos előkészítéséhez. — Ary — A Nagy Mágus hangja vetett véget szemezésünknek: — Tisztelt Nagytanács! Azért jöttünk össze, hogy kiosszuk a szerepeket a választási harchoz. A Klan ismét egy emberként tá­mogatja a republikánus jelöltet, s támogatásunk jeléül holnap megöljük városunk szakszerve­zeti elnökét, aki köztudomásúlag rokonszenvez a négerekkel és a demokrata elnökjelölt szekerét tolja. Meg kell félemlíteni a de­mokratákat és mindazokat, akik velük szimpatizálnak! A Nagy Mágus szünetet tartott és szemét körülhordozta a Nagy­tanács tagjain. Majd így folytat­ta: — A szakszervezet holnap dél­után három órakor a Nevada- parkban munkásgyűlést rendez, amelyen McClintan elnök mond beszédet... Sasszem testvér — fordult az álarcos Nagy Mágus felém, s én nyomban felálltam —, a te kezed a legbiztosabb, ezt már többször bebizonyítottad. Te vagy köztünk a mesterlövész, rád esett a Nagy Klan válasz­tása... —- Várom a Nagy Klan paran­csát — mondtam és továbbra is állva maradtam. — Szemben a szónoki emel­vénnyel van egy hatemeletes ház. Annak harmadik emeletén la­kik Jesse Jessup, a Snake mozi tulajdonosa, aki a mi embe­rünk. Holnap hivatalos leszel nála ebédre. A meghívó már a lakásodon van.. Amikor megje­lensz, természetesein a feleséged nélkül, ott találod már Fütykös testvért, aki Max Trepett né­ven fog bemutatkozni. Ö lesz a segéded. Szintén kitűnő lövő. — Fél háromkor mindnyájan kikönyököltök az ablakokba. Akkor már magatokhoz veszitek az automata fegyvert, amit Jes­sup barátunk ad át majd nek­tek. Sasszem testvér, te McClin- ton fejébe célzol, Fütykös test­vér — fordult a Nagy Mágus most a mellettem ülő férfihoz, aki szintén felállt, — te pedig a szívébe. Egyszerre lőttök. Mindkét lövésnek találni kell, különben megfosztunk mind­kettőtöket Klan-tagságotoktól. Erre természetesen nem fog sor kerülni, hiszen bízom ügyessége­tekben. — A jelt a lövésre a Klam-ta- gok pásztolydurrogtatása fogja megadni Valamennyien a ház előtt ácsorognak és amikor a szónok befejezi a beszédet, tap­solni kezdenek és lövöldözni, természetesen a levegőbe. Amo­lyan díszlövések lesznek, ame­lyek á ti lövéseiteket fogják ál­cázni. A levegő megtelik füst­tel és senki sem fogja látni, hogy a két halálos lövést Jessup barátunk ablakából adták le.... A Nagy Mágus egyenként ki­adta a szerepeket a másnapi ak­cióhoz, azután újból esküdtünk a halálfejre téve kezünket. A Nagytanács ezzel befejező­dött... (Folytatjuk.) Kikérőlevél, elbocsájtás, döntőbizottság, máshol magasabb munkakör Tények a tükör előtt Miután a területi döntőbizottság elmarasztaló határozata is elhang­zott Lévai Pál békéscsabai lakos ügyében, az újságíró kötelessége, hogy tájékoztassa a közvéleményt arról is, mi lett a sorsa egy me­gyei szinten elismert és támoga­tott baromfikeltető szakembernek. így kezdődött Szigeti Gábor, az akikor bein­duló tsz-közi keltetőállomás ve­zetője segítséget kért a békéscsa­bai kedetöállornásital a munkák szervezésére. Szabó Ferenc, a kel­tetőállamás akkori vezetője Lé­vai Pált ajánlotta Gyulára. A két vezető szóórtését 1961. november 14-én hivatalos kikérőpapír követ­te Szigeti Gábor aláírásával. Lévai és Szigeti azelőtt nem is­merték egymást. A kéltetőállo- máson abban az időszakban egye­dül Lévai értette a szakmát. 1962 januárjában az első kelés 85 száza­lékra sikerült. Nagy volt az öröm. Érthető. A hat tsz társulásából létrehozott vállálkozás életreva­lóságát kellett bizonyítani. És Lé­vai az állomás többi dolgozóját is megtanította a szakmára. 1962-ben a keltetést idény eredményeként 81 százalékos kelést értek el. Ek­kor hat gépet üzemeltettek. 1963- ban az előző évihez hasonlóan zárták az évet. 1964-ben már ki­lenc géppel dolgoztak 84,5 száza­lékos/ átlaggal. 1965. május 5-ig (Lévai Pál eddig dolgozott Gyu­lán) a kelési eredmény 89 száza­lékos volt. A keltetőállomás gazdaságosan működött. 1962-tól 1964-ig 1,4 mil­lió forint nyereséget tettek le a társulás asztalára. Lévai Pál gyu­lai működésének azonban nem­csak forinttal mérhető haszna volt. Amikor Szigeti Gábor elbo- csájtotta, már három jó szak­munkást nevelt. Előléptetés zott jónak indult a kapcsolat, de j ez valahol elromlott. Lévai érezte ezt, ezért is tett panaszt Király 1 Lajosnak, a társulás igazgatójá­nak, kérte segítségét a légkör normalizálására. Király akkor azt mondta: „A vállalkozásnak mind­kettőjükre (vagyis Szigetire is, Lévaira is) szüksége van”. Néhány hétre, 1965. május 5-én az igazga­tósági ülés után Szigeti mégis Lé­vai kezébe nyomta a felmondó le­velet. Létszámfeletti, mehet! Bonyodalom Az igazgatóság Lévaival a fel­mondás körülményeit nem tisztáz­ta. Lévai Király Lajossal csak a járási döntőbizottság ülésén ta­lálkozott. Ekkor olyan határozat született, miszerint Lévainak vissza kell foglalnia korábbi mun­kakörét! A határozat a társulást kötelezte a munkabér megtéríté­sére és a munkakönyvi bejegyzés törlésére. Lévai azonban nem fog­lalhatta el a munkahelyét, mert a társulás fellebbezett. A megyei döntőbizottság a járásnak vissza­adta az ügyet. Ezzel a kötélhúzás újra kezdődött. Lévai Pál azon a keltetőállo­máson vált lótszámfelettivé, ahol úttörőként a munkát szervezte. Ugyanakkor a felmondás előtt két-három héttel Farkasnét és Nagynét kisegítőnek felvették. A társulás nem értékelte Lévai ál­dozatkészségét, többek között azt, hogy 1961. november 14-én nem szaktanácsadóként vállalta a munkát (ezt a kikérőlevélben sem rögzitették), ugyanakkor egy ál­landó munkahelyet cserélt fél bé­késcsabai lakása mellett egy Gyu­lára járással. A három év alatti 1,4 millió forintos nyereséget sem vették figyelembe, melyet pedig Lévai alapozott meg. Vele szem­ben legalább annyi emberséggel [ tartoztak volna, hogy megbeszél- ; jék: a státuszát megszüntetik, má- i tévők legyenek? Marad-e a kelte­tőben szakmunkásként vagy visz- szamegy Csabára, esetleg elmegy a társulástól? És ami ezután történt Lévai lelkiismeretességét lelket- lenséggel viszonozták. Az elsőfokú és a megyei döntőbizottság az el­marasztaló határozat közepette megfeledkezett Lévai munkájáról, az emberről, a körülmények érté­keléséről. Amíg Lévai ellen a társulás és a döntőbizottság avatott szakértők nélkül vizsgálta a dolgot, hozta meg ítéletét, addig egy másik úton, a Gyulán eldobott Lévaiért a Földművelésügyi Minisztérium­ból kezet nyújtottak. A Csongrád megyei tanácsitól jöttek, hogy munkába lépéséről tárgyaljanak. Ennek eredményeként Lévai Pált kinevezték a csanádpalotai kelte­tőállomás vezetőjévé. Munkahe­lyét 1966. január 3-án foglalja el. Lévai Pál gyulai munkáját te­hát a felsőbb szervek nem akként értékelték, mint Szigeti Gábor továbbá az elsőfokú és a területi döntőbizottság. Lévai, miután a gyulai keltetőáUomásról elbo- csájtották, jobban járt. Csanádpa- lotán az előző munkahelyéhez ké­pest jobb — anyagi és erkölcsi — megbecsülés közepette lépheti át az állomás küszöbét. Mindennek ellenére őt mégis bántja — jago san — az a lelketlenségv ahogyan vele „állami segédlettel” elbán­tak. Mert Gyulán végső soron ez történt. Két ember nézeteltérésé­ből ő húzta a rövidebbet. A