Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-23 / 302. szám

B63. december 23. 7 Owütíirtt'k PORT vívóversenyén Hat város, Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Orosháza, Szarvas és Békéscsaba versenyzői vettek részt a Békés megyei Me­ző Imre Sportiskola vasárnapi ví­2—2 vásárhelyi, békéscsabai, 1—1 orosházi, szarvasi fiú alkotta a mezőnyt. A döntőkben erős küz­delem alakult ki. Női tőrben a Bcs. VTSK, férfi kardban a kecs­Benkéné Hursán Ilona a.'iitt tőrverseny győztese. A verseny részletes eredményei. Női tőr: 1. Benkó Gyuláné (Bcs. VTSK) 6, 2. Csepregi (Bcs. VTSK) 6, 3. Bretz (Kecskemét) 5, (8 ka­pott találattal), 4. Morgen (Bcs. VTSK) 5 (10 kt.), 5. Hartyáni (Szarvas) 4 (6 kt.), 6. Szőke (Hód­mezővásárhely) 4 (9 kt.) győzelem­mel. Kard: 1. Rozsnyai (Kecske­méti VM) 7, 2. Kutasi (Kecskemé­ti VM) 7, 3. Szmola (Oh. Sparta­cus) 7, 4. Tompái (Hmvhely) 4 (10 kapott találat), 5. Zvara (Szarvas) 4 (11 kt.), 6. Buck (Bm. Sí) 3 győ­zelemmel. Jelenet Szmola (balról) és Rozsnyai csörtéjéből. Rozsnyal tá­madást indít és a következő pillanatban találata Szmola fején ül. vóversenyén. Különösen női tőr­ben volt népes a mezőny, huszon- ketten léptek pástra. A kardozók közül tizienketten küzdöttek az el­ső helyért. Az elődöntők levívása után női tőrben 3 VTSK-s, 2 Sportiskolás és 1—1 szegedi, szarvasi, kecske­méti, vásárhelyi vívónő került a döntőbe. Kardban 3 kecskeméti, Megyei úttörőolimpiai döntő Az országos úttörőolimpia ver- senyszámai közül a megyei asz­talitenisz-döntőt a békéscsabai II. számú általános iskolában ren­dezték meg. A tervek szerint a megyei döntőben indulásra jogo­sultak voltak a járások legjobb­jai. A szervezők időben kiértesí­tették vezetőiket, sajnos, ennek ellenére csak a sarkadiak és a gyo­maiak képviseltették magukat egy­két fiú- és leányversenyzővel, így a megyei döntő mezőnyét jó­részt a békéscsabaiak alkották. Érdekes, hogy ennek ellenére leá­nyoknál két geszti kislány végzett az 1—3. helyen. A színvonal meglehetősen, jó . volt. örvendetes tény, hogy a leg­ifjabb versenyzők — csak 13 éven aluliak vehettek részt — kivétel nélkül támadó stílusban játszot­tak, helyenként meglepően érett megoldásokat, izgalmas kontra­csatákat produkáltak. Bátran hoz­zátehetjük, hogy a távolmaradók vesztették a legtöbbet! Minden­esetre jövőre az úttörőszövetség és a járási vezetők több figyelmet szentelhetnének az úttörőolimpia versenysorozatának, annál is in­kább, mert a győztesek remek dí­jat kapnak: részt vehetnek a leg­jobb serdülő asztaliteniszezők csillebérci találkozóján. Az úttörőolimpia Békés megyei asztalitenisz-döntőjének végered­ménye. Leányok: 1. Téglás Adél (Geszt), 2. Szász Ágnes (Bcs. Szlovák isk.), 3. Bordás Anna (Geszt). Fiúk: 1. Botyánsz’.