Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

1865. december 1Ö. 2 Vasárnap (Fólyiatís a 1. oldalról) gozó ipari rekonstrukció, a nagy­kőrösi és a Debreceni Konzerv­gyár, a balatonfüredi és a bala­tonalmádi szállodák kivitelezése. Jelentős összegek jutnak a közúti járműgyártás fejlesztésére. A terv az ipari termelést az idei várható szintnél 4—6 szá­zalékkal magasabban irányoz­za elő. Az átlagos növekedés ütemét meghadadóiam 10 százalékkal emelkedik a vegyipar, 7 száza­lékkal a villamosenergiaipar és 6 százalékkal a gépipar termelése. A könnyűipar termei esc kere­ken 4 százalékkal, az élelmiszer-, iparé 2—3 százalékkal lesz maga­sabb az ideinél. Az energiahordozók termelésé­ben és felhasználáséban emelke­dik a gazdaságosabb tüzelőanya­gok aránya; mintegy 45 százalék­kal nő a földgáz termelése. A lakosság szükségleteinek ki­elégítésére a belkereskedelem több árut kap. Feladatul tűzi ki a terv, hogy az ipari termelés job­ban, rugalmasabban alkalmaz­kodjék az igényekhez. A belföldi szükségletek kielégítésével együtt nagy gondot kell fordítani arra, hogy az export a jövő évben is tovább növekedjék. Így kell biz­tosítani, hogy a szükséges meny- nyiségben lehessen beszerezni az emelkedő termelésihez nélkülözhe­tetlen nyersanyagokat, korszerűbb gépeket és berendezéseket az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a tudományos kutatás, a gyógyítás számára, valamint á Magyarorszá­gon, nem termelt fogyasztási cik­keket Mind a hazai, mind a kül­földi, piac igényeinek jobb kielé­gítése megköveteli a műszaki szín­vonal és a technológia folyamatos további fejlesztését, a termékek minőségének és korszerűségének állandó javítását. Mindehhez a terv megfelelő anyagi fedezetet biztosit. Az iparban foglalkoztatottak száma a termelés szükségletednek megfelelően nő, de a terv tovább­ra is szigorú takarékosságot kö­vetel meg a létszámgazdálkodás­ban. A termelés emelésének, mint­egy 80 százalékát a termelé­kenység növelésével kell biz­tosítani. Ehhez szükséges, hogy . a létszám- gazdálkodásban rejlő tartalékokat feltárják, gondos műszaki és munkaszervezési intézkedésekkel is elősegítsék a termelékenység növekedését, -s — az ügyvitel egyszerűsítése, a fölösleges adat­kérésék megszüntetése útján — csökkentsék az adminisztrációban foglalkoztatott dolgozók számát. A terv biztosítja az ipar anyag- ellátását, de az anyagokkal — különösképpen pedig az import­anyagokkal — a legkörültekintőb­béin takarékoskodni kell. Tovább­ra is fontos feladat a felhalmozó­dott készletek értékesítése és in­dokolatlan növekedésük megaka­dályozása. Az eszközök hatékony felhasználásával, a műszaki szín­vonal fejlesztésével, a gazdasági munka javításával az ipar költ­ségszintjét 1966-ban számottevő­en csökkentem kell. Az országos építési terv közel 4 százalékkal magasabb az ideinél. A mezőgazdaság termelésének értéke — a terv szerint — 1966­ban mintegy 5 százalékkal lesz magasabb az ez évinél, ezen be­lül a növénytermesztés mintegy 8 százalékkal, az állattenyésztés pe­dig 2 százalékkal nő. A mezőgazdasági előirányza­tok biztosítják a lakosság el­látását, emellett lehetővé te­Hz i§68. évi népgazdasági terv szik a mezőgazdasági termé­kek exportjának növelését. A mezőgazdaság részére a terv — többek között — mintegy 5000 traktort, 1500 gabonakombájnt, 7 ezer pótkocsit biztosít. Még in­kább előtérbe kerül a komplex fejlesztés: jelentős beruházások szolgálják különösképpen az állat­tenyésztés, főként a szarvasmar­ha-tan vesztés fejlesztését, a zöld­ség- és a gyümölcstáröLó- és fel­dolgozó kapacitások bővítését. A hazai termelés növekedése le­hetővé teszi, hogy a mezőgazda­ság az ideinél mintegy 5 száza­lékkal több műtrágyát használjon fel. A felvásárlás a jövő évben — az előirányzatok szerint — mintegy 5 százalékkal haladja meg az ide­it. A terv azzal számol, hogy a megfelelő termelési intézkedések eredményeként, normális időjá­rás esetén, a gyümölcsfelvásárlás mintegy 35—10 százalékkal, a zöldségé pedig megközelít 30 százalékkal nő. A terv szerint az állatok és állati termékek felvá­sárlása 2—3 százalékkal emelke­dik. Folytatódik az ár- és belvizek elleni védekezés. Tovább építik és erősítik a dunai gátakat. Befeje­ződik a Zagyva és a Tárná ár­vízvédelmi töltéseinek építése. Je­lentősen javul a Tiscaa-völgy egyes területeinek vízgazdálkodási hely­zete. * A ködekedésben az áruszállí­tás mintegy 5 százalékkal, a sze­mélyszállítás pedig 3,5 százalék­kal emelkedik az ez évi teljesít­ményhez képest A vasút újabb naigy teljesítmé­nyű Diesel- és víUanymozdonyo- kat kap. A korszerű vontatás részaránya az idei 35 százalékról 44 százalékra nő. Folytatják a Miskolc—Nyíregyháza közötti vasútvonal villamosítását. Bővüla vasút' normál • és speciális teher­kocsi-, valamint személykocsiállo- mánya. Az országos gápjárműközieke- dés számára mintegy 3500 teher­gépkocsi és 490 autóbusz beszer­zését biztosítja a terv. A korábbi évekhez hasonlóan növekszik a magángépkocsik száma. Folytató­dik az úthálózat bővítése és kor­szerűsítése. Elkészül a 7. számú autóút Budapest—Mar ton vásár kö­zötti szakasza és 420 kilométerrel nő a portaianított utak hossza. . A távbeszélőállomások száma kereken 22 ezerrel nő. A hajózás fejlesztését több ha­jó és uszály beszerzése segíti elő. A külkereskedelmi forgalom i. 966-ban mind a szocialista, mind a tőkés országok viszonyla­tában tovább bővül. A terv előirányzatai szerint a kivitel és a behozatal mint­egy 6—8 százalékkal maga­sabb lesz az ez évinél. A terv 1966-ban is jelentős ide­genforgalommal számol, és jó le­bonyolítása céljából szállodák és turistaszállók építésére, campin- gek fejlesztésére, vendéglátóipari és kereskedelmi beruházásokra mintegy 250 millió forintot irá­nyoz elő. A lakosság kommunális, szoci­ális és kulturális ellátása 1966- ban tovább javul. Az állami építőipar kivitelezé­sében több mint 17 ezer, össze­sen több mint 50' ezer lakás építé­se fejeződik be. j A i közműberuházások közüf el­készül a gyöngyösi, a salgótarjáni, a sátoraljaújhelyi és a debreceni IV. számú vízmű, továbbá a bu­dapesti felszíni vízmű bővítése. Üj víz- és csatomaberuházások kezdődnek Balassagyarmaton. Ba­ján, Kőszegen és Magyaróvárott. A lakosság gázellátásának bőví­tésére Kecskeméten és Békéscsa­bán jelentősebb, másutt kisebb beruházások kezdődnek. 1800 óvodai hely, 400-nál több általános iskolai és 215 középisko­lai tanterem építése fejeződik be. Megkezdődik 204 általános iskolai és 127 középiskolai tanterem épí­tése. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a megfelelő korú gyermekek közel 50 százaléka óvodába járjon és valamelyest csökkenjen az ál­talános iskolákban a két műsza­kos tanítás. Az ez évinél 4000-rel több szakmunkástanuló kezdheti meg tanulmányait. Az egészségügyi ellátás javítá­sát szolgálja 1200 gyógyintézeti, 80>0 szociális intézeti és 500 gyer­mekotthoni. ágy létesítése, mintegy 1200 bölcsődei hely építése. Az orvosi körzetek száma 90- nel, a szakorvosi rendelőórák száma napi 1200-zal nő. 1966-ban a munkásoknál és az alkalmazottaknál az egy keresőre jutó reálbér mintegy 1,5 százalék­kal, az egy főre jutó reáljövede­lem 3,5 százalékkal emelkedik, s ez utóbbihoz hasonlóan nő — megfelelő termelés esetén — a pa­rasztság egy főre jutó reálfogyasz­tása. A Minisztertanács ár- és bérpo­litikai. valamint szociális jellegű intézkedésekre is határozatokat hozott Az intézkedések több célt szolgálnak: növelik az anyagi ösztönzést; '«gyes fontos termékek termelői árait közelebb hozzák a tényleges termelési költségekhez; egyes árait emelésével, illetve le­szállításával csökkentik a terme­lői és a fogyasztói áraik között fennálló indokolatlan különbsége­ket; mérséklik a jelenlegi ár- és bélrendszer egyes aránytalansá­gait, s mindez előmozdítja az ipari és a mezőgazdasági termelés fej­lődését. A mezőgazdasági termelés haté­konyabb ösztönzése céljából, to­vábbá annak előmozdítására, hogy a termelőszövetkezetek saját esz­közeikből tudjanak minél több be­ruházást megvalósítani, 1966. ja­nuár 1-től fel kell emelni az álla­tok, egyes állati termékek és növény féleségek felvásárlási árát. 1966. február 1-től átlagosan 30 százalékkal emelkedik a sertéshús és átlagosan 50 százalékkal a mar­hahús ára, ezzel összefüggésben a húskészítmények, továbbá 15—19 százalékkal a tejtermékek fo­gyasztói ára. Az ezekhez kapcso­lódó venlégláíóipari és üzemélel­mezési árak magasabbak lesznek. A felvásárlási árak emelése ellenére változatlan marad — a többi között — a kenyér, a lisztféleségek, a rizs, a tej, valamint a cukor fogyasztói ára. 1966. április 1-től — a tüzelési idény befejezése után — átlag 25 százalékkal felemelik a szilárd tü­zelőanyagok (szén, brikett, koksz, fa) fogyasztói árát. Emelkedik a központi és a távfűtés díja. Az intézkedés nyomán a tüzelőanya­gok eladásánál jelentkező évi 1,4 milliárd forintos állami támogatás 820 millió forintra csökken. 1966. június 1-től felemelik a városi helyi közlekedésben a je­gyek árát, s egyszerűsítik a díj­rendszert. Egyedül Budapesten a közlekedés (villamos, autóbusz, HÉV, kishajó) üzemeltetési költ­sége jelenleg évi 600 millió forint­tal meghaladja a bevételt; a díj­emelés ezt a dotációt a felére csökkenti. A dolgozók és a tanu­lók az új díjrendszerben is jelen­tős1 kedvezménnyel válthatnak bérletet. A havi 1700 forintot meghaladó keresetek után 1966. február 1-től progresszíven növekvő nyugdíjjá­rulék kerül bevezetésre. A Minisztertanács határozatá­nak megfelelően a társadalmi közterhek arányosabb elosztása végett 1966-ban emelni kell a na­gyobb jövedelemmel rendelkező kisiparosok, kereskedők és sza­bad foglalkozásúak jövedelemadó­ját. A kormány egyes, régebben is­mert bérfeszültségek csökkentése, valamint a kereseti arányok javí­tása céljából úgy határozott, hogy 1966. február 1-től évi 2 mil­liárd forintot kell bérek és nyugdíjak emelésére fordíta­ni. A béremelés elosztását a kormány — a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának ja­vaslatára — a kővetkezőkép­pen határozta meg. Fel kell emelni: Mintegy 300 ezer — főként tel­jesítménybéres — munkásnál kö­zel 600 millió forinttal a béreket ott, ahol a fokozott fizikai igény- bevételt, vagy a munkav égzé s egyéb kedvezőtlen feltételeit, a munkához szükséges szakképzett­séget és gyakorlatot a bérben job­ban kifejezésre kell juttatni; a főművezetők és a művezetők bérét (szakképzettségüktől, telje­sítményüktől és az áltáluk irányí­tott területtől f üggően); az állami vállalati építőiparban a különélési pótlékot, ezenkívül az építkezéseken dolgozók, a terme­lést irányító munkavezetők részé­re munkahelyi pótlékot kell fizet­ni; a pedagógusok illetményét; egyes kategóriákban az egész­ségügyi dolgozók bérét; és egyes kategóriákbam a belkeres­kedelmi dolgozók bérét. A 2 milliárdos keretből ISO mil­lió forintot meghaladó összeget fordítanak arra, hogy február 1- től különböző mértékben, de átla­gosan 10 százalékkal növeljék a 750 forinton aluli saját jogú nyug­dijak összegét és a 400 forint alatti özvegyi nyugdíjakat. Az elhatározott béremelések kö­rülbelül 800 ezer dolgozód: érinte­nek. A Minisztertanács határozatot hozott arra is, hogy 1966. február 1-től gyermekenként 50 forinttal fel kell emelni a két- és a több gyermekes munkások és alkalma­zottak családi pótlékát. Ennek ki­hatása — a 2 milliárd forinton felül — évi 800 millió forint. 1966. február 1-től a zsír ára 20, a szalonnaféléké pedig — átlago­san — 11 százalékkal csökken. Ugyancsak február 1-től 8—25 százalékkal, együttesen évi 700 millió forintos kihatással le kell szállítani egyes textiláruk és ru­házati cikkek árát. Emellett 1966­ban és utána is rendszeresen lesz leszállított áron való árusítás és szezon végi kiárusítás. A termelőszövetkezeti tagok tár­sadalombiztosítási ellátását és családi pótlékát közelíteni kell a munkásokéhoz. Ezek az intézkedé­sek július 1-én lépnek életbe, megvalósításuk évi 250 millió fo­rintot igényel. A felsorolt fogyasztói ár-, bér­es szociális jellegű intézkedések forintkihatása összességében ki­egyenlíti egymást. A fogyasztói áraknak és a szol­gáltatási díjaknak az előzőikben ismertetett felemelése — számí­tásba véve az elrendelt árcsök­kentéseket — összes kihatásában a lakosság egészének évi kiadása­it 2 milliárd 300 millió forinttal növeli, a progresszív nyugdíjjáru- lók az érintett dolgozók keresetét 700 millió forinttal csökkenti; a jövedelmeket csökkentő intézke­dések együttes kihatása tehát 3 milliárd forint. A bérek és a szociális jellegű juttatások végrehajtásra kerülő emelésének jövedelemnövelő együttes kihatása 3 milliárd 50 millió forint. Az elhatározott intézkedések tehát kihatásukban kiegyen­lítik egymást, ezen felül a tervnek megfelelően a bérből és fizetésből élőknél több mint 4 milliárd forinttal növeked­nek a jövedelmek, így 1966- ban az egy főre jutó reáljöve­delem 3,5 százalékkal emel­kedik. Ezen a jövedelemnövekedésen belül a jövő évi terv — a február 1-ével megvalósításra kerülő 2 milliárd forintos bér- és nyugdíj - emelésen felül — a munkatelje­sítmények és a foglalkoztatottság magasabb szintjével összhangban; a bérből és fizetésből élő dolgozók keresetét 2,3 milliárd forinttal emeli, ez i megfelel az egy kereső­re jutó reálbérek mintegy másfél százalékos emelésének. A kormány utasította az illeté­kes minisztereket a jövedelemel­vonó és jövedelemnövelő intézke­dések bevezetésének teljes részle­tességgel történő kidolgozására; valamint arra, hogy ezeket idő­ben hozzák a lakosság tudomásá­ra. A Minisztertanács felkéri és felhívja az ország dolgozóit, hogy fegyelmezett és szorgalmas mun­kával, gondos és takarékos gazdál­kodással valósítsák meg a jövő évi népgazdasági tervet. Javasol­janak és kezdeményezzenek bát­ran, tárják fel és hasznosítsák mindenütt a termelékenység nö­velésében, a költségek csökkenté­sében, a műszaki fejlesztésben, a munka- és üzemszervezés megja­vításában, a beruházások gyors és pontos kivitelezésében és a költ­ségvetési gazdálkodásban fellel­hető tartalékokat. Lépjenek fel nyílt bírálattal a gyorsabb fejlő­dést akadályozó hibákkal és fo­gyatékosságokkal szemben, ne tűr­jék meg sehol a felesleges kiadá­sokat, a pazarlásokat. Szerezzenek továbbra is érvényt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tavaly decemberi ha­tározatának, amely körültekintő ta­karékosságra, szilárd munkafe­gyelemre, ésszerű gazdálkodásra, fokozott felelősségtudattói átha­tott tettekre mozgósít. Odaadó * munkával érjenek el újabb ered­ményeket a szocialista építésben, egész népünk jóléiének további emelésében. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom