Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-02 / 284. szám

1965. december 2. Csütörtök Atvegyük-e a nyugati módszert? Vertikális integráció az élelmiszeriparban Mikor a háziasszony otthon ki­bontja a paradicsom kon zarvet — bogy levest főzzön a családnak —, ritkán gondol arra, hány vál­lalat, termelő- és forgalmazó szerv együttműködése szükséges, amíg a paradicsompalántából sűrítmény lesz. A közgazdászokat viszont an­nál inkább érdekli a kérdés, ho­gyan lehetne lerövidíteni, célsze­rűvé szervezni az élelmiszeripari termékek útját a népgazdaság és a fogyasztók érdekeinek figye­lembevételével. Nem érdektelen inagvizsgálnunk. milyen elgondo­lásokat vitatnak a szakemberek, amelyek összefüggnek a „tech-no- noíógiai sor" leggazdaságosabb kialakításával, a szántóföld és az éléskamrák polcán tárolt aranyfá­cános márkajeilű konzervdoboz között. A vitában sokan nyugati válla­latok példáira hivatkoznak, s mind gyakrabban, elhangzik egy furcsa kifejezés: vertikális integ­ráció. Mit jelent ez? A tőkés vál­lai! átok — az élelmiszer feldolgozás vonatkozásában is — legtöbb eset­ben vertikálisan terjeszkednek, azaz egy-egy konzervipari válla­lat termőterületekkel rendelke­zik, maga látja el a begyűjtést, a feldolgozást és az értékesítést is egészen a kiskereskedelmi üzlet- hálózatig. Ez bizonyos előnyökkel jar a tőkés gazdaság rendszere­id. is, akárcsak a nehéziparban, valamiféle termelési „zárt cik­lust’’ kialakítani. Mégsem volna helyes a nyugati módszer szolgai másolása. A mi adottságaink mások. Elsősorban a tulajdonviszonyokban van az el­térés. A mezőgazdasági termelés nagyrészt a szövetkezeti tulajdon kereteiben folyik, a feldolgozóipar tulajdonosa viszont az állam. Más­részt a szocialista tervgazdálkodás eleve biztosítja a feldolgozási .fo­lyamat összhangját. Ezért túlzot­tak azok az elképzelések, hogy vonjuk össze a földművelésügyi és az Élelmezésügyi Minisztériumot vagy egyesítsük a konzervipart az élelmiszeripari, kiskereskedel­mi és exportvállalatokkal. Mégis, milyen törekvéseket érdemes szorgalmazni a mi viszonyaink között a termelés korszerű szer­vezésére? A termelőszö vetkezetek tevé­kenységében hasznos volna bizo­nyos feldolgozó, tároló, esetleg forgalmazó munkát meghonosíta­ni. Ezt indokolja egyrészt a szö­vetkezetek tulajdonában ' levő gazdasági épületei; megfelelő ki­használása. de még inkább az a körülmény, hogy a mezőgazdasági munka idényhez kötött, A tavaszi és őszi nagy feladatok elvégzése után a termelőszövetkezetek dol­gozói közül mintegy százezer Gyulán, Körösladányban, Kondo­roson és Kunágotán működik elő­készítő telepe. Ezekben a hely­színre telepített termeltetési üzemrészekben elvégzik a paprika csurr.ázását, a bab hegyezésél, a borsó cséplését stb.. s ennek több előnye származik. Csökken a fu­varköltség. a nem hasznosítható Jövőre már exportra is készül dréherszövet a békéscsabai pamutszövöben A Pamuttextilművek békéscsa­bai gyárában ezelőtt sima pamut­szövetet és nyüstös mintás pamut- árut szőttek, amiből főként ágyne­mű és fehérnemű készült. Ilyen választékkal az üzem már nem volt versenyképes. Az idén egy há­romtagú újítócsoport a régi gépek átalakításával megoldotta a női ruhának és blúznak használható, úgynevezett dréherszövet gyártó­ben, hiszen kevesebb így a kocka- i ember (országos- viszonylatban) zat, egy-egy vertikum láncszemé- teljes foglalkoztatottsága nincsen nek kiesése pótolható másutt, s