-ri Mi­hály (Bcs. Szlovák isk.), 2. Tár­nok János (Gyoma), 3. Szalai Bé­la (Geszt). .Fotó: Demény Gyula kemétiek uralták a mezőnyt. A tőrvívónők versenye végül is1 Benkonc Hursán Ilona győzelmé­vel végződött, aki klubtársát, Csepregit előzte meg holtverseny után. Benkóné rutinos versenyző, aki eredményét szorgalmas edzé­sekkel és okos vívással érte el. Csepregi Márta még kevesebb ta­pasztalattal rendelkező, fiatal ví- , vő, aki szintén nagy szorgalom­Í mal vesz részt a felkészülésben és ha így folytatja, még sok jót hal­lunk róla. Morgen Franciska ed­zéshiány miatt csak a negyedik helyet tudta megszerezni, bár ko- j molyabb felkészüléssel sokkal jobb eredmények elérésére képes. A kard verseny hármas holtver­sennyel zárait, az első helyet vé­Itt kell megemlíteni, hogy a Bcs. VTSK versenyzői az év folyamán jelentős eredményeket értek el országos szintű versenyeken. Kü­lönösen kiemelkedik Osgyán György II. osztályú kardvívó tel­jesítménye, aki az országos vidéki bajnokságon elért eredményével a magyar kardbajnokságra is kva­lifikálta magát. Nagy kár, hogy a verseny időpontjának sajnálatos elnézése miatt itt nem indulha­tott. Osgyán az idei évadban egész sor kitűnő eredményt ért el. Győr- beti' országos fr. osztályú verse­nyen első lett. Budapesten II. osz­tályú versenyen, különösen erős mezőnyben a negyedik helyen végzett. Égerben, Szolnokon II. osztályú versenyt nyert. Sikerei mind olyan eredmények, amelyek kétségtelen tehetségét, tudását igazolják. A VTSK férfi szakosz­tályának legeredményesebbje si­keréit szorgalmas, öntudatos ed­zésekkel érte el. A . versenyeken technikás, okos vívással és főleg fegyelmezett, udvarias magatartá­sával vonta magára a figyelmet. évé­gül is a kecskeméti Rozsnyal sze­rezte meg klubtársa, Kutasi és a j Osgyán Györgynek sikeres fiatal orosházi Szmola előtt. j hez ezúton gratulálunk. A Béke Kupa kézilabda-torna eredményei Vasárnap folytatódott Orosházán a teremkézilabda Béke Kuipa mérlcő- z-ésscxrozata. A második fotrdulóban a következő eredmények születtek. Férfiak: Oh. Kinizsi I— Oh. FMGT 16:11, Oh. Gimnázium— Oh. ITSK 18:7, Oh. Kinizsi II—Oh. Építők 22:21. Mezőtúri FMGT—Oh. Technikum 23:23. Oh. Építők—Mezőtúri FMGT 21:9. Nők: Oh. Gimnázium—-Bcs. MÁV 10:7, Oh. Gimnázium—Medgyesegyháza 10:7, Battonya—Tótkomlós 6:4. Battonya— Oh. FMGT 11:3. Serdülő fiúk: Nagy­szénás—Rákóczi telep 16:6, Orosháza n—Orosháza I 8:6, Orosháza III— Orosháza I. 12:12. Leányok: Rákóczi- telep—Orosháza II 7:5, Orosháza II— Nagyszénás 7:3. Férfi A «söpört 1. Oh. Határőr 2 1 1 - 25:20 3 2. M.hegyesi ITSK 2 1 1 - 34:28 3 3. Bcs. MÁV B 2 - - 2 28:39 ­4. Oh. FMGT ....--------­5 . Oh. Kinizsi T 1 1 - • 11:11 2 Férfi B csoport 1. Üjkigyós 2 2 - - 49:36 4 2. Oh, Gimnázium 2 1 - 1 34:28 2 3. Bcs. MÁV A 2 1 - 1 46:41 2 4. Oh. ITSK 2 - - 2 20:44 ­5. Oh. Honvéd - - - --------------­F érfi C csoport 1. Oh. Építők 2. Oh. Kinizsi II 3. Oh. Mg. Techn. 