Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-23 / 302. szám
lMö. december 5 Csütörtök Harc a felhőkarcoló tetején... Uj kísérlet a A televízió II. sz. stúdiójában érdekes kísérletet mutatott be a napokban Molnár Miklós fiatal operatőr. A stúdióban ez alkalommal nem volt kivilágítás, díszletek sem tarkították a terem falának szürkeségét, csak a bejárati ajtó melletti állványra függesztett vetítővászon jelezte, hogy nem a szokásos próbára készülnek. A vászonnal szemben mintegy 15 méter távolságban néhány prakti”-ra (dobogóra) egyszerű 16 mm-es vetítőgép állt, de a lencséje irányát derékszögben elfordították a vetítővászonról. A fénycsóva irányában egy kis szerkezetre 18x24 ernes, félig áteresztő tükörlapot helyeztek, mely a vetítőből kiinduló oldalirányú sugarat út- jából kitérítette és a vászonra vetítette. A tükör mögé egy szabályos filmfelvevő gépet helyeztek készenlétbe, amelynek keresőlencséjén keresztül a bemutató résztvevői megtekinthették a tehetséges fiatal operatőr hosszú idő óta folytatott kísérleteinek eredményét; a televíziós gyakorlatban is használható vetített háttér készítésének eljárását. A háttérvetítés módszere nem új, a némafilm korszakába nyúlik vissza a kezdete. Először 1910-ben alkalmazták Olaszországban, azonban hosz- szú idő telt el, míg a film számára a felvevő- és vetítőgép kombinációjával és szinkronizálásával megoldották a háttérvetítés problémáját. A módszernek az a lényege, hogy egy képben két különböző helyen felvett kép felvételeit egyesítik oly módon, hogy az előzőleg felvett kép előterébe beállítják a felvétel második képét. Így tehát kombinált kép keletkezik, melyben két különböző jellegű, más-más időben és helyen készült felvétel alkot egy egészet. A háttérvetítésnek ezt a gyakorlati módszerét szerte a világon mindenütt alkalmazzák a filmgyártásban oly módon, hogy az áttetsző vetítővászonra hátulról rávetítik a mozgó ké— Hátha nem is egészen jó a hasonlat, annyi bizonyos,, hogy a tanulatlan embernek nagyon nehéz a sorsa. Azért, mert egysze- i'űen nem tudja hogyan tegye jobbá, könnyebbé az életét, nem ért semmihez, nem tudja, mi a szép, minek érdemes örülni, — Tanító bácsi, azért kincs az erdő, mert a fáiból olyan sok minden készül? — kíváncsiskodott a mindent tudni akaró Zsuzsa. — Most már főképpen csak azért. Régen más miatt is kincs volt. Van még egy negyedóránk, elmesélek nektek egy történetet. Gyerekkoromban mi hatan voltunk testvérek, s bizony még kenyérnek való sem jutott, nemhogy tűzifavásárlásra. Egész télen úgy cipeltük hátunkon a tűzrevalót a folyó partjáról és a szigetekről, ahova sok gally rakódott le áradás idején. Akkoriban a falunkban levő uraság alaposan eladósodott, elhatározta, hogy kitermelteti és eladja hatalmas erdeje jó részét. A favágók nem kínlódtak televízióban pet, tehát a hátteret; — a felvételt viszont elölről készítik a háttérről az előtte álló alakkal együtt. Molnár Miklós eljárása abban különbözik a hagyományos módszertől, hogy itt a háttérvetítés és a felvétel egy irányból történik, az előzőekben említett félig áteresztő tükör segítségével. Ez a módszer igen gazdaságos, mert nincs szükség a nagy műteremre, tetszőleges fényviszonyok között használható külső felvételek esetén is, amely a hagyományos módszer esetén lehetetlen volt. A vetítővászon