dön­tőbizottság határozata is ezt emel­te törvényre. így ezentúl egy nagy szaktudású emberrel keve­sebb szorgoskodik Békés megye mezőgazdaságában. Dupsi Károly Lévai hivatásérzettel látta el fel­adatát, melyre a vállalkozás igaz­gatósága 1962-ben is felfigyelt. Szaktanácsadói beosztást kapott. A keltetőben úgy tevékenykedett, mint a többi dolgozó: lámpázott, tojást berakott, csibét leszedett és így tovább, közbeii a tsz-ekben ellenőrizte a törzsállományt, szak­tanáccsal támogatta a pecsenye­csirke nevelését. Sajnálatos, hogy 1962 februárja óta a termelőszövetkezeti vállal­kozás igazgatóságának ülésén nem vehetett részt, ö, aki a keltetés szervezéséhez szaktudását adta, háttérbe szorult, sőt — amint visszaemlékszik — Szigeti Gábor­tól nemegyszer szemrehányást kapott: én csináltam magából em­bert ... Szigeti Gábor és Lévai Pál kö­Belejezödötf a kézi válogatás a magtisztító orosházi telepén Jövőre új raktár könnyít a tárolási gondon Nemrég fejeződött be a mag­tisztító orosházi telepén a kézi válogatás idei szezonja. Ezzel kap­csolatosan érdeklődtünk a telep vezetőségétől. Mint megtudtuk, a kézi válogatást a felöntött negy­venöt vagonnyi mennyiséggel 83 százalékra teljesítették. A borsó­válogatásból 85,6, a hüvelyesek­ből 87 százalékos eredményt ér­tek el. Az évi felöntés mennyisé­gét 78,5 százalékra teljesítették. Hetven asszonynak adott munka­lehetőséget a kézi válogatás idő- , szakában a telep, és a téljesítmé­Tájékoztatd a Tanárképző Főiskola békéscsabai tagozatának munkájáról Ez évi utolsó ülését tartotta a múlt hét végén a Békéscsabai Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ezen az ülésen Kávási Ferenc, a Szegedi Tanárképző Főiskola bé­késcsabai tagozatának vezetője tájékoztatta a vb tagjait az inté­zetben folyó oktató-nevelő mun­káról. Ez évben már önálló diák­otthont is kaptak, így a vidéki tanulók könnyebb feltételek kö­zött végezhették tanulmányaikat Megállapították, hogy a hallga­tók döntő többsége rendelkezik mindazokkal az ismeretekkel, jel­lembeli tulajdonságokkal, ame­lyek szükségesek ahhoz, hogy jó pedagógusokká válhassanak. A Művelődésügyi Minisztérium döntése értelmében a tagozat már a következő évre nem indít új évfolyamot, elsősorban azért, mert a megye nevelőellátottsága nem igényli ezt. Így tehát a Sze­nyektől függően jó kereseti lehe­tőséggel dolgoztak. Az idén kilencvenkét vagon tisztított magot szállítottak a Szovjetunióba, Bulgáriába, Ang­liába és Hollandiába. Az 1966-os év első negyedében tovább folytatódik a jelenleg tisztítás alatt álló sárgarépamag tisztítása, ugyanis az idei termés különösen gyomosnak mutatko­zik, mert sok benne az aranka­szennyeződés. A válogatási munkákat nagy­ban megkönnyítik az angol gyárt­mányú gépek, melyekkel a gépi válogatást 97 százalékra teljesí­tették. A telep területén 220 va­gon befogadóképességű raktár építésére kerül sor a következő év folyamán. A közel két és fél millió forintos költséggel létesülő új raktár megszünteti az eddig szabadban történt tárolást. Ezzel sikerül megóvni a szabadon tá­rolt készleteket a minőség romlá­sától. Az építkezést megnehezíti, hogy a rossz talajviszonyok miatt betoncölöpös módszerrel kell el­végezni az előregyártott elemek­ből készülő földszintes épület ala­pozását. A talaj szükséges feltöl­tése már megtörtént, és a vizsgá­lati cölöpök is helyükre kerülnek az év folyamán. Az új raktár át­gedi Tanárképző Főiskola békés csabai tagozata az 1966/67. tanév ! adására 1966-ban kerül sor. végével befejezi működését. |

Next

/
Oldalképek
Tartalom