Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-03 / 285. szám
1965. december 3. 5 Péntek Nevelési tanácskozás a békéscsabai íparitanuló-intézetben Kibővített nevelőtestületi érte. kezietet tartottak a békéscsabai ipairitánuló- intézetben a tanuló- képzés és az erkölcsi, politikai nevelés továbbfejlesztéséről. Ilyen értekezleten az intézet dolgozóin kívül első ízben vettek részt a naigyobb ipari üzemék képviselői, a KISZ vezetői is. Részt vett a tanácskozáson dr. Bielik Károly elvtárs, az MSZMP Békés megyei bizottságának munkatársa, valamint a Békés megyei építőipari vállalat pártbizottságának titkára, Bánfi Ádám elvtárs. Tóth Pál, az intézet igazgató, ja tartott vitaindító előadást, melyben a szakmunkásképzés jelentőségének növekedését hangsúlyozta. Elmondta többek között, hogy a szakmunkástanulóiskolák vannak a legszorosabb kapcsolatban az élettel, a termeléssel. Éppen ez teszi szükségessé és nagyon időszerűvé az erkölcsi, politikai nevelés eredményességének fokozását. A szakmunkásképzés nem valósítható meg eredményesen az üzemek, a társadalmi szervek aiktív segítsége nélkül; s nem lehet közömbös senki számára, hogy az üzemekben milyen körülmények között dolgoznak a fiatalok és az üzemek vezetői, dolgozói hogyan segítik elő fejlődésüket. — Az eredmények ellenére — mondotta — az ideológiai munka, a szocialista tudat és erkölcs fejlődése elmarad a szocializmus építésének egyre növekvő követelményeitől. A továbbiakban a KISZ-munka fontosságáról beszélt. Az üzemi KISZ-szervezetekkel kapcsolatban megállapította: nem nyújtanak kellő segítséget a nevelői összhang megteremtéséhez, annak ellenére, hogy a tanulók jó része annak az üzemnek lesz szakmunkása, ahol a gyakorlati képzését kapja. Befejezésként megállapította, hogy a pedagógus kollektíva nevelőmunkájának hatékonysága nagymértékben azon mérhető le, hogy milyen fokra fejleszti a tanulóközösség önkormányzó képességét, milyen jogokat és kötelességeket hárít eredményesen a közösség szerveire, az ifjúsági szervezetre. El kell érni, hogy az osztályközösségeket öntevékennyé, munkájukat színessé és tartalmassá tudják alakítani. Csak így alakulhat ki olyan légikör, amelyben a tanulóifjúság felelős szervezőjévé, gazdájává válk önmaga munkájának, tanulásának, egész kö_ zösségi életének. Az előadás utáni vitában elsőként Tóth Vasas Sándor, az intézet tanára szólalt fel. A világnézeti nevelés fontosságát hangoztatva javasolta, hogy az iparitanu. ló-képzésben már egy ízben bevezetett természettudományos ismeretek című tantárgyat ismét helyes lenne felújítani. Igaz, hogy a jelenlegi osztályfőnöki órák foglalkoznak a természettudományos ismeretekkel, de külön tantárgy keretében sokkal eredményesebben lehetne a világnézeti ismereteket elsajátítani. Izsó Antal hozzászólásában a fellelhető jellembeli fogyatékosságokra utalt. Arról beszélt, hogy tanulóinknál igen szélsőséges formában mutatkoznak meg a felelőtlenkedések, melyet csak fokozott nevelői ráhatással lehet ellensúlyozni. Nagy Dániel, az építőipari otthon vezetője a családnevelés fontosságára hívta fel a figyelmet. Kovács István gyakorlati oktatásvezető a gyakorlati munkában megmutatkozó lazaságokról számolt be. Such Sándor, az intézet párttitkára a politikai oktatás fon. tosságát hangoztatta. Pintér ÍMjos javasolta az építőipari vállalatnak: tegyék lehetővé a tan építkezéseket. Ez nagymértékben fejlesztené a tanulók önállóságát, s felelősségérzetét. Dr. Bielik Károly hozzászólásában az átmeneti korszak nevelési problémáiról beszélt. Hangoztatta, hogy a fő cél az új munkaerkölcs, a kommunista erkölcs kialakítása, ez pedig nem valósítható meg másként, csak úgy, hogy kialakítjuk a szocialista iskolákat. Hozzászólása további részében beszélt a kispolgári törekvésekről, a nyugati államok fellazító taktikájáról, az ezek elleni védekezésről. A vita további részében sok szó esett még a KISZ-szervezet kulturális tevékenységéről, az üzemek segítésadásáról, s a nevelő- testület egységes, következetes munkájának kialakításáról. összegezve: a nevelési értekezlet, melyet első ízben rendeztek meg ilyen nagy plénum előtt, igen hasznosnak bizonyult, s mind az előadásból, mind a hozzászólásokból sok tapasztalatot meríthetlek a pedagógusok s szakoktatók az oktató-nevelő munka eredményesebbé tételéhez. Háló Ferenc Mezőberényben tanácskozott a MEDOSZ megyebizottsága A MEDOSZ Békés megyei bizottsága soron következő ülését csütörtökön tartotta a Mezőberé- nyi Gépjavító Állomáson. Első napirendi pontként megvitatták a mezőgazdasági üzemek agitációs és propagandamunkáját. Előadást Szűcs Lajos, a Mezőberényi Gépjavító Állomás szb-titkára tartott, aki a saját üzemükben levő eredményekről adott számot. A mező- berényiek között ugyanis többszörös szocialista brigádok vannak, több alkalommal országos helyezésit értek már el a különböző munkákban. A kiváló eredményekhez a párt- és szakszervezet együttes felvilágosító munkája, az élénk versenymozgialom, a rendszeres továbbtanulás sokat se. gít. Második napirendi pontként Medgyesi Mátyás, a MEDOSZ Békés megyei bizottságának szociálpolitikai előadója tartott előadást a gépjavító állomások és gépállomások szociális, kulturális tevékenységeiről, az eredményekről és a hiányosságokról, a legsürgősebb tennivalókról. Az előadás élénk vitát váltott ki. A tanácskozáson ott volt és felszólalt György János, a MEDOSZ- központ képviselője is. Amikor kimentünk, már nem esett a hó. A lány belém karolt, és olyan jó volt úgy szorosan egymás mellett menni. Éreztem, hogy valakibe fogódzhatom és hagytam magam vezetni. Az úton elmeséltem, hogy én nem ismertem sem az apámat, sem az anyámat. Kétéves koromtól egy idős házaspár nevelt. Azt sem tudom, honnan kerültem oda. Amikor felszabadultam, a fúrósokhoz jöttem dolgozni. Ez olyan vándaralakulat, itt mindenféle ember van. Meg azt is mondtam, hogy velem nem bántak úgy, mint a bejáratos motorokkal. — Akkor te is egyedül vagy — mondta és kicsit kellett csak mozdulnom, hogy megcsókoljam. Abban a gyenge pillanatomban úgy éreztem, beleestem. Vagy csak a sajnálat kötött hozzá, meg hogy magamat is sajnáltam? Másnap Berci nője mondta, hogy a babaarcú beteg lett. Nem hittem. Egész este sétáltam. Arra a cukrászda felé meg az utcájuk körül. Aztán hazamentem. így volt ez egy párszor. Egészen átcsoportosítottam magam. A lányt már öt napja nem láttam, amikor üzente, hogy látni sewj akar, mert megtudta, hogy részeges csirkefogó vagyak. Elrohantam hozzá. Nagy orrú öregasszony nyitott ajtót. — Nincs itthon, kérem — és becsapta a kiskaput. Látszott, parancsra teszi, pedig nem ismerhetett. Éjszaka dolgoztam akkor és még volt két óra Időm. Bementem a sarki kocsmába. Először csak nézgelődtem. Ezután együtt ittam a többivel a rumot és a sört. Innen a talponállóba mentem. Mire kijöttem, jó gázos lettem és az orrom előtt húzott el a ponyvás autó. Lemaradtam. Átöltöztem, azután egy taxi kivitt a bejáróig. Gyalogoltam vagy két kilométert a hóban, mire a toronyhoz értem. A csoportvezető azt mondta, ennek kirúgás lesz a vége, meg hogy több baj van velem, mint egy brigáddal. Szóltam a délutánodnak, indulhat haza, kint maradok. Várja a taxi az úton. Elkezdett káromkodni, hogy menjek a francba, mert ő potyán nem gyalogol. Minden héten elkósek, és majd szól a nagyfőnöknek. Mondtam neki, fogja be a száját, mert beverem. De ő csak lármázott. — Kotródj innen... te részeges csirkefogó.. — kiabálta és köpött. Erre kiborultam. Nekimentem. Ütöttem, rúgtam. Ügy szedtek le róla. Nem tudom, mi volt velem abban a gyenge pillanatomban. Pedig azt mondják, szelíd részeg vagyok. Másnap délelőtt jött értem a személykocsi, hogy menjek be az irodába. Csúnyán letoltak, fegyelmit kaptam, fizetéscsökkentés, meg ilyenek. Azt is mondták, hogy ez az utolsó elnézés, de ez is csak azért, mert fiatal vagyok és jó szakember. Még egy „keresztapát” is adtak mellém, hogy az segítsen. A lényeg az volt, hogy nem rúgtak ki és ennek örültem. Gondoltam magamban, iszom egy mat- rózfröccsöt, hogy így megúsztam. A kocsma elé értem és léptem volna be, amikor valaki utánam szólt. A babaarcú volt... — Hát még mindig nem volt elég...? Neked ez mindennél többet ér?... — kérdezte. Meglepődtem. Nem szóltam semmit, csak álltam és nagyon szégyelltem magam. — Na, menjünk — mondta. Megfordultam, valami olyasmit motyogtam, hogy minek jött, mire ő erősen, nagyon erősen belém karolt. Seleszt Ferenc Jövőre befejezik az általános iskolai reformtankönyvek bevezetését — Több újfajta könyvet kapnak a gimnazisták is — Az 1966—1967-es oktatási évben az általános iskolákban befejeződik a reform tan tervek és tankönyvek bevezetése. Az utolsó — negyedik — ütemben a VII. osztályosok megkapják az új orosz-, történelem-, valamint számtan- mértan könyvet. A nyolcadikban új lesz a magyar olvasó, a magyar nyelvtan, a történelem-, az orosz-, a számtan-mértan, a fizika-, a kémia-, a földrajzkönyv és a földrajzi munkafüzet, továbbá az énekzene. Ezek a könyvek mind tartalom, mind kiállítás szempontjából korszerűbbek a régieknél, s mára csökkentett tananyagot foglalják magukban. A gimnáziumokban a reform- tankönyvek bevezetésének második ütemére kerül sor 1966—1967- ben. A régi első osztályos könyveket valamennyi tárgyból újjal cserélik ki. A második évfolyamban a reformtainkönyvek közül kézbe kapják a diákok a magyar irodalom és a magyar nyelv, az orosz nyelv, a földrajz-, a kémia- és a fizikakönyveket. Ezenkívül a gimnáziumok speciális, szakosított matematikaosztályainak — mind a négy évfolyam részére — külön könyvet készítenek. Ezek a tankönyvek a normál osztályokénál magasabb színvonalú, részletesebb, bővebb matematika-tananyagot tartalmaznak. További tanári, tanítói kézikönyvek kiadása is szerepel a jövő évi tervben. így például az általános iskolai hatodikos oroszhoz, számtan-mértanhoz, az ötödik-hatodikos magyar irodalom és magyar nyelvtan tanításához, a hetedikes ének-zenéhez, a gimnázium első osztályos matematika oktatásához készülnek kézikönyvek, amelyekben az új tananyag feldolgozásához hasznos gyakorlati, módszertani, nevelési tanácsokat adnak a szerzők a pedagógusoknak. (MTI) a Derkovits Gyula ösztöndíjra A Derkovits Gyula ösztöndíjra pályázhat minden 35. életévét be nem töltött képzőművész, aki a főiskola elvégzése után önálló művészi tevékenységet tud felmutatni. Kivételes esetben, ha művészi munkássága indokolja, olyan művész is részesülhet ösztöndíjban, aki nem rendelkezik főiskolai végzettséggel. Az ösztöndíj összege három: havi 3000 forint. Az ösztöndíj odaítéléséről a mű velődet.- ügyi miniszter dönt. A pályázati kérelmet a Művelődésügyi Minisztérium Képzőművészeti Osztályára (Budapest, V. kerület, Szalay utca 10., IV. em. 35.). a műveket az Emst Múzeumba (Budapest, VI. kerület, Nagymező utca 8.) 1966. március 1-én é® 2-án kell beküldeni. így felél gyermekük... — Magnetofon a csabai I. számú általános iskolában a felelések ellenőrzésére Szülői értekezleten, a gyengébb osztályzatok hallatára nem egy édesanya, édesapa kiált fel önkéntelenül : — De hiszen otthon olyan jól tudta a gyerek a leckét! Ilyenkor az osztályfőnök türelmesen magyarázni kezdi, hogy másként hat a leokefelmondás családi körben, mint az iskolában, ahol nem a szócséplés, a hadarás, hanem a tényleges tudás a döntő. Valóban úgy van, hogy a tanulók hozzátartozóinak többsége figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a pedagógusnak a tantervi követelményeket mindenképpen szem előtt kell tartania és növendékei előmenetelét nem hangulati tényezők hatására, hanem csakis a rendszeres tanulás, a folyamatos lecketudás, hibátlan dolgozatírás és szorgalmas gyakorlati tevékenység alapján rögzítheti az osztályzatokban. Igen ám, de a szülő, a hozzátartozó nem ülhet be az órákra gyermekei helytállását ellenőrizni. Megbízik tehát a pedagógusban, aki magától értetődően az osztályzatadásra egyedül illetékes. De azért mégiscsak érdekes és hasznos lenne, ha a szülő maga is hallaná egy- | szer, hogy miként felél gyermeke a katedra előtt. Érre gondolhattak a békéscsabai I. számú általános iskola pedagógusai, is, mikor elhatározták, hogy különböző tantárgyú órák alkalmával mag- netofonfélvételeket készítenek és ezek lepergetésével szemléltetik a szülői értekezleteken a tanulók hozzátartozóival, hogy milyen s jó és milyen a gyenge felélet konkréten, egy-egy szülő gyermeke esetében. Azt remélik ezzel elérni, hogy otthon mind kevesebb- szer történik holmi „túlzott peda gógiad szigorra” utalás, ellenben annál szorgalmasabb tanulásra serkentik a papák, mamák gyermekeiket. A visszajátszáskor az osztályban maguk a tanulók is ellenőrizhetik feleleteiket s változtathatnak tanulási módszerükön. —h— SZEREZZEN ÖRÖMET HOZZATARTOZÖINAK, AJÁNDÉKOZZON Szerencsesorsjegyet Főbb nyeremények: korszerű családi ház garázzsal, személyautóval; kétszemélyes, 12 napos egyiptomi társasutazás; különböző személyautók, tele- I víziók, hűtőszekrények, rádióik stb. Húzás februárban. A sorsjegy ára: 4,— forint. Kapható: a levélkézbesítőknél. trafikokban, házfelügyelőknél és a közértekben. x
