Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-18 / 298. szám
MINDEGY? A napokban lezajlott nőkön g- resszust megelőző tanácskozások egyikén idősebb, sokat dolgozó asszony mondta, amikor társai — ki csendesebb, ki emeltebb hangon — a bajokat említették, gondokról beszéltek: apró-cseprő, mégis fontos napi ügyekről, s nagy kérdésekről, hogy hol itt, hol ott lobban fel a háborús veszély tüze a világon: „Mindegy, csak nálunk béke legyen.” S az asszony minden bizonnyal három gyerekére, unokáira gondolt, a kis házra, emberére. Az anyai, s hitvesi érzés testvér a békesség iránti vágy- gyal; de testvér kell hogy legyen az elszántsággal, a gyűlölettel, a gonosz, a háború iránt. Az értelem nem mindig bírája az érzéseknek: a „mindegy, csak nálunk béke legyen” ösztönösen született érzés szavakba öntése, de — ellentmond ennek az értelem. Nem a szavak kimondójával, szavaival van vitánk. Béke-e a béke, ha a „mindegy” termi meg, ha minden árat megfizetünk érte? A gyermekeit, otthonát védő asszonyt legendás alakká emelte a történelem: a gyengébbként emlegetett nem bátorsága, férfiakat megszégyenítő hősiessége egyben tagadó feleiét ie — nem mindegy! A béke nem osztható darabokra: a Vietnamban puskát fogó asszony a mi békénkért is küzd, s a magyar asszony békeharca abban is segíti, hogy ott elhallgassanak a •fegyverek. Ott, Vietnamban most élesen megfogalmazott a kérdés: béke, de nem minden áron! Nem úgy szól, hogy „mindegy”, csak béke legyen: ezért küzdenek a férfiakkal együtt lányok és asszonyok, pedig szívük mélyén az örök asszonyi ösztön, a békesség vágya él most is. És éppen ezért nyúltak a fegyverhez! Európát kétszer borította el a háború pokla, s amikor — húsz éve múlt — végre fegyverék káoszából kibomlott a béke, milliók siratták szeretteiket. Megtanultuk, mert meg kellett tanulnunk, hogy mit jelent a háború, s mit a béke. És azt is, hogy a béke csak akkor igazán az, ha szabad ország népére ragyog. Űjra értelme lett a tervezésnek, a holnapok elrendezésének, az emberek teremtette vihar nem szakította sasét a családokat, nem dúlta fel az otthonokat: béke volt, s tudtuk —mert akartuk —, hogy maradjon is a béke. A nyugalom, a hétköznapok gondja, öröme nemegyszer, s nem is %gy~két embernél, a nemcsak nőknél, de férfiaknál is elaltatja a figyelmet: csak a maguk kis körét látják, minden más már „messze van”, s ha már messze, könnyen rámondják: mi gondom vele?! Nem gondolnak a történelmi leckékre — kínokkal, szenvedésekkel fizettek elődeink, s magunk is, ezért az iskoláért —, a tanulságokra: aki minden árat megfizet, az éppen a legdrágábbat, szabadságát és békéjét vesztheti el! Ahol óhajjá silányul az elszántság, beletörődéssé az akarat, ott mi fogja le a fegyvereket? Aki minden árat megad a békéért, mivel állíthatja meg a támadót? A nőkongresszus igen határozottan elválasztotta az óhajt és az elszántságot, a beletörődést s az akaratot. Elvetette a semmit nem érő álláspontot, amelyet a politikai szóhasználat pacifizmusként fogalmaz meg. Sokan értik már a pacifizmus és békehare különbözőségét, mind világosabban látják, melyik hová vezet. És sokan vannak — számuk napról napra több lesz —, akik felismerik: a beletörődés, a „mindegy” nem a harc, hanem a megadás eszköze. A nők között is — s ezt éppen a nőkongresszust előkészítő tanácskozások bizonyították — mind többen lesznek olyanok, akik férfitársaik oldalán — éppen gyermekeik, szeretteik érdekében cserélik fel a „mindegy” álláspontját a harcot tudatosan vállalók határozott nézeteivel. S úgy vívják ezt a harcot, ahogyan csak nők képesek: á féltés és elszántság, a szeretet és a gyűlölet nemes ötvözetével szívükben. (m) Bolgár író látogatása a megyében Níkolajev Ninov, a bolgár író- szövetség osztályvezetője a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága meghívására két napot töltött a megyében. December 15- én Bélmegyeren látták vendégül, ahol megismerkedett a község vezetőivel, majd magyar—bolgár barátsági esten vett részt á kul- túrházban. Másnap, 16-án Reformé tusko- vácsházára látogatott, ahol délelőtt a községi tanácselnök tájékoztatta a község fejlődéséről, ezt követően pedig az általános iskolában az órákon az oktató-nevelő munkával ismerkedett. Megnézte a politechnikai műhelyt, a nap- dbédioütó is. Felkereste még az óvodát, majd a községi könyvtárai, délután a tsz igazgatósági ülésén vett részt Este a zsúfolásig megtelt kul- túrházban barátsági estet rendeztek, amelyen az iskola kórusa magyar népdalokat adott elő és a fiatalok verseket mondtak, az iskola igazgatója pedig élménybeszámolót tartott Bulgáriáról. Az előadást Nikolajev Ninov hozzászólása tette színesebbé. Befejezésül bolgár filmeket vetítették. A magyar—bolgár barátsági estnek Bélmegyeren és Református- kovácsházán igen nagy sikere volt. Mindkét községben meleg ünneplésben részesítették a kedves vendéget Elsőrendű feladat: a tudományos egyesületi munka hatékonyságának növelése Ülést tartott a MTESZ megyei választmánya Fontos tanácskozásra ült össze tegnap, pénteken délelőtt Békéscsabán, a Technika Házában a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Békés megyei választ, mánya. Az ülést, amelyen megjelent és felszólalt Joó Oszkámé, a MTESZ vidéki titkára, Cserregi Pál, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese, a MTESZ megyei szervezete intéző bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Körösfalvi Pál, az intéző bizottság titkára tett jelentést az intéző bizottság és a tudományos egyesületek 1965. évi munkájáról, és ismertette a jövő évi munkatervet. Amint a szóbeli tájékoztató is és az írásban kiadott értékelés is megállapította: az intéző bizottság és a tudományos egyesületek eredményesen dolgoztak. Az idén is egyik legfontosabb feladatként a műszaki fejlesztést tekintették. Ennek szellemében rendezték meg a IX. Műszaki Fejlesztési Hetet, amelynek keretében sok érdekes, tudományos igényű előadás hangzott el. E rendezvény új vonása volt, hogy az előadók a szervezetek javaslatára néhány megyei problémával és gonddal is foglalkoztak előadásaikban. A műszaki fejlesztés fontosságára való tekintettel hozták létre a Műszaki Fejlesztési Bizottságot. A megyei pártbizottság felkérésére június 30-ra jelentést tett a megyében működő vállalatok műszaki fejlesztési keretéről és annak időará•• Otszáznegyven millió tojás a háztájiból Kötik ■ jövő évi értékesítési szerződéseket A baromfitenyésztés és a tojástermelés az idén is az egyik legjobb háztáji pénzforrásnak bizonyult. A rendelkezésre álló, nem végleges adatok szerint .a földművesszövetkezetek az év elejétől nem kevesebb, mint 540 millió tojást és megközelítően 1700 va- gonnyi baromfihúst vásároltak fel a háztáji tenyésztőktől. A tervek szerint jövőre ismét legalább ilyen mennyiségű tojásra és baromfira számítanak a háztájiból, s ennek biztosítására már most országszerte megkezdték az 1966. évi tojás- és baromfiértékesítési szerződések kötését. A szerződések a következő évre is változatlanul hagyják a nagyon kedvező félvásárlási árakat. Takarmányjuttatást is kapnak az értékesítésre szerződő háztáji baromfitenyésztők. Minden ezer darab szerződésileg lekötött tojás után 80 kiló kitűnő minőségű tojótápot cserélhetnek. A libahizlalásra szerződők darabonként 15 kiló, a pulykaértékesítésre szerződők pedig darabonként 5 kiló takar-' mányt kapnak olcsó állami áron. (MTI} nyos felhasználásának tapasztalatairól. Az intéző bizottság javaslatára az ipargazdasági bizottság ez év májusára elkészítette a megye mérnök-technikus állományának felmérését, s az ezzel kapcsolatos tanulmányt, amelyet Budapesten is követendő példaként állítottak a többi megye elé. Ezt a tanulmányt sem tekintik azonban véglegesnek, mert úgy határoztak, hogy időszakonként kiegészítik, hogy mindig tükrözze a bekövetkezett változásokat, s így reális segítséget nyújtson a megye fejlesztésének elgondolásaihoz. Az intéző bizottság a tudományos szerveze tek közrem űködésé vei erőfeszítéseket tett a szakmai továbbképzésre, a műszaki propaganda fejlesztésére, « közéleti szereplés növelésére, valamint különféle tanfolyamok szervezésére. Így többek között a minap megkezdődött a mérnöktovábbképzés. A tervek között szerepel továbbá a szabványügyi előadók részére egy tanfolyam szervezése, valamint gáztanfolyam rendezése a beruházó, tervező és kivitelező területen dolgozó szakemberek részére. Az intéző bizottság az idén öt tudományos egyesület munkáját értékelte. Megszervezte és segítette a téglatörmelékes panel kidolgozásában az Építőipari Tudományos Egyesület és a Szilikátipari Tudományos Egyesület közös munkabizottságát. A beszámolóból is, a vitából is az csendült ki, hogy a tudományos szervezetek egyik legfontosabb feladata a jövő esztendőben: a tudományos egyesületi munka hatékonyságának növelése. Ennek elősegítésére negyedévenként tájékoztatókat rendeznek, amelyeknek megtartására a megye egy- egy területének vezetőjét kérik fel. Félévenként pedig egy-egy terület országos vezetőjét hívják meg előadás megtartására. Az első ilyen tájékoztatóra előreláthatóan 1966 januárjában kerül sor, amikor dr. Soós Gábor, a földművelésügyi miniszter első helyettese tájékoztatja a megjelenteket az időszerű kérdésekről. A jövő év áprilisában rendezik meg a III. Műszaki Fejlesztési Hetet, augusztusban pedig megyei ipari kiállítást szerveznek Békéscsabán, amelyen bemutatják az üzemeinkben készült korszerű gyártmányokat. Azt is tervezik, hogy vizsgálatot folytatnak a megye exporttervéről, s ezzel kapcsolatosan javaslatokat tesznek. A tervek között szerepel a megyén belüli szállítási problémák megvitatása, valamint az az elképzelés, miszerint az építőanyagipar és az építőipar területén a korszerűbb tér- melvények és technológia alkalmazásának elősegítésére vizsgalatot kezdenek és tanulmányt dolgoznak ki. Jelenleg tizenegy tudományos szervezet működik a megyében. Á jövő évben tovább szeretnének lépni, s így valószínűleg januárban a kémikusok alakítanak szervezetet, később pedig valószínűleg sor kerül a matematikai társaság létrehozására is. Kezdeményezést tesznek a nyugdíjas műszakiak tapasztalatainak hasznosítására is, s ezért létre kívánják hozni az arany-, gyémánt-, és vasokleveles mérnökök körét. A szakmai továbbképzés és a műszáki propaganda színvonalának növelését az évkönyvek kiadásával próbálják segíteni a jövőben. A választmány tagjai egyetértéssel fogadták a munka értékeléséről és a jövő évi tervekről szóló tájékoztatót. A vitában több olyan javaslat hangzott el, amelyeknek hasznosítása előmozdíthatja a tudományos szervezeti élet további térhódítását, a közéletben és a népgazdasági tervek teljesítésében való eredményesebb részvételt. P. P. Évi négymilliárd forint termelési érték gazdaságosabb előállítása Megkezdődött az országos faipari konferencia Pénteken reggel a budapesti Technika Házában megkezdődött a Faipari Tudományos Egyesület által rendezett országos faipari konferencia. A tanácskozáson, melyet mint az egyesület elnöke, Róka Pál, az Építő- Fa- és Építőanyagipari Szakszervezet al elnöke nyitott meg, körülbelül 250 hazai és külföldi — bolgár, csehszlovák, jugoszláv, lengyel, NDK- beli, román és szovjet — szakember vesz részt. A cél, amelyet a faipari szakemberek maguk elé tűztek és amelyhez e konferencia révén is közeledni szeretnének, az automatizálás minél szélesebb körű bevezetése, aminek viszont előfeltétele a. sorozatgyártásra, sőt bizonyos vonatkozásokban a nagysorozatgyártásra való áttérés. Pillanatnyilag azonban még abban a tekintetben sem sikerült elméleti, vagy akárcsak tapasztalati úton egyértelmű álláspontot kialakítani, hogy az egyes gyártmányok tekintetében mekkora sorozatok látszanak a mad technikai adottságok mellett és a mi viszonyaink között a leggazdaságoeabbaknak. A konferencián a hazai és a külföldi szakemberek éppen erre vonatkozó tapasztalataikat éa kutatási eredményeiket kívánják egymás között kölcsönösen feltárni,