megoldva. Ilyen kezdeményezés ! természetesen a vállalatok, szövet­hulladékanyagot helyben takar- sát Az új cikk igen tetszetős, több mányozásra használhatják és ja- vu-1 az ipari feldolgozásra kerülő áru minősége. Közismert, hogy a Szabadkígyósi Tangazdaság kis konzervüzemének termékei kivá­ló minőségűek. A finom konzerv­félék együk titka a . helyszínen való feldolgozás. A nyersárut nem tárolják napokig, a feldolgozás átfutási ideje néhány óra. Válo­gathatnak a nyersen értékesítendő és a feldolgozásra kerülő termé­nyek között, s ez gazdaságosság szempontjából, az értékesítés le­hetőségeit figyelembe véve sem közömbös. A Hatvani Konzerv­gyárban az idén kísérletképpen a paradicsomlét a termelőnél állít­ják elő, s ez a kezdeményezés va­lószínűleg követésre talál. A Bé­késcsabai Konzervgyár illetékesei is gondolkoznak’ a lehetőségen, hogy az úgynevezett paradicsom­vonalat ne a csabai üzem épüle­teiben, hanem kint- a termőfölde­ken indítsák el. Olyan kérdések ezek,’ melyeknek megoldásáról — távlati gazdaságfejlesztési terve­inkben — gondoskodni szükséges, színben készíthető, alapanyaga pa­mut, szintetikus és gyapjúíonal lehet. Az üzemszerű próbagyártást ok­tóber elején öt gépen kezdték meg. Az anyagból mintát küldtek a HUNGAROTEX Külkereskedel­mi Vállalatnak. Tájékoztatás sze­rint Békéscsabán a jövő év első negyedévében 13 ezer métert ké­szítenek majd, aminek csaknem 80 százaléka exportra kerül. Ügy ter­vezik. hogy 1966 végéig — a meg­rendeléstől függően — 30—40 gé­pet alakítanak át dréherszövet gyártására, melyekhez folyamato­san munkásokat is átképeznek. Er­re" a célra külön műhelyt rendez­tek be. Tapasztalatcsere-értekezlet Szarvason A Szarvasi Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága, a járási párt­végrehajtóbizottság egyetértésével december 7-én, kedden délelőtt fél 9 órai kezdettel Szarvason, a községi tanács üléstermében tart­ja meg tapasztalatcsere-értekezle­tét a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek szociális és kulturális bi­zottságainak munkájáról. Az érte­kezleten Kugyela Mihályné szoci­álpolitikai előadó tart tájékoztatót a tsz-ek szociális bizottságainak munkájáról és a gondoskodás helyzetéről. Zvara János népmű­velési felügyelő pedig a tsz-ek kulturális bizottságainak munká­járól és a tsz-ek kulturális életé­ről tart beszámolót. A tájékozta­tót és a beszámolót vita követi. Pénteken tartják a járási vezető propagandisták és az elméleti konferencia vezetők előkészítőit rugalmasabban tudnak alkalmaz- kcsdinii a kereslet, valamint a terméshozamok adottságaihoz. Ugyanakkor egy-egy feldolgozási ágon belül a vállalat bizonyos monopol helyzetet élvez, s nincs kiszolgáltatva a kooperáló egyéb cégeiknek. Gyümölcstermesztés esetén például, abban az évben, amikor bö a terméshozam, s emi­att alacsonyak az árak — az áruk majdnem száz százalékát feldol­gozza: ellenkező esetben pedig, mikor drágán lehet eladni a gyü­mölcsöt a piacon, zömmel inkább a nyers terméket érték esi ti stb. Hasznos, érdemes gondolat vol­na-e ilyesfajta rendszer megvaló­sításával kísérletezni a mi viszo­nyaink között? Tény, hogy a gaz­daságos feldolgozás kívánalmai, a fogyasztó igényeinek rugalmas ki­elégítése és az áru útjának lehető rövidítése arra ösztönöznek, hogy volt a tejbegyűjtés és feldolgozás — esetleg értékesítés — megszer­vezése a termelőszövetkezeteknél. A népgazdaság érdeke egyezik itt a falusi tejellátás megjavítá­sának és a tejféldclgozás rugal­mas kialakításának törekvéseivel. Mégis alig egy-két termelőszövet­kezet szánta rá magát erre a mun­kára. Megyénkben is állami vál­lalat látja el a tei felvásárlását, tárolásét, feldolgozását, A konzerviparral kapcsolatban már beszélhetünk bizonyos kez­deti eredményekről megyénkben is, Az úgynevezett előíeldalgozási rendszerre gondolunk. Ennek kát fokozatát különböztethetjük meg. Az egyik, amikor a konzervgyárak­nak kihelyezett telepeik vannak a termőterület körzetében, esetleg közvetlenül a gazdaságok földjein. A második fokozatban már maguk a mezőgazdasági üzemek, a tsz-ek mi is megkíséreljük vertikálisan vállalnak át bizonyos előkészítési, szervezni az élelmiszerek tér- j feldolgozási munkákat, mesztését és feldolgozását. A nép- | A Békéscsabai. Konzervgyárnak gazdaság számára előnyös lenne | néhány éve Gyomén, Békésen. Ömlik a szaloncukor. . . Néhány nap múlva elérkezik a Mikulás, aztán készülhetünk a karácsonyra. Ezek az édesipar nagy napjai. A Csemege Édesipari Gyárnál, ahol ez idő tájt csupán néhánv- fajta árucikket termelnek, a főmérnök elmondta, hogy nemrégen kezetek megfelelő anyagi érde­keltségének biztosítósával V. J. A párt megyei bizottságának pro­paganda- és művelődésügyi osztá­lya december 3-án, pénteken tart­ja a járási vezető propagandisták és az elméleti konferencia vezetők előkészítőit. Délelőtt 9 órától 12-ig az időszerű kérdések, a gazdaság­politika-ipari, mezőgazdasági, vi­lággazdasági és nemzetközi kérdé­sek. a szocializmus építésének kér­dései és a marxizmus—leninizmus II. évfolyam oktatási formák elő­készítői lesznek. Délután 1 órától 5 óráig az ideológiai irányelvek feldolgozásának második témájá­ról „A szocialista demokrácia fej­lesztése" firnen hallgatnak előa­dási az előkészítőn részt vevők. Jó ötlet, mi is megvalósíthatnánk — Nem lesz többé iskoláinkban „rossz gyerek — Mi a munkaoszlály ? — Nehéz elképzelni, hogy akadna — például az általános iskolák között — olyan, melyben minden tanuló kifogástalan szorgalmú és magaviseletű. Többségükkel per­sze sehol sincs baj vagy különö­sebb probléma. Ellenben minde­nütt akad az osztályokban rend­bontásra kész gyermek, kihez, mint mágneshez a vasreszelék, vonzódik, csapódik a „hgsonsző eltűnt a süllyesztőben. A javító- j bedolgozók volnának. A pénzt nevelő intézetbe küldés sem lehet1 azonban nem költik hiábavalósá­minden esetben hatásos és vég­leges megoldás. Akkor hát? Jó módszerért bárhová, még a megyén túlra, az ország másik fe­lébe is érdemes elmenni vagy az onnan érkező hírt meghallgatni, elolvasni és elgondolkozni felette. A Pesthez tartozó — pontosab­ban Buda alatt levő — Albertfal­ríi , s az ilyen kis „negatív kol-| va egyazon nevű általános iskolá léktiva helytelen magatgrtasavai. még főbb mint 300 fajta árucikk szerepelt a listájukon, ami szinti lehetetlenné tette az igények kielégítését. Most a ..sztár" a konyak- meggy. a mogyoróscsokoládé, s a különféle desszertek. Már rak­tárban van a szaloncukor nagy része. Elegendő jut minden fe­nyőágra. December 20-ig 340 000 doboz desszert, szaloncukor és 300 e»et doboz habfüggelék kerül az üzletekbe. rossz példamutatásával rengeteg gondot okoz a nevelőknek, drága időt, energiát vonva el fékentar- lására. a többség előmenetelének a rovására. A közelmúltban az egyik csabai általános iskolában különösen jellemző esetre buk­kantunk. A tizenharmadik évé­ben levő „fiatalember” — nevez­zük N. N.-nek —. akit szülei olyan mélységesen elítélendő szemlélet­ben „neveltek”, hogy iskolában és mindenütt csak neki lehet igaza, és ha kell, erőszakkal is szerez­zen érvényt akaratának — szinte kényuraskodik osztálytársai fe­lett. Csák az idén derült ki pél­dául az, hogy a múlt tanévben, tucatnál is több golyóstollat emelt el tanulótársaitól, de egyikük sem merte jelenteni, mert féltek az ö és egy húron pendülő barátainak iskolán kívüli megtorlásától. Egye­di eset is. nem is, azonban min­denképpen arra int ez is, hogy a szocialista pedagógia nevelési módszerével, annak megsértése nélkül, de általános rendet kell végre teremteni ezen a téren nemcsak a rendszeretők többsé­gének a nyugalma, hanem a rend­bontó kevesek jövője éi-dekében is. Ám hogyan, miként? A nádpál­ca. a csattanó poíonadásra kész, kemény nevelői marok korszaka jában'Is évek óta sok gondot okoztak az úgynevezett ..rendha­gyók”. A múlt évben már rendőr­ségi ügyök sora jelezte, hogy né­hány tanulóval komolyj bajok vannak. Közös erővel kell meg­állítani az omlást, összedugták a fejüket a nevelők, a szülők, a rendészet és az iskolát patronáló kábelgyáriak, hogy valami okosat, hatásosat süssenek ki. olyat, ami durva büntetés. félelemkeltés nélkül is eredményes. Olyasmire van szükség, gondolták, ami a rosszra fogékony, tehát különösen veszélyeztetett gyerekek szabad idejét okosan leköti, s akkor nem érnek rá csellengésre és mindar­ra. ami belőle adódik. Többszöri megbeszélés után úgy döntöttek, hogy megszervezik az iskolán be­lüli „munkaosztályt”. A VIII. osz­tályosok egyik tanulószobájában megkezdődött az érdekes kísérlet, vagyis délutáni tanulással és hasznos munkálkodással kitölteni a nehezen fegyelmezhetők szabad idejét. Idézünk az erről szóló hír­ből: A kábelgyár adja a tenniva­lót: például vasalózsinórokat és dugaszolókat szerelnek össze a gyerekek és — ami tejesen érde­keltté teszi őket ebben a tevé­kenységben — ugyanúgy munka­bért kapnak érte, mintha felnőtt gokra, hanem nyári táborozásra gyűjtik. A munkaiskola tanulói 11 osztályból verbuválódtak. Egyet­len tanár ügyel fel rájuk. Osztat­lan módon kérdezi ki őket a lec­kéből, ellenőrzi dolgozataikat. Utána játék a szabadban, majd következő foglalkozásként kioszt­ja, átadja, majd beveszi a mun­kát. Annyira megkedvelték a ta­nulók mindezt, hogy mindig túl­futnának a munkaidőn. Kezdet­ben 21 gyermekkel „rajtoltak”, köztük 11 bukottal! Mindnyájuk előző évi átlagosztályzata nem ha­ladta meg az 1,8-et. Azonban idén szeptember végén 2,33, míg október végén már 2,6 volt a mun­kaiskolások átlagosztályzata, hol­ott ez csupán a kezdet. Mulasztá­suk nem múlja felül. a többi osz­tályét. Tehát bot és verés nélkül, egyedül a szocialista pedagógia humánus eszközeivel sikerült jó irányba vezetni a másfelé tévedő- ket és levenni a nevelőtestület válláról az engedetlenek, fegyel­mezetlenek adta súlyos terhet, az egész általános iskola hasznára. Az a tény, hogy ebbe az egyszerű és egészséges irányba az első lé­pések nem Csabán, Vésztőn vagy Mohácson, hanem Albertfalván történtek meg. a lényegen mit sem változtat. Lehetett volna for­dítva is. Egy a fontos, az, hogy valahol az országban hatásosnak látszó ellenszert találtak végre az iskolák „fenegyerekeinek” szor­galmas. dolgos, derék gyermekek­ké formálásához. Érdemes lenne mennél hama­rább másutt, például nálunk is alkalmazni. Bizonyára eredmény­nyel járna. Huszár llezsö

Next

/
Oldalképek
Tartalom