tulajdonképpen szürke műanyagfelület, melybe sok millió apró, mikron nagyságú üveggömböt ágyaztak be, amely a ráeső vetített képet csak abba az irányba veri vissza, amelyből a fény érkezett — tehát a vetítőgép irányába. Az új eljárás a televízió gyakorlatában szélesen kiterjeszti a témaválasztás területét. Sok szövegkönyv- vagy forgatókönyvíró eddig nem iá mert gondolni azokra a lehetőségekre. melyek a vetített háttér segítségével megvalósíthatók. Most már elvihetik a tv-néző- ket a mesék, a fantasztikumok világába, óriási szörnyeket, mesebeli törpéket könnyedén ábrázolhatnak ily módon a képernyőn. Kitűnően alkalmazható a vetített háttér a mozgás, a rohanás ábrázolására. Nem kell más hozzá, mint egy autó a műteremben, amely mögé elhelyezett háttérre rávetítik az elsuhanó tájat. A képernyőn ez olyan benyomást kelt, mintha az autó haladna. De ugyanígy megoldható a repülőgép zuhanása az örvénylő felhők között vagy a hajó hányódása a vihar által felkorbácsolt hullámok között. Láthatunk egymással viaskodó embereket a felhőkarcoló tetején, lent a mélységben nyüzsgő forgalommal, és mindezt egy kis emelvényen veszik fel a vetített háttér előtt. Sényi Imre a tüskök kiásásával. Az uraság pedig mielőbb be akarta vetni, hogy ami ott terem, azzal is tör- lessze az adósságát. Kidoboltatta hát a faluban, hogy mindenki mehet harmadában tuskót ásni s egy évre ki-ki kap két-háromszáz négyszögöl krumpliföldet az irtáson. — Ilyen nagy kincset ebben az ínségben — mondogatták az emberek, s úgy rajzoltaik kifelé a nagy hóban, hidegben, mint tavasszal a méhek a kaptárból’. Hogyne siettek volna, amikor lesz télire tüzelő, s tavasszal krump- liföld, ahonnan pünkösd táján már ásni lehet néhány főzetnyit a sok éhes gyomornak. En olyasmi idős voltam akkor, min-t ti most. Ezért nem sokat értettem az egészből. Mikor a két bátyám hívott engem is kincset ásni az erdőbe, én elhittem, hogy csakugyan azt ásunk. Nagyon fárasztó volt az ásás, a csákányozás, a tüskök széjjelha- sogatása. Ráadásul nem is igen volt mit ennünk. Leginkább Feri bácsi titka Bár haja ezüstösen csillog és az élet delén már túl jár, fiatalos tekintete, élénk mozgása, pirospozsgás arca meghazudtolja az éveket. — Feri bácsi mindig fiatal marad — mondják kollégái, ismerősei, akik körében tartózkodik. Jókedve, derűje átragad másokra is. Mi a titka e fiatalos külsőnek, és optimista derűnek, melyet maga körül áraszt? Valaki azt mondta, hogy a közösségi élet táplálja benne, ugyanis Feri bácsi soha sincs egyedül. A szabad idejét mindig azzal tölti, hogy társadalmi munkában vesz részt, a fiatalokkal és idősebbekkel együtt, akik szeretik. Jól érzi magát a körükben. A gyulai járás minden községében ismerik, s bár munkaköre egyáltalán nem hálás — a járási tanács szabálysértési előadója —, mégis szívesen fogadják mindenütt. Közismert jó szívéről, segítőkészségóről, áldozatvállalásáról. Gergely Ferenc, a Vöröskereszt gyulai járási számvizsgáló bizottságának elnöke. A napi munkája mellett — vidéki útjai során is — már 1953 óta rendszeresen részt vesz a Vöröskereszt munkájában. — Nem is tudnám már enélkül elképzelni az életemet, mondja, amikor erről beszélgetünk. — Tudja milyen öröm volt számomadás, egymás segítése, az öregek j istápolása mind-mind külön is nemes feladat és így együtt tenni