4. Mezőtúri FMGT 5. Tótkomlós visszalépett Női A rsojxxrt 1. Oh. Gimnázium 2 2 ­2. Medgyesegyháza 3 2­3. Bcs. MÁV 4. Nagyszénás Női 1. Oh. Faipar 2. Battonya 3. Tótkomlós 4. Oh. FMGT 3 1 - 2 - ■ B csoport 2 2 • 3 2 - 3 1 - 2 - * Serdülő fiúk 1. Nagyszénás 2. Orosháza I 3. Orosháza II 4. Orosháza III 5. Rákóczii.elep Serdülő lányok 1. Rákóczitelep 2 2­2. Orosháza II 3. Orosháza ül 4. Nagyszénás 22: 7 21:18 15:22 8:19 Benkóné és Rozsnyai győzött a Mező Imre Sportiskola Sport és munka A sport nemcsak szórakoztat, Iranern nevel is. Neveli a sporto­lókat és neveli a — nézőket. Min­denekelőtt a munka megbecsülé­sére és szeretetére. A sportoló és szurkolója szinte napról napra tapasztalja: az ed­zés — a munka — miként gyü­mölcsözik az eredményekben. Az olimpiai és világbajnokok törté­nete is igazolja, hogy a siker mindig azoké, akik a hétközna­pokon következetesebben, kemé­nyebben és többet edzettek, dol­goztak. Szólás-mondás a sporto­lók és az edzők körében, hogy áz „edzések verítékcseppjei a verse­nyeken tizedmásodpercekben, centiméterekben és grammokban jelentkeznek”. A sporttörténetem azonban nemcsak ilyenformán hirdeti a munka fontosságát. Az edzésnél, a fizikai tevékenységnél talán még jobban kamatozik a sport­ban is a szellemi tevékenység. A sportvilág hősei, a megdönthetet­lennek hitt, bűvös határok meg­döntői elsősorban azok közül ke­rültek ki, akik nem nyugodtak bele az edzések szokott gyakorla­tába, hanem töprengtek a jobb módszereken és megpróbálkoztak az újítással. Az új technikák, az új verseny­zési és edzésmódszerek alkalma­zóinak természetesen nemcsak másképpen, hanem mindig többet is kellett edzeniük, mint elődeik­nek. Érdekes ellentmondás, hogy míg maga a sport szinte napon­ta okít a rendszeres és következe­tes munka fontosságára, addig napjaink sportéletében ismételten felvetődik a sport és a termelő­munka összeegyeztethetőségének a problémája. Tanulhat-e. dol- gozhat-e másokkal azonos színvo­nalon, aki rendszeresen sportol? — így teszik fel a kérdést annak ellenére, hogy élsportban és tö­megsportban ezernyi példa bizo­nyítja: a sport és a termelőmun­ka, a sport és a tanulás igenis összeegyeztethető. ..... Kétségtelen, hogy az élsport rriai világszínvonala a tehetségein kívül azt is megköveteli a csúcso­kat ostromló versenyzőktől, hogy bizonyos feltételekkel is rendel­kezzenek. Álljon rendelkezésükre megfelelő idő, kellő színvonalú pálya és felszerelés, jó oktató és a fejlődést serkentő versenytárs, vagy legalábbis a rendszeres nem­zetközi versenyzés lehetősége. Szocialista államban mindezeket a feltételeket az állam, a társa­dalom biztosítja a sportolódnak különböző mértékben, aszerint, hogy milyen színvonalon sportol­nak. A legjobbaknak, akiktől vár­juk, hogy a nemzetközi sportélet­ben eredményesen képviseljék hazánkat, még munkaidőkedvez­ményt is adunk. Ezzel nincs is baj. A probléma ott kezdődik, hogy nem elég következetes az el­lenőrzés: Vajon az élsportban mindig, következetesen a sport­beli fejlődés érdekében használ­ják-e fel a munkaidőkedvez­ményt? Az élsportolók — de csakis ők — azért kapják ezt, hogy legyen idejük az edzésekre, a versenyekre. Ha nem edzenek, vagy nem versenyeznek, nem jár, nekik is éppen annyit kell dolgoz­niuk, mint másoknak. Szokás mondani, 'hogy’ az él­sport sikerei a sport népszerű sö- désének a leghatásosabb eszközei. Az élsport hatósugara széles — és középfokon, de még alapfokon is követésre talál. Sok tekintetben ez helyes. Nem helyes azonban, ha az alapfokon sportolók ugyan­olyan feltételeket követelnek ma­guknak, mint amilyeneket az él­vonalbeliek kapnak. A sport ugyan nálunk közügy, fontosnak tartjuk, hogy minél többen sportoljanak rendszere­sen, de ugyanakkor magánügy is, ami azt jelenti, hogy ki-ki önma­gának teszi a legnagyobb szolgá­latot, ha életét a sport örömeivel gazdagítja. Ebből következik: a sportolás feltételeinek megterem­téséből is részt kell vállalnia mindenkinek, az alap- és közép­fokon sportolóknak elsősorban az­zal, hogy szabad idejükben spor­tolnak. Sajnos, megtörténik, hogy né­hány gólért és néhány pontért alap- és középfokon is — tör­vénytelenül — olyan engedmé­nyeket tesznek, amelyek csak az élenjáróknak, s azoknak is csak bizonyos körülmények között jár­nak. Sportszervezetein.k legfontosabb feladata, hogy tagjaikból becsü­letes, dolgos, munka- és hazasze­rető embereket neveljenek. Ezt pedig az egyesületi és szakosztá­lyi rendszeres oktató és nevelő munkán túl csak azáltal lehet el­érni, ha a szorgalmas tanulást, a termelőmunkát minden tagjuktól megkövetelik, és ebben a tekin­tetbein engedményt nem tesznek. Ardai Aladár Sporthírek Az Orosházi Kinizsi labdarúgó­vezetői és Csonka Béla, az ifjú­ságiak edzője a napokban érté­kelték szakosztály gyűlésen az 1965- ös év munkáját. Figyelemre méltó eredményeket ért el a serdülő csapat, amely megnyerte a me­gyei bajnokságot. A lelkes és te­hetséges gárdából többen már az ifi-csapat keretének tagjai lettek. Az ifjúsági csapat eredménye is igen értékes, hiszen mérlegükön 30 mérkőzésből 25 győzelem, 3 döntetlen és csak 2 vereség sze­repel. Gólarányuk 169:18. A csapat átlagos életkora 16 év. Harminc játékos szerepelt ebben a bajnoki évben, csoportjuk második helyén végeztek. Az ifisták közül többen szerepeltek már a tartalék-együt­tesben, s néhányan már szóhoz jutottak az NB Ill-bam is. A Kinizsi háza táján különösen annak örülnek, hogy egész évben nem volt kiállítás az ifik közül. Az NB III-as együttes tagjai kö­zül sem küldtek 1« a pályáról senkit a játékvezetők, így sport- szerűség! versenyt nyertek. Az ifjú labdarúgók a tél folyamán tornatermi edzéseken vesznek részt. Csonka Béla lelkűkre kö­tötte beszámolója végén azt, hogy: ... „az a lényeges, hogy egyesületeteket úgy szeressétek, hogy majd akkor is jó érzéssel gondoljatok a Kinizsinél töltött napokra, amikor esetleg máshova kerültök!” DISZNÖVÄGÄSHOZ PERZSE LÖG ÉPET, ÜSTÖT. ÜSTHAZAT. HÚSDARÁLÓT, FÜSTÖLÖT KÖLCSÖNÖZZÖN A HELYI FÖLDM Ü VESSZŐ VETKEZETTŐL. 36844

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom