Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-03 / 285. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRT blZ OTT SÁG ÉS A MEGY El TANÁCS LAPJA 1965. DECEMBER 3., PÉNTEK Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 285. SZAm Megbecsült •• r Az ÉM építőipari vállalata, a tanácsi ipar, a ktsz-ek és a házi brigádok teljesítsék a mezőgazdaság beruházási programját! A mezőkovácsházi járás tsz-einek vállalkozása az idén is beváltotta a hozzá fűzött reményt Sok falusi öregember panaszkodik amiatt, hogy amióta nem dolgozhat, amióta az öregkori gyengeség kivette kezéből kedvelt szerszámait, valósággal kihűlt körülötte a világ. Nem keresi senki, ritkán nyílik a kapuja, nem kéri tanácsát, nem mennek hozzá névnapot köszönteni. Egyszóval, mintha már nem is élne. Azt az öregek is elismerik, hogy az utóbbi két évtizedben sokat változott a világ. Nem megalázott páriák már ők, akik gyerekeik könyör- adományából, a ház végében ösz- szetákolt rideg kuckóban tengetik életüket. Az idős szövetkezeti paraszt nyugdíjat és más juttatást is kap, tehát nincs kiszolgáltatva senkinek. Mégis, éppen azért, mert olyan sokat változott a világ, ők is több megbecsülést szeretnének. Nem csupán anyagi biztonságot, hanem erkölcsi elismerést is. önérzetük nagyobb tiszteletben tartását, tapasztalataik, maradék erejük gyümölcsözőbb felhasználását. A legtöbb idős parasztembert éppen az bántja, hogy ő már nem számít senkinek. Hajdanán, amikor földje végében megállott, joggal érezhette, hogy valaki. S ugyanezt érezte a termelőszövetkezetben is, amíg szorgalma, jó néhány száz munkaegysége tiszteletet ébresztett társaiban. A döntések előtt véleményét kérték, ha valahol felszólalt, mindenki figyelemmel hallgatta szavát. S amint kiesett kezéből a szerszám, egyszeriben úgy maradt, mint a szedett szőlővessző, amelyre már nem érdemes figyelni. Ennyit érne hát az a 40—50 év, amelyet becsületes munkában töltött? Ilyen csekély és súlytalan valami volna az az érdem, amelyet egy-egy ember élete munkájával, tisztességével megszerezhet? Különösen az fáj az öregeiknek, ha magukról megfeledkezett fiatalok hányaveti módon, valósággal tehernek tekintik őket, mondván, az öreg már nem gyarapít, csak fogyaszt, az öregből csak kár származik, haszon semmi. Sokszorosan igaztalanok ezek a megállaA Békéscsabai Városi Pártbizottság tegnap, csütörtökön kibővített ülést tartott. Such János elvtárs, a városi pártbizottság első titkára tartott beszámolót a Központi Bizottság novemberi ülése alapján az időszerű külpolitikai és belpolitikai kérdésekről, valamint a népgazdaság irányításának új rendszeréről, A kibővített pártbizottsági az elaggott szülőkkel szemben, hiszen kiskorában sem gyarapít senki, csak fogyaszt, és szülője mégse tekinti tehernek, hanem minden jót eléje rak. S igaztalan a sok évtizeden át becsületesen helytálló munkással szemben is. Hiszen inaszakajtó munkálkodásával a parasztemberek zöme adott annyit az országnak, a közösségnek, hogy azzal nem csupán öregkori kenyerét, de az alkotó, a termelő embernek holtig járó tiszteletet is kiérdemelte. Arról nem is szólva, hogy az öregek zöme — aki közülük egyáltalán képes mozogni — ma is ott áll a munka sodrában. Sok száz tsz-ünkben ma is az öregek cipelik a terhek nehezét. Jó néhány tsz-ünk nőtt naggyá éppen az öregek szorgalmából, áldozatos erőfeszítéseiből. Hiszen amíg a fiatalok többsége az élet napos oldalán a könnyebb boldogulást kereste, addig az öregek helyükön maradtak és a fiatalok helyett is küszködtek a temérdek gonddal. öregnek lenni különben sem nagy öröm, hiszen nem csupán pihenést jelent. Az öregembert sok minden kínozza, betegség, elmúlástól való félelem. S legjobban az a tudat gyötri, hogy felesleges emberré lett, nincs rá szüksége a közösségnek, őrá már sehol sem számítanak. Ahol ezt érzik az öregek, ott a fiataloknak — enyhén szólva — van mit szégyellniük. S itt az ideje, hogy elgondolkozzanak ezen. Az öregember a mi társadalmunkban nem teher, mert a mi felfogásunk szerint egy szorgalmas munkával eltöltött élet múlhatatlan érdemnek és tisztességnek számít. Olyan érdemnek és tisztességnek, amely nem csupán kalapemelést, bizonyos anyagi járandóságokat érdemel és nem csupán az évente egyszer megrendezett öregek napját. öregeink azt is megérdemlik, hogy az év minden napján megbecsüljük őket. Azzal a tisztelettel tekintsünk a sokat próbált, sokat tapasztalt, sokat dolgozott öregekre, amely nálunk minden alkotó, teremtő embernek kijár. ülés részvevői a beszámolót egyhangúlag tudomásul vették. A város pártalapszervezeteiben december 15-ig taggyűléseken ismertetik a pártbizottsági ülésen tárgyalt kérdéseket. A városi pártbizottság kibővített ülésén részt vett és felszólalt dr. Szabó Sándor elvtárs, az MSZMP megyei bizottságé nak titkára is. A megyei tanács vb mezőgazda- sági osztálya november 15-én a járási mezőgazdasági osztályok segítségéved ellenőrizte azokat a termelőszövetkezeti beruházásokat, mélyek kivitelezése — program szerint — 1965-ben esedékes. Megállapították, hogy a 127 millió forintnál is több építési tervből 10 és fél hónap alatt a vállalatok, ktsz-ek és házi brigádok csaknem 105 millió forint értékű munkát teljesítettek. A november 15-ig felhasznált összeg az évi beruházási programnak 82,6 százaléka. Abban az időben felhasználatlan volt 22 millió 38 ezer forint. Az építési programból 49 millió forintnál is többet a házi brigádok vállaltak. Az ÉM 37, a tanácsi építőipar csaknem 13, a ktsz-ek pedig 8 és fél millió forint értékű munka kivitelezését tervezték többek között. Az engedélyezett összeg felhasználásában a tanácsi és a minisztériumi ipar elmaradt. A házi brigádok ugyanakkor megelőzték az előbb említett intézményeket, noha technikai felszereltségük alacsonyabb színvonalon áll. Különösen kimagasló munkát végzett a mezőkovácsházi járás közös vállalkozása. November 15-én a kivitelezések 98 százalékát teljesítették! Év elején a mezőgazdasági beruházások időbeni befejezésére a tervteljesítés körülményei mindenhol biztosítottak voltak. A kiRendelkezés a decemberi és januári bérfizetésekről A karácsonyi és újévi munkaszüneti napokra való tekintettel a pénzügyminiszter a SZOT-tal egyetértésben szabályozta a decemberi és januári bérfizetések időpontját. Eszerint a december 21-én, 22- én és 23-án esedékes munkabéreket december 21-én; a december 24-én és 25-én járó béreket 22- én; a december 26-án és 27-én esedékes munkabéreket 23-án; a december 29-én és 30-án járó munkabéreket pedig 29-én fizetik. A december 31-i, a január 1-i, 2-i és 3-i bérfizetési napokat december 30-ra hozzák előre. A fent nem említett bérfizetési napok változatlanok, azokat előrehozni vagy a bérre előleget folyósítani nem lehet. A rendelkezés nem érinti az állami és szövetkezeti építőiparban megállapított december 23-i részfizetési napot sem. amely ezúttal is változatlan marad. (MTI) vi telezők megkapták a terveket, így gondoskodhattak a szükséges anyagokról. A felsőbb szervek november 15-ig a házi brigádok rendelkezésére bocsátottak 276 vagon cementet, 200 vagon meszet, 1152 köbméter fenyő fűrészárut, 120 köbméter fenyő gömbrudat, 70 köbméter faragott fát, 40 köbméter lombos fűrészárut, 110 ezer négyzetméternél is több nádpallót, a betonmunkákhoz szükséges acélt, vízvezetékcsöveket, horganyzott és fekete finomlemezt A tervezett beruházások elkészítését nehezítette az a sajnálatos körülmény is, hogy a termelőszövetkezetek épületeinek felújítására, karbantartására kellő anyagfedezetet a felsőbb szervek nem biztosítottak. Így részben a terv szerint engedélyezett beruházások anyagából használtak fel erre a célra, másrészt a lakosság rendelkezésére bocsátott TÜZÉP- telepi cementet, meszet, fát és tetőszerkezetet vásárolták meg. De adós maradt az építőanyagipar is. 1965 harmadik negyedévében Békés megyébe nem szállított cementet. A hullámpala beszerzése körülményes vall A vállalat a tervezett palaszállítmányt időben nem biztosította, gyakran határfirtekeztek s szarvari járás kommunista tartalékos tisztjei. Ez alkalommal többen részesültek kitüntetésben, pénzjutalomban, előléptetésben az elmúlt években végzett munka alapján. A képen László János őrnagy beszélget az előléptetett Almási Tibor tartaidőmódosításhoz folyamodott. Hozzájárult ehhez a dunai árvíz is. Nyergesújfaluban a palaüzem egy része víz alatt volt. A termelőszövetkezetek 1965. évi építkezési programja a hátralevő időszakban azért is nem var lósulhatott meg, mert több helyen még hozzá sem fogtak a terv gyakorlati kivitelezéséhez. Több építkezésen ugyanakkor 8—• 10 szak- és segédmunkást foglalkoztatnak. A tótkomlós! Viharsarok és Haladás Tsz-ben a 40 ezer férőhelyes tojóházon novemberben 40—50-en dolgoztak. Ugyanakkor 100—110 szak- és segédmunkásnak lenne itt helye. A termelőszövetkezetek beruházási tervének kivitelezésében a megyei szerveknek az eddigieknél sokrétűbben összehangolt munkájára lenne szükség. A vállalatokat, ktsz-eket, továbbá a házi brigádokat az anyagellátásban, a munka intenzitásának növelésében az eddigieknél lényegesen jobban kellene segíteni, a tervfegyelmet a szerződés alapján valamennyi kivitelezőtől megkövetelni. Ez lényeges feltétele annak, hogy a mezőgazdasági beruházások program szerint valósuljanak meg. lékos hadnaggyal, a kiképzés vezetéséért pénzjutalomban részesült Gombár János főhadnaggyal és a tízéves MHS-munkáért oklevél- és pénzjutalomban, valamint előléptetésben részesült Lukács László hadnaggyal. Fotó: Malmö» pítások, Bűnösen igazságtalanok Kibővített ülést tartott a Békéscsabai Városi Pártbizottság Tartalékos tiszteket tüntettek ki