j valamennyiért, még szebb. Az emberek pedig ha érzik, hogy egy kicsit is törődnek velük, szívesen fogadják és hálásak. Feri bácsi szinte farad hatatlan. A jelenlegi beosztása már jogi végzettséget követéi, s éppen ezért az évtizedes gyakorlat mellett, az ötödik x-en is túl, vállalta a tanulást. Államigazgatásból felsőfokú vizsgát tett. Nem akar lemaradni. — Ez volt életem egyik legszebb, de egyben legnehezebb eseménye is — vallja, de tovább folytatja —, azért mondtam, hogy egyik, mert ezenkívül még sok szép volt az életemben. Az emlékek, szép élmények sokasága tör utat emlékezetében, szeme felcsillan, arca még inkább megszínesedik, amint beszél. — A véradók ünnepsége emlékezetes marad számomra mindig. Nincs szebb feladat, mint életet j menteni. Felemelő érzés volt | hallani a hálás szavakat azok aj- 1 káról, akiket a véradók áldozat- vállalása adott vissza az életnek Amikor ezen az ünnepségen az oklevelet és jelvényeket adtam át a véradóknak, meghatódtam ma gam is. Az is felejthetetlen volt számomra, amikor a Vöröskereszt munkáért kitüntetést kaptam 1960-ban az országos központban. Na és a parlamenti ünnepség I Ez tavaly volt. A Munkácsy-te- remben adták át a Munka Érdem rend bronz fokozatát. Féleségem is velem volt. Osztozott az örömömben. A sok szép közül mégis ez volt a legnagyobb és legszebb élményem. És Feri bácsi soha nem fáradt. Mindig újabb és újabb tennivalót talál a maga számára. Valami belső tűz ösztönzi erre, no és a megbecsülés, amit kap. Ez y nagy titka, ezért marad mindig fiatal a fiatalok között is. Kasnyik Judit Ybl Miklós tervezte a dobozi Petőfi Tsz régi magtárépületét Az építkezés időpontja: 1853 (Tudósítónktól) ra, amikor megszerveztem egy egészségügyi tanfolyamat s a befejezésekor jól vizsgáztak a hallgatók. Sok ilyen örömben volt már részem. Feri bácsi sorra járja a községeket. Meglátogatja a Vörösker eszl- alapszervezeteket, segíti munkájukat, és szakmai tanácsot ad az alapszervezetek gazdasági felelőseinek js. A járási vezetőségeknek pedig mindig beszámol tapasztalatairól. A gyulai járásnak egy ideig nem volt titkára, megkérték, vállalja ezt a funkciót a napi munkája mellett. Nem volt könnyű. Sokszor késő éjszaka jöt haza egy- egy gyűlésről, vöröskeresztes rendezvényről, de becsülettel helytállt. — Nagyon szép ez a munka — mondja szinte átszellemülve —, közel áll az emberekhez. Az egészségügy jobbátétele, a vérkrumplit sütöttünk, főztünk ott kint meg gombát, csak úgy zsír és olaj nélkül. Bizony, mert a asír az olyan ritka volt a legtöbb háznál, mint a fehér holló. A tuskán rajta is maradt a kincs név. Édesanyám mindig azzal küldött ki: hozzál fiam egy kis kincset a tűzre. Az is volt az igazából, mert azon a télen egyszer sem volt hideg a kis lakásunk. Melegben az éhezést is jobban bírja az ember ... — De érdekes mese volt.— jegyezték meg többen Is, amikor a tanító bácsi elhallgatott. — Ha nem éreztem volna ennek igazát a bőrömön, akkor én is mesének tartanám. Nos, akar-e ezek után valaki botot vágni? — Nem, nem akarunk — zúgták kórusban a gyerekek. — Jól van. De ne hagyjátok az utcán levő fákat se tördelni, vagdosni. Most pedig föl! Holnap reggel mindenki pontosan jelenjen meg az ígért felszereléssel és irány a kinccsel tele erdő. Kukk Imre Az 1945-ös esztendő egyik kora délelőttjén egy kopott öltözetű, sántikáló férfi jelent meg Doboz községben. Az emberek először azt hitték, hogy valami kéregető az illető, vagy a régi rendszer deklasszált osztályának valamely visszatért tagja, aki után még a rendőrség is érdeklődni kezdett, amikor kitűnt, hogy a jövevény Ybl Ervin, főleg a barokk építészettel foglalkozó — a közelmúltban elhunyt —, műtörténész, aki azonban ilyen minőségben egy igen furcsa, szokatlan építészeti objektum felől érdeklődött. A XIX. század második felének legnagyobb magyar mestere, Ybl Miklós munkásságát felölelő műtörténeti munkájához való adatgyűjtés céljából egy sajátságosán egyedülálló építészeti mű után kérdezősködött a doboziaktól, hogy hol van az a magtár, amelyet Wenokheimék megbízásé, ból— a helybeli kastélyon és a római katolikus templomon kívül — a nagynevű rokon, Ybl Miklós tervezett annak idején? Az emberek először meghökkentek a kérdésen, de azután akadt, aki Yblt elvezette ahhoz a magtárépülethez, amelyik a vésztői út mentén, az ún. Irtási részen, a volt intézői-lak mellett ma is látható. Ybl Ervin fent hivatkozott munkája Ybl Miklós címen 1957-ben meg is jelent és benne az utókor számára megörökítette Ybl Miklós állítólag egyetlen ilyen rendeltetésű műve műtörténeti leírását. Az épületről már a laikus szemlélő is megállapíthatja, hogy az ilyen rendeltetésű, stílustalan vagy stílusával is nyomasztó hatást keltő épületektől merően .eltér ennek a magtárépületnek nemcsak az építészeti stílusa, hanem az egész architektúrája is. A gyakorlati szükségletek tökéletes kielégítésén túl, korszerű, meglepően nagyvonalú alkotást hozott itt is létre Ybl Miklós. Maga a háromemeletes magtár tektonikusán zárt tömb, gótdzáló ablakokkal, ferde könyöklői felett lépcsős párkánytaggal. A hárma dik emelet nyílásai az ablakok közötti lizénákkal, a második emelet feletti párkánnyal harmonikus, dekoratív egységben koronázzák az épületet, amelyet stílusosan zár le az alacsony nyeregtető. A tömböt a mellette álló szárítótoronnyal a második emeleítg egyetlen köríves nyílás köti ösz- sze, fedett kocsdaláhajtóval a terményt szállító járművek számára. A szárítótorony földszintjét féi- köríves ablakok, emeleti falai! pedig a vasárkádos felső frízig kis négyszögletes szellőző nyílások tagolják — a belső szárítószerkezei előírásainak megfelelően —, csak a szemben, álló falakon kialakított azonos magasságú eühelyeze- - ben. A torony sátorteteje mind négy oldalán medaillonos, sarka: lépcsősen leereszkedő, párkánv , nyal ellátott oromfalra borul. A magtárépület első tervén a szárítószeikezet a magtár mögött állott, nem az oldalán, mint ahogy az később megvalósult. A 80—100 vagon kapacitású magtár 1863-ban épült és amint a magtárban már hosszabb ideje dolgozó Megyei-i István főmag;- re® — idős emberektől való hallomás útján — elmondja, a mag tár faanyagát annak idején Arad. ról hozták szekérfuvarral. Er. nek a faanyagnak az egyes da rabjai a szükségletnek megfelelően olyan hosszúak, hogy a magtár legtágasabb helyiségében is egyetlen darabként kötik össze a szemközti falak fesztávolságaií. Az épület jelenleg a dobozi Petőfi Tsz használatában áll és műemlékké nyilvánítása folyamatba:; van. A tetőszerkezet javítás: munkálatai is ezért késnek, s költségviselés illetékességének megállapítása miatt. Surányi